Kelet-Magyarország, 1993. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-11 / 35. szám

1993. február 11., csütörtök TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország 9 Felsőbb osztályba lép az iskolarendszer A gyerekek érdeke határozta meg a közoktatási törvénytervezet koncepcióját Budapest (ISB - Domb- rovszky Ádám) — Evek óta beszélünk az új közoktatási törvény koncepciójáról, s miután a kormány első olva­satban elfogadta a javasla­tot, minden remény megvan arra, hogy az oktatási kon­cepciót a szakképzési tör­vényjavaslattal párhuzamo­san az országgyűlés is tár­gyalja. (Az ígéretek szerint a felsőoktatási és az akadémiai törvényjavaslat parlamenti tárgyalására sem kell már sokat várni.) Dobos Krisztim, a Művelő­dési és Közoktatási Minisz­térium helyettes államtitkára, a közoktatási törvény „felelő­se” így vélekedik az elmúlt időszak történéseiről: Sokszínű iskolarendszer — Valójában sokan várják és sürgetik a közoktatási tör­vényt, és többen elmondták, hogy jó lenne, ha már kész lenne. Én úgy gondolom, hogy ez az egy év nagyon hasznos volt, jó megoldásokat szült. Azt bizonyára sokan tudják, hogy egy demokratikus or­szágban három-négy évig ké­szítenek elő egy ilyen átfogó közoktatási törvényt. Ezt az óriási munkát meg kell kö­szönnöm mindazoknak, akik véleményt nyilvánítottak, és ezzel segítették a munkánkat. Mi többszáz fórumon, tan- testületi értekezleten, szülői értekezleten vettünk részt, és állandóan konzultáltunk a pedagógus szakmai szerveze­tek, kamarák képviselőivel. Azt tapasztaltam, hogy nagy­on sok minden megérett az el­múlt év folyamán. Amikor alapjaiban azért ugyanezt az iskolakoncepciót három évvel ezelőtt elmondtam, akkor ha­talmas felháborodást keltett. Ma már a pedagógusok, szü­lők nagy része egyetért ezzel a koncepcióval, ami természete­Budapest (ISB - Ráthy Sándor) Az 1992-es esztendő a fordulat éve lesz, állítottam egy évvel ezelőtt — emlékez­tette az újságírókat szerdai sajtótájékoztatóján Kádár Bé­la, majd leszögezte: tavaly va­lóban fordulat következett be külkereskedelemben, hiszen az export, megtörve az évtize­des trendet, nemcsak értékben, hanem mennyiségben is növe­kedett. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumá­nak vezetője elemzésében el­mondta: tavaly 7,4 százalékkal növekedett exportunk, s ez jó­val meghaladja a világ külke­reskedelmi fogalmának átla­gos, pozitív rátáját. A mi­niszter bejelentette: ’92-ben a magyar export 10,7 milliárd dollár volt, míg az import 11 milliárd dollárral volt egyenlő. Külkereskedelmi mérlegünk így 336 millió dolláros paszí- vumot mutat, ám ha levonjuk a fizetéssel nem járó import­tételeket, akkor durván 90 mil­lió dolláros aktívum mutatható ki. Exportunk növekedése dön­tően a magyar kivitel 50 szá­zalékát megvásárló európai közösségbeli országokban ela­dott termékeknek köszönhető: tavaly az e térségbe irányuló kivitelünk az átlagnál kétszer gyorsabban nőtt. Kelet-euró­sen sokat formálódott is a vi­ták során. A kormány már tartalmilag elfogadta az alapkoncepciót. A minisztérium tervei szerint e törvényjavaslatot a parlament még a tavaszi időszakban tár­gyalni fogja. Céljuk, hogy mi­nél előbb elkészüljön, hiszen nagyon hiányzik már az a tör­vény, amely alapvetően