Kelet-Magyarország, 1993. február (53. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-09 / 33. szám
ím:mru^9:;md Gazdálkodás öt és félmilliárdból Nyíregyháza válságköltségvetése a szinten tartásra sem elegendő Cservenyák Katalin Nyíregyháza (KM) — Két fordulóban tárgyalta Nyíregyháza közgyűlése a város idei költségvetését, amelyről összességében azt mondhatjuk: sokkal nehezebb év előtt állunk, mint az önkormányzat megalakulása óta eltelt bármelyik évben. Nemcsak az állam, hanem Nyíregyháza is arra kényszerült, hogy válságköltségvetést készítsen. László Gézát, a polgármesteri hivatal gazdasági irodájának vezetőjét arról kérdeztük, mégis mire futja ebben az évben, mit jelent a város számára a válság költségvetés. Alatta az inflációnak — Ez abban nyilvánul meg, hogy a normatív állami hozzájárulások’mintegy 16 százalékkal emelkedtek ugyan — magyarázta az irodavezető —, viszont nagyon kedvezőtlenül érintett bennünket a személyi jövedelemadó, mint átengedett bevétel részarányának ötven százalékról harminc százalékra történő csökkentése, ami 371 millió forint bevétel- kiesést jelent. A bevételek kimunkálásánál, annak ellenére, hogy nehéz helyzetben van az önkormányzat, ígéretéhez híven újabb, a lakosságot közvetlenül terhelő helyi adó kivetéséhez nem folyamodott. Mindent egybevetve a saját bevételeknél a korábbi évben tervezetthez képest 6,5 százalékos a növekedés. Az állami hozzájárulás pedig összességében - amely magában foglalja a céltámogatásokat is, - 1992-höz képest 11,1 százalékkal emelkedett. A megyeszékhely idén megközelítőleg 5,5 milliárd forintból gazdálkodik, ebből 251 millió forint a hitel. Itt kell megjegyezni, hogy piaci kamatozású hitelt most először állított be a költségvetésbe a város, a fent említett összegből ez 196 milliót tesz ki. Ha a hitelt nem vesszük figyelembe, a korábbi évhez képest 15,3 százalékkal több pénzből gazdálkodik idén a város, ami alatta marad a prognosztizált inflációnak. Ezekből is következik, hogy a rendelkezésre álló forrás a szinten tartásra sem elegendő. Segít az önkormányzat Nehezíti a munkát a tavaly megjelent közalkalmazottak és köztisztviselők jogállásáról szóló törvény, melynek végrehajtásából csak a 13. havi fizetést és a jubileumi jutalmat tudta felvállalni az önkormányzat. A törvény által előírt határidőre az előírt bértételekhez szükséges forrásokat nem látják bitosítottnak. — A költségvetés kiadási oldaláról összességében azt mondhatjuk: a koncepcióban megfogalmazott feladatok maradéktalan elvégzésére ez a pénz nem lesz elég — folytatta László Géza. — A pénzügyi terv készítése során prioritást élvezett az intézmények működőképességének megtartása és a városüzemeltetéssel kapcsolatos feladatok biztosítása. Ennek megfelelően működési kiadásokra az összbevétel 76,7 százalékát, fejlesztésre 19,1, hiteltörlesztésre 4,1, tartalékra pedig mindössze 0,1 százalékát terveztük. Az intézményi feladatok ellátásához, a folyamatos működéshez szükséges feltételek biztosítottak ugyan, de csak racionális és még takarékosabb gazdálkodás mellett. Éppen azért, mert a minimális tartalékösszeg miatt nem számíthatnak az intézmények év közben pótelőirányzatokra. De ez nem jelenti azt, hogy előre nem látható gondoknál az önkormányzat ne segítene, hiszen ez törvény adta kötelessége. Működési kiadásoknál a ’92-ben tervezettekhez képest az ágazati arányok idén eltolódtak a szociális, egészségügyi, kommunális és igazgatási feladatok javára. Az oktatásra fordítható kiadások az átlagot meghaladó mértékben, 17,8 százalékkal emelkedtek. Szociális célokra a koncepcióban 208,8 millió forintot terveztek, majd a végleges költségvetés megalkotásakor 372 millióra emelték. Ebből fedezik a munkanélküliek jövedelempótló támogatását, a lakásfenntartási (lakbér- és kamat-) támogatást, a rendszeres és rendkívüli szociális, illetve gyámügyi segélyeket, a gyermekintézményekben a térítésidíj-kedvezményeket, továbbá az ápolási díjakat és a közgyógyellátást. A Kossuth tér rekonstrukciója Fejlesztésre alig több, mint 1,06 milliárd jut, s ebből szinte csak az 1992-ben megkezdett beruházásokra futja: az alapközművek (víz-, szennyvízhálózat) fejlesztésére, a Zrínyi Ilona Gimnáziumban tornaterem, a 4-es és a 18-as iskolában konyha és étterem építésére, illetve a Kossuth tér rekonstrukciójának megkezdésére. dásod ugyanolyan nevetségessé tenne, mint ahogy gúnyos mosolyt fakaszt semmit érő, örökös visszatérésed. A baktató magányosságához észrevétlenül csapódott oda a garázssor mögül a reggelek kutyája. Majdnem mindig összetalálkoztak. Szótlan Kállai «János A reggelek kutyája _________Tárca _ A zok a hajnalok, azok a zúzmaratengerbe fulladó, téli égrepedések nem hagyták nyugodni. Bele kell vágni — mondogatta, el kell kezdeni valamit, mert a jégbe dermedő mozdulatlanságot nem lehet bírni tavaszig. — Ezek a fák is... — mormolta maga elé, amint beirányozta az útkereszteződés homályló pontját—... ezek is mennyire megváltoznak egyetlen éjszaka alatt! Hát, akkor az ember, az ember miért képtelen elszakadni a megszokottság tompult hangulatú szigeteitől? Kristálycukor-fehérség, pompázó, szikrázó, fagyos varázslat. És az útszegély mentén raboskodó famonstrumok légies könnyedén, szinte már repülnek bele a köddel vattásított ég magasába. Megszabadulhatnak egy szemvillanás alatt a helyhez kötöttség megalázó terheitől. Ok igen. Csönd. A tápászkodó ne- szezések álmosító nyugalma mindenfelé. A természetesség kiterjedt birodalmában a megalkuvás léptei kopognak önironikus egyformasággal. — Menj... menj... úgyis mindegyre odavisz az ösvény! Oda, ahonnan nem tudsz anélkül elosonni, hogy ne döndüljön utánad hatalmasat a kapu, ahonnan megfutamoegyütthaladásukban volt valami egyezményes türelem, ami megfogalmazatlanul is párhuzamos cselekedetekre késztette mindkettőjüket. Ha gyorsított, a gubancosszőrű rögtön szaporázni kezdte a futást. Ha befordult a sarkon, a vakkantását visszatartó társ utána kanyarodott. Volt ebben a furcsán összehangolt koreográfiában valami megmagyarázhatatlan szomorúság: a helyüket nem találók örök és hiábavaló keresésének még éppen elbírható bánata. Aznap korábban tért haza a munkából. Felsietett a lépcsőn, és oda se figyelve csúsztatta a kulcsot a némán elforduló zárba. Az előszoba tömény feketesége áthatolhatatlan függönnyel óvta az üres lakás kávé és szappan illatú kietlenségét. Villanyt gyújtott. Előbb a szobában, aztán a konyhában. Csak megszokásból vetett egy pillantást az asztalon heverő cetlire, bele se olvasott, majd az emeletnyi magasból lebámult a térre. A kutya épp akkor vágtatott elő valahonnan, és mintha csak érezte volna, hogy lesik: me gtorpant, fej ét felvetette, és nézte- II nézte a kivilágosult házszemeket. — Dobhatnék neki valamit — dünnyögött maga elé, de aztán mégsem nyitotta ki a kenyeres-szekrényt. Egy darabig még nézte a várakozó ismerőst, majd behúzta a függönyt. A pörköltmaradékot, amit a tűzhelyen talált, csak úgy, hidegen bevillázta. Mialatt elrágta az utolsó húsdarabokat, arra gondolt: milyen messze van a hajnal, azok a zúzmaratengerbe fulladó, téli égrepedések, amikor néhány percre elhihető- nek tűnik a megváltás lehetősége, hogy aztán estére szer- tefoszoljon az egész, mint ahogyan elúszik a semmi értelmetlenségébe a reggeli kutya sután vigyorgó tör- leszkedése is. Földárverések Nyíregyháza (KM) — Nem Nyíregyházán lesz földárverezés március 9-én reggel 9 órától —- ahogy ez szombati lapunkban olvasható volt —, hanem Vaján, a művelődési házban. Az árverezésre kijelölt terület nagysága 170 hektár, s 2200 a földek aranykorona értéke. Encsencsen március 12-én délelőtt 10 órától licitálhatnak a művelődési házban. Itt 180 hektár szántót, gümölcsöst, gyepet és erdőt jelöltek ki, a terület ossz aranykorona értéke 1150. Csarodán ugyancsak március 12-én tíz órakor kezdődik az árverezés a kultúrházban. Érdekessége, hogy a kijelölt terület teljes egészében védett, tehát a művelési ág nem változtatható. Ezúttal 1500 aranykorona értékű, összesen 130 hektár szántó, erdő és gyep kerül kalapács alá. Nagykállóban nagy árverezés lesz, ahol a mocsártól az útig, a nádastól az anyagbányáig, s természetesen a szántótól a gyümölcsösig minden megtalálható a kijelölt területben. A március 16-án reggel 8 óróra a helyi művelődési házba kiírt licitáláson 430 hektár, összesen 4600 aranykorona értékű föld kerül kalapács alá. Nézőpont ) Szájzár(lat) Cservenyák Katalin ft ajnos, még mindig kevés kJ az olyan vezető, aki minden különösebb hozzájárulás nélkül engedi nyilatkozni munkatársait — ha úgy tetszik beosztottjait. Nehéz volna most kitalálni, vajon a szereplési vágy vagy a munkahelyi, belső titkok védelme húzódik meg a háttérben, mindenesetre tény: az esetek többségében csak a főnök nyilatkozhat. Különösen igaz ez olyan nagyvállalatoknál, cégeknél, amelyeknek a központja Budapesten van. Ilyenkor már a megyei kirendeltség, fiók vagy részleg vezetőjének is engedélyt kell kérnie a nyilatkozathoz, s még ez sem elég: a fővárosban döntik el, vajon jól mondta-e, amit mondott. S nem akármiről: arról a tevékenységről, amit ő végez munkatársaival közösen naponta, s akit azért választottak meg, mert úgy ítélték, rá lehet bízni egy cég vezetését. De hogy minderről még felvilágosítást is nyújtson, az már egészen más kérdés. Annyira más, hogy olyan kísérletek is történtek már — fent- ről! —, hogy ők majd megírják és elküldik a válaszokat. Ezek szerint Pesten jobban tudják, a Fuszulyka Julka nevű szolgáltató cég harmadik ablakánál tevékenykedő előadó naponta hány ügyfélnek nyújt felvilágosítást, hány ügyiratot rendez el, melyek a leggyakoribb problémák, amelyekkel hozzáfordulnak. Teljességgel érthetetlen: ha az ablak mögül egy-egy ügyfélnek külön-külön elmagyarázhatja az ügyintéző, mi a teendője a blanketták kitöltésénél, miért ne mondhatná el egyszerre tíznek vagy száznak. Most már csak arra volnék kíváncsi: ha ne adj’ Isten, szerepcsere történne, s a fővárosi vezér- igazgatónak kellene helyettesítenie az ügyintézőt, vagy csak a fiókvezetőt, tudná-e, mihez kezdjen. Gyanítom, nemigen. S megsúgom: a főnök, mielőtt nyilatkozik, előbb a beosztottjától tájékozódik, aztán adja hozzá a nevét... Sarokház épül Vásárosnaményban a Rákóczi út és Bajcsy Zsilinszky út mentén a Vitka Kft. beruházásában Elek Emil felvétele Kommentár Mássá képzések Kállai János A pedagógus munkanélküliség problémája csupán egy alkalmazotti szféra sokasodó foglalkoztatási gondjait jelzi. Tavaly májusban 3300, decemberben pedig már 4000 kated- rátlan-óvodátlan pedagógust regisztrált az Országos Munkaügyi Központ, miközben a jegyzett üres állások száma mindössze 284 volt. A növekedés üteme ijesztő — hangzott el egy közelmúltbeli, szakszervezeti sajtótájékoztatón. Orosztanárok, óvónők, szakoktatók, kollégiumi nevelőtanárok, napközisek átképzésére egyaránt szükség lenne. A példaként említett terület sajnos nem az egyetlen a mi megyénkben sem. Teljesen érthető hát, hogy mind nagyobb érdeklődés kíséri a legkülönbözőbb szervezésű tanfolyamokat, az új, a meglevő szakképesítéshez szorosabban vagy lazábban kapcsolódó felkészítő kurzusokat. Úgy kapaszkodik minden állás nélkül maradt vagy erre a státusra jelölt ember az átképzések kínálta szalmaszálba, ahogyan tud. Mert a megszerzett többlet- tudás sorsának, egzisztenciális helyzetének jobbra fordulását eredményezheti, miáltal legalább az esélyt megkapja, hogy kelendőbb „áruként” jelenhessen meg a munkaerőpiacon. / A Munkaerőfejlesztési és Átképző Központ megyei ki- rendeltségén jelenleg huszonkét tanfolyamon 365, más pályára átállni kívánó vagy szakmai képzettséget most szerző embert oktatnak. Óriási az érdeklődés a számítógépes ügyviteli programkezelői, a menedzserképző, az idegennyelvi- levelező, az üzleti-vállalkozói ügyintézői (át)képzés iránt. Azt hiszem, a felsorolás jól mutatja, mely irányokban mozdult el a magyar gazdaság. Januárban ötvennégyen végeztek, és azóta vélhetően már el is helyezkedtek. Megcáfolódni látszana a „suszter maradjon a kaptafánál” mondás igazsága? Nem hiszem. De a változtatni tudás kényszerével, főképp, ha a javunkat szolgálja, szembe kell nézni valamennyiünknek. HATTER Keiet-Magyarorszag 3 A nehézségek ellenére épül és szépül Nyíregyháza Elek Emil felvétele
