Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-05 / 3. szám

12 Kelet-Magyarország ' KULTÚRA 1993.január5.,kcdd A nemzeti jelképeket is A kisebbségi törvény végrehajtása Ungvár (MTI) — Ukrajna elnökének kárpátaljai megbí­zottja rendeletet adott ki az uk­rajnai nyelvtörvény és a nemzetiségi kisebbségi tör­vény gyakorlati végrehajtásá­ra. E dokumentumban az elnö­ki megbízott kötelezi a helyi állami szerveket, a vezető be­osztásban dolgozókat, hogy az állami és társadalmi szervek, vállalatok és intézmények ne­vét akárcsak a városok és a falvak, az utcák és a terek ne­vét ukránul és az adott telepü­lésen élő nemzetiségi kisebb­ség nyelvén tüntessék fel. A rendelet továbbá előírja, hogy ahol valamelyik nemze­tiségi kisebbség alkotja a la­kosság zömét, az állami ukrán nyelv mellett az adott nemzeti­ség nyeltét is használják az ál­lami és a társadalmi szervek­nél, a vállalatoknál és intéz­ményekben. Ennek szavatolá­sa érdekében az ilyen helye­ken alkalmazott hivatalos sze­mélyek számára kötelező, hogy mind az ukrán, mind pe­dig a nemzetiségi kisebbség nyelvét beszélje, a hivatása gyakorlásához szükséges mér­tékben. Az elnöki megbízott rendelkezése kimondja, hogy a nemzetiségi kisebbségek az állami mellett saját nemzeti jelképeiket is használhatják. A rendelet maradéktalan ér­vényesítése érdekében módo­sítani kell az ukrajnai nyelv­törvényt. Ez ugyanis még a Szovjetunió fennállása idején készült, s az állami ukrán nyelv mellett csak az oroszt említi az ügyvitelben és ügyin­tézésben használható nyelv­ként. Görög katolikus kalendárium Sok megyénkre vonatkozó írással Kállai János A „Görögkatolikus Szemle” kiadásában a közelmúltban je­lent meg az az 1993-ra szóló kalendárium, mely elsősorban igen sok, a mi megyénkre vo­natkozó írása miatt keltheti fel nemcsak a felekezethez tarto­zó, hanem a szélesebb körű ol­vasóközönség figyelmét is. Az ízléses küllemű kiadvány szer­kezetében követi az egész év­ben haszonnal forgatható nap­tárkönyvek kompozíciós rend­jét, vagyis naptárrésszel kez­dődik, melyet a lelki élet mindennapi „karbantartását” szolgáló, a Bibliából idézett mondatok (és elolvasásra ajánlott szentírási szakaszok) egészítenek ki. A bevezető részben kapott helyet a mária- pócsi búcsúk rendje, valamint a névnapok felsorolása. A Máriapócs - Zarándoklat fejezetcímmel ellátott részben olvashatjuk dr. Keresztes Szi­lárd, hajdúdorogi püspöknek a zarándoklatok történelméről és mai világunkban való jelen­tőségéről szóló írását, de szin­tén itt szerepel Szita László A „Könnyező Pócsi Madonna” a török háborúkban című, histó­riai adalékokban gazdag dol­gozata. Udvari István adatai a máriapócsi iskolákról az okta­tástörténészek érdeklődésére tarthatnak számot. Külön fe­jezetet kapott a kalendárium­ban a Hodinka Antal életútját, munkásságát taglaló írások csoportja. A nyíregyházi Bes­senyei György Tanárképző Főiskola és a Szent Athanáz Görög Katolikus Hittudo­mányi Főiskola 1993 tavaszán rendez tudományos konferen­ciát, tisztelegve a kiváló törté­nész pályája előtt. Hodinka a magyar-szláv érintkezések történetének évti­zedeken át az elismerten legki­tűnőbb szakembere volt ha­zánkban. Az Új templomaink címszó alatt a görög katolikus szentegyházakról kaphatunk vallás-, építészet- és művé­szettörténeti szempontból egy­aránt igen praktikus áttekin­tést. Az illusztrált tanulmány akár idegenforgalmi kalauz­ként is haszonnal forgatható. A naptárkönyv szerkesztői gondoltak a szépirodalom ba­rátaira éppúgy, mint azokra, akik a humort, vagy a képek­ben megfogalmazott esemény- történetet kedvelik. A magyar- országi görög katolikus egy­ház intézményeinek és paróki­áinak címtára pedig segítségé­re lehet a tájékozódni kívánók­nak. (Görögkatolikus Szemle Kalendáriuma az 1993. esz­tendőre. Nyíregyháza, 1992.) Öévbúcsúztató az Erkelben Budapest (MTI) — Johann Strauss A denevér című há- romfelvonásos operettjével búcsúzott az óévtől az Erkel Színház. Ez a mű 1976 áprilisa óta nem szerepelt a dalszínház repertoárjában, s most, több, mint 16 esztendő után, felújít­va, Fehér András rendezésé­ben került ismét színre. A díszletet Kovács Attila meg­hívott vendégként, a jelmezt, ugyancsak meghívottként, Be­nedek Mari tervezte. Eisen­steint Rozsos Istx’án, Roza- lindát Zempléni Mária alakít­ja. A párhuzamos szereposz­tásban a két főszerepet Hor- mai József és Csavlek Etelka kapta. A má- sodik felvonás­ban Johann Strauss Kék Duna keringőjét Venekei Mariann, Sábli Péter, Balázs Beatrix, Csillag Pál és az Operaház ba­lettkara adta elő. Ráfizettek a nevetésre Elvesztették komolyságukat (MTI-Panoráma) — Fel­függesztették állásából a zim­babwei televízió két bemon­dóját, mert adás közben han­gosan nevettek egy híren. Mint az Állami Televíziótár­saság Hararéban vasárnap kö­zölte, a két bemondó elvesz­tette a komolyságát, amikor a szentestén hírt olvasott be ar­ról, hogy egy vonat toalett­jében útközben megszült egy asszony. Az újszülött a kagy­lón keresztül a sínekre zuhant, de csodával határos módon életben maradt. Nézők egész sora kifogásolta a két bemon­dó viselkedését, mire a Televí­zió vezetősége úgy határozott, hogy három hónapon keresz­tül nem jelenhetnek meg a képernyőn. Budapesttől Denverig Tóth Sándor szobrászművész jubileumára Nyíregyháza (KM - Kállai János) — Hol ritkábban, hol gyakrabban keresi fel a szer­kesztőséget. Hozza a híreket a képzőművészeti élet berke­iből, tájékoztat az éppen ak­tuális eseményekről. Nem fé­kezi háborgásait, ha visszás­ságokat, hozzá nem értést ta­pasztal bármiben is, elmond­ja búját-baját, de beszámol a saját sikereiről, csakúgy, mint a művésztársakéról. Tóth Sándor — mert róla van szó — nyíregyházi, Mun- kácsy-díjas szobrászművész legutóbb a számára igencsak örömteli dolgokról „tudósí­tott”. — Bár kissé nekem is hihe­tetlen, 1993-ban betöltőm a hatvanadik évemet. Úgyhogy, nekem az új esztendő egy ki­csit a számvetés, a visszate­kintés alkalmait fogja jelente­ni. Ezért nagyon örültem, ami­kor meghívtak, vélhetően a közelgő születésnapom apro­póján, egy budapesti tárlatra. Ez az egyéni kiállításom janu­ár 19-én nyílik a fővárosban, az Andrássy úton levő Bolgár Kultúra Házában. □ Invitálták mások, másho­vá a műveit? — A nyár folyamán, au­A pazonyi kőmonstrum — még nevek nélkül Amatőr felvétel gusztusban, a Magyar Érem- Nyári Egyetem rendezvénye- gyűjtők Egyesületének ván- ként lesz kiállításom Kaposvá- dorgyűlése és a Numizmatikai rótt, de kaptam denveri (USA) meghívást is. Bevallom, nagy­on jólesett, hogy számon tarta­nak. Persze, közben folyama­tosan dolgozom, nem csak a tárlatokra „válogatok”. □ Milyen új Tóth Sándor- művek készülnek az új esz­tendőben? — Az 1848-49-es forrada­lom és szabadságharc emlék­napján — március 15-én — fogják avatni a nyírpazonyi II. világháborús mementómat. Tavaly Tégláson adták át a ha­sonló eszmeiségű és rendel­tetésű emlékművemet, de a pazonyiban törekedtem új megoldásokra. A monumen­tális kőtömb már a talapzatán áll, erre fogom — bronzból —■ ráaplikálni az elhunytak nevét. És készítek még egy nagyon dekoratív — és vélhetően nem csak a mának, a gyorsan múló időnek szóló — dolgot is, ne- , vezetesen a máriapócsi bazi­lika bronz kapuját. Ennek az ünnepélyes avatása augusztus 18-án lesz, a pápa őszentsége látogatásának második évfor­dulóján. Tehát a jövő: jubileu­mok, évfordulók, megemléke­zések sora, amire én — miköz­ben átlépem a hatodik X-et — művekkel készülök. Szilágyi Sándor alkotásaiból Ruttkai Évá­éiul ékdíj Kaszás Attila elismerése Budapest (MTI) — Hatodik alkalommal adták át a Ruttkai £va-emlékdíjat, az azzal járó aranygyűrűt, valamint pénz­összeget december 30-án a Vígszínházban. A kitüntető el­ismerésben — többségi szava­zattal — Kaszás Attila színész részesült. A Ruttkai Eva-tm- lékdíjat a Vígszínház bármely művésztagja (színész, rende­ző, díszlet- és jelmeztervező) megkaphatja — akár többször is — az év során nyújtott kie­melkedő művészi teljesítmé­nyéért. Az emlékdíj sorsa felett a társulat titkos szava­zással dönt. Krimi rz uala rendőrfőnök min- A den szerdán pókerezett. A társaság az angol Toddnál szokott összejönni, akinek a szigeten kávéültetvénye volt. Az asztalt mindig ugyanazok ülték körül, a német Böhm, a tokiói Yamamoto professzor és a mexikói dr. Gomez. A há­rom tudós a földrengéskuta­tóban dolgozott. Ezen a szerdán azonban Kuala rendőrparancsnok ha­tározottan dühös volt, hogy a játszma helyett a reptéren kellett várakozni, hogy a New Yorkból érkező FBI-ügynököt fogadja. — Megtiszteltetés nekünk, hogy a szigeteken óhajt nya­ralni — mondta vendégének, amint megérkezett. — Ki akar nyaralni?! Dol­gozni jöttem, minthogy Ra­mon itt készül átcsúszni az Egyesült Államokba. Tudja bizonyára, hogy kicsoda. Az a terrorista, aki semmitől sem riad vissza és akit az egész világon körözünk. Senki sem tudja, hány emberélet van a számláján, mint ahogy azt sem tudjuk, voltaképpen hogy néz ki. Állandóan más jelmez­ben lép fel a műsoraiban. Ép­pen úgy beszél oroszul, mint angolul, japánul, vagy fran- ciául. Hamisított okmányai­val eddig minden ellenőrzé­sen átcsúszott. — No és miért éppen a mi szigetünket tünteti ki a láto­gatásával? — Az egyik beépített em­berünk szerint ide érkezik egy európai turistacsoporttal, B. Borgason chieli Ramirezzé változott. Ezen a néven kiállított útle­véllel, ugyancsak hajóval Yo­kohamába utazott. Itt szeplős, vörös hajú ír lett belőle, s már így fizetett be Tokióban egy dublini repülőútra, hogy on­nan turistaként fedezze fel a Földrengés otkor hogy aztán egy másik, ameri­kai csoporttal távozzék. —És nekem mi lenne a sze­repem? — kérdezte Kuala ag­gályoskodva. — Semmi. Csak adja meg az engedélyt a munkához. —De hát maga azt mondta, hogy senki sem tudja, hogyan néz ki ez a Ramon. — így is van. De azt nem mondtam, hogy mi nem talál­nánk meg a módot kilétének megállapítására. Szóval ne aggódjon, szorgoskodjon in­kább a helyi közlekedésben. Ramon csakugyan úton volt a sziget felé. Előzőleg, Szin­gapúrban majdnem lebukott, de végül is egy panamai ha­jón sikerült Hongkongba me­nekülnie. Ott, a szőke, álka­nadai Ferguson fekete hajú Naori-sziget rejtelmes szép­ségeit. Biztos volt benne, hogy nem ő lesz az egyetlen szeplős, vörös hajú ír, aki az ottani repülőtér betonjára lép majd. Mert ki is gondolná, hogy O’Ryan Dublinből nem más, mint a körözött terror­ista. Kuala rendőrfelügyelő ez­úttal is, mint mindig, ponto­san megjelent a repülőtéren, ha turistákat szállító gép ér­kezett. Örömmel szemlélte a Boeing gyomrából / sorjázó vendégeket. A gép Írország­ból jött és nem gondolta vol­na, hogy ott