Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-08 / 6. szám

HATTER Kelet-Magyarország 3 1993. január 8., péntek Racionális bürokrácia Hatósági munka az önkormányzatok hivatalainál Balogh József Nyíregyháza (KM) — Haj- dú-Bihar és Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei köztársa­sági megbízott nyíregyházi területi hivatalának hatósági osztályán mindössze tizen- ketten dolgoznak jogászok, számviteli, államigazgatási főiskolát végzett, vagy mű­szaki felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek. Az osztály — ahogy az összeté­telből következtetni lehet — nagyon sokrétű tevékenysé­get végez. Erről a széles skálájú munkáról beszélget­tünk dr. Rácz Jánossal, az osztály vezetőjével. — Egy kicsit nagyképűen, de azt merném mondani, hogy az egykori megyei tanácsi má­sodfokú hatósági tevékenység 50-60 százalékát ez a 12 em­ber végzi, jóllehet közben hatásköri változások is voltak. Első fokon az örökbefogadás, a kisajátítás, a magán szociális otthonok működésének en­gedélyezése, a hadigondozot­tak ellátásával kapcsolatos te­endők tartoznak hozzánk. Má­sodfokon — az örökbefogadás kivételével — mindenféle gyámügy, a szabálysértés, a tartási szerződések, a moz­gáskorlátozottak közlekedési támogatása, adóügyek, ille­tékügyek, lakás- és helyiség­gazdálkodási, valamint épí­tésigazgatási ügyek. Sajnos, olyan új feladatok is megjelen­tek a palettán, mint a munka­nélküli-járadékból kikerülők esetében az úgynevezett négy­ezer forintos szociális támoga­tás. Új jelenség a szociális ott­honok gondozási díjának megállapításával kapcsolatos fellebbezések elbírálása. □ Mekkora ügy-, illetve ügyfélforgalmat jelent ez az osztálynak? — Érdekes módon az ügy­számúnk majdnem ugyanany- nyi, mint az 1991-es évben volt, a határozatok száma vi­szont lényegesen lecsökkent. Ennek alapvető ,oka, hogy kiesett a szociális és a nevelési segélyezés, ami 1991. július 23. óta a képviselő-testületek hatáskörébe került, és bírói úton apellálhatnak ellene. Et­től függetlenül nem érezzük, hogy a munkánk csökkent vol­na. Ami az ügyfélforgalmat il­leti: nem mérjük. Sokan jön­nek, mi igyekszünk minden­kinek mindenkor megadni a segítséget, a tanácsot, gyakran a fellebbezés, a panasz megfo­galmazásához is segítséget nyújtunk. □ Mennyi építésügyi ható­sági ügyben kellett intézked­niük? — Több, mint kétszáz eljáró építésügyi hatóságot jelöltürik ki 1992-ben. Azokról az ügyekről van szó, amikor az önkormányzatok végeznek be­ruházást, de saját magunknak nem adhatnak építési enge­délyt. Ez gyakorlatilag az je­lenti, hogy rengeteg építkezés folyik a megyében, ami na­gyon jó dolog, de tudom, hogy egyesek elfelejtenek engedélyt kérni. így például voltak váro­sok, amelyek egyet, vagy egyet sem kértek, pedig nem igaz, hogy egyetlen beruházás sem kezdődött el. □ Másodfokú eljárásaik so­rán milyen tapasztalatokat szereztek? — Az építésigazgatási ügyeknek csak jelentéktelen hányada kerül hozzánk, mert ahol nincsenek fellebbezések, ott nincs szükség közbeavat­kozásra. A másodfokhoz elju­tó ügyek egy része csak azért bonyolult, mert valamelyik fél — többnyire az építtető — nem akarja tudomásul venni, hogy rendeletek szabályozzák az engedélyek kiadását, a ha­tóságok pedig feltételeket ír­nak elő, de van amikor a kör­nyezet, a szomszédok keserí­tik meg az építtetők dolgát. A mi bírósági ügyeinknek 40-50 százaléka építési hatósági ügy. Nem csoda, hisz bonyolult dolgokról van szó, ami egy család életében többnyire egy­szer fordul elő. Ezért gyakori, hogy még a megyei bíróságig is elmegy a felperes, ám így akár egy évig is várni kell a bí­rósági határozat megszületésé­re. □ Szigorúak a fellebbezések elbírálásánál? — A jogszabályok meghatá­rozzák az építkezések feltéte­leit, és nekünk az a feladatunk, hogy ezeknek érvényt szerez­zünk. Gyakran előfordul, hogy valaki felépít egy garázst, vagy egy