szabá­lyozza azt a közoktatási rend­szert, ami most kezd kialakul­ni, azt a felelősségmegosztást, ami e törvénynek kellene defi­niálni. Az új törvénytervezet alap­ja, hogy az iskola „dolgozói” közül a gyereket tartják a meghatározónak. Az iskola el­sődleges kötelessége a gyere­kek érdekeinek a mindenek előtt való szem előtt tartása, minden más csak ebből követ­kezik. A tervezet egyik lényeges eleme, hogy a kötelező közok­tatást 16 éves korra terjeszti ki. Ez azt jelenti, hogy minden gyerek 16 éves korig általános iskolába jár. A nyolcosztályos általános képzés mellett a mai igényeknek most már csak egy tízosztályos tud megfelelni. A szakképzés a közismereti tár­gyakra fog épülni. Tizenhat éves korig minden gyerek a műveltséget szerzi meg, az alapvizsga letétele után pedig lehetősége nyílik arra, hogy részt vegyen a szakképzésben. Átjárhatóság egyik típusból a másikba Azok a gyerekek, akik kö­zépiskolába mennek, — füg­getlenül attól, hogy milyen is­kolatípusba — egységes érett­ségit tesznek. A kormány elfo­gadta azt az iskolaszerkezetet, amit a tervezet felvázolt. Egy sokszínű iskolarendszer jön létre, és ennek nyomai már megvannak Magyarországon. Lesz lehetőség például nyolc,- hat-, és természetesen a négy- osztályos gimnáziumra. Nagyon lényeges pont az át­pai exportunk 14 — ezen belül például a Romániába irányuló kivitelünk 57 — százalékkal bővült, s 3 százalékkal az Eu­rópai Szabadkereskedelmi Társuláshoz tartozó országok­ban is több terméket adtunk el ’92-ben, mint az azt megelőző évben. Csökkent viszont a fej­lődő országokba irányuló ex­portunk, míg bérmunka az összkivitel 24 százalékát teszi ki. Kivitelünk szerkezete nem változott lényegesen: ebben a legnagyobb hányadot tovább­ra is a gépek, alkatrészek, me­zőgazdasági termékek, feldol­gozott élelmiszerek és ener­giatermékek, valamint a fo­gyasztási cikkek jelentik. Ká­dár Béla kijelentette: megala­pozatlanok azok a vélemé­nyek, amelyek szerint eltűnik az ország mezőgazdasági kivi­tele. Ellenkezőleg, tavaly 2 százalékkal bővült mezőgaz­dasági exportunk, s ez a kivitel pontosan négyszerese a mező- gazdasági importnak. Importunkban a legjelentő­sebb mértékben az anyagok és az alkatrészek behozatala csökkent, s az elmúlt évihez képest kevesebbet vásároltunk az energiahordozókból is. A beruházási jellegű import pe­dig lényegében szinten maradt — hallhattuk Kádár Bélától. A miniszter szólt a működőtőke járhatóság biztosítása. Azaz legyen lehetősége a gyereknek arra, hogy ha később akar mó­dosítani, akkor az egyik típus­ból átléphessen a másikba, esetleg egy különbözeti vizsga megtételével. Már csak ezért is szükség van arra a tantervi szabályozásra, aminek egy tel­jesen új rendszere épül ki. A nemzeti alaptanterv három fő pillérre támaszkodik. Az „alapelvekre”, amely megfo­galmazza az oktatás céljait, a második a követelményrend­szer, azaz hogy mit kell tel­jesíteni a diáknak. Ez kétéven­ként van meghatározva, és minden iskolatípusra kötelező. Ennél persze adhat többet is egy iskola. A harmadik a ke- rettantervek családja, ami jel­zi: több kerettanterv is lesz. Minden iskola ezek alapján el­készítheti a saját helyi tanter­vét, ami a saját igényeinek megfelel. Hosszú vita volt arról, hogy ki tarthat fönn közoktatási in­tézményt. A koncepció szerint az önkormányzatok, az állam, az egyház, alapítványok és magánszemélyek is lehetnek a fenntartók. Ha vállalják a köz­oktatás követelményrendsze­rét, akkor természetesen a sza­bályozásnak is szektorsemle­gesnek kell lennie. A törvénytervezetben több új intézmény jelent meg. Ezek sorába tartozik az iskolaszék, a regionális oktatási központ, és az Országos Közoktatáspo­litikai Tanács. Az új intéz­ményrendszer az oktatás de­mokratizálódását segíti, azaz: mindazok, akik érdekeltek a közoktatásban — pedagógu­sok, diákok, szülők, iskola- fenntartók —részt vehessenek a legfontosabb problémák megoldásában. Az iskolaszék egy egészen új fogalom. A neve a régire emlékeztet, miként az a ha­gyomány, hogy az iskolaszék által a szülő is érvényesíteni tudja jogait az iskola életében. Ebből a szempontból van egy import alakulásáról is: tavaly 1,7 milliárd dollár áramlott az országba, s ezzel 4,8 milliárd dollárra nőttek a magyarorszá­gi külföldi tőkebefektetések. Az összeg a kelet-európai tér­ségbe áramlott tőkének a 60 százalékával egyenlő. Meg­tudtuk, az elmúlt évben 4100 új vegyesvállalat alakult ha­zánkban, s ezzel 15 ezerre emelkedett számuk. Kádár Béla szólt a kivitel várható alakulásáról is. Leszö­gezte: a jövő rendkívül homá­lyos, de export-offenzívát — hosszú távon — csak a terme­lésre lehet alapozni. A gazda­ságdiplomácia nagyon fontos, de nem elegendő eszköze a ki­vitel növelésének. A belföldi termelés csökkenése kihat az exportunkra is, ezért Kádár Béla szerint határozott lépése­ket kell tenni az export szem­pontjából is barátságtalan köz- gazdasági környezet megvál­toztatására. Bejelentette: az export csökkenése már az elmúlt év végén megkezdő­dött, hiszen míg ’92 első fél­évében 16 százalékkal nőtt a kivitelünk, addig éves szinten már csak 7 százalék fölötti volt a bővülés rátája. A mi­niszter felvetette: a jövőben úgy kell alakítani a gazdaság- politikát, hogy kedvezzen a beruházóknak, a termelőknek, s így az exportőröknek is. folytonosság. A régi iskola­szék azonban településhez szerveződött, ez a mostani pe­dig intézményhez. Egészen új, hogy ebben az iskolaszékben egyenlő rangú a pedagógus, a fenntartó és a szülő. Az iskola­széknek meghatározó szerepe lesz abban, hogy mire költik a pénzt, milyen irányban fej­lesztik az iskolát, milyen pluszfoglalkozásokat akarnak a szülők a gyerekeiknek. Kinek is lesz hatósági jogköre? A regionális oktatási köz­pontok legfontosabb feladata a régió tanügyi helyzetének az értékelése, és egy olyan segítő bázis kialakítása, amelyik a je­lenlegi problémák megoldásá­ra hivatott. Hatósági jogköre nem lesz, de Dobos Krisztina véleménye szerint nincs is senkinek ilyen jogköre az új oktatási rendszerben. Arra vi­szont van igény — s ezt a fel­mérések is igazolják, — hogy legyenek olyan szervezetek, testületek, amelyek összekötik az iskolát és a legfőbb dön­téshozó parlamentet, illetve a döntéselőkészítő minisztériu­mot. Egy olyan információs rendszert kell ma kiépíteni a közoktatásban, ami az elmúlt évtizedekben teljesen el volt hanyagolva. A törvény még egy új in­tézményt definiál, ez a Közok­tatáspolitikai Tanács. Felada­ta, hogy a legfontosabb közok­tatást érintő döntéseket előké­szítse, véleményezze. E