Kelet-Magyarország, 1993. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-13 / 37. szám

1993. február 13., szombat TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország 5 A szerencsétlenül járt iskolabusz megmaradt ülései, a jármű pénteken reggel Bátaszéken ütközött össze egy személyvonattal. Hivatalos források szerint a balesetben a buszvezető és 11 gyermek halt meg. A vasúti átkelőhely fényjelzése a rendőrség jelentése szerint nem működött és a sűrű köd miatt a látási viszonyok igen rosszak voltak AP-felvétel Miniszterjelölt bemutatója Antall József Szabó Ivánt jelölte a pénzügyi tárca várományosának Budapest (ISB - Domb- rovszky Ádám) — A pénteki kormányszóvivői sajtótájé­koztató meglepetéseként Ju­hász Judit „bemutatta” az új­ságíróknak az új pénzügymi­niszter-jelöltet. Szabó Iván, az eddigi ipari és kereskedelmi miniszter a következőket tar­totta fontosnak elmondani: „Az, hogy ilyen előrehozottan történik meg az a bejelentés, két okra vezethető vissza. Az egyik, hogy Kupa Mihály pénzügyminiszter úr nem kí­vánta megvárni a február 22- ét, ami a többi miniszter fel­mentésének a határideje. A másik, hogy vasárnap több mint egyhetes távolkeleti útra kísérem el Göncz Árpád köz- társasági elnököt. Nem leszek tehát Magyarországon, és a sajtó teljesen indokolt kíván­csiságát nem tudnám kielégí­teni. Ha valakinek, akkor nekem Kupa Mihály pénzügyminisz­ter úrral nagyon jó kapcsola­tom volt — folytatta Szabó Iván. — Kicsit úgy alakult a szereposztás, hogy az ipari és kereskedelmi minisztérium­ban maximálisan igyekeztem a pénzügyminisztériumi, tehát az államháztartással, költség- vetéssel kapcsolatos elveket az iparpolitikában érvényesí­teni. Fordítva is el tudom mondani, és a pénzügymi­nisztérium apparátusában dol­gozók a tanúim erre, hogy Ku­pa Mihály viszont az ipar- és kereskedelempolitikának a szempontjait igyekezett a saját apparátusával szemben érvé­nyesíteni, s a gazdasági kabi­netben a kettőnk harmóniája teljes és tökéletes volt. Ez te­hát módot ad nekem arra, hogy a továbbiakban ugyanezt a gazdaságpolitikát, mint a gazdasági kabinet vezetője to­vább tudom vinni. Bizonyára tudják: nem pá­lyázat útján nyertem el a pénz­ügyminiszter-jelöltséget. Itt több jogfelfogás és államigaz­gatási felfogás mérkőzött. Az 1989-ben megfogalmazott MDF választási programjában égy gazdasági minisztérium felállítása szerepel. Az sem ti­tok, hogy annak a programnak egyik szerzője voltam. A mi­niszterelnök úr közjogi felfo­gásával és a jelenleg érvény­ben lévő alkotmányos felosz­tás szerint a jelenlegi működé­si rendszer a monetáris poli­tikát a független jegybanknak, mint elsőszámú felelősnek a körébe utalta. Ugyanakkor nem változtatott azon a régóta fennálló magyar közjogi ál­lapoton, hogy a gazdaságpoli­tika elsőszámú irányítója a pénzügyminiszter. Ez gyakor­latilag Wekerle Sándor óta így van. Tekintettel arra, hogy eb­ben a gazdasági ciklusban gaz­dasági minisztérium létreho­zására nem adottak a feltéte­lek, tudomásul kellett vennem, hogy ha azt a gazdaságpoli­tikát, amit elkezdtünk dualiz­musban Kupa Mihállyal to­vább akarom csinálni, akkor nekem át kell ülnöm, mert a személyem rendeződik a mi­nisztériumhoz, és