Kelet-Magyarország, 1993. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-16 / 39. szám

Újjászületik a zöldtrágyázás „Nyírség módra” Lehet még versenyképes a nyírségi burgonya ARCHÍV FELVÉTEL Burgonyatermesztés Nyíregyháza (KM) Jelen­tősen megváltozik a község határa a tulajdonviszonyok átrendeződésével. A terüle­tek új/régi gazdái kisebb- nagyobb földtulajdonon gazdálkodnak. A térségi sajátosságok miatt különö­sen figyelemre méltó Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye átalakulása. Kényszerhely­zetben van a kedvezőtlen kö­rülmények között gazdálko­dó ember, de élni akar'. Me­rőben másként gondolkodik azonban a földről, ha annak tulajdonosa is. Mivel kell szembenéznie a gazdának? Műveletlenek a tar­lók (kukorica, napraforgó, do­hány stb). Az utóbbi időben minimálisra csökkent a táp­anyag-visszapótlás. A talajok soványak, emellett elsava- nyodtak. Az állatsűrűség csök­kent, mivel a nagyüzemi állat­tartó telepek tönkrementek, vagy veszteségesek, így az is- tállótrágya-termelés is vissza­esett. Trágyakezelés gyakorla­tilag nincs. A műanyag bála­zsineggel „dúsított” istállótrá­gya kijuttatása olyan „egyen­letes”, amilyen. A gazdálkod­ni szándékozóknak kicsi a la­kótelke. A házikertben a gyü­mölcsfák, a veteményes alá eddig is kevés szerves trágya jutott, hisz a baromfi-, és ser­téstartás az általános, szarvas- marhával kevesebben foglal­koznak. Az állattartó telep be­ruházásigénye igen nagy. A szántföldi munkaműveleteket viszonylag könnyebben meg lehet oldani szolgáltatások igénybevételével, vagy saját gépi beruházással. A növényi termékek értékesítése nehéz, döntő szerepet játszanak a piaci kapcsolatok, meghatáro­zó az előállított termékek ön­költsége. A helyzet azonban nem reménytelen! Hogyan kell elindulni? Először is meg kell fogal­mazni rövid, közép-, és hosz- szabb távú céljainkat. Tudni kell, hogy milyen állapotban van a talaj. Milyen növényi kultúrák termesztésére al­kalmas. Mit szeretnénk ter­melni, amit el is tudunk adni. Mihez értünk, mennyit tudunk megszervezni. Milyen a tevé­kenység beruházás-igénye. Milyen pénzforrások állnak rendelkezésünkre: készpénz­ben, hitellehetőségekben, tá­mogatásokban, egyéb forrá­sokban. Először beszéljünk a föld­ről. Olyan, mint egy elfáradt, éhes, beteg ember. Ugyanis a talaj is él! A legelső feladat a kondíció növelése, javítása, amely rendszeres szervestrá­gyázással valósítható meg. Azoknak a gazdáknak sem kell azonban elcsüggedniük, akik az istállótrágyát vagy nem tudják beszerezni, vagy szűkében vannak. A segítség a zöldtrágyázás­ban keresendő! Idősebb embe­rek gazdálkodással kapcsola­tos történeteiben többször elő­fordul a „keserű paszuly” alá- szántása után a következő év­ben megnövekedett termés. A keserű csillagfürttel alkalma­zott zöldtrágyázásnak különö­sen nagy hagyományai vannak a Nyírségben. A Westsik Vil­mos Kossuth-díjas akadémi­kus által alaptudománnyá vált homoki vetésforgó rendszerű gazdálkodás alapja a csillag- fürttermesztés és a csillagfürt­tel alkalmazott fő-,' és másod­vetésű zöldtrágyázás. A ho­mokjavító vetésforgó gazdasá­gossági számításai meggyőzik a gazdát a lehetséges és köve­tendő útról. Európa egyik leg­régebbi mezőgazdasági tar­tamkísérletét napjainkban is fenntartja a DATE Nyíregy­házi Kutató Intézete (a volt homokkísérleti állomás). Segít a csillagfürt A csillagfürt zöldtrágyázási jelentősége a következők ad­ják: e növény a talajban nem válogatós; zöldtömegében és gyökérmaradványaiban nagy mennyiségű nitrogént halmoz fel (150-200 kilogrammot hektáronként); a nyers szer- vesanyag-bevitel igen jelentős (30-45 tonna/ha); mélyre ha­toló gyökérrendszerével fel­színre hozza az altalajból a tápanyagokat. A csillagfürt a talajba kerülve megváltoztatja annak fizikai és biológiai tu­lajdonságait. Az előnyös vál­tozások hatása az utónövény termésének növekedésében nyilvánul meg. A szerves anyag a táblán egyenletesen oszlik el. A csillagfürttel al­kalmazott zöldtrágyázás során fokozatosan javul a talajunk szerkezete és gyarapodik hu­musztartalma. Korántsem lebecsülve az okszerű istállótrágyázás