Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-06 / 4. szám

1993. január 6., szerda GAZDASAG Kelet-Magyarország 13 a fellendülésért Traktor- után tehénakció Mezőgazdasági fórum a Beregben Régiómarketing USAID a kelet-európai országokért Nyíregyháza (KM - MÍS) Állami Egyetem koordinálja. — Szombaton este már az amerikai States University of New York vendégeként tölti az estét 11 magyar gaz­dasági szakember, közöttük két nyíregyházi, Róka Lász­ló, a Primom Alapítvány ok­tatási és marketingigazgató­ja és Szent-Királyi István, a Primon Alapítvány külső munkatársa. Az amerikai kormány finanszírozta útról Róka László informálta la­punkat. Az amerikai kormány USAID gyűjtőnéven a kelet­európai országokat segítő programot hozott létre, amely­nek magyarországi oktatási szekcióját a már említett felső­fokú intézmény, a New York-i A Primom Alapítvány a vál­lalkozói oktatás szervezésé­ben, lebonyolításában felvette a kapcsolatot az egyetem hazai irodájával, a Magánvállalko­zásokat Fejlesztő Központtal. Közös rendezésben előadáso­kat, szimpóziumokat, tanfo­lyamokat, konferenciákat tartottak megyénkben, ame­lyekre amerikai szakembere­ket hívtak meg előadóknak. Ezeket a rendezvényeket a Pri- momnál Róka László irányí­totta, akinek fő területe a ré­giómarketing. — Ennek a fogalma sokszor ismeretlen hazánkban, hiszen nem azonos egy reklámfilm elkészítésével, vagy egy új­ságreklám megjelenésével — magyarázta a szakember. — A Az év első napjaira lecsökkent a forgalom a MÁV nyíregyházi konténer-pályaud­varán. Részben ez annak köszönhető, hogy tavaly mindenki igyekezett eleget tenni szállítási kötelezettségének, másrészt annak ellenére, hogy a közúti szállí­tásnál olcsóbb, még mindig kevesen ismerik. Képünkön a tavalyi nyüzsgés Balázs Attila felvétele Újjáéledő nagybirtokrendszer Fordulat a japán mezőgazdaságban Tokió (MTI) — A nagyüze­mi mezőgazdaság kialakulását teszi lehetővé Japánban a kormány legújabb javaslata, amely megnyitja a kereskedő- hüzak, befektető társaságok előtt a gazdaságnak ezt a ré­szét is. Japánban mindeddig tör­vény tiltotta, hogy a mezőgaz­daságon kívüli szektorok­hoz tartozó cégek befektes­senek az agrárágazatba. Ez okozta azt, hogy a japán agrár- szektor ma is a 3,8 millió apró farmergazdaságra épül, és bár ezek korszerűen felszereltek, igen drágán termelnek. Még az ötvenes évek elején szüle­tett a ma is életben lévő föld­törvény, amely korlátozza a földek tulajdonát és a beruhá­zásokat. Csak a földeket meg- művelők, illetve családtagjaik rendelkezhettek földterületük­kel, és csak a szövetkezetek, a teljes munkaidős mezőgazda- sági foglalkoztatottak ruház­hattak be az agrárszektorba. E törvény kívánta elejét venni a háború utáni években annak, hogy újjáéledjen Ja­pánban a korábbi nagybirtok- rendszer. A kormány törvény­régiómarketing a marketing- és reklámeszközöket használja fel, ezenkívül a public rela­tions elemeit is igényli. A régiómarketing egy stratégia, egy hosszabb távú terv, amelynek célja, hogy a keleti rész gazdaságáról olyan pozi­tív elemeket, lehetőségeket mutasson be, amely idecsalo­gatja a nyugati tőkét és a külföldi vállalkozókat. Ebbe beletartozik a vállalkozási lob­bizás, valamint az itteni vál­lalkozók menedzselése és a kapcsolattartás a megyét kö­rülvevő területekkel. A 11 fős csoportban egyedül Róka László foglalkozik ré­giómarketinggel, Szent-Kirá­lyi István minőségbiztosítás­sal, amely azt vizsgálja, hogy egy teljes technológia megva­javaslata, amelyet januárban tárgyal majd a parlament, na­gyobb mezőgazdasági egysé­gek létrehozását, illetve azt cé­lozza, hogy az élelmiszeripar vállalatai és a kereskedőházak befektetésekkel javítsanak az agrárgazdaság hatékonyságán. Hogy a földtulajdonban ne kö­vetkezzék be gyökeres válto­zás, 25 százalékban korlátoz­zák majd a törvényjavaslat szerint a mezőgazdasági szek­torokon kívüli vállalkozók tu­lajdoni részarányát. lósítása során