nem egy mi­nisztérium a személyhez. Ezt követően Szabó Iván húsz percet adott az újságírók­nak, hogy kérdéseket tegyenek fel, s ő megpróbál válaszolni ezekre. íme a kérdések és válaszok. — Váratlanul érte a megbí­zatás? — Tudtam én, csak a fene se gondolta, hogy ezzel meg kell birkóznom. Nem szívesen mentem bele ebbe a kérdésbe, de valahol a dolgok logikája mögött volt. Azzal együtt, hogy tény és való: erről konk­rétan csak kedd óta tudok. — Ki lesz az utódja az ipari és kereskedelmi minisztérium­ban? — Valóban kardinális kér­dés, hogy a pénzügyi és az ipa­ri-kereskedelmi tárca között továbbra is megmaradjon az összhang. Nincs döntés az ipari és kereskedelmi minisz­ter személyét illetően, de ígé­retet kaptam a miniszterelnök úrtól arra, hogy velem egyet­értésben fogja kijelölni azt a személyt, akivel én az együtt­működést elképzelhetőnek tar­tom. — Mi lesz a Kupa-program­mal? — A Kupa-program néven ismert kormányprogram és az iparpolitika szerves egységé­ből nyilvánvalóan a mai aktu­alitások szerint újra kell gon­dolni egy sereg kérdést, de alapjaiban, tendenciájában, felfogásában nincsen semmi elvetve abból az útból, amin Kupa Mihály elindult. — A privatizáció elveiben is egyetértettek? — Minden ellenkező hírrel szemben szeretném kijelen­teni, hogy a kormányban az el­vek tekintetében nem volt vita. Csak technikai részletmeg­oldások kérdésében voltak né­zetkülönbségek. — Ha ennyire csak jót tud mondani Kupa úrról, akkor vajon miért kellett neki men­nie? — Kupa úr távozásának in­dokait nem vagyok hivatott részletesen elemezni. Az ő csütörtöki sajtótájékoztatóját ismerve, én azt hiszem a sorok között olvasva minden telje­sen világos. Amit ő elmondott, és indokoltnak tartott elmon­dani, az úgy igaz, ahhoz nincs kommentárom. — Milyen lesz a kapcsolat a Nemzetközi Valutaalappal, hogyan alakul az államház­tartás reformja? — A Nemzetközi Valu­taalappal a tárgyalásokat sze­retnénk folytatni. Az Antall- kormánynak az a törekvése, hogy egy tisztességes megál­lapodást érjen el. A kardinális kérdés a költségvetés deficit­jének a mértéke. Szeretnénk világossá tenni, hogy szá­munkra egy azonos mértékű deficit nem mindegy, hogy miből adódik. Ebben kell megállapodásra jutnunk az IMF-fel. Ha a deficit egy tuda­tosan vállalt gazdasági át- struktúrálódás következmé­nye, azt nyilván méltányolni fogják. Ez egyben felelet arra is, hogy az államháztartás re­formját el kell indítani. Lé­nyeges, hogy a közhangulat nehogy ellenkező irányba han­golódjon, s ebben a sajtónak komoly szerepe lehet. Nagyon boldog leszek akkor, ha a je­lenlegi kormánykoalíció meg tudja győzni az ország lakos­ságát, hogy gazdaságpolitikája és egyéb politikája hosszútá­von hasznos az országnak. Egy hosszútávon hasznos gaz­daságpolitikát nem rendel­hetünk alá választási célok­nak. Az idő az adóban is pénz Budapest (ISB - S. Z.) — Február 15-én lejár az egyéni vállalkozók adóbevallási ha­tárideje. Azokat, akik az utol­só napokra hagyták az adóbe­fizetéseiket, kellemetlen és a zsebüket mélyen érintő megle­petések érhetik. Mindez leginkább azokat a bankszámla vezetésére kötele­zett egyéni vállalkozókat érin­ti, akik közvetlenül a 15-e előtti napokban adtak, vagy adnak megbízást a bankjuknak az adótartozások átutalására. Az APEH ugyanis nem a meg­bízás, hanem a teljesítés idő­pontját veszi figyelembe, s előfordulhat, hogy akkor is ké­sedelmi pótlékot számítanak fel, ha a vállalkozó úgy véli, időben teljesítette a köteles­ségét. Figyelembe kell ugyan­is venni a banki átfutási időt, amely — bankoktól függően — akár több napos is lehet. Azok a vállalkozók, akik postán adják fel a befizetései­ket, valamivel jobban járnak, mivel itt a csekken szereplő postabélyegző dátuma iránya­dó. Az előző esetben pedig azt ajánlják az APEH szakem­berei a vállalkozóknak, hogy a banki megbízási szerződésben kössék ki azt is, mennyi időn belül köteles a pénzintézet tel­jesíteni a megbízást, s legye­nek tekintettel az átfutási idő­re, különösen akkor, ha az esetleges késedelmet nekik kell megfizetniük. Előfordulhat, hogy a külön­féle adónemekből származó tartozásaikat és követeléseiket a vállalkozók összevontan ke­zelik. Ha a követelésük mér­téke meghaladja a tartozásu­két, nem számít késedelem­nek, hogy ha a befizetésüket nem teljesítik határidőre, mert a visszafizetés időben később esedékes. Amennyiben a tar­tozás mértéke nagyobb, a különbözet után kell csak ké­sedelmi díjat fizetni, ami a mindenkori jegybanki alapka­mat kétszerese, azaz jelenleg 40 százalék. Kedvezményes hitel A tavaszi munkák elvégzéséhez Budapest (ISB - R. S.) — Az idén tovább bővülnek a mezőgazdasági termelés fej­lesztésével kapcsolatos hitel- felvételi lehetőségek — jelen­tették be a földművelési tárca pénteki sajtótájékoztatóján. A tavaszi munkák finanszírozá­sára például több tízmilliárd forintot különített el a kor­mány, s a pénzhez a kereske­delmi bankokon keresztül jut­hatnak a gazdasági társaságok és a magánvállalkozók. A növénytermesztés finan­szírozására felvett kereskedel­mi hitelek kamatának 10 szá­zalékát a kormány állja, míg a kukoricatermesztésre adott kölcsönökhöz állami garanciát nyújtanak a Földművelésügyi Minisztériumon keresztül: a hektáronként 10 ezer forintos hitelhez 70 százalékban ad garanciát az állam. Ezen kívül hektáronként 1500 forinttal tá­mogatják a gabonatermesztő­ket is. Pénzhez azonban csak azok a gazdálkodók juthatnak, amelyek számlával rendelkez­zenek a vetőmag-, a gázolaj- és a műtrágyavásárlásról, illet­ve igazoltatják a földművelési hivatalokkal a vetésterület nagyságát. Az elmúlt évi sza­bályozáshoz képest változást jelent, hogy az idén a kamattá­mogatás igénybevételéhez nem szükséges bemutatni a termékértékesítési szerződést, s az eladósodottsági szinthez kötött korlát is megszűnik. A kormány támogatást ad a számlával igazolt gázolajvá­sárláshoz is. Szántó esetén hektáronként 90, ültetvény műveléshez 200, míg gyep­gazdálkodáshoz 12 liter üzem­anyag felhasználásáig literen­ként 7 forintot térítenek visz- sza. A támogatást azok is megkapják, akik szolgáltatás­ként veszik igénybe a gép­munkát. Az idén 4 milliárddal ren­delkező mezőgazdasági fej­lesztési alapból elsősorban a kis- és a középvállalkozások igényelhetnek pénzt. Feltétel­ként szabták viszont, hogy a gazdálkodónak éves szinten legfeljebb 100 millió forint lehet az árbevétele. Ha az el­képzelt fejlesztés 25 milliónál többe kerül, akkor a pályázó­nak egyszerűsített pénzügyi tervet is kell készítenie, s ezt az illetékes földművelési hiva­talhoz kell beadni. Az idén tovább folytatódik a reorganizációs célú hitelezés támogatása is. Januárban már 50 pályázatot bíráltak el, s a kérelmezőknek 500 millió fo­rint hitelt adtak kamattámoga­tásként. Ezen túl az agrárvál­lalkozási hitelgarancia alapít- * vány is ad támogatást a vállal­kozóknak: az idén például ösz- szesen 3 milliárd forintnyi hi­tel felvétele esetén nyújtanak garanciát. Hibák az alappal . A megyei helyzetet is vizsgálta a számvevőszék Budapest (ISB - S. Z.)—A munkanélküliek átképzésére, munkahelyteremtésre és — megtartásra létrehozott Fog­lalkoztatási Alap (FA) 1991- es gazdálkodásában súlyos hiányosságokat tárt fel az Ál­lami számvevőszék vizsgálata — ez derül ki az ÁSZ most nyilvánosságra hozott jelenté­séből. A vizsgálat alapján arra lehet következtetni, hogy az alap felhasználásáról szóló törvény rendelkezései is csor­bát szenvedtek — nyilatkozta Egri Pétemé, a számvevőszék igazgatója. A törvény hatálybalépését követő egy éven belül sem történt meg a megfelelő dön­tési és végrehajtási mechaniz­musok kiépítése — olvasható a jelentésben. Ennek megfele­lően a munkanélküliekhez nem, vagy csak nagyon korlá­tozott mértékben juthatott el a rendelkezésre álló pénzügyi és egyéb eszközökkel nyújtható segítség. Ezt bizonyítja az is, hogy az alap 1991-es költség- vetésének csak a töredékét si­került felhasználni az aktív foglalkoztatáspolitika céljaira. A FA tényleges felhaszná­lását nem lehet megfelelő do­kumentumokkal ellenőrizni, így csak arról lehet számot adni, mennyi pénzt emeltek le a központi számláról, de hogy az összeget mire, s hogyan használták fel, az már nem kö­vethető pontosan. Az ÁSZ vizsgálata öt megyére terjed ki, s ezek egyikében sem egyeztek meg a tényleges ada­tok, az FA-t kezelő Munka­erőpiaci Bizottságnál talált, a megyei munkaügyi központok által írt jelentésekben foglal­takkal. Meglepő, hogy az egyes munkaügyi központok­nál jelentős maradványokat fedeztek fel a pályázatokban kért s kiutalt pénzekből, mi­közben a munkanélküliek szá­ma egyre növekedett. A vizs­gált megyék között volt egyébként a két legkritikusabb térség — Borsod-Abaúj- Zemplén, és Szabolcs-Szat- már-Bereg megye — is. FELSZÁMOLÁSI HIRDETMÉNY! A pénzintézeti központ, mint a Fehérgyarmati Zalka Máté Mgtsz, felszámolója nyilvános értéksítésen eladja az alábbi ingatlanait. FEHÉRGYARMAT: I. sz. vegyes hasznosítású szarvasmarha- telep. TUNYOGMATOLCS: Kálmánmajor — Szakosított hízómarhatelep, kiszolgáló létesítményeivel. — gépműhely kapcsolt épületeivel. TUNYOGMATOLCS: Klán-tag — zárt szakosított szarvasmarhatelep (köteleden tartású) Az értékesítés ideje: 1993. február 17-én 11 órakor Fehérgyarmat, Petőfi út 22. szám alatt. Vásárlási szándékot: Fehérgyarmat tsz. irodájában Petőfi út 22. szám. Koncz Istvánná Pk. helyi megbízottnál (tel.: 63-226) Pénzintézeti Központ Budapest, Lónyai út 38. sz. Vincze Sándor, tsz. felszámolójánál. Tel.: 1 1171255/204. Kérjük bejelenteni Pénzintézeti Központ ellenőrzési és felszámolási osztály. '3O6O3/2H-13.06*

Next

/
Thumbnails
Contents