ta­nácsban a pedagógus szakmai szervezetek, a szülőszerveze­tek, a diákszervezetek, a szak- szervezetek, a fenntartók és a kormány képviselői vesznek majd részt — összegezte az elfogadásra váró közoktatási törvényjavaslat leglényege­sebb elemeit a Művelődési és Közoktatási Minisztérium he­lyettes államtitkára. Erősebb a közúti lobby Budapest (ISB - S. Z.) — Az országgyűlés környezetvé­delmi bizottsága szerdán a Bu- dapest-Nyugati Pályaudvaron tartotta kihelyezett ülését. A bizottság tagjai, valamint Sik­lós Csaba, a közlekedési tárca vezetője és Csárádi János, a MÁV vezérigazgatója közös sajtótájékoztatón számoltak be a zárt ülésen elhangzottakról. A bizottság ellenzéki tagjai szerint a vasút költségvetési támogatása messze alulmarad a Nyugat-Európában megszo­kott mértékektől, ahol a leg­kisebb támogatási összeg is háromszorosa arányaiban a hazainak. Pedig a vasút — s ez már a MÁV érvei között sze­repel — sokkal kömyezetba- rátabb, költség- és egészsgkí- mélőbb, mint például a közúti szállítás, közlekedés. Sokan úgy vélik — hallhattuk a sajtó- tájékoztatón —, hogy a szak­minisztériumban lényegesen erősebb a „közúti lobbi”, mintsem azt a súlya indokol­ná. Ezt egyébként mind Siklós Csaba, mind Kálnoki Kis Sán­dor, az illetékes helyettes ál­lamtitkár is cáfolta. Ráday Mi­hály (SZDSZ) szerint a közle­kedési koncepció, amelyet tegnapi ülésén tárgyalt a bi­zottság, meglehetősen „közép- útpárti”, amit mi sem bizonyít jobban, hogy hosszú távon sem számol egy közlekedési alap felállításával. A tavalyi esztendő a fordulat éve volt Kádár Béla: export-offenzívát csak a termelésre lehet alapozni Termékfelelősséget vár a vevő A törvény a fogyasztót és a piacot védi Budapest (ISB - Ráthy Sándor) — Mit tehet a vásár­ló, ha a termék hibájából adódóan tetemes kár éri: fel­robban például a televíziója, kigyullad a lakása, s benne ég minden vagyona. Napja­inkban bírósághoz fordulhat, s a polgári peres eljárás so­rán megpróbálhatja érvénye­síteni anyagi kártérítési igé­nyét. Ez az eljárás azonban meglehetősen hosszadal­masnak ígérkezik, s nem sok sikerrel kecsegtet. A fejlett nyugat-európai országokban azonban van egy másik lehetőség is: a ve­vő a termékfelelősségi tör­vény segítségével rövid úton elérheti azt, hogy a hibás ter­mék gyártója vagy importá­lója kártalanítsa őt. Katona Kálmán (MDF) és Lotz Károly (SZDSZ) két évvel ezelőtt kezdett hozzá a magyar termékfelelősségi törvény tervezetének kidol­gozásához. A két parlamenti képviselő napjainkban a munka végére ért, s törvény- javaslatát a t. Ház elé ter­jesztette. A leendő törvény lényegéről őket kérdeztük. Ä termékfelelősségi tör­vény bevezetése minden érintett országban nagylép­tékű műszaki és biztonság- technikai fejlődéssel járt együtt — szögezte le Katona Kálmán. így a képviselő szerint hosszú távon a ma­gyar gazdaságnak jelentős előnye származik abból, ha nálunk is bevezetik a ter­mékfelelősség jogintézmé­nyét. A leendő törvény lé­nyeges eleme: ha a fogyasz­tó bizonyítani tudja, hogy kára a termék hibája miatt következett be, akkor a gyár­tó köteles megtéríteni a megfelelő összeget. Ennek következtében a gyártók va­lószínűleg nagyon komo­lyan veszik a biztonsági elő­írásokat, s igyekeznek minél jobb terméket