hogy lehet ga­rantálni folyamatosan a minő­séget. A csoport hathetes kint­tartózkodását, továbbképzését az amerikai kormány finanszí­rozza. Négy hétig Buffalóban vállalkozásfejlesztési ismere­tekről hallgatnak előadásokat és ismernek meg gyakorlati tudnivalókat. Ezenkívül vál­lalkozásfejlesztési ügynöksé­gekhez is ellátogatnak. A má­sodik részben a teljes körű minőség biztosítással foglal­koznak. Végül public relations zárja a sort. Róka László szeretne elláto­gatni amerikai gazdasági tár­saságokhoz, szervezetekhez, az előkészítés során 45 címet gyűjtött össze, velük érdemes lesz beszélgetni. Hétéves mélyponton az aranyár New York (MTI) — Hét­éves mélypontjára süllyedt hétfőn New Yorkban az arany árfolyama, mert be­fektetők a dollár erősödésé­re és az infláció gyengülé­sére számítanak. A nemes­fém unciánkénti ára 4,70 dollárral 328,10 dollárra esett, s utoljára 1986. január 3-án volt ennyi. Az árfolyammozgás alap­hangját már a hongkongi tőzsde megadta, ahol a közel-keleti spekulánsok elkezdtek megszabadulni készleteiktől. Példájukat később a dél-afrikai és ausztrál termelők is követ­ték, előidézve ezáltal az arany nagyfokú leértékelő­dését. Az arany gyengülésében közrejátszik az olaj olcsó­sága is. Az olajárak jelentős mértékben határozzák meg a fogyasztói árakat, így amikor az olaj olcsóbbodik, a befektetők az infláció mérséklődésére számítanak és elfordulnak a sárga fém­től — idézték hírügynöksé­gek a szakértőket. Nyíregyháza (KM - GB) — A mezőgazdaságot érintő valamennyi aktuális témát érinti majd az a fórum, ame­lyet január 7-én 17 órától tart Tiszaszalkán a volt párt­házban Szénégető László a Földművelésügyi Minisztéri­um megyei hivatalának ve­zetője, Szűcs M. Sándor or­szággyűlési képviselő, vala­mint dr. Botár Józsefné és dr. Budai Gábor szakjogá­szok. Amint azt a fórum előadói lapunk munkatársának el­mondták, a rendezvényen sort kerítenek majd a szövetkeze­tek átalakulásának problémái­ra és a vidék lakossága számá­ra fontos, legújabb törvények­re. Ez utóbbiak között a föld­Budapest (MTI) — A múlt év végén bejelentett jegy­banki kamatcsökkentés nem eredményez automatikusan jelentősebb kamatváltozást a Kereskedelmi Bank Rt.-nél — közölte Kovács Pál, az OKHB vezérigazgató-he­lyettese. Az OKHB kamat- feltételei ugyanis csak rész­ben függnek a jegybanki ka­matoktól, részben pedig a pénzpiac általános kamat- színvonalától. A Kereskedelmi Bank a mindenkori forrásköltségeket rugalmasan követő mechaniz­musa segítségével hetente hir­det kamatot. Az utóbbi hóna­pokban kialakult tendencia szerint a kamatok folyamato­san csökkentek. A kamatfelté­telek természetesen — a pénz­piac kamatviszonyai mellett — részben függnek a Magyar Nemzeti Bank kamataitól, de a legutóbbi jegybanki csökken­tésre még nem reagált az OKHB. A jövő hétre meghir­detendő kamataikon azonban már minden bizonnyal észre­vehető lesz a hatás. A Postabank nem készül újabb kamatcsökkentésekre a jegybanki kamatok változása után — mondta az MTI-nek rendező bizottságok módosult feladatairól, valamint a mező- gazdasági alapok, és földala­pokról szóló jogszabályok is­mertetésére. Minden bizonnyal nagy ér­deklődésre számíthat a megye agrártermelői körében annak a program-tervezetnek az itt el­ső ízben történő felvázolása, amelyet tehénkihelyezési és -vásárlási akciónak neveznek az „ötletgazdák”: a megye MDF-es képviselői. Az akció lényegéről egyelő­re csak annyit, hogy általa cse­kély saját erővel, olcsó hitellel és állami támogatással több ezer tejelő tehén kerülhet a megye hagyományos állat- tenyésztő vidékein élő magán- gazdálkodók tulajdonába. Tarr József vezérigazgató­helyettes. A Postabank számá­ra nem döntő jelentőségű for­rás a jegybanktól kapott refi­nanszírozási hitel. Áz MNB által finanszírozott hitelfajták­nál — az Egzisztencia Hitelnél és a Start-hitelnél — persze automatikus a változás. Ä Pos­tabank saját konstrukciói ese­tében azonban — így