Kelet-Magyarország, 1993. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-10 / 34. szám

1993. február 10., szerda TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország 9 Néppártban a győzelemért? Vélemények, és ellenvélemények megyénkből Elegendő a búza Napirend előtt a „száz forintos kenyérről” Budapest (KM - Kovács Éva) — A napokban röppent fel a hír, a kormánykoalíció pártjai úgynevezett néppártba tömörülve juthatnának a kö­zelgő választásokon biztos győzelemre. Horváth Béla MDF-es képviselő ötletéről megyebeli képviselőket kér­deztünk. Arra váltunk választ, mit szólnak a javaslathoz, tá­mogatják, vagy elutasítják-e azt? Seszták László Keresztény- demokrata Néppárt: — A KDNP egyáltalán nem ért az ötlettel egyet, hiszen pártunk­nak eddig is önálló arculata volt, s ezt az önálló arculatot kívánjuk választóinknak a jö­vőben is mutatni. Vélemé­nyünk, hogy minden egyéni választókerületben önálló je­löltet, s ez által listás jelölteket is indítunk a választásokon. Ily módon is fel kívánjuk mér­ni, a lakosság milyen mérték­ben, hogyan támogatja poli­tikánkat. — Mindez persze nem zárja ki, hogy a második fordulóban a jobb pozíció elérése érdeké­ben törekedni fogunk válasz­tási koalíciók, szövetségek megkötésére, s talán nem ti­tok, hogy elsősorban a koalí­ció páiljainak jelöltjeivel kívá­nunk ez ügyben tárgyalni. Arra a kérdésre, hogy a KDNP jelöltjeinek milyen lesz az „önálló arculata” Seszták László elmondta: kizárólag jól felkészült, megnyerő emberek jelölését támogatjuk, olyanok­ra gondolunk, akik a párt programját hitelesen tolmá­csolják választóink előtt. Olyan emberekről lehet szó, akik közvetlen környezetük­ben erkölcsileg, etikailag egy­aránt megállják a helyüket, ha úgy tetszik, köztiszteletben állnak. Horváth Béla javaslatát egyéni kezdeményezésnek tar­tom, okát nem ismerem. Takács Péter MDF: — Egyéni, politikai ötletről van szó, melyhez hasonló már az ellenzék részéről is felmerült. A demokrácia szerintem annál hatékonyabb, minél színesebb. Hat párt, — mint a jelenlegi parlamenti pártok — a világ bármely parlamentjében ke­zelhető, ez tehát nem indokol­ja sem az ellenzék, sem pedig a kormánykoalíció egybeol­vasztását. Természetesen ideális lenne egy, az angol par­lamenthez és politikához ha­sonló váltógazdaság megva­lósítása, ehhez azonban a mi gazdasági, társadalmi helyze­tünk még annyira kiforratlan és oly sok irányban orientáló­dik, hogy sem az ellenzék, sem pedig a koalíció nem lesz képes két pártra csökkenteni az érdekütközéseket. Ezért, — mégha helyeselné is valaki az MDF-ből a néppárti szándé­kot, maga a társadalom vetné el azt. Az egyhangúságnál, egybeolvasztásnál félőbbnek tartom azt, hogy a következő parlamenti választások a mos­taninál is tarkább politikai képletet eredményeznek majd a parlamentben. Állandó kor­mányválságokat produkálva. — Mi a magunk részéről el­vetélt ötletnek tartjuk, nem tá­mogatjuk képviselőtársunk ja­vaslatát. A közvélemény kutatások egyik legesélyesebb indulója, a FIDESZ képviselője Mádi László a következő képpen kommentálja a Néppárti ötle­tet. — Az egyesülés szándéka szerintem kétféle meggondo­lásból született: egyik, hogy csökkent a kormánypártok hi­tele, s ezért egyesíteni akarják az erőiket, tudva azt, hogy a második fordulóknak a válasz­tások idején igen nagy jelen­tősége lesz. Ezért már az első fordulóban győzni szeretné­nek. Másik, hogy mára a kor­mánypártok szétestek, — a kisgazdáknál legalább hatféle párt van —, s nagyobb úgyne­vezett néppártban szeretnének integrálódni. Úgy gondolom, ezt az ötletet legjobban a Ke­reszténydemokraták fogják el­vetni, hiszen esélyük az utóbbi időben nőtt, s bíznak benne, hogy épp az MDF rovására tudnak tovább erősödni. Az egész dolog egyébként Antall József eddigi tudatos poli­tikájának eredménye. — Elsősorban azért, mert az az MDF, amely balközép, az MSZMP-vel is együttműködő pártként indult, esélytelen volt nyugaton, ahol