Kelet-Magyarország, 1993. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-09 / 33. szám

1993. február 9., kedd KÜLPOLITIKA Kelet-Magyarország Elkobozott robbanóanyagok megsemmisítését készítik elő az amerikai hadsereg tűzszerészei Mogadishu külvárosában Nyomulnak a konzervatívok Kudarcot vallottunk a Balkánon Mondja Eagleburger Washington (MTI) — Ku­darcot vallottunk a Balkánon — ismerte el Lawrence Eagle­burger, a Bush-kormány nem­rég visszavonult külügymi­nisztere a The Washington Postnak. Nézete szerint a vál­ság elején, 1991 nyarán, az egyesült Államok, Nyugat- Európa és a Szovjetunió közös fellépésével szabályozni lehe­tett volna Jugoszlávia felbom­lását, biztosítva a kisebbségek jogait — ám ezt akkor senki nem javasolta. A volt külügyminiszter elis­merte azt is, hogy amikor há­rom nappal a szerb választá­sok előtt háborús bűnösnek minősítette Slobodan Milose­vic elnököt, hozzájárult annak győzelméhez. A lap felidézte, hogy Jenon­ne Walker, a Fehér Ház Nem­zetbiztonsági Tanácsának új európai főosztályvezetője ko­rábban igen keményen bírálta a Bush-kormány balkáni poli­tikáját, rámutatva: Ameriká­nak földi békefenntartó csapa­tok kiküldésére is készen kell állnia. A korábbi amerikai ve­zetés egyébként egyeztette Bili Clintonnal levelét, ame­lyet decemberben küldött Mi- losevicnek és Zivota Panic tá­bornoknak, a szerb hadsereg parancsnokának. A levélben George Bush elnök leszögez­te: amennyiben szerb fellépés következtében konfliktus ala­kul ki Koszovóban, „az Egye­sült Államok készen áll kato­nai erőt alkalmazni a szerbek ellen Koszovóban, illetve Szerbiában”. Tömeges autóbaleset Olaszországban Piacenza (MTI) — Töme­ges ütközéseket idézett elő a sűrű köd hétfőn Eszak-Itá- liában, a Parma és Piacenza közötti autópályán. A Dpa jelentette, hogy Fio- renzuola közelében, négy kü­lönböző helyen, több mint 200 gépjármű rohant egymásba. Égy tartálykocsi felrobbant, több személygépkocsi kigyul­ladt. Tíz ember életét vesztet­te, ötvennél többen megsérül­tek. Három személy a felis- merhetetlenségig összeégett. A rendőrség adatai szerint a szerencsétlenség időpontjában a látási távolság öt méterre korlátozódott. Az A1 autópá­lyát Milánó és Parma között mindkét irányban órákra le kellett zárni. Bogomolov akadémikus az orosz külpolitikáról Moszkva (MTI) — Az orosz külpolitkában valóban érezhetőek bizonyos módo­sulások, amelyek a konzer­vatív nyomás eredményeként jöttek létre, de a korábbi, a pangás korszakának irányvo­nalához történő visszatérésnek ma már nincsenek meg a feltételei — jelentette ki az MTI moszkvai tudósítójának adott hétfői nyilatkozatában Oleg Bogomolov. A neves akadémikus ennek ellenére nem zárta ki annak lehetősé­gét, hogy az orosz belpolitikai harc vonzataként esetleg né­mileg lehűl a viszony az Egyesült Államok és Nyugát­Európa irányában, ám ez csu­pán átmeneti jellegű lehet. — A Jugoszlávia és Irak irányában folytatott moszkvai politika módosulása mennyi­ben magyarázható a valós orosz érdekek érvényesítésé­vel, illetve a konzervatív be­folyás erősödésével? — A délszláv válság és Irak ügyében bekövetkezett válto­zások meglátásom szerint va­lóban a konzervatív támadás következményei. Szerencsére a haladó erők jóval kiegyensú­lyozottabb, tárgyilagosabb ál­láspontot képviselnek, ami lényegében egybevág a nyu­gati értékelésekkel —jegyezte meg az akadémikus. — Jugo­szlávia esetében látnivaló, hogy a volt szerb kommu­nisták részéről tapasztalható nagyhatalmi, antidemokrati­kus, nacionalista törekvések provokálták a horvát naciona­lizmust. A horvátok is jelentős mértékben felelősek a történ­tekért, de az elsődleges fele­lősség nyilvánvalóan a szer- beket terheli — állapította meg Bogomolov rövid kitérőt téve. Arra a kérdésére, hogy mennyire érzi reálisnak egy esetleges orosz-amerikai riva­lizálás, a partnerség helyett a szembenállás lehetőségét, a neves tudós kifejtette: Az újságírás és a nacionalizmus Toliforgatók életveszélyben (MTI-Panoráma) — A csupán tavaly és csak az egykori Jugoszlávia és Török­ország területén 60 újságíró erőszakos halála bizonyítja, hogy a nacionalista lázongá­sok, a háborús káosz nemcsak az objektív tájékoztatást, ha­nem magát az újságírók életét is fenyegetik — nyilatkozta Jens Linde, a Nemzetközi Újságíró Szövetség (IFJ) el­nöke. Az IFJ-nek mintegy 300 ezer tagja van világszerte. Linde nyilatkozata a Ljubl­janában délszláv és több euró­pai országbeli újságírónak, az Európa Parlament, az UN­ESCO, a Vöröskereszt és más humanitárius szervezetek kép­viselőinek részvételével meg­tartott tanácskozáson hangzott el. A találkozót a Kiadók Nemzetközi Szervezete szponzorálta. A „Nacionalizmus — a független újságírás válsága., elnevezésű kerekasztal-be­szélgetés alkalmával a zágrábi Ivan Zvonimir Cicák sza­badúszó újságíró elmondta, hogy Horvátországban és más, „újszülött,, köztársaságokban nem az igazi, vérbeli naciona­listák, vagy a kemény vonal as, ortodox kommunisták létezése a nagy gond, hanem a politikai köpönyegforgatóké, akik most éppen radikális soviniszták­ként viselkednek. — A hoz­zájuk hasonlók veszélyeztetik a horvátországi demokrácia álmát és a független újságírást — hangsúlyozta. A horvátországi újságíró szövetség elnöke, Ante Gavra- novic pedig elmondta, hogy országának vezető elitje az „autokratikus véleménynyil­vánítást,, választotta és a napi­lapok privatizációja „meg­maradt egyféle államosításnál és a kiadói tevékenység fölött gyakorolt teljes ellenőrzés­nél”. — Még nem jelentek meg az új, demokratikus szerkezetek, hogy a régi kommunista struk­túrák helyébe lépjenek. Egyfé­le légüres térben élünk, amely­ben a sovinizmus és a szabad­ságjogok szűkítése a növekvő szegénységei párosul, miköz­ben „az állítólagos demokrá­cia bolsevik szindrómáktól hemzseg”. A Borba című belgrádi napi­lap szerkesztője, Gordana Lo- gar szerint a szerbiai független sajtótermékek egyre súlyo­sabb helyzetbe kerülnek, ami­óta a nem szerb újságírók és a független lapok mind gyak­rabban fenyegetések célpont­jai az intolerancia sűrűsödő légkörében. Az újságírónő szerint további gondok forrása a papír- és más nyomdai anya­gok hiánya, ami a Jugoszlávia elleni ENSZ-embragó egyik következménye. — Ez tönkre tesz minket, és arra késztet, hogy állandóan gazdag nagy­bácsik után nézzünk — nyi­latkozta a Borba szerkesztője. — Én ezt nem tartom reális­nak. Mégpedig abból kiindul­va, hogy Oroszország ma már nem nagyhatalom, megszűnt a bipoláris világ, a konfrontáció. Oroszországnak reális poli­tikát kell kidolgoznia, amely figyelembe veszi gazdasági súlyát és belpolitikai nehézsé­geit. Azt persze nem zárom ki, hogy átmeneti lehűlés bekö­vetkezhet a Nyugat irányában, legfőképpen belső okok miatt, de a korábbiakhoz való vissza­térés számomra elképzelhe­tetlen. Ehhez egész egyszerű­en már nincsenek meg a szük­séges feltételek — zárta az MTI-nek adott nyilatkozatát Oleg Bogomolov. Horvát választások Zágráb (MTI) — Franjo Tudjman horvát elnök pártja, a kormányzó Horvát Demokra­tikus Közösség (HDZ) minden bizonnyal abszolút többséget szerez a köztársaság parla­mentjének felsőházában, a megyék tanácsában. Ez tűnik ki a vasárnap tartott választá­sok hétfőn közzétett első rész- eredményeiből. A HDZ, amelynek 85 kép­viselője van az 1992-ben meg-, választott 138 tagú alsóház­ban, a szavazatok 45 százalé­kának megszámlálása után 14 megyében vezetett azon 16 közül, amelyekre vonatkozóan részleges eredményeket hoz­tak nyilvánosságra. Összesen 21 megyében tartottak válasz­tásokat. Tudjman elnök hétfőn Zág­rábban tartott sajtóértekezle­tén elégedetten nyugtázta az eredményt, s hangsúlyozta, hogy „a demokrácia jó úton halad Horvátországban.,. Mint mondta, a választási eredmé­nyek azt mutatják, hogy pártja mind a parlament felsőházá­ban, mind a megyei köz­gyűlések nagyobb részében többséget szerzett, s ez „stabi­lizáló tényező”. Házasságtörésért . meg kövezés Dera-Iszmáilhán (MTI) — Egy iszlám bíróság hétfőn Pa­kisztánban megkövezésre ítélt egy asszonyt, akit házasság­törés bűnében talált vétkesnek. Az asszony az ítélet ellen a Legfelsőbb Bírósághoz felleb­bezhet. Haszrin Húszéin Sah 1989- ben másodszor is férjhez ment, de nem tudta bebizonyí­tani, hogy előző férjétől elvált. Az első férj házasságtörés címén emelt ellene vádat — jelentette az International News című angol nyelvű pa­kisztáni lap, amelynek cikkét az AP ismertette. Az asszonyt egy szövetségi iszlám bíróság ítélte megkö- vezés általi halálra. Második férjét nyilvános megkorbácso­lásra — száz korbácsütésre — ítélték. Bár Pakisztánban az iszlám bíróság rendszeresen hoz ha­sonló ítéleteket, a Legfelsőbb Bíróság rendszerint elveti azo­kat. Az iszlám törvények értel­mében a váláshoz elegendő, ha a férj háromszor azt mond­ja feleségének: „Elválok tő­led.,, Emberi jogi aktivisták szerint Pakisztán 120 millió lakosa ritkán íratja anya­könyvbe házasságát vagy vá­lását. Egy ezerdolláros ruhát csodál a képen látható moszkvai oár. A látvány a GUM áruház kirakatában fogadja őket, amelyben ilyen nyugati típusú butikok nyitnak mostanában AP-felvételek

Next

/
Thumbnails
Contents