a rövid lejáratú hiteleknél, a posta- bankjegynél és a betétszám­lakönyvnél — a múlt év má­sodik felében nagy mértékű kamatcsökkentéseket hajtott végre, így újabb jelentős vál­tozások nem várhatók az év elején. Ä közeli napokban a Bu­dapest Banknál sem terveznek kamatcsökkentéseket —tájé­koztatta az MTI-t Ódry Ágota vezérigazgató-helyettes. A bank a piaci kamatok és rövid, illetve hosszú távú likviditási mutatói alapján változtatja ka­matait. A Magyar Hitelbanknál szintén nem terveznek a közel­jövőben kamatcsökkentéseket. A Magyar Külkereskedelmi Banknál az MTI információi szerint valószínűleg a keddi vezetői értekezlet dönt arról: lesz-e jelentősebb kamatválto­zás. Újabb árfelszabadítás Kínában Hongkong (MTI) — Az el­következő öt évben Kína to­vábbi árak fölött szünteti meg az állami ellenőrzést — jelen­tette a China New Service hongkongi hírügynökség egy kínai illetékesre hivatkozva. Pedig a hatalmas ázsiai or­szágban már tavaly 737-ről 89-re csökkentették azon ter­mékek számát, amelyeknek árát még nem alakíthatta sza­badon a kereslet-kínálat. Öt év múlva már csak a gáz, a víz, az áram, a közlekedés és más alapvető termékek árát fogják központilag meghatározni. A Postabank nem készül újabb lépésre Kamatcsökkentési elképzelések A patikáknak kifizetődő a hiánycikk Moszkva (AN) — Moszkva belvárosában, a Petrovkán je­lenleg valamivel több mint 816 rubelba kerül egy szem Polivitamin, egy hatvan dara­bos csomag ára pedig 4900 rubel. A szomszédos patiká­ban egy csomag közönséges csalántea — külföldi címkés — 200 rubelba kerül. A súlyos ízületi megbetegedések keze­lésekor használatos Rumalon 25 ampullája 950 rubel, egy doboz — 300 tabletta — Asz­pirinért 850 rubelt, egy cso­mag köhögéscsillapítóért pe­dig 40 rubelt kémek. Az élet­mentő gyógyszernek tartott Tinidazolból négy tabletta 400 rubelt ér. Vajon ki állapította meg ezeket az árakat? Hát a pati­kák, hiszen törvény adta joguk van erre, mert a piaci körülmé­nyek között az önkormányzat fennhatósága alatt működő gyógyszertárak annyiért adják a gyógyszereket, amennyiért elkelnek. A valutáért árusító gyógy­szertárakban olyan az árszín­vonal, hogy csak a jólmenő vállalkozók juthatnak hozzá a szükséges gyógyszerekhez. Az utcai gyógyszerárasoknál is megfizethetetlenek az árak, pedig az utcai árusítás tilos is. A legnehezebb helyzetben az állami patikák vannak, egy kórházi patikában például 3 rubel 48 kopejkába kerül egy csomag Baralgin, amiért a sza­badáron forgalmazó gyógy­szertárban már ezer rubelt is elkérnek. Az állami patikában 1 rubel 10 kopekbe kerül egy csomag Papaverin, 2 rubel 95 kopek egy doboz fájdalom- csillapító. Ezekben a gyógy­szertárakban szigorúan kötöt­tek az árak, minek következté­ben csak veszteségesen üze­melhetnek. Ezért nem is ren­delnek a fontos, ám olcsó gyógyszerekből. Eltűnt az ál­lami gyógyszertárakból a szív­betegek számára nélkülözhe­tetlen Validol, mert aaára csu­pán 48 kopejka. Ugyanezen okból hiánycikk az egykor 18 kopejkába kerülő nitroglice- rin-kapszula is. A kórházak ingyen kapják a gyógyszert, s nem fizetnek az orvosságért a krónikus bete­gek, a rokkantak és a háborús veteránok. A gyógyszerek 65 százaléka az ingyenes csator­nákon fogy el. Az import gyógyszereket 80 százalékkal támogatja az állam. Ilyen körülmények között csak a szabadáron forgalmazó patikák számára kifizetődő a gyógyszerkereskedelem. Jelenleg 34 embert foglalkoztat a nyíregyházi H.S.H.B Bt., amely munkahelyte­remtő pályázat elnyerésével újabb 20 munkanélküli foglalkoztatását tervezi. Fő profiljuk a szerszámgépek gyártása, felújítása, valamint nagy pontosságú gépal­katrészek gyártása, melyek német és hazai piacra szállítanak Balázs Atteá felvétele 4lifc^/Aw^.^%v.vAVA\^v.v.w^v.*ÍS^vMv.wA^Sv/,.*>A^Av.v.\%w.v.'.v.,:v.'.v>Av.v,í.v.v.v/.v.v.v.*AV.,.,.v, - .v.v.w.%\..vX*X.>.wa%v.\\v>.,>..5.v.^.v.\sv.*.v.Ív>.v.v.v. v.v.v.vav.v.v&v.-,- v>>í£v

Next

/
Thumbnails
Contents