keresztény- demokrata pártként óhajtotta eladni magát. Ezzel nem csak magának kívánt előnyöket, megpróbálta a KDNP terét is elvenni, szűkíteni. Ez a Tor- gyán-ié\e. kisgazdapárt keresz­ténydemokrata unióból törté­nő kizárásával sikerült is neki. Mindeközben képes volt befo­gadni a szélsőjobboldali, po­pulista szárnyat is, így el­mondható, hogy a színkép minden árnyalatát megpróbál­ta egyesíteni. A Néppártnak egyébként szerintem nincs esélye, de nem elképzelhetetlen, hogy a kisgazdák egy része az újravá­lasztás, a hatalommegtartás re­ményében becsatlakozik az MDF-be. Másképp ugyanis nincs esélyük a továbbélésre. Budapest (KM - Kovács Éva) — Napirend előtti felszó­lalásában próbálta cáfolni a kenyér árának radikális növe­kedését dr. Gergátz Elemér! miniszter. Elöljáróban hang­súlyozta: több mint 6 hónapra elegendő őrlésre váró gabona, s több mint két hónapra ele­gendő liszt van az országban. Mindezekből következik — mondotta Gergátz —, hogy nem valós veszély, hanem rémhír a kenyér árának 100 fo­rintra növelése. Jakab Ferencet, megyénk MDF-es képviselőjét, a nem­rég megalakult mezőgazdasá­gi bizottság egyik alelnökét arra kértük, mondaná el, ho­gyan alakulhat ki a kenyér kö­rül ilyen pánikhangulat, ilyen lehetetlen szituáció. — Előzményként szeretném elmondani, hogy 1991. őszén mintegy 820—840 ezer hektá­ron vetettek a termelők őszi búzát, s ezzel közel 6 millió tonnát termeltek. A 91-es jó év volt, csak aztán jöttek a bajok. A kedvezőtlen értékesítési lehetőségek, az alacsony árak miatt 92-ben már jelentősen visszaesett a termelés. A gaz­dasági helyzet romlása miatt kevesebb műtrágyát használ­tak a termelők, kedvezőtlen volt az időjárás is. Az ország étkezési búzaszükséglete en­nek ellenére 92-ben is megter­mett. — Gyakran hangzik a vád, hogy a gabonaforgalmi vál­lalatok jó pénzért, idejekorán exportálták a búzát. Ha úgy tetszik eladták a kenyerünket... — Összesen 400 ezer tonnát exportáltak a cégek, erre tör­vényadta lehetőségük volt. Fontos hangsúlyozni, hogy az ország ellátásához szükséges készlet még így is megmaradt. Tény, hogy országosan sem búzából, sem lisztből nincs hiány, de igaz az is, hogy né­hány gabonaforgalmi vállalat­nak valóban nincs meg az új búzáig szükséges készlete. Or­szágosan tehát elegendő a bú­za, kitart az újig a kenyérnek való. — Az MDF képviselője, Kőrössi Imre ugyanakkor vál­tig állítja, hogy a hiány miatt behozni kényszerülünk, s ez egyenesen azt jelenti, akár 100 forintba is kerülhet majd egy kiló kenyér. Ezek után határo­zottan kijelenthetem, rémhír­nek tekinthető a kenyér 100 forintos ára. Szerintem leg­rosszabb esetben is 3—5 forint lehet a növekedés, a búza ára miatt nagyobb drágulást el­képzelhetetlennek tartok. Ha mégis ennél nagyobb mérték­ben nőne az ár, akkor az nem az alapanyag, sokkal inkább az egyéb vonzásköltségek, az energia, a munkaerő és egye­bek árának növekedése miatt következhetne be. Kárpótlási jegyért bérlakást Ajegyek eladásából származó jövedelem adómentes Januári infláció Nincs egyezség a ’93-ra ajánlott keresetnövekedésről Budapest (ISB - Ráthy Sándor) — Amikor tavaly nyáron megkezdődött a kár­pótlási jegyek kibocsátása, sokan úgy vélték, hogy csupán „szemfényvesztésről” van szó. Mára azonban kiderült, a gyanakvás alaptalan volt, s a kárpótlási jegyek komoly ér­tékkel bírnak. A brókercégek például — a piaci viszonyok­tól függően — napjainkban 70-80 százalékos árfolyamon vásárolják a jegyeket, míg ál­lami vagy önkormányzati tu­lajdonú vagyontárgy megvé­tele esetén 100 százalékos ár­folyamon váltják be ezeket az értékpapírokat. Sőt, értékük­höz hozzászámítják a kamato­kat is, amelyek a mindenkori — jelenleg 20 százalékos — jegybanki alapkamat három­negyedével egyenlőek. (A kár­pótlási jegy kamatozása — a kibocsátástól függetlenül — tavaly augusztus 10-én kezdő­dött, így azok sem járnak rosszul, akik csak később kap­ják meg jegyüket.) Budapest (ISB - D. Á.) — Magyar külügyminiszter elő­ször látogat a Dél-afrikai Köz­társaságba — jelentette be Herman János Jeszenszky Gé­za közelgő útját, s a külügyi szóvivő beszámolt arról is, hogy azt követően Olaszor­szágba és a Vatikánba is el­látogat a magyar diplomácia vezetője. A Magyarország és az Euró­pai Közösségek közötti tár­sulási megállapodás a ratifiká­ciós eljárások után életbe lép. A szóvivő szerint erre az év közepéig sor is kerül. Ez a tény az EK-val való kapcsolat- építés új szakaszát jelenti. Az Európai Megállapodás haté­kony végrehajtása integrációs A kárpótlási jegyért nagyon sokan önkormányzati bérla­kást szeretnének vásárolni, ám ez a lehetőség csak korlátozot­tan érvényes — válaszolta munkatársunk érdeklődésére Szabadi Attila. Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal jogi és igazgatási fő­osztályának vezetője elmond­ta, a kárpótlási törvény értel­mében az önkormányzati bér­lakások eladása során az önkormányzatoknak csak a bérlő saját jogán járó jegyeket kell kötelezően elfogadnia. Igaz, a „kötelező elfogadás” csak azokra a lakásokra vonat­kozik, amelyeket a vagyon­átadó törvény alapján az önko­rmányzat ingyen kapott az ál­lamtól. (Az elfogadási összeg­nek meg kell egyeznie a je­gyek névértékével, illetve ehhez hozzá kell adni az 1992. augusztus 10-e óta felhalmo­zódott kamatokat is.) Prakti­kusan ez azt jelenti, hogy a másoktól, például szülőktől, testvérektől, rokonoktól ka­pott vagy vásárolt kárpótlási törekvéseink alapfeltétele. A következő szakaszban a poli­tikai szempontok kerülnek előtérbe. A társulási szerződés életbelépése a szükséges rati­fikációs eljárás elhúzódása miatt késik. Minden esetben, ahol késedelmet szenved a parlamenti jóváhagyás, part­nereink kizárólag technikai nehézségekre hivatkoznak. Hangsúlyozzák: politikai fenntartásaik nincsenek. Bős ügyével kapcsolatban Herman János elmondta, hogy a szakértői megbeszéléseken előrelépésnek tekinthető, hogy egyeztették az alávetési nyi­latkozat teljes szövegét, s szlo­vák részről politikai szintű jó­váhagyás szükséges a végle­jegyeket nem kell elfogadnia az önkormányzatoknak. Kivé­telt csak az az eset képez, amikor az önkormányzat — önállóan — úgy határoz, hogy a nem saját jogú jegyeket is elfogadja a tulajdonában álló ingatlanok eladásakor. Ekkor azonban már az is az önkor­mányzat hatáskörébe tartozik, hogy eldöntse, a piaci viszo­nyoknak megfelelően milyen értéken fogadja el a vevő által felajánlott, egyébként szaba­don forgatható értékpapírt, a kárpótlási jegyet. A lakást vá­sárlónak tehát mindig annál az önkormányzatnál kell érdek­lődnie a vázolt lehetőségekről, amelynek a tulajdonában van az ingatlan. A jegyek bizonyos megkö­tésekkel használhatók fel ak­kor is, ha állami vagyontár­gyat akar vásárolni a kárpó­tolt. A törvény ugyanis csak azt írja elő, hogy a vételárnak általában a 10 százaléka, míg az agrárszférába tartozó állami vagyontárgy, üzem esetében gesítéshez. Nem sikerült előbbre haladni a vízgazdál­kodás kérdésében, mivel a szlovák fél nem fogadta el az EK javaslatát, amellyel egyéb­ként a magyar küldöttség egyetértett. Február 5-én a szlovák kül­ügyi államtitkár levélben for­dult magyar partneréhez és a bősi vízlépcsővel kapcsolatos jogutódlási kérdésben fennálló cseh és szlovák nézetkülönb­ségre hivatkozva kérte a feb­ruár 9-i megbeszélések elha­lasztását. Martonyi János válaszában azt kérte, hogy a háromoldalú megbeszélésekre legkésőbb február 16-án ke­rüljön sor. Az EK ugyancsak február 16-át jelölte tárgyalási 20 százaléka fizethető kár­pótlási jegyekkel. Valószínűsíthető azonban az is, hogy az Állami Va­gyonügynökség a nehezen el­adható állami vállalatok érté­kesítésekor nagyobb hányad­ban, akár a teljes ár kiegyen­lítéseképpen elfogadja majd a kárpótlási jegyeket. Mindez emelni fogja a jegyek ár­folyamát, s így azok a kárpó­toltak is jól járnak, akik kész­pénzzé akarják tenni értékpa­pírjukat. Nekik viszont érde­mes elgondolkodniuk azon, hogy napjainkban már alig van egy százaléknyi eltérés a bró­kercégek vételi ajánlatai kö­zött, ezért mindig a legkö­zelebbi helyen érdemes eladni a jegyet. A jövedelemadó-be­vallás elkészítésének idején hasznos tudni azt is, hogy a kárpótlási jegyek eladásából származó pénz teljes egé­szében adómentes, hiszen nem jövedelemről, hanem koráb­ban államosított vagyonért járó kárpótlásról van szó. időpontként. A bizottság sür­gette a vízgazdálkodási rend­szert illető nyitott kérdések azonnali rendezését, a súlyos ökológiai problémák és a ta­vaszi árvíz negatív következ­ményeinek elkerülése érdeké­ben. Az EK szorgalmazta to­vábbá az alávetési nyilatkozat véglegesítését. Az Európai Közösségek megítélése szerint politikai döntés szükséges a kompromisszumokhoz. A ma­gyar küldöttség reményei sze­rint így Brüsszelben február 16-án akár az utolsó háromol­dalú tárgyalási forduló követ­kezhet, igaz ehhez mindenek előtt a szlovák félnek rendel­keznie kell a szükséges man­dátumhoz ahhoz, hogy az EK- javaslathoz csatlakozzon. Budapest (ISB - S. Z.) — Idén minimum 17 százalékos árszínvonal-növekedés várha­tó, s ennek túlnyomó részét — mintegy 15 százalékot — a ja­nuár elejei áremelkedések ad­ják. Ez derül ki abból a jelen­tésből, amelyet az Érdek­egyeztető Tanács által felállí­tott ad-hoc bizottság készített. A bizottság feladata az volt, hogy áttekintse a január elejei fogyasztói árnövekedések ha­tásait a megélhetési költségek alakulására. Az ÉT Bér- és Munkaügyi Bizottságában ez alapján próbáltak meg a szo­ciális partnerek kedden egyez­ségre jutni az ez évre ajánlott keresetnövekedések mértéké­ről — eredménytelenül. Ismeretes, hogy a bérszabá­lyozást a kormány tavaly de­cemberben 1992-re visszame­nőleges hatállyal megszün­tette. így az ÉT három oldala már csak ajánlásokat fogal­mazhat meg a gazdálkodók számára. A keddi ÉT bizottsá­gi ülésen a munkavállalói oldal az ad-hoc bizottság je­lentése alapján előterjesztette a maga javaslatát, amely az ajánlott keresetnövekedések minimális mértékét 15-16 szá­Budapest (ISB) — A kor­mány rendeletet kíván alkotni a munkába járási költségek megtérítésével kapcsolatos szabályokról. A tervezetből kitűnik, hogy az eddigiekhez képest lényeges változás nem várható. Eszerint azok része­sülhetnek meghatározott mér­tékű költségtérítésben, akik egy adott település közigazga­tási határain túlról járnak naponta munkába, illetve hét­végeken utaznak a lakhelyük­zalékban, az átlagot bruttó 21 százalékban, a maximumot pedig 26 százalékban határoz­ta meg. A munkaadók nem értettek egyet a javaslattal, mondván, hogy az irreális elvárásokat tá­maszt a többnyire nehéz hely­zetben lévő gazdálkodó szer­vezetekkel szemben. A „keve­sebb több lehet” elvét ajánlot­ták a partnerük figyelmébe, mondván, így nem vesztik el az ajánlások sem a hitelüket. Ennek alapján minimum 8, át­lagosan 18, maximum 23 szá­zalékot tartanának elfogadha­tónak. A kormányzati oldal is a 18 százalékos átlagot és a 23 szá­zalékos maximumot látja reá­lisnak. Felhívták a figyelmet arra, hogy a költségvetési in­tézmények dolgozóinál idén egyáltalán nem érvényesül a bérautomatizmus. A vitában érvként hangzott el, hogy a túl magas mértékek — felerősítve a kedvezőtlen várakozásokat — eleve inflációgerjesztő ha­tásúak. Bár az álláspontok közeled­tek némileg egymáshoz, dön­tés nem született. így az ÉT plenáris ülésén folytatódik to­vább a vita. re. A támogatás elsősorban a vonatok és a távolsági autóbu­szok igénybevétele esetén jár majd, 80—86 százalékos mér­tékben, távolságtól függően. Azok számára, akik nem tud­nak tömegközlekedési eszközt igénybe venni, saját gépjármű használata esetén a magán- személyek jövedelemadójáról szóló törvényben foglaltakkal azonos mértékű 2 Ft/km támo­gatás jár. Nincs haladás Bős ügyében Külügyi sajtótájékoztató Munkába járási költségek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents