Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-07 / 5. szám
1993. január 7., csütörtök TÚL A MEGYÉN Nem akarnak tovább „tárca nélküli” médiaelnökök lenni Göncz Árpád még mérlegeli Hankiss Elemér és Gombár Csaba lemondását Budapest (ISB - Domb- rovszky Ádám) — „Szeretném visszaadni Elnök úr kezébe azt a megbízást, amelyet 1990 augusztus 1-jén kaptam öntől a Magyar Televízió elnöki tisztének ellátására.” E mondattal kezdődik Hankiss elemér levele Göncz Árpád köztársasági elnökhöz. Mint a televízió elnöke szerda délután a rádió elnökével tartott közös sajtó- tájékoztatóján elmondta: kettejük döntését Gombár Csaba kezdeményezte. Hosszú éjszakákba nyúló beszélgetés végén szerda reggelre határoztak úgy: együtt adják be lemondásukat. „Ön azzal bízott meg engem — folytatódik a Hankiss-levél —, hogy a Magyar Televíziót egy párt. illetve kormány által irányított állami intézményből modern, európai típusú, független közszolgálati televízióvá alakítsam át... Az elmúlt másfél-két évben a kormány és a kormányzópártok — jobboldali politikai erők nyomásának engedve — mindent elkövettek annak érdekében, hogy a függetlenséget felszámolják és a Magyar Televíziót újra a kormány, illetve egy politikai párt által irányított állami televízióvá alakítsák vissza.” A sajtótájékoztatón Hankiss kijelentette, hogy a médiatörvény zátonyra futásával az ellenzék szenvedett hatalmas vereséget, mert a mostani nulla haszonnál bármilyen kompromisszummal kötött törvény kedvezőbb helyzetet teremtett volrfa. A tv-n belül már folyik a „romboló munka”. Ilyen körülmények között ő nem kíván a továbbiakban egy betonfalnak nekifutni. Helyette olyan terepet keres, ahol még van esély a győzelemre. A bíróságokon mindent el fog követni annak érdekében, hogy bebizonyítsa: jogsértő eljárásokat indítottak ellene. A jogállamiságért való küzdelem egy olyan terep lesz, ahol elég erősnek érzi magát. Sokkal inkább, mint egy „tárca nélküli tv-elnökként”. Gombár Csaba is aláhúzta: ő egy független rádióért vállalta a feladatot. A viszonyítási alapjai elvi síkon vannak. De nem szeretné önmagát is becsapni: nem igaz, hogy még mindig jobb. ha ő ül abban a bizonyos székben. Hiszen ő ezen körülmények között semmilyen szerepet nem kíván játszani. Mindenesetre 37 kiderült számára: a kormánykoalíció politikájától valóban any- nyira megundorodott, hogy képtelen már egyenlő távolságot tartani a pártoktól. Ennek ellenére Gombár szerint a rádió hajója nem süllyed el. Főleg, ha a munkatársak ezt nem fogják hagyni. A lemondás bejelentésének időpontját illetően mindkét elnök elismerte, hogy esetleges, de most jött el az a pillanat, amikor úgy érzik: a további erőfeszítéseik értelmetlenek. Hankiss Elemér levelében is, és szóban is hangsúlyozta: „azoknak pedig, akik beállnak a pártérdekek szolgálatába, s ezzel részt vesznek a rombolásban, illetve megsértik a sajtószabadság elvét, tudniuk kell, hogy előbb-utóbb számot kell majd adniuk tevékenységükről. Lehet, hogy csak önnön lelkiismeretüknek.” Mint a sajtótájékoztatón kiderült: a két elnök a kora délutáni órákban Göncz Árpádnál járt, s személyesen kérte felmentését. A köztársasági elnök azt válaszolta, hogy döntését még megfontolja. Javult a keleti térség kiszolgálása A MÁV a magasabb díjtételek ellenére sem kínál újabb szolgáltatásokat Budapest (ISB - S. Z.) — Január elsejétől átlagosan 20 százalékkal emelkedtek a vasúti személyszállítás tarifái. Az áremelkedés tartalmazza a 6 százalékos forgalmi adót, illetve a MÁV költségnövekedésének részbeni ellentételezésére szolgál. Ez azt is jelenti, hogy az utazók a magasabb tarifák mellett sem vehetnek igénybe újabb szolgáltatásokat a vasúti közlekedésben. 180-200 kilométer között (Miskolc-Budapest távolságon) az egyszeri útiköltség másodosztályon 480 forintról 576 forintra emelkedett. 220- 240 kilométer között (Debrecen-Budapest) 560-ról 672-re, 260-280 kilométer között pedig (Nyíregyháza-Budapest) 640-ről 768 forintra nőtt az útiköltség. Az emelkedő költségek melOTFkötvények Budapest (MTI) — A társadalombiztosítási alapok felügyelőbizottságai ez évi első, szerdai ülésükön felhatalmazták Botos Józsefet, az OTF főigazgatóját arra, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a Magyar Nemzeti Bank, illetve a Pénzügyminisztériumnál a társadalombiztosítási kötvények kibocsátására — mondta szerdán újságíróknak Botos József. Mint ismeretes, a tb ez évi — 40 milliárdra tervezett — hiányát az Országgyűlés december 29-i döntésével társadalombiztosítási kötvény kibocsátásával kívánja fedezni. A hosszú, minimum 10 éves lejáratú értékpapírok — amelyeket az MNB bocsát ki — kamatait a költségvetés magára vállalja, illetve garanciát nyújt arra az esetre, ha a törlesztőrészleteket a társadalom- biztosítás nem tudná fizetni. Az OTF elképzelései szerint egyébként a tb-kötvény más, hagyományos értékpapírokkal szemben zárt kibocsátású, elsősorban a kereskedelmi bankok számára jegyezhető értékpapírt jelent majd. lett némi többletszolgáltatásra is futotta a MÁV erejéből. Tavaly szeptember óta — a Miskolc-Budapest vonal tapasztalatait alapul véve — a főváros és Debrecen, illetve Nyíregyháza között is járnak Intercity (IC) vonatok. A négy pár szerelvény a korábbi ex- presszvonatokat váltotta fel — a szakemberek szerint sikerrel. Megszűntek a személyvonatok is, amelyek hosszabb távolságra, szinte minden megállóhely érintésével szállították az utasokat. Helyettük ma sebesvonatok közlekednék, amelyek többnyire az IC és az azokat segítő gyorsvonatok „kiszolgálóiként” működnek, rövidebb távokon. Vannak, persze, akiknek ez kellemetlenséget okoz, hiszen előfordulhat, hogy — a korábbi gyakorlattal ellentétben — bizonyos vonalakon át kell szállniuk ahhoz, hogy a céljukat elérjék. A Közlekedési Minisztérium illetékesei azonban úgy tartják, hogy a kelet-magyarországi térség „kiszolgálása” az új menetrenddel lényegesen javult. Reggel 7-től este 7-ig általában kétóránként követik egymást a Debrecenbe, illetve Nyíregyházára induló szerelvények, reggel és délután pedig óránként is indulnak vonatok. A menetrendet igyekeztek úgy kialakítani — ahol lehetett —, hogy a csatlakozó sebesvonatok utasainak ne kelljen sokat várakozniuk a továbbin- dulásra. A jövő pedig az úgynevezett ütemes menetrendé, amelyben meghatározott módon, könnyen megjegyezhető, szabályos időközökben követik egymást a vonatok (pl. minden órában, vagy minden két órában). Az IC-szerelvények kocsijait — amelyek a II. osztályon is hatszemélyes, plüsshuzatú üléssel ellátott fülkékkel közlekednek — a korábbi expresszvonatok vagonaiból alakították át. A pénzhiány az oka, hogy csak korlátozott számban tudták az átalakításokat elvégezni, ezért gyakran előfordul — főleg a hétvégeken —, hogy már napokkal a vonat indulása előtt nem lehet helyjegyet kapni. Változás csak azután várható, hogy üzembe álltak az állami garanciával megvásárolt, nagy teljesítményű külföldi személy- szállító vagonok — azaz, nagy valószínűséggel, csak jövőre. A minisztérium sokat vár a Ganz-Hunslet által gyártott várakozási szállításra alkalmas járművek beállításától, amelynek prototípusai már közlekednek Budapest-Szeged és Miskolc-Szeged között. Szlovák