Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-08 / 6. szám
TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország 5 A médiaügy tükörképe a mának „Több társadalmi hasznot és pártkárt tudok generálni a televízión kívül” Budapest (ISB - D. A.) — Közéletünk szempontjából igen sajnálatos, hogy az úgynevezett médiaügy ennyire az érdeklődés homlokterébe került, viszont a témáról nem beszélni is felelőtlenség volna. Hiszen a médiaügy egy olyan tükörképe a mai magyar viszonyoknak, amiből társadalmi méretekben is messzemenő következtetéseket vonhatunk le. Annál is inkább izgalmas volt ez a szerdán délután tartott sajtótájékoztató, mivel azt a saját szavukkal élve „botcsinálta médiaelnökök'’ személyében tulajdonképpen két társadalomtudós tartotta. A sajtókonferenciáról ösz- szességében már beszámoltunk, viszont feltételezzük, hogy a rádió és főleg a televízió ügyei a közvéleményt ugyancsak foglalkoztatják, íme tehát néhány további kérdés és válasz abból, ami a sajtókonferencián elhangzott. — Mi történik akkor, ha a köztársasági elnök nem fogadja el az önök lemondását? Gombár Csaba: — Az egy új helyzetet teremtene. De miután meghallgatta a kérésünket, semmilyen jel nem utalt erre. Hankiss Elemér: — Elég a mai napnak a mai baja. Arról ráérünk csak akkor gondolkodni, ha bekövetkezik. — Miért éppen a mai napot választották a bejelentésre? Hankiss: — Gombár Csaba kezdeményezte, miután a médiaszavazás zátonyra futott. Ez a parlament csődje, hogy két és fél év után képtelen volt egy médiatörvényt létrehozni. Mi két és fél éven át vártuk, hogy nyugodtan visszamehessünk eredeti munkakörünkbe. Most megint elodázódott a döntés. Viszont megszületett a költségvetési törvény, amivel intézményeinkben minden függetlenség illúziója megszűnt. Nehéz azt eldönteni, hogy egy süllyedő hajóról mikor illik a kapitánynak is elmenekülni. Lehet, hogy előbb kellett volna, de az is lehet, hogy később. Erre nem tudok válaszolni. — Az önök kiállása szimbolikus jelentőségű volt. Civil kurázsit ébresztett az emberekben. Nem gondolják, hogy menekülésükkel széles rétegek lettek „elcsábítva és elhagyatva”? Gombár: — Én az átmeneti időben egy független rádióért vállaltam a feladatot. A fene akar most morális terhekről beszélni... Tévedhettem az időpont megválasztásában. De most jött el az az időszak, amikor az egyébként is alkotmányellenes kormányfelügyelet tovább bővült. Itt én semmiféle szerepet nem kívánok játszani! Ezt tudtam csak tenni... Hankiss: — Egyszerűen arról van szó, hogy most még tisztességgel fel lehetett állni. Egy betonfalnak nem akarok nekifutni. Olyan terepet keresek, ahol még lehet győzni. Több társadalmi hasznot és pártkárt tudok generálni a televízión kívül. Két és fél éve arra várok, hogy végre valahol szabadon elmondhassam a véleményemet! A bíróságokon mindent el fogok követni, hogy bebizonyítsam: jogsértő eljárásokat indítottak ellenem. Ahhoz is ragaszkodom, hogy az ellenem indított fegyelmi eljárás tovább folytatódjon. Átmegyek támadásba. Én perelem őket a legnagyobb csinnadrattával. Kérdés persze, hogy önök, a sajtó képviselői mennyit fognak ezzel az üggyel foglalkozni, amikor mi már nem leszünk elnökök. Hiszen a TV új urai a képernyőt már meg is próbálták elzárni előlünk. Ez volt az első valódi politikai cenzúra a rendszer- változás óta, és a sajtó alig- alig foglalkozott vele. — Ki fogja vezetni az intézményeket az önök távoz- tával? Hankiss: — Nahlik Gábor rendes ember, csak erre a funkcióra teljesen alkalmatlan. Egyébként régebben, amikor a miniszterelnök úrral még beszélgettünk is, ő leszögezte, hogy Nahlik Gábor soha nem