kisebb melléképüle­tet engedély nélkül, vagy nem az országos építésügyi sza­bályzatnak megfelelő helyre kerül az épület, esetleg a ren­dezési tervvel ellentkezik. Ez sem helyes és nem is szabá­lyos, de egyszerűbben rendez­hető kérdés. Amikor azonban például egy benzinkút fel­építésébe kezd valaki enge­dély nélkül, akkor az ember már nem tud mit mondani. □ Mit gondol: elégedettek az állampolgárok, az önkor­mányzatok az önök munkájá­val? — Az önkormányzatok, il­letve hivatalaik véleményem szerint igen. Nagyon megle­pett bennüket, hogy minde­nütt, ahol célellenőrzést vé­geztünk egy-egy témakörben, azt mondták: járjunk ki gyak­rabban, vizsgáljunk más terü­leteket is. Úgy látom, egy ki­csit elhagyatottnak érzik ma­gukat az elsőfokú szervek, mivel a korábbi, viszonylag rendszeresnek mondható el­lenőrzések hatósági vonalon is megszűntek. Egyébként mi igyekszünk nagyon alapos munkát végezni. Ez köte­lességünk, ezzel tudjuk az el­sőfokú hatóságokat is pon­tosabb munkára ösztönözni. De erre kényszerít az 1991. április 1-től belépett bírói felülvizsgálat lehetősége is. Azóta több mint száz peres ügyünk volt, illetve van folya­matban. A többségét meg­nyertük, de előfordult, hogy eljárási hiba miatt vesztettünk, és ezt akkor sem engedhetjük meg magunknak, ha az a dön­tés tartalmi részét nem be­folyásolta. Törekvésünk akkor érné el igazán a célját, ha az elsőfokú hatóságok velünk együtt törekednének az állam­polgárok ügyeinek szakszerű, gyors és pontos elintézésére. _________Tárca ­M iközben egyre üresebb sokaknak a pénztárcája, szinte minden kapható. Euró­pa ügynökei már nálunk is házalnak. Mindenki eladni akar, a kereskedelemre a túl­kínálat jellemző. A piacon az árusok egymást túlkiabálva hívják fel portékáikra a fi­gyelmet, a kirakatok egyre ri­kítóbb színekkel kelletik ma­gukat, a reklámok egymást licitálják túl. A leggazdagabb cégek a te­levíziót használják fel a vá­sárlók megnyerésére. Legin­tenzívebben a mosószereket gyártó cégek. Amíg csak a Flóra szappan és az Asszonydicséret nevű mosópor volt a divatban, a háziasszonyok tudták mit kell tenniük. Ma az OMO, Weiss- er Rise és az Ariel között őr­lődnek: melyik a jobb? Az egyik a zsírfoltot is tisztítja, a másik a meggyfoltot is kiveszi a blúzból, a harmadik meg az óriási piszok ellen is kiváló. A gyárak milliókat költenek gyártás. Nincs megállás. Él tudom képzelni, hogy a mosó­porgyárak találják ki a leg­makacsabb piszkokat és folto­kat, — melyeket csak az ő sze­rük távolít el. A vegyi gyárak la­boratóriu­maiban éjt nap­pallá téve dol­goznak, egymás foltjainak eltávolítására alkalmas oldószerek ki­találásával a tudósok és újabb szennyeződések létre­hozásával. Olyan ez, mint a hideghá­borús készülődés. Persze ez sokkal megnyugtatóbb. De azért rámehet a gatyánk erre is. Egyre drágábbak a mosó­szerek. Az óriási piszkokat és a tisztaság átható erejét nem adják ingyen. De mi- lesz, ha Kulcsár Attila Mosóporreklám a reklámra és természetesen a gyártmányfejlesztésre. De mi lesz, ha a csodálatos mosó­pornak nem tudnak a piszko- lódások ellenállni, mindent patyolattisztává mosnak. Esetleg előáztatás és öblítés nélkül... Esetleg víz és mosó­gép kiiktatásával. Vagy mint őseink kiváló találmánya: az ecetes olló. A mosóporgyárak természetesen nem állhatnak le. Ha nincs elég folt, csinálni kell. Olyah ez, mint afegyver­már nem tudnak olyan foltot kitalálni, amit ne oldanának a szerek? Elképzelhető, hogy behozzák az űrpiszkot, — vagy kitalálják azt a mosó­szert, amelyik azt a „piszkos csirkefogót” is eltávolítja a lepedőről, sőt a piszkos fantá­ziát is a fehérneműről. Magyarországon azonban egyelőre ezek a csodálatos mosószerek nem tudnak be­törni a társadalom széles ré­tegeinek igényei közé. Ezeket sokan még nem tudják megfi­zetni. Itt egyesek arra speciálisan kifejlesztett mosóporra len­nének vevők, amelyik azt a foltot is eltávolítja a gyerek nadrágjáról, amelyet az üle- pére és a térdére a múlt hó­napban a nagymama a fel- feslésre rávarrt... Nézőpont % w Kedves mostoha Baraksó Erzsébet 77' létünk szinte bármely 1-j területéről vehettük a példákat, a megyék közötti összehasonlító adatokat te­kintve gyakran nekünk jutott a sereghajtó szerepe. Mos­tohagyermeknek érezhettük magunkat, és halmozottan hátrányos helyzetünk még rosszabb lett a rendszervál­tozással együtt járó kelle­metlen jelenségek felbukka­násával: munkanélküliség, infláció. Ha nehezen vészeljük is át ezt az időszakot, némi vi­gaszt nyújthat megyénk la­kosságának az a tény, hogy központi gondviseléssel szándékozzák ezt a térséget felkarolni, természetesen a rendelkezésre álló lehetősé­gek szerint. A statisztika azt mutatja: tavaly a költségve­tésben tervezett országos te­rületfejlesztési alap 73 szá­zaléka ide került. Éz 3,6 mil­liárd, ami gáz-, víz-, szenny­vízprogramban testesül meg. Más adatok azt tá­masztják alá, hogy noha va­lóban nagy ennek a térség­nek az elmaradottsága, nem feltétlenül indokolt a vész­harang gyakori kongatása például az önkormányzatok ellehetetlenüléséről. A helyi képviselő-testületek tagjai jól tudják; tavaly a normatív támogatás összege 32 mil­liárd volt, ami lehetővé tette, hogy megyénk önkormány­zatai 3,2 milliárdot helyez­tek el tartós betétre. Meglehet, nézőpont kér­dése, ki miből takarékosko­dik, de általános tapaszta­lat; inkább csak az tud taka­rékban gyűjteni, akinek van miből félretenni. Persze, nem minden a pénz, kellené­nek a megye felzárkóztatá­sához mindenek előtt a mun­kahelyek, az új munkalehe­tőséget teremtő beruházá­sok. A legfrissebb hírek már erről is beszámolnak. A megyei munkaerő-gazdálko­dási szakemberek úgy nyi­latkoznak: nő a vállalkozói kedv, az állami támogatást igénylő új munkahelyeken több ezer új álláshelyet léte­sítettek. Döntöttek az M3-as autópálya építésének ügyé­ben, reméljük, ott is jó pont­nak számít majd a dolgos sz­abolcsi, szatmári, beregi ember foglalkoztatása. Ha a figyelem irántunk meg­marad, talán lehetünk még kedves gyermek is. Az átalakult Hk-Gemzsei Mezőgazdasági Szövetke* zet virágkertészetében ezerszámra pompáznak a szegfűk Elek Emil felvételei Kommentár Bűn nélküli nap? Cselényi György n űn nélküli nap? Igen! LJ (Most a bűn nélkülisé­get természetesen nem bib­liai értelemben mondom.) A Nyíregyházi Rendőrka­pitányság egy dátumot (ja­nuár 3-án déltől január 4-én délig) márványtáblába vés­hetne. Ugyanis szinte nem is emlékeznek rá, mikor éltek meg olyan 24 órát, amikor az ügyeletre nem érkezett nyomozáselrendelés szüksé­gességét alátámasztó beje­lentés. Ez valóban párját ritkító — mondta dr. Illés Kálmán kapitányságvezető —, hi­szen naponta a nyomozást igénylő esetek száma átla­gosan 20-25. A bűn nélküli, mondhatni váratlan ünnepnap jelentő­ségét magam is érzékelem, mert a nyomozók és egyen­ruhások lopások, rablások és más bűncselekmények helyszínére rohanását nap mint nap látom. Tapasztala­taim szerint a rendőrök nem dicsekvőek, de azért körük­ben érzékelem: az esemény­gyér időszakot nem csak az égieknek tudják be. Ugyanis a bejelentések számának korábbi időszak­hoz viszonyított némi csök­kenése tendencia. Hála a mind eredményesebb járőr, nyomozó portya- és figyelő- szolgálatoknak. De a köz- biztonság javítására még számos tervük van. Például a megyeszékhelyi KGST- piacon állandó jelleggel rendőr- és nyomozócsopor­tot szeretnének foglalkoztat­ni. Az ungvári rendőrökkel pedig még szorosabbá teszik kapcsolataikat, amelynek már a múlt évben is kézzel fogható eredményei voltak. A szervezett bűnözés elleni harcra nagyobb figyelmet fordítanak. Azt hiszem, Nyíregyháza lakóinak és vendégeinek többsége szívrepesve sok — rendőri szempontból — ese­ménytelen napot vár. Templomok, tornyok. Nyíregyháza — Csenger — Pocspetrí

Next

/
Thumbnails
Contents