előállítani. A tervezet másik lényeges eleme az export- és import­ügyletekkel kapcsolatos. Ma ugyanis csak a hazai export­őrökre igaz az, hogy kiszál­lítás előtt alaposan megvizs­gálják a terméket, megfelel- e a vevő ország biztonsági, minőségi és egyéb előírása­inak. Az importőr és a kül­földi szállító már jóval könnyebb helyzetben van, hiszen tudják, hogy Magyar­országon nincs termékfele­lősségi és fogyasztóvédelmi törvény. így akármilyen si­lány árucikket is beszállít­hatnak illetve forgalmazhat­nak hazánkban. Még olyat is, amelyet Nyugat-Európá­ban nem vettek meg, mert az ottani importőr nem meri vállalni a súlyos anyagi kö­vetkezményekkel járó koc­kázatot. Erre rengeteg példa van, s ha nem akarunk Éuró- pa szemetes dombjává válni, akkor gyorsan tenni kell vé­delmünk érdekében — hall­hattuk a képviselőtől. A tervezet kimondja: a külföldön gyártott termék ál­tal okozott kárért mindig az importáló felel. A vevő ugyanis nem tudja felelős­ségre vonni például a távol­keleti gyártót azért, mert kárt okozott neki az onnan beho­zott termék. Katona Kál­mántól megtudtuk azt is: a tervezet minden előállított termékre vonatkozik, s hatá­lya kiterjed a feldolgozott élelmiszerekre is. Kérdésünkre válaszolva Lotz Károly kifejtette: nagy­ságrendi becslések szerint milliárdos károk származ­nak abból, hogy Magyaror­szágon nincs termékfe­lelősségi törvény. Az angol termékfelelősségi törvényt például három évvel ezelőtt vezették be, s ekkor készítet­tek egy hatásvizsgálatot is. Megállapították, hogy a tör­vény nagymértékben növel­ni fogja a szigetország ver­senyképességét, s ugyanez várható a mi esetünkben. Lotz Károly úgy véli, ma a feldolgozott élelmiszerekkel együtt 15-20 százaléknyi­ra tehető a gyenge minősé­gű, a termékfelelősségi tör­vényben rögzített elveknek meg nem felelő árucikkek aránya. A képviselő állítása sze­rint a törvénynek pozitív ha­tása lesz az importra is: sze­mélyesen több potenciális importőr megkereste már a képviselőt, s érdeklődött, mikor lép életbe a törvény. Lotz Károly ebből arra kö­vetkeztet, hogy a külföldi gyártók és importőrök tisz­tában vannak azzal, milyen következményei lesznek rá­juk nézve a törvénynek. 2 (MÉH HÁTGm ÉS M©S©[Uf©©<JJS ©B©^® M®®ELL ELŐBCÉSIÍTŐ F©©EALG€®i:ÄS S®[F8®IAT é@ WEF1SEGW. Jó fellépés, magabiztosság, növekedő életesélyek! Ezt kínálja a budapesti DI0R0 Divat Stúdió 3 hónapos modell-előkészítő foglalkozás sorozata, amelyre 3 éves kortól jelentkezhetnek GYEREKEK, TINIK és FELNŐTTEK. Ízelítő a foglalkozások anyagából: jazzbalett, színpadi mozgás, manökenismeretek, videózás, kozmetika, divat s mindez egy nagyszabású, látványos GÁLAMŰSORRAL zárul, amelynek főszereplői a növendékek. Az Országos MODELLVERSENY korosztályonkénti fődíja:EL0RlDAI UTAZÁS. A legtehetségesebbeket várja a DI0R0 SZTÁR csapata. A tanfolyam díja: 3—5 évesek részére 3900,—Ft, 6—18 évesek részére 5400,—Ft, 18 év felettiek részére 6900,—Ft. Felvételi-megtekintés: Nyíregyháza: Váci Mihály Művelődési Központ Szabadság tér 9. T.: 42/14433. Febr. 21. és febr. 28. vasárnap, 13 óra. Kisvárda: Városi Művelődési Központ Flórián tér 20. Telefon: 858. Febr. 21., és febr. 28. vasárnap 10 óra. *30626/1H-02/11.*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents