Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-08 / 6. szám

TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország 5 A médiaügy tükörképe a mának „Több társadalmi hasznot és pártkárt tudok generálni a televízión kívül” Budapest (ISB - D. A.) — Közéletünk szempontjából igen sajnálatos, hogy az úgy­nevezett médiaügy ennyire az érdeklődés homlokterébe került, viszont a témáról nem beszélni is felelőtlenség volna. Hiszen a médiaügy egy olyan tükörképe a mai magyar viszonyoknak, ami­ből társadalmi méretekben is messzemenő következteté­seket vonhatunk le. Annál is inkább izgalmas volt ez a szerdán délután tartott saj­tótájékoztató, mivel azt a sa­ját szavukkal élve „botcsi­nálta médiaelnökök'’ szemé­lyében tulajdonképpen két társadalomtudós tartotta. A sajtókonferenciáról ösz- szességében már beszámol­tunk, viszont feltételezzük, hogy a rádió és főleg a televí­zió ügyei a közvéleményt ugyancsak foglalkoztatják, íme tehát néhány további kér­dés és válasz abból, ami a sajtókonferencián elhangzott. — Mi történik akkor, ha a köztársasági elnök nem fo­gadja el az önök lemondá­sát? Gombár Csaba: — Az egy új helyzetet teremtene. De mi­után meghallgatta a kérésün­ket, semmilyen jel nem utalt erre. Hankiss Elemér: — Elég a mai napnak a mai baja. Arról ráérünk csak akkor gondol­kodni, ha bekövetkezik. — Miért éppen a mai na­pot választották a bejelen­tésre? Hankiss: — Gombár Csaba kezdeményezte, miután a mé­diaszavazás zátonyra futott. Ez a parlament csődje, hogy két és fél év után képtelen volt egy médiatörvényt létrehozni. Mi két és fél éven át vártuk, hogy nyugodtan visszamehes­sünk eredeti munkakörünkbe. Most megint elodázódott a döntés. Viszont megszületett a költségvetési törvény, amivel intézményeinkben minden függetlenség illúziója meg­szűnt. Nehéz azt eldönteni, hogy egy süllyedő hajóról mi­kor illik a kapitánynak is el­menekülni. Lehet, hogy előbb kellett volna, de az is lehet, hogy később. Erre nem tudok válaszolni. — Az önök kiállása szim­bolikus jelentőségű volt. Ci­vil kurázsit ébresztett az em­berekben. Nem gondolják, hogy menekülésükkel széles rétegek lettek „elcsábítva és elhagyatva”? Gombár: — Én az átmeneti időben egy független rádióért vállaltam a feladatot. A fene akar most morális terhekről beszélni... Tévedhettem az időpont megválasztásában. De most jött el az az időszak, amikor az egyébként is alkot­mányellenes kormányfelü­gyelet tovább bővült. Itt én semmiféle szerepet nem kívá­nok játszani! Ezt tudtam csak tenni... Hankiss: — Egyszerűen ar­ról van szó, hogy most még tisztességgel fel lehetett állni. Egy betonfalnak nem akarok nekifutni. Olyan terepet kere­sek, ahol még lehet győzni. Több társadalmi hasznot és pártkárt tudok generálni a tele­vízión kívül. Két és fél éve ar­ra várok, hogy végre valahol szabadon elmondhassam a vé­leményemet! A bíróságokon mindent el fogok követni, hogy bebizonyítsam: jogsértő eljárásokat indítottak ellenem. Ahhoz is ragaszkodom, hogy az ellenem indított fegyelmi eljárás tovább folytatódjon. Átmegyek támadásba. Én pe­relem őket a legnagyobb csin­nadrattával. Kérdés persze, hogy önök, a sajtó képviselői mennyit fognak ezzel az üggyel foglalkozni, amikor mi már nem leszünk elnökök. Hi­szen a TV új urai a képernyőt már meg is próbálták elzárni előlünk. Ez volt az első valódi politikai cenzúra a rendszer- változás óta, és a sajtó alig- alig foglalkozott vele. — Ki fogja vezetni az in­tézményeket az önök távoz- tával? Hankiss: — Nahlik Gábor rendes ember, csak erre a funkcióra teljesen alkalmat­lan. Egyébként régebben, ami­kor a miniszterelnök úrral még beszélgettünk is, ő leszögezte, hogy Nahlik Gábor soha nem kerül olyan helyzetbe, hogy ő irányítsa a televíziót. Még át­menetileg is szükség van egy személyre, aki ebben az idő­szakban a TV élén álljon! Meglátjuk, hogy miként lesz. Mindenesetre Pálffy G. István távoztával én kedvező jeleket látok a Híradóban. Nem va­gyok hajlandó az új Híradó tisztességéről idejekorán be­szélni. De az biztos, hogy a legnagyobb súly rájuk fog ne­hezedni. A hiteljegyes privatizációért A Kereszténydemokrata Néppárt elnökségének álláspontja Budapest (MTI) — A Kereszténydemokrata Néppárt elnöksége január 6-ai ülésén tárgyalta a privatizáció kérdé­sét, arról nyilatkozatot adott ki, melyben — egyebek között —- megállapította, hogy a tu­lajdonreform és privatizáció eddigi menetét a magyar köz­vélemény egésze bizalmatlan­sággal, sőt fokozódó ellensé­gességgel figyeli. Ebből a fo­lyamatból a nép legnagyobb része kimaradt: a nemzeti va­gyonból csak kevesen része­sedhetnek, sok vagyontárgy jut olcsón külföldieknek. Ä koalícióval szembeni általános elégedetlenség egyik jelentős forrása az, hogy a koalíció ezt a folyamatot beavatkozás nél­kül szemléli. A KDNP mint párt nem rendelkezik közvet­len befolyással ezekre a folya­matokra, de mint koalíciós párt, nem vonja ki magát a fe­lelősség alól. Az elnökség szükségesnek tartja, hogy a párt gödöllői kongresszusán 1992 áprili­sában elfogadott téziseknek megfelelően valósuljon meg a privatizálás, a tulajdonreform, egységes koncepció kialakítá­sával, amelynek négy célt kell szolgálnia: a gazdasági fejlő­dés megindítását, harmonikus társadalmi viszonyok kialakí­tását, a politikai stabilitás fenntartását és a nemzeti fel­emelkedés lehetővé tételét. A tulajdonviszonyok rendezé­sének legfontosabb célja az, hogy minél több állampolgár váljék tulajdonossá akár egyéni, akár társas vállalkozás formájában. Éppen ezért tá­mogatják a hiteljegyes priva­tizációt. Az eddig lezajlott privatizá­ciós folyamatok körüli bizal­matlanság csak a nyilvánosság megteremtésével oszlatható el. Az elnökség követeli, hogy az Állami Vagyonügynökség készítsen beszámolót eddigi tevékenységéről, az Állami Számvevőszék végezzen rész­letes vizsgálatot az ÁVÜ eddi­gi tevékenységéről, annak eredményét terjessze az or­szággyűlés elé. A vizsgálatok eredményeképpen szükséges­sé váló felelősségre vonást és személyi cseréket végre kell hajtani. Az ország jelen helyzetében nem a privatizáció minden áron való felgyorsítása, hanem a kialakult válsággócokban — például Szabolcs-Szatmár-Be- reg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben — lassítása indo­kolt. A válságkörzetekben az üzemek megóvása legyen a cél, ezért fontos olyan regio­nális válságkezelő tanácsok létrehozása, amelyek kezde­ményező és koordináló szere­pet töltenek be. A szociális törvény régi bajokat orvosolhat A támogatások mértékéről az önkormányzatok döntenek Budapest (ISB - S. Z.) — A szociális törvényt az elmúlt év utolsó napjaiban fogadta el a parlament. A jogszabály olyan problémákat orvosol­hat, amelyek megoldása már nagyon régen várat magára. A törvény megjelenését követő hatvan napon belül az önkormányzatoknak felül kell vizsgálniuk, hogy a munkanél­küliek járadékrendszeréből ki­kerülők a törvény előírásainak megfelelő juttatásokban része- sülnek-e. Ezentúl ugyanis csak azok a munkanélküliek kap­hatnak jövedelempótló támo­gatást, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj 80 százalékát. A tá­mogatás összegét az önkor­mányzatok állapítják meg, de a minimum nem lehet kisebb mértékű a fenti összegnél. A törvény hatályba lépését követő három hónapon belül az önkormányzatoknak ugyan­csak felül kell vizsgálniuk a lakásfenntartási célú támoga­tások jogosultságát is. A tör­vény előírásai szerint azok a családok jogosultak ilyen tá­mogatásra, ahol a lakhatással kapcsolatos kiadások megha­ladják az összjövedelem 30 százalékát, de az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj kétszeresét. Ugyancsak felül kell vizs­gálni az ápolási támogatásra szorulók körét is. Lényeges változás, hogy ápolási díj illeti meg — minimálisan az öreg­ségi nyugdíj összegéig — azo­kat, akik 18 éven aluli, súlyo­san fogyatékos gyermeket ápolnak. Az öregségi nyugdíj minimum hatvan százaléka jár a tartósan betegek ápolása után. Eztán az önkormányzatok­nak helyben kell gondoskod­niuk a gyermekek napközbeni ellátásáról, illetve az étkezte­tésekről. Megszűnik tehát több önkormányzat összefogása, a gyerekek, illetve a nyugdíja­sok utaztatása. A törvényben garantált tá­mogatások mértékéről minden esetben az önkormányzatok döntenek, az előírt minimum­értékek figyelembevételével. Megkezdik a taxisengedélyek kiadását Budapest (MTI) — Február elsejétől adják ki az illetékes közlekedési felügyelőségek az új taxisengedélyeket és a hoz­zá tartozó sárga rendszám- táblákat. Március elseje után pedig már csak azok a taxisok fuvarozhatnak, akik hozzáju­tottak az új engedélyhez. Peredi Péter, a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövet­ségének főtitkára az MTI-nek elmondta: ez év január 1-jétől a vállalkozóknak csatolniuk kell engedélykérelmükhöz az adóhatóság és a társadalom- biztosítás igazolását, valamint jogosítványuk, forgalmi en­gedélyük, a gépkocsi minősítő vizsgája, a vállalkozó szak­vizsgája és a vállalkozói iga­zolvány, vagy a cégbírósági bejegyzés másolatát. Az év hátralévő részében, legkésőbb 1994. január elsejéig pedig 100 ezer forint vagyoni biz­tosítékot is igazolniuk kell. Az összeg banki befizetése mel­lett elfogadható a bankgaran­cia, vagy a szakmai érdekkép­viselet készfizető kezessége is. Ezt az összeget a vállalkozó később az utas kártérítési igé­nyeinek kielégítésére használ­hatja fel. Ä Fővárosi Közlekedési Felügyeletnél felkészültek a csaknem 13 ezer taxis jármű­vének vizsgáztatására. Miszlai Zoltán a felügyelet illetékese elmondta: már november kö­zepétől vihették volna a taxi­sok minden hétvégén vizsgáz­tatni autójukat, azóta csak 2600-an jelentek meg a vizs­gán. így a felügyelet kénytelen volt beszüntetni a rendkívüli hétvégi vizsganapokat. % A francia kaland nem járható út Párizs (MTI) — Francois Mitterrand elnök szerint a genfi tárgyalásokon van még esély a megegyezésre a bosz­niai kérdés rendezéséről, bár ez „csak igen csekély”. „A diplomácia azonban még min­dig képes lehet a válság meg­oldására” — mondotta a fran­cia elnök újságíróknak nyilat­kozva. Mitterrand ezúttal is meg­erősítette: Franciaország sem­miféle önálló katonai akciót nem tervez Boszniában, csu­pán az ENSZ által meghatáro­zott feladatokat oldja meg. Nem kíván valamiféle „tisztán francia kalandot" megvalósí­tani a volt Jugoszláviában, an­nak ellenére, hogy a kormányt egyes ellenfelei ebbe az irány­ba próbálják szorítani. Á francia kormány poli­tikájáról Roland Dumas kül­ügyminiszter is nyilatkozott, a Szocialista Párt vezetősége előtt. A miniszter „megfelelő változásokkal elfogadható­nak” értékelte azt a tervezetet, amelyet a genfi konferencia társelnökei terjesztettek elő Bosznia tartományokra való felosztásáról, az állam felépí­téséről. Kijelentette azonban, hogy meg kell gátolni „Nagy- Szerbia” létrehozását. A Shetland-szigetek mellett zátonyra futott, 80 ezer tonna olajjal megrakott Brear nevű libériái hajó képeit idézi fel összeállításunk. Az indulástól a pusztulásig. Még tart az olajszennyezés megfé­kezése AP-felvételek 1993. január 8., péntek £gy hajó tragédiája

Next

/
Thumbnails
Contents