kerül olyan helyzetbe, hogy ő irányítsa a televíziót. Még átmenetileg is szükség van egy személyre, aki ebben az időszakban a TV élén álljon! Meglátjuk, hogy miként lesz. Mindenesetre Pálffy G. István távoztával én kedvező jeleket látok a Híradóban. Nem vagyok hajlandó az új Híradó tisztességéről idejekorán beszélni. De az biztos, hogy a legnagyobb súly rájuk fog nehezedni. A hiteljegyes privatizációért A Kereszténydemokrata Néppárt elnökségének álláspontja Budapest (MTI) — A Kereszténydemokrata Néppárt elnöksége január 6-ai ülésén tárgyalta a privatizáció kérdését, arról nyilatkozatot adott ki, melyben — egyebek között —- megállapította, hogy a tulajdonreform és privatizáció eddigi menetét a magyar közvélemény egésze bizalmatlansággal, sőt fokozódó ellenségességgel figyeli. Ebből a folyamatból a nép legnagyobb része kimaradt: a nemzeti vagyonból csak kevesen részesedhetnek, sok vagyontárgy jut olcsón külföldieknek. Ä koalícióval szembeni általános elégedetlenség egyik jelentős forrása az, hogy a koalíció ezt a folyamatot beavatkozás nélkül szemléli. A KDNP mint párt nem rendelkezik közvetlen befolyással ezekre a folyamatokra, de mint koalíciós párt, nem vonja ki magát a felelősség alól. Az elnökség szükségesnek tartja, hogy a párt gödöllői kongresszusán 1992 áprilisában elfogadott téziseknek megfelelően valósuljon meg a privatizálás, a tulajdonreform, egységes koncepció kialakításával, amelynek négy célt kell szolgálnia: a gazdasági fejlődés megindítását, harmonikus társadalmi viszonyok kialakítását, a politikai stabilitás fenntartását és a nemzeti felemelkedés lehetővé tételét. A tulajdonviszonyok rendezésének legfontosabb célja az, hogy minél több állampolgár váljék tulajdonossá akár egyéni, akár társas vállalkozás formájában. Éppen ezért támogatják a hiteljegyes privatizációt. Az eddig lezajlott privatizációs folyamatok körüli bizalmatlanság csak a nyilvánosság megteremtésével oszlatható el. Az elnökség követeli, hogy az Állami Vagyonügynökség készítsen beszámolót eddigi tevékenységéről, az Állami Számvevőszék végezzen részletes vizsgálatot az ÁVÜ eddigi tevékenységéről, annak eredményét terjessze az országgyűlés elé. A vizsgálatok eredményeképpen szükségessé váló felelősségre vonást és személyi cseréket végre kell hajtani. Az ország jelen helyzetében nem a privatizáció minden áron való felgyorsítása, hanem a kialakult válsággócokban — például Szabolcs-Szatmár-Be- reg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben — lassítása indokolt. A válságkörzetekben az üzemek megóvása legyen a cél, ezért fontos olyan regionális válságkezelő tanácsok létrehozása, amelyek kezdeményező és koordináló szerepet töltenek be. A szociális törvény régi bajokat orvosolhat A támogatások mértékéről az önkormányzatok döntenek Budapest (ISB - S. Z.) — A szociális törvényt az elmúlt év utolsó napjaiban fogadta el a parlament. A jogszabály olyan problémákat orvosolhat, amelyek megoldása már nagyon régen várat magára. A törvény megjelenését követő hatvan napon belül az önkormányzatoknak felül kell vizsgálniuk, hogy a munkanélküliek járadékrendszeréből kikerülők a törvény előírásainak megfelelő juttatásokban része- sülnek-e. Ezentúl ugyanis csak azok a munkanélküliek kaphatnak jövedelempótló támogatást, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj 80 százalékát. A támogatás összegét az önkormányzatok állapítják meg, de a minimum nem lehet kisebb mértékű a fenti összegnél. A törvény hatályba lépését követő három hónapon belül az önkormányzatoknak ugyancsak felül kell vizsgálniuk a lakásfenntartási célú támogatások jogosultságát is. A törvény előírásai szerint azok a családok jogosultak ilyen támogatásra, ahol a lakhatással kapcsolatos kiadások meghaladják az összjövedelem 30 százalékát, de az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj kétszeresét. Ugyancsak felül kell vizsgálni az ápolási támogatásra szorulók körét is. Lényeges változás, hogy ápolási díj illeti meg — minimálisan az öregségi nyugdíj összegéig — azokat, akik 18 éven aluli, súlyosan fogyatékos gyermeket ápolnak. Az öregségi nyugdíj minimum hatvan százaléka jár a tartósan betegek ápolása után. Eztán az önkormányzatoknak helyben kell gondoskodniuk a gyermekek napközbeni ellátásáról, illetve az étkeztetésekről. Megszűnik tehát több önkormányzat összefogása, a gyerekek, illetve a nyugdíjasok utaztatása. A törvényben garantált támogatások mértékéről minden esetben az önkormányzatok döntenek, az előírt minimumértékek figyelembevételével. Megkezdik a taxisengedélyek kiadását Budapest (MTI) — Február elsejétől adják ki az illetékes közlekedési felügyelőségek az új taxisengedélyeket és a hozzá tartozó sárga rendszám- táblákat. Március elseje után pedig már csak azok a taxisok fuvarozhatnak, akik hozzájutottak az új engedélyhez. Peredi Péter, a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára az MTI-nek elmondta: ez év január 1-jétől a vállalkozóknak csatolniuk kell engedélykérelmükhöz az adóhatóság és a társadalom- biztosítás igazolását, valamint jogosítványuk, forgalmi engedélyük, a gépkocsi minősítő vizsgája, a vállalkozó szakvizsgája és a vállalkozói igazolvány, vagy a cégbírósági bejegyzés másolatát. Az év hátralévő részében, legkésőbb 1994. január elsejéig pedig 100 ezer forint vagyoni biztosítékot is igazolniuk kell. Az összeg banki befizetése mellett elfogadható a bankgarancia, vagy a szakmai érdekképviselet készfizető kezessége is. Ezt az összeget a vállalkozó később az utas kártérítési igényeinek kielégítésére használhatja fel. Ä Fővárosi Közlekedési Felügyeletnél felkészültek a csaknem 13 ezer taxis járművének vizsgáztatására. Miszlai Zoltán a felügyelet illetékese elmondta: már november közepétől vihették volna a taxisok minden hétvégén vizsgáztatni autójukat, azóta csak 2600-an jelentek meg a vizsgán. így a felügyelet kénytelen volt beszüntetni a rendkívüli hétvégi vizsganapokat. % A francia kaland nem járható út Párizs (MTI) — Francois Mitterrand elnök szerint a genfi tárgyalásokon van még esély a megegyezésre a boszniai kérdés rendezéséről, bár ez „csak igen csekély”. „A diplomácia azonban még mindig képes lehet a válság megoldására” — mondotta a francia elnök újságíróknak nyilatkozva. Mitterrand ezúttal is megerősítette: Franciaország semmiféle önálló katonai akciót nem tervez Boszniában, csupán az ENSZ által meghatározott feladatokat oldja meg. Nem kíván valamiféle „tisztán francia kalandot" megvalósítani a volt Jugoszláviában, annak ellenére, hogy a kormányt egyes ellenfelei ebbe az irányba próbálják szorítani. Á francia kormány politikájáról Roland Dumas külügyminiszter is nyilatkozott, a Szocialista Párt vezetősége előtt. A miniszter „megfelelő változásokkal elfogadhatónak” értékelte azt a tervezetet, amelyet a genfi konferencia társelnökei terjesztettek elő Bosznia tartományokra való felosztásáról, az állam felépítéséről. Kijelentette azonban, hogy meg kell gátolni „Nagy- Szerbia” létrehozását. A Shetland-szigetek mellett zátonyra futott, 80 ezer tonna olajjal megrakott Brear nevű libériái hajó képeit idézi fel összeállításunk. Az indulástól a pusztulásig. Még tart az olajszennyezés megfékezése AP-felvételek 1993. január 8., péntek £gy hajó tragédiája