népművészeti emlékek Szlovák népművészet Szarvason. A Szarvason élő szlovák nemzetiségű lakosság népművészetét őrzi meg és fejleszti tovább Pesztránszki Károlyné népi iparművész. Az erepeti régi motívumok, asztalterítőkön, blúzokon, és ma is divatos ruhákon jelennek meg, a szarvasi hímzőasszony munkája nyomán. Pesztránszkiné — gazdag ismeretanyagát, tapasztalatát — több országos nép- művészeti alkotótábor résztvevőivel is megismertette, munkáit ma már országszerte ismerik MTI-foto A Zagyva partján épült Szolnok egyik régi városrésze, a Tabán. Apró, kétosztatú deszkaoromzatos, zsúp vagy zsindelytetős vályogházak épültek itt — meglehetősen sűrűn — szabálytalan, zegzugos utcákat alkotva. A városrész szegény lakosságának a tiszai tutajozás és a gabonaszállítás adott egykoron megélhetést. A régi idők állapotát tükröző tabáni épületet a Szolnokterv munkatársai újították fel 1989-ben MTi-fOTó A lelki sebek gondozása az utókor kötelessége Ünnepségek a doni áttörés 50. évfordulója alkalmából Kelet-Magyarország 9 A szolnoki tájház kincseinek ápolói Budapest (ISB - D. A.) — „Magyar katona soha nem harcolt még olyan nehéz, mostoha körülmények között, mint a második hadsereg a Don menti téli csatában. Kétszázezer katona mínusz huszonöt-harminc fokos hidegben napokig vívta kétségbeesett, katonailag elképesztően egyenlőtlen küzdelmét, s több héten át tartott gyötrelmes, súlyos utóvédharca is. A magyar hadvezetés és hadműveleti hadseregének parancsnoksága a németektől várta a segítséget, s csak némi fegyverzeti, felszerelésbeli kiegészítésre, és a személyi állomány fokozatos leváltására hajtott. így jött el 1943. január tizenkettedike, az urivi áttörés, amikor a hadsereg sorsa valóban megpecsételődött.” E fenti idézet Hon’áth Miklós és Szabó Péter Pihenj, te, néma hadsereg című könyvéből való, amelyet szerdán délelőtt mutattak be Budapesten egy sajtótájékoztató keretében. Ugyanezen alkalommal ismertették a Honvédelmi Minisztérium illetékesei a doni áttörés 50. évfordulója alkalmával rendezendő megemlékezések pontos programját. Kéri Kálmán vezérezredes, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület elnöke visszaemlékezésében leszögezte: itt az ideje, hogy végre reális képünk legyen arról, ami 50 esztendővel ezelőtt történt, hogy végre megértsük honvédeink lelki életét. Halottaink, a magyar hadifoglyok emlékének tartozunk annyival, hogy kimondjuk: a Don mentén a magyar katona megtette kötelességét. „Veszteségeinket Mohácscsal mérhetjük, de a legnagyobb kárt a lelkekben okozta az a tragédia” — ezt már Korsós László, a Hadtörténeti Múzeum igazgatója mondta. S utalt arra: e sebek gondozása az utókor kötelessége. Ennek szellemében kerül sor január 8 és 14 között egy nagyszabású országos rendezvénysorozatra, amelybe az egész társadalmat be kívánják vonni. Január 8-án tudományos emlékülés lesz a Hadtörténeti Múzeumban, s egy olyan kiállításra is sor kerül, amelynek anyagát ez ideig ideológiai okokból nem lehetett közzétenni. Másnap a Mátyás templomban lesz emlékező isten- tisztelet, a Hadtörténeti Múzeumban pedig Antall József miniszterelnök mond ünnepi beszédet. A vidéki városokban is megemlékezések sorozatára kerül sor. Ami az északkeletmagyarországi térséget illeti: január 10-én Hajdúszoboszlón a Honvéd Hagyományőrző Egyesület, Miskolcon a Doni Bajtársak Szövetsége, Tokajban pedig a Magyar Frontharcos Szövetség az ünnepség rendezője. Nyíregyházán január 12-én a Honvéd Hagyományőrző Egyesület és a Történelmi Igazságtétel Bizottság szervezésében emlékeznek meg a második világháború hőseiről és áldozatairól.
