Kelet-Magyarország, 1993. február (53. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-17 / 40. szám
1993. február 17., szerda OLVASÓINK LEVELEIBŐL Kelet-Magyarország 7 Le kellett adni a rendszámot Kérem, legyenek szívesek tájékoztatni, hogy miért nem lehet — mint általában a költségeket — a kocsi kötelező biztosítását havonként fizetni. A Hungária Biztosítónál elutasították a kérésemet. Nehéz anyagi helyzetben vagyunk, bármennyire is szükségünk lenne az autóra, le kellett adnunk a rendszámát, mert egyszerre képtelenek vagyunk kifizetni három hónap biztosítást. Pontos név Tiszalök (A szerződéses kötelező gépjármű felelősségbiztosításról rendelkező 5811991. IV. 3. sz. Kormányrendelet 1991. VII. 1-től van érvényben. Ennek alapján az éves biztosítási díj megállapítása a PM Biztosítás Felügyelet hatásköre. A végrehajtási rendeletet az 1991. V. 25-én megjelent 9. Sz. Pénzügyi Közlönyben tették közié. Ez a közlöny írja elő, hogy a megállapított biztosítási díj negyedévenként is fizethető. Ennél kevesebb időt azonban nem engedélyez. Ennek oka az, hogy a havi díjfizetésnél felmerülő többlet- költségek csak tovább növelnék a gépjárművek felelősség- biztosításának díját — válaszolta olvasónknak Szász Sándor, a Hungária Biztosító megyei igazgatóságának igazgatója.) Február közepén járunk, de a tél még márciusban is megmutathatja karmait, jó, ha van elég tüzelő. Képünk Nyíregyházán készült Köszönet a doktornak Igen tisztelt Mihályi doktor úr, ezúton szeretnék köszönetét mondani Önnek! Akadt egy ember a megyei kórházban, aki felemelte szavát a nővérek mellett s megírta az igazságot a megyei lapban. Kinevetnek, ha valahol a fizetésünk szóba kerül, már szégyellem kimondani. Mondhatnánk, akkor miért van ott? Megmondom: pénzzel nem ér fel az, amikor a beteg ember hálával a szemében azt mondja: „Nővérke, a jó Isten áldja meg minden lépését!” A tizenharmadik havi fizetést — úgy hallottam —, vissza kell adni, mivel ezt csak megelőlegezte a TB. Ha a kórház nem tudja határidőre visszafizetni, akkor a dolgozótól kell visszavonni. Nincs rá pénz a költségvetésben? Érdekes, ha sztrájkkal fenyegetőznek (pl. vasutasok, bányászok), akkor addig tárgyalnak, míg csak jut valami. Ki lesz a felelős, ha egyszer minden nővér úgy dönt: nem megy dolgozni! Ne féljenek kedves betegek, ezt a mi lelkiismeretünk nem engedi meg! Igen tisztelt képviselő urak, bízom benne, vannak még Önök közt becsületes emberek, akik kiállnak mellettünk. Orosz Andrásné nővér, megyei kórház, Nyíregyháza Balázs Attila felvétele Áldozatos munka Sűrű gyűlölködés és ritka türelem idején az emberség minden megnyilatkozása méltánylást érdemel. A családunk számára nehéz időszakban nyújtott odaadó segítségért és tapintatért ezúton szeretnék köszönetét mondani a vásáros- naményi kórház II. sz. belosz- tálya főorvosának, dr. Valenta Borbálának, dr. Szabó István főorvosnak, Bakos doktornőnek és az osztály egész ápoló- személyzetének. Áldozatos munkájukhoz erőt és egészséget kívánok. K. G. Vásárosnamény Jogászszemmel A részarány-földtulajdon visszaigényléséről és a földkiadó bizottságokról Dr. Kovács Mihály A termőföldtulajdon megszerzésének egyes kérdéseit szabályozó 1992. évi IL. törvény (ismertebb nevén a IV. kárpótlási törvény) rendelkezett a földrendező bizottságok megalakításáról, feladatáról. Ezeket a szabályokat egészíti ki a január 23-án hatályba lépett 1993. évi II. törvény, amely a földrendező és földkiadó bizottságokról szól. A földkiadó bizottságokat a termelőszövetkezetek részarány-földtulajdonosainak közgyűlése választja meg szövetkezetenként külön-külön, de arra is lehetőség van, hogy ha egy település közigazgatási területén több szövetkezet gazdálkodik, akkor közös földkiadó bizottságot válasz- szón az itt nyilvántartott részarány-tulajdonosok közgyűlése. A földkiadó bizottságok létszáma legfeljebb 500 részarány-földtulajdonos esetén 7 főből, ennél több részaránytulajdonos esetén 17 főből áll. A bizottságban a szövetkezeti tag és a nem szövetkezeti tag részarány-tulajdonosok a tulajdoni arányuknak megfelelően vesznek részt. A földkiadó bizottságok megválasztása céljából a közgyűlést a település székhelye szerint illetékes jegyzőnek kellett összehívni 1993. február 9-ig. A közgyűlésen legalább a részarány-földtulajdonosok egyharmadának kell megjelenni ahhoz, hogy megválasszák a bizottságot, amely a tagjai közül elnököt jelöl ki. Amennyiben ennyi jogosult nem jelenik meg, akkor csak 5, illetve 9 tagot választanak meg; a többit — az újabb 15 napon belül összehívott és a részt nem vett részarány-földtulajdonosokból álló — rész- közgyűlés választja meg. Ez a közgyűlés már a megjelentek számától függetlenül határozatképes. A bizottság üléseit az elnök vezeti, és akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. A bizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Igen lényeges törvényi kizárási tilalom, hogy a bizottság tagja a saját, vagy hozzátartozója ügyében nem járhat el. A földkiadási eljárás a részarány-földtulajdonosok kérelmére indul, melyet hat\>an napon belül, tehát 1993. március 23-ig kell benyújtani a földjét használó szövetkezet gazdálkodási területén működő földkiadó bizottságnál. A kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos személyi adatait (név, leánykori név, születési hely és idő, anyja neve), és lakcímét. A tulajdonos a kérelemben megjelölheti, hogy a szövetkezet gazdálkodási területén melyik településen, és a településen belül elkülönített részarány-földtulajdoni földalapból melyikből kéri földkiadási kérelme teljesítését (itt több területet is meg lehet jelölni, arra az esetre tekintettel, ha az egyik vagy másik helyen nem sikerül földhöz jutnia). Arról is nyilatkozni kell, hogy kéri-e a föld önálló ingatlanná alakítását, mert ebben az esetben vállalni kell a földkiméréssel járó költségeket is. A kérelemhez csatolni kell a szövetkezet (a jogutódja, illetőleg a felszámoló) igazolását arról, hogy a részarány-földtulajdonost milyen jogcímen, hány aranykorona értékű föld illeti meg. A kért adatokat a szövetkezet köteles a részarány- földtulajdonos rendelkezésére bocsátani. A beviteli kötelezettség alapján keletkezett részarány-földtulajdon esetén az igazolást a földhivatal adja ki, amelynek tartalmaznia kell a szövetkezet használatába adott földek település, fekvés és művelési ág szerint összesített területét, valamint ezek AK értékét. A földkiadó bizottságok, miután összesítették a kérelmeket, az erre a célra elkülönített részarány-tulajdoni földrészletekből az igényeket elsősorban a következő sorrend szerint kötelesek teljesíteni: 1. A beviteli kötelezettség alapján belterületen keletkezett részarány-földtulajdona, de a föld kiadása belterületen nem lehetséges. 2. A beviteli kötelezettség alapján belterületen és külterületen is keletkezett részarány-földtulajdona. 3. A beviteli kötelezettség alapján külterületen keletkezett részarány-földtulajdona. 4. A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. tv. hatályba lépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi n. törvény alapján keletkezett részarány-földtulajdona. Ez a törvényi kötelezettség azt jelenti, hogy a földkiadásoknál előnyt élveznek azok, akik a tulajdonukat képező bel-, vagy külterületi földeket az akkor fennálló beviteli kötelezettségük alapján kénytelenek voltak a termelőszövetkezetek használatába adni. Ezek az igénylők a kielégítésnél meg kell, hogy előzzék azokat a részarány-földtulajdonosokat, akik csak a téesz- tagsági viszonyukkal szereztek bizonyos ÁK-értékű (minimum 30 AK) részarányföldtulajdont. Amennyiben az egyes részarány-földtulajdoni földalapok nem elegendőek az igények kielégítésére, akkor a földkiadó bizottság egyezség létrehozását kísérli meg az igénylők között, de ha ez nem sikerül, akkor nyilvános sorsoláson állapítja meg, hogy a teljesítési sorrend szempontjából azonos csoportba tartozó kérelmek közül melyek teljesíthetők. A sorsolásról jegyzőkönyvet kell készíteni. Á földkiadó bizottságok érdemi határozatokat kötelesek hozni, amelyeknek tartalmazni kell a részarány-földtulajdonnak megfelelő föld, a tanya körüli föld kijelölésére és a tulajdonos birtokba helyezésére, a részarány-földtulajdon helyének meghatározására, ennek AK értéke módosítására vonatkozó rendelkezéseket. A bizottság eljárása illeték- mentes, a határozat ellen fellebbezésnek van helye, amit a kézhezvételtől számított 8 napon belül lehet benyújtani a földkiadó bizottsághoz, és amelyet a megyei földművelésügyi hivatalok bírálnak el. Ezek határozata ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül keresettel lehet élni a Nyíregyházi Városi Bíróságnál, mint illetékes közigazgatási bíróságnál. A lakók érdeke azonos A Szomszédok egymásért mozgalommal megelőzhetők a betörések Nyíregyháza (KM - TMI) — Angliában évek óta sikeres az a mozgalom, aminek lényege, hogy az utcában, telepen, bérházban lakók összefognak, és figyelik a távollévők lakásait. Az ott ténfergőt, csavargót megkérdik, kit keres, mit segíthetnek neki. Ha sejdítik, hogy az ismeretlen tolvaj lehet, vagy betörő, szólnak a rendőrségnek. így már bűncselekmények ezreit előzték meg a lakóterületükön. Bár Magyarországon is létezik a Szomszédok egymásért mozgalom, megyénkben ez jóformán ismeretlen. Pedig nagyon nagy szükség volna az utcában lakók, házbeliek összefogására, hogy megelőzzék a bűncselekményeket! A megyében 1991-ben 6015, tavaly 4637 betöréses lopás történt; Nyíregyházán tavalyelőtt 2745, 1992-ben 2356. Az arányokból látszik, a betörők szívesebben’ dolgoznak a városokban, ahol az emberek zöme alig törődik a szomszédjaival. A ház, a lakás könnyebb préda, mint kis falvakban, községekben, mert ott a szomszédok azért jobban figyelnek egymásra. Eluralkodik a közöny A Sóstói út a megyeszékhely elit része, az erdő felé közeledve egyre több a villa. Egy régies, cifra háznál idős ember sepri a járdát. Kérdem, ismeri- e a szomszédait. — Azt igen — int jobbfelé. — Emezt látásból, fél éve jött ide, nem mutatkozott be — mutat balra, az emeletes luxusházra. — Ha látná, hogy rossz kinézetű ember sündörög ott, szólna a rendőrségnek? — Mi közöm hozzá? — vonja meg a vállát. — De a másik szomszédomért szólnék, mert vele jó barátságban vagyok. A Jósavárosban végigkérdeztem egy tízemeletes panelház lakóit, ismerik-e a szomszédaikat. Volt, aki azt se tudta, ki lakik vele átellenben. Azt mondta, hajnaltól késő estig dolgozik, nem ér rá ilyesmire. Ez az elidegenedés, sajnos jellemző a lakótelepeken élőkre. Néha még nem is köszönnek egymásnak, ha találkoznak. Tőlük aligha várható, hogy rászólnak a szomszéd ajtaja előtt álldogáló alakra, felfigyelnek különös neszekre, motoszkálásra. A betörő tehát összepakolhat és rezzenéstelen képpel elsétálhat az orruk előtt a szomszéd értékeivel. A költöztető munkásoknak öltözött betörőket ez a közöny segíti, hogy minden mozdíthatót elvigyenek az előre kiszemelt lakásból. A szervezés a lakók dolga A SZEM a biztonságos, bűnmegelőző életstílust kívánja meghonosítani a lakóterületeken. Ez a jó szomszédságon, a másik lakóval való azonos érdeken alapul: ne legyünk áldozatai tolvajoknak, betörőknek. Jó szomszédok úgy is lehetünk, hogy tiszteletben tartjuk a másik magánéletét, mert sokszor a kíván- csiskodástól való félelem okozza a távoltartást. De azt elmondhatjuk, mikor dolgozunk, ha hosszabb időre elutazunk, megkérjük a szomszédot, vegye ki az újságokat a levélszekrényből és figyelje a lakásunkat és a kocsit a ház előtt. így nyugodtabban lehetünk távol. A mozgalom tervét már részletesen kidolgozták, viszont a szervezkedés a lakókon múlik. Semmi különlegeset nem kíván, csak azt, hogy a házban élők elhatározzák az együttműködést, és megismerkedjenek egymással. Ház, vagy tömbképviselőt válasz- szanak, aki irányítja, összefogja őket. A helyi körzeti megbízott rendőr mindenről tájékoztatja a mozgalomban résztvevőket. Segítséget ad a polgárőrség is. A lakók képviselője velük állandó kapcsolatot tart. Ismerjük meg egymást A mai körülmények között egy lakásbetörés a csőd szélére juttathat családokat. Koldussá lesz az, akitől azt a kevéskét lopják el, amije még megmaradt. Ebben a drágaságban, munkanélküliségben kegyetlenül nehéz — többeknek sajnos, lehetetlen — újra megszerezniük az elrabolt, ellopott javakat. Mindez megelőzhető a szomszédok egymásért mozgalommal, aminek köszönhetően Angliában évek óta csökken a lakásbetörések száma. Szerkesztői üzenetek Katona Mihály, Vásárosnamény: A szövetkezetek szétválásakor a jogutód szö- vekezeteknek meg kell állapodniuk a közös vagyon szétosztásában, a meglévő terhek viselésének módjában. Rögzíteni kell a megállapodásban azt is, hogy az esetlegesen utóbb felmerülő kötelezettségek esetében a jogutód szövetkezetek milyen formában állnak helyt. Özvegy Szilvási Jánosné, Újfehértó: Mi is köszönjük a levelét, szívesen segítettünk. Oláh Attila, Mátészalka: A kft. tagsági viszony és a munkaviszony nem ugyanaz. A munkaviszony megszűnésével nem szűnik meg a tagsági viszonya, ez félreértés lehet. Ön a tőkerészével szabadon rendelkezik, eladhatja másnak, de a kívülállókkal szemben a tagságnak elővételi joga van. M, Attiláné, Nyíregyházai?): Elgondolkodtató a felháborodása, hogy a hetven éven felüli egyedülállók és az I. és n. csoportos rokkantak kérelmükre felmentést kapnak a tévédíj megfizetése alól, és ön, az alig hétezer forintot kapó özvegy fizesse. Megítélés, nézőpont kérdése... Azt azonban nem tudjuk, honnan veszi, hogy „a fiatalok százai egy fillért sem fizetnek, hiszen akkor már nem kellett bejelenteni a tévét”. Ez tévedés, nyugodjon meg, nem amiatt emelték az előfizetési díjat, mert vannak felmentettek, mi nem sajnáljuk szegényektől ezt a kedvezményt. Az oldalt összeállította: Tóth M. Ildikó