jelen­tőségét, a zöldtrágyázásnak nagyobb súlya van manapság, mint bármikor. Az utónövény tápanyagigényének ismereté­ben a zöldtrágyázást célszerű kiegészíteni foszfor és kálium tartalmú műtrágyázással, pél­dául burgonya alá 120 kg/ha 60%-os kálisóval. A kívánt eredmény elérése érdekében elengedhetetlen a kidolgozott technológia betartása, a jó bio­lógiai értékű vetőmag haszná­lata. Hasznos segítséget tud nyújtani ehhez a CSIROZS termelő, Szolgáltató és Keres­kedelmi Kft. Vaján a Bagoly­tanyán, valamint a Balkányi Vetőburgonya és Vetőmagter­melő Kft. A Westsik-örökség A termőföld gazdájának igen fontos kialakítani speciá­lis vetésforgóját, amelynek nélkülözhetetlen eleme a rend­szeres szervesanyag-bevitel. Példaként álljon itt a Nyírség fontos növényének, a burgo­nyának a Westsik-féle VIIL számú vetésforgója: 1. év: csillagfürt magnak; 2. év: rozs (műtrágya kiegészítéssel), s a rozs learatása után csillagfürt- - vetés zöldtrágyának, tavasszal leszántva; 3. év: burgonya mű­trágya-kiegészítéssel; 4. év: rozs. Több évtizedes elemzé­sekből kitűnik, hogy a burgo­nya termése ebben a rendszer­ben a legnagyobb és legbiz­tonságosabb. A burgonyater­melés biológiai biztonsága a csillagfürttel alkalmazott zöld- trágyázással érhető el. A Nyírség burgonyater­mesztése az utóbbi két évti­zedben súlyos gondokkal küszködik. A probléma azon­ban nem megoldhatatlan. A vetőburgonya-szaporítási rendszer átalakításával, a zöld- trágyázás felkarolásával olyan mérvű önköltségcsökkentésre nyílik lehetőség, amely a Nyírséget újra versenyképessé teheti a burgonyatermesztés­ben. Az üzemméretek csökke­nésével olyan bevált, máshol ma is használt módszerek al­kalmazására is nyílik lehető­ség, amelyekkel a cél elérhető. Bagoly István okleveles agrármérnök, az Országos Burgonya Ter­méktanács elnöke Tuzséri kertbarátünnep Tuzsér (KM) — Megalaku­lásának negyedszázados év­fordulóját ünnepelte január végén a Tuzséri Kertbarát Klub. A helyi kultúrkör által bensőségessé varázsolt ünnep­ségen Révész László pol­gármester üdvözölte a népes klubtagságot és a meghívott vendégeket. A klub vezetője, Szép Béla nyugdíjas iskolaigazgató em­lékezett vissza az elmúlt 25 év fontos állomásaira, amelyek során bizony számos nehéz­séggel is meg kellett küzdenie a kertbarátoknak, miközben 3 ezer közös foglalkozáson vet­tek részt. A negyvenöt alapító tagból ma már csak tizenegyen élnek. A folytonos megújulást példázza, hogy jelenleg is het­ven tagot számlál a hajdan Nagy Sándor nevét viselő, ma Agrár Klub néven működő szervezet. Az eltelt évek alatt nem egy tanulmányúton jártak a környező országokban. A megyei növényegészségügyi állomás segítségével növény- védelmi tanfolyamon szerez­ték meg a feltételes forgalmú permetező szerek használatá­hoz szükséges „jogosítványt”, és a szakszerűség, hatékony­ság növelésére károsító előre­jelzési hálózatot hoztak létre a község almásaiban. A megye almatermesztésé­nek jövőjéről beszélt a az ag­godalommal telt kertbarátok­nak dr. Pethő Ferenc profesz- szor, az Almaszövetség elnö­ke. Mint elmondta, továbbra is szükség lesz az itt megtermelt 400 ezer tonnányi almára, ami a megye tájtermesztésének jel­legzetessége marad. Az asztali almát termő ültetvények mel­lett, számolni kell speciális, a betegségeknek jobban ellenál­ló fajtákból álló, ipari almát termő kertek telepítésével is. Az étkezésre szolgáló gyü­mölcsöt termő területek felújí­tásánál figyelemmel kell lenni az alany-, és fajtaváltás sürge­tő kényszerére. A munkaigényes, adott terü­letről minél nagyobb értéket előállító mezőgazdasági ter­melés — így az almatermesz­tés — fontosságát hagsúlyoz- ta, e munkanélküliséggel küszködő régióban Szénégető László, az FM megyei hi­vatalának vezetője. Felhívta a figyelmet arra, hogy csak megfelelő tárolók létesítésével válik biztonságossá a termelők piaci helyzete. E hűtőházak kialakításához akár külföldi tőke segítségével is hozzá kell látni. Gyümölcsfák metszése Nyíregyháza (Dr. Széles Csaba) — A diófák koronáját a kiültetést követően 2-3 évig alakítjuk. A fák koronavesz- szőit az első évben két-három rügyre vágjuk vissza. Az első évben rendszerint csak 20-30 cm hosszúságú hajtások nő­nek, ezeket nem bántjuk. A második évben az összes koro­navesszőt újra 2-3 rügyre vágjuk vissza, ezekből már 40-60 cm hosszú hajtásokat nyerhetünk. A harmadik év­ben is ugyanígy végezzük el a metszést. További visszamet- szésre rendszerint nem lesz szükség, mert a fák a harmadik évben körülbelül 100-120 cm hosszúságú és egyenletes erősségű hajtásokat hoznak. A fák koronáját a továbbiak­ban minden évben átvizsgál­juk és az olyan ágakat, ame­lyek feleslegesnek bizonyul­nak, augusztusban eltávolít­juk. A kisebb ágakat, gallyakat szinte az év bármelyik idősza­kában eltávolíthatjuk, de a na­gyobbakat elsősorban augusz­tusban, szeptember első felé­ben vágjuk ki, amikor a nedv­keringés már szűnőben van és a fák át metszett sebeken ke­resztül már nem csurgathatnak el nedvet. Tél végén, vagy ta­vasszal a diófák már jelentős mennyiségű vizet szállítanak, ezért a sebeken kícsorgó nedv megakadályozhatja a hegszö­vet képződését. Am ha a nedv- csurgás csökkentése érdeké­ben a sebeket kacorkéssel si­mára vágjuk és oltóviasszal vagy fabalzsammal bekenjük, a sebek szépen befonnak. Virág minden mennyiségben Nyíregyháza (KM) — Amikor a hideg télből belép az ember az üzletbe, mintha egy mesevilágba érkezne. A pol­cokról számtalan, szebbnél- szebb cserepes virág, külön­leges zöld szobanövény kö­szönti az érkezőt. Nem is állja meg a szépet valamennyire is szerető látogató, hogy aprólé­kosan meg ne szemlélje vala­mennyit. A fokföldi ibolyák, a jácin­tok, a páfrányfélék, a diffen- bachiák, crotonok, a yuccák még ismerősek is, ám a fatsia, a natasa-, és ausztrál fikuszok, vagy a különleges cycas pál­ma, és a különféle pozsgás növények egy „halandó” szá­mára igazán ámulatba ejtőek. Hosszas nézelődés után veszi csak észre a kíváncsiskodó, hogy vágott virágokat is visz­nek az új Ungvár sétányi vi­rág-nagykereskedés nyitónap­ján érkezett vásárlók. Harminc szál, hatféle színű gerbera egy kartonlapra fűzve, csak az áru­beszerző kiskereskedőnek nem jelent különleges lát­ványt. Fogynak a virágok, szo­banövények rendesen. Most látni csak mennyien szeretik maguk körül a lakásban is a természet alkotta szép környe­zetet. Egy gyakorlottnak lát­szó vásárló mondja a mellette álló, hozzá tartozó hölgynek: „úgy tűnik, ezután nem lesz érdemes Budapestre járnunk áruért”. A virág-nagykereskedést egy magyar-holland-német- belga kft., a budapesti Varpex hozta létre, egy Nyíregyházán az üzlet vezetésére vállalkozó családdal közösen. A cégala­pító egy híres kertész-dinasz­tia fővárosi kertészmérnök tagja, bizonyos Varga Sándor, aki saját kertészetének termé­kei mellett a külföldi cégtár­saktól hozza be a különleges növényeket és teríti kamionnal a budapesti, a most megnyílt nyíregyházi, s hamarosan a megnyitásra váró pécsi üzlete­ibe. A virágok mellett jelenleg is a kínálatukhoz tartozik a vi­rágkötészethez szükséges va­lamennyi kellék: edények, lá­dák, díszítő-, kötözőanyagok. A nyugati minták szerint, az üzletben mindent árusítanak majd ami a kertépítéshez, ker­tészkedéshez szükséges lehet, de szolgáltatásként kertter­vezést és építést is vállalni fognak. Lehetséges lesz üzle­tek, irodaházak növényekkel történő berendezésének a megrendelése is, akár kölcsön­zés formájában is. Érdekesek és figyelemre méltóak az üzlet praktikus be­rendezését és korszerű, meg­bízható áruszállítást lehetővé tevő, guruló, variálható fém­polcok. Ezek a dán „CC” kon­ténerek a cserepes növények már kialakított európai szál­lítási rendszerébe tartoznak. E szabványos polcrendszert, amelyből 600 ezer darab van jelenleg forgalomban Európá­ban, hazánkban a Varpex for­galmazza. Mint külföldön, itt is lehetősége van bármelyik kereskedőnek bérelni ezeket a variálható magasságú virág­szállító konténereket, ame­lyekkel egy egész üzlethelyi­ség percek alatt virágkereske­déssé alakítható. Harminc gerbera hatféle színben, egy kartonlapon. Vajon elég lesz? A SZERZŐ FELVÉTELE 1993. február 16., kedd EGYRŐL TÖBBET Keleí-MágyarÓrszág~ 7

Next

/
Thumbnails
Contents