Kelet-Magyarország, 1993. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-09 / 33. szám

1993. február 9., kedd Kelet-Magyarország 9 Felépül a vidéki bankhálózat Elfogadható évet zártak a takarékszövetkezetek Magyar-kazah megállapodások Elsősorban a mezőgazdaságról Budapest (ISB - Ráthy Sándor) — A körülményekhez képest viszonylag jó gazdasá­gi évet zártak 1992-ben a ha­zai takarékszövetkezetek — állítja Gergely Sándor, az Or­szágos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke. S bár nap­jainkban még nem állnak pon­tos számok az Országos Taka­rékszövetkezeti Szövetség rendelkezésére, azért az már bizonyos, hogy a szövetkeze­teknek legalább 20 százalék­kal nőtt a lakossági betétállo­mánya. Érdeklődésünkre a szövet­ség elnöke kijelentette: a taka­rékszövetkezetek egyik gond­ja abból adódik, hogy a hitel- kihelyezéseik korántsem nö­vekedtek úgy, mint a betéteik. Gergely Sándor szerint ennek az az elsődleges oka, hogy ala­posan megcsappant a megbíz­ható adósok tábora, s így a po­tenciális hitelfelvevők közül nagyon sokat vissza kellett utasítaniuk a takarékszövetke­zeteknek. Ugyanakkor meg­könnyíti a fpleg falvakban működő takarékszövetkezetek hitelezési munkáját, hogy Budapest (ISB - Sinka Zol­tán) — Voltunk már Góg és Magóg fiai, Hunor és Magor leszármazottai, rokonai hu­noknak, szkítáknak (szittyák­nak), finneknek, hantiknak (osztyákoknak), manysiknak (voguloknak), de mindez, úgy látszik, még mindig nem volt elég a nemzeti önazonosság megtalálásához, bizonyítottuk származásunkat dogmákkal — bizonyos P. Magister nyomán —, tudományos úton — a nyelvészet, régészet eszközei­vel —, ám a lehetőségeinket még mindig nem merítettük ki teljesen. Legalábbis erről győződhet­tek meg az érdeklődők Hen- key Gyula antropológus elő­adásán, amelyet a közelmúlt­ban tartott, közreadva több év­tizedes antropológiai vizsgáló­dásainak eredményeit. A professzor nem csontok, koponyák vizsgálatával, ha­nem élő emberek jellegzetes vonásainak tanulmányozásá­val igyekszik — ahogyan ő maga fogalmazott —- „törté­nelmet írni”. Néhány adat a fi­Jeszenszky­Szulejmanov találkozó Budapest (MTI) A hivata­los látogatásra hazánkba érke­zett Szergej Tyerescsenko ka­zalt miniszterelnök kíséreté­nek tagjaként Magyarorszá­gon tartózkodó Tulentaj Szu- lejmanov, kazah külügymi­niszter kedden eszmecserét folytatott Jeszenszky Géza külügyminiszterrel. Herman János, a Külügymi­nisztérium szóvivője elmondta az MTI munkatársának, hogy a megbeszélésen a felek a ké­toldalú munkakapcsolatokat és a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseit tekintették át. A két külügyminiszter koráb­ban — 1992. szeptember 10- én, az Európa Tanács isztam­buli rendkívüli miniszteri ér­tekezletén — már találkozott egymással, és tárgyalásokat folytatott. szinte kivétel nélkül ismerik kérelmezőiké, ezért jóval ki­sebb a tévedés lehetősége. A megnövekedett hitelezési koc­kázattal összefüggésben Ger­gely Sándor megjegyezte: csak az nevezhető jó vezető­nek, aki messzemenően figye­lembe veszi a betétesek érde­keit, s csak megalapozott ké­relmekre ad hitelt. Az elnök véleménye szerint ez egy­bevág a kölcsönkérek és a vál­lalkozók érdekével is, de az alapos megfontolás egyben nem jelenti azt, hogy a taka­rékszövetkezetek sokáig húz­zák a hitelkérelmek elbírá­lását. A hitelezési kockázat növe­kedése természetesen hatással van a takarékszövetkezetekre is, bár Gergely Sándor szerint „látszat” likviditási többletről van szó. Abban az esetben ugyanis, ha a gazdaság fej­lődésnek indul, a takarékszö­vetkezetek is el tudják helyez­ni a betétesek pénzét a hitelpi­acon. Most azonban kényte­lenek a bankközi pénzpiacra vinni a forintjaikat, hiszen na­gyelemreméltóan gazdag elő­adás anyagából: a mai magyar felnőtt férfiak és nők fejfor­máját, termetét összehasonlít­va más népek, népcsoportok tagjaiéval megállapítható, hogy a magyarság legnagyobb részét a turáni (törökös) típus­jegyeket hordozók alkotják (a felnőtt lakosság 30,2 százalé­ka), míg a nyelvrokonságuk alapján hozzánk legközelebb álló obi-ugorokra (hantik, manysik) mindössze 0,1 szá­zalékunk hasonlít. Hozzá kell tenni, hogy a honfoglalók fel­tárt sírjaiban a „törökösök” aránya legalább 50 százalék volt, ami mára mindössze 48,3 százalékra módosult (a már említett turáni, egy másik keleti típussal, az úgynevezett pamirival együttvéve). Henkey professzor két ér­dekes következtetést von le a rendelkezésére álló adatokból. Ezek szerint az ősmagyarok csoportjait alkotó törzsek szár­mazási helye nem az Ural, hanem az Arai- és a Kaszpi-tó környéke — ahonnét „törö­kös” vonásaikat hozták ma­gukkal —, onnan vándoroltak Budapest (MTI) A szo­ciális ellátások tekintetében több mint 70 százalékos for­rás-, és mintegy 20 százalékos igénynövekedéssel számol az idén az elmúlt esztendőhöz képest a népjóléti tárca. A szo­ciális ellátások rendszere így körülbelül kétmillió ember számára nyújt valamiféle tá­mogatást. Erről Lakner Zol­tán, a Népjóléti Minisztérium Válságkezelő Programirodájá­nak vezetője számolt be a szo­ciális törvényről rendezett hét­fői sajtótájékoztatón. A február 26-án hatályba lépő jogszabályról szólva Lak­ner Zoltán már elöljáróban le­szögezte: a törvény nem öleli fel a szociális ellátások teljes körét, csak azokat, amelyek vagy újak, vagy amelyeket már sikerült a kor követel­ményeihez igazítani. Mintegy 30—-40-féle ellátásnál azon­gyon sok esetben az elfogad­hatónál nagyobb kockázatot jelent a hitelkérelmeket kielé­gíteni. Mindezt alátámasztja az is, hogy a takarékszövetke­zetek esetében is nőtt a kétes kintlévőségek nagysága. Igaz, a minősített hitelek „fedeze­téül” szolgáló szavatoló tőkét is ennek megfelelően emelték. A kétmilliós tagságú, és hárommillió ügyféllel rendel­kező 259 hazai takarékszövet­kezet jelenleg durván 85 mil­liárd forintnyi lakossági beté­tet kezel, míg a hitelek összege 42 milliárdra rúg. Ez utóbbi tekintetében azonban jelentős növekedést hozhat a mezőgaz­dasági hitelezési rendszer to­vábbfejlesztése. Az elképzelé­sek szerint ugyanis a takarék- szövetkezetek a vidék bank­jaivá válnak, s így a mainál sokkal jelentősebb szerepet játszanak majd az agrárter­melés finanszírozásában. Az ezzel kapcsolatos tervek már igen előrehaladott állapotban vannak, s valószínűsíthető az is, hogy a vázolt rendszer lét­rehozásában külföldi pénzin­északra, s hajtották uralmuk alá a finnugor őslakókat. Ké­sőbb a két népcsoport kevere­déséből jöttek létre azok a tör­zsek, amelyek elindultak nyu­gat felé—ma még tisztázatlan útvonalon —, hogy útjuk végén a Kárpát-medencében letelepedjenek. Ehhez a teóriához azonban kell egy másikat is társítani, hogy a finnugor nyelvrokon­ság magyarázható legyen, s ez magában az „anyanyelv” kife­jezésben ölt testet. Amíg ugyanis a „törökös” férfiaink vadásztak, háborúztak a pro­fesszor szerint a finnugor ere­detű nyelvet beszélő anyák adták tovább gyermekeiknek mai szókészletünk és gramma­tikánk alapjait. Mindezt összevetve, antro­pológiai szempontból az iráni nyelvű népekkel: a szkítákkal (szittyák!), szarmatákkal, alá­nokkal vagyunk rokonságban — véli Henkey professzor. Legközelebbi rokonainkat ezért az oszétok, a kaukázusi csecsének és ingusok, a kaza- hok, üzbégek, tadzsikok kö­zött kell keresnünk. A mai ban ez a korszerűsítés még nem történt meg, ezeket az el­következendő esztendőkben folyamatosan kell megújítani. Lakner Zoltán rámutatott: azoknál a törvényben szabá­lyozott ellátási formáknál, amelyekre nem csak keretelő­irányzatot adnak meg, ott az ellátás alapját a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege adja. Az öregségi nyugdíj ugyanis — szemben a létminimummal vagy a min­imálbérrel — mindig meg­határozható, széles társadalmi érdekegyeztetés eredménye, sőt összege törvényben szabá­lyozottan még évenként két­szer emelkedik. Ez az összeg ugyan kétségtelenül nem túl nagy — jelenleg 6000 forint —, ám a szociálpolitika sehol a világon nem vállalkozhat a szociális problémák felszá­molására, azt csak enyhíteni tézet is részt vesz. A vidéki bankhálózat — takarékszövet­kezeti alapon történő — fel­építésének esélyeit növeli, hogy a takarékszövetkezetek 1800 fiókot üzemeltetnek az országban, míg a többi bank összesen is csak ezer fiókkal rendelkezik. A rendszer kiépí­tése azonban csak akkor „éri” meg, ha összefognak a taka­rékszövetkezetek és közösen fejlesztik információs szerve­zetüket. Ennek pedig több elő­nye is lenne: az ügyfelek — lakóhelyüktől függetlenül — bármelyik fiókban igénybe ve­hetnék a szolgáltatásokat, s ezzel együtt a számítógépes rendszer egy naprakész infor­mációáramoltatást is lehetővé tenne. A vázolt rendszer kiépí­tése valószínűleg a nyár elején veszi kezdetét. A szövetség azonban nem csak a külföldi pénzintézetek tőkéjére számít. Szeretnék, ha a kormány vala­milyen mértékben garancia- vállalással támogatná a taka­rékszövetkezetek tőkeemelé­sét szolgáló részjegykibocsá­tást. szomszédaink közül pedig a horvátokhoz hasonlítunk leg­inkább, valamint a szlovákok­hoz, akiknél meglepő módon sokkal nagyobb mértékben fordulnak elő a finnugor ere­detű etnikai sajátosságok, mint a mai magyarok között. Melyek is a legelterjedtebb embertani jegyek a mai ma­gyarság körében: erős testal­kat, széles, középmagas arc, enyhén konvex (kifelé dombo­rodó) orrhát, kissé domború tarkó, barna, vagy zöldesbama szem, barna, vagy fekete haj­szín. Az eddig napvilágot lá­tott nézetek szerint mind­ezekre szert tehettünk a ván­dorlásaink során is, hiszen fél évezreden keresztül folyama­tosan érintkeztünk iráni, török népekkel, tatárok, törökök hódításainak estünk áldozatul, kunokat, besenyőket fogad­tunk magunk közé. A profesz- szor szerint azonban nem ez az igazi magyarázat, s arra fi­gyelmeztet, hogy legalábbis egyenlő arányban kellene ku­tatnunk a magyarság „törö­kös” és finnugor rétegét, ha­gyományait. tudja — hangsúlyozta a kor­mánybiztos. A szociális tá­mogatásoknál mindazonáltal a lakosság jövedelemtermelő képességét sem szabad figyel­men kívül hagyni. Ezzel kapc­solatban pedig elgondolkod­tató adat, hogy a lakosság összjövedelmének 60 százalé­ka származik ma. átlagosan munkából, míg a többi újrael­osztott jövedelem. A szociális ellátásokról szó­ló törvény — a korszerű szo­ciálpolitika elvei alapján — a korábbinál nagyobb felelős­séget, de ezzel több önállósá­got is ad az önkormányzatok­nak. A többletfeladatokhoz ugyanakkor a jogszabály for­rástöbbletet is rendel: a tavalyi 16 milliárddal szemben az idén összesen 30 milliárd fo­rint jut a szociális alapfelada­tokra. Budapest (MTI) Magyaror­szág és Kazahsztán mindent megtesz annak érdekében, hogy mihamarabb kidolgozza a kapcsolatrendszer egészét átfogó alapszerződést. Buda­pest és Alma-Ata emellett két­oldalú egyezségekben szabá­lyozza az együttműködés egyes konkrét területeit. Ezek sorába tartoznak például a ket­tős adóztatás elkerüléséről és a beruházások védelméről szóló megállapodások. Egyebek mellett ezt tartalmazza a ma­gyar és a kazah kormány kö­zötti egyetértésről és együtt- működéről szóló politikai nyi­latkozat, amelyet Antall József kormányfő és Szergej Tyeres­csenko kazah miniszterelnök írt alá hétfőn a Parlamentben. A kormányfők kézjegyével el­látott dokumentum kitér arra is, hogy a két ország célsze­rűnek tartja légijárat létesítését Budapest és Alma-Ata között. A két kormányfő jelenlété­ben írták alá a magyar-kazah árucsereforgalomról, illetve a mezőgazdasági együttműkö­désről szóló megállapodáso­kat. A kereskedelmi dokumen­tum megjelöli az egymásnak szállítandó főbb árucsoporto­kat. Magyarország a többi kö­zött agráripari gépeket, mező- gazdasági termékeket szállít. Hagyományos magyar export­cikk az autóbusz is. A kész jár­művek, alkatrészek szállítása Budapest (MTI) Várhatóan napokon belül döntenek azok­ról az intézkedésekről, melyek az utazási irodák csődje esetén az utasok védelmét szolgálják — mondta el Téglássy Tamás, az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnöke, hétfőn Buda­pesten tartott sajtótájékoztató­ján. Az elmúlt időszak több ked­vezőtlen tapasztalata alapján (Sky Way, Idea Tours, Art To­urs, Missió Tours, Greece Tours), várhatóan a meglévő kormányrendeletek módosítá­sára, esetleg törvényi szintű szabályozásra lesz szükség. A mindenki számára elfogadható megoldást az OIH szakem­berei, a kamarákkal és a Fo­gyasztóvédelmi Főfelügyelő­séggel közösen keresik. A hi­vatal elnökének reményei sze­rint az intézkedések továbbra is biztosítják a magánvállalko­zások szabadságát. A problé­ma rendezése sürgető, ezért a jelenlegi helyzeten még a nyári idegenforgalmi szezon előtt javítani kívánnak. Kevés más olyan iparág van ugyanis, ahol a fogyasztó ekkora koc­Vita időhiánnyal Budapest (MTI) Politikai vitát váltott ki a 36-os kép­viselőcsoport hétfői ülésén az új kisgazdapárt létrehozásának a 11 fős ügyvivő testület által a hétvégén bejelentett szándé­ka. Egyes frakciótagok támo­gatásukról biztosították, míg a történelmi tagozat képviselői ellenezték a kezdeményezést. A témával kapcsolatos vitát idő hiányában nem sikerült lezárni. Minderről Szabó Já­nos frakcióvezető számolt be az MTI munkatársának. A politikus véleménye sze­mellett tárgyalások folynak kazahsztáni összeszerelő üzem létesítéséről. A General Elektric Tungsram izzólám­paüzem telepítéséről tárgyal a közép-ázsiai országgal. Ka­zahsztánból elsősorban nyers­anyagok, félkész termékek ér­keznek Magyarországra. Az árucsereforgalommal kapcso­latban magyar kereskedelmi szakemberek megjegyzik: Ka­zahsztán perspektivikus piac abból a szempontból is, hogy fizetőképes, viszont az inten­zívebb kereskedést hátrál­tatják a bankszféra infrastruk­turális gondjai. A mezőgazdasági együtt­működés egyik legígéretesebb területe az intenzív termeszté­si rendszerek kazahsztáni megvalósítása. Máris jó ered­ménnyel mutatkozott be a kö­zép-ázsiai országban a magyar kukoricatermelési rendszer. A kedvező tapasztalatok nyomán az eddigi 3500 hektáros vetés- területet 10 ezer hektárra kí­vánják növelni. A kazah agrár- szakemberek emellett érdek­lődnek a zöldborsó, a cukorré­pa és a napraforgó termesztési tapasztalatai iránt is. Újdonság lesz az együttműködésben a mezőgazdasági feldolgozó üzemek telepítése és az állat­egészségügyi kooperáció. El­képzelhető vegyes vállalatok alapítása is ezekben az ágak­ban. kázatot vállalna, hiszen az uta­zásokat látatlanban veszi meg a fogyasztó. Az országok gya­korlata megoszlik, ám egyik sem nyújt teljes biztonságot a fogyasztónak. Magyarorszá­gon olyan megoldásokat ke­resnek, amelyben a kockázat egy része az irodát terheli. Ezért kézenfekvő javaslat a kaució alsó határának feleme­lése, ami már egyfajta önbiz­tosítási szint elérését jelent­heti. Ezt tovább fejleszthető a biztosító társaságok közbeik­tatásával. A hivatalnál szigorítani kívánják a jelenlegi ellenőr­zési lehtőségeket. Megpróbál­ják kiszűrni a korábban meg­bukott irodák vezetőinek új engedély iránti kérelmét. Ez- eddig több, mint 100 iroda en­gedélyét vonták be. Rendsze­resen követik a sajtóban meg­jelenő utazási irodai hirdeté­seket és amennyiben olyan tár­sasággal találkoznak, amely­nek nincs engedélye, azt jelzik a főfelügyelőségnek. Az ellenőrzés azonban a megfelelő kapacitás hiánya miatt csupán lassan halad. rint képviselőtársainak több­sége egyetértene azzal az el­gondolással, hogy a frakció­nak magának kellene kézbe vennie a pártalakítás ügyét. Horváth László, a történel­mi tagozat elnöke elmondta, hogy az ülés résztvevőit ismé­telten emlékeztette: szerveze­tük ez év január 21-én kilépett a 36-okat, a Németh Béla vezette ideiglenes központot és az őket képviselő 16-os ügyvivő testületből és csatla­kozott a Történelmi Kisgazda- párthoz. Nem az Ural, hanem az Arai A Kaszpi tó környékéről származunk Támogatás kétmillió embernek Szociális törvény — sajtótájékoztató Utazási irodák OIH-sajtótájékoztató A 36-osok ülése * _ _ * ' TÚL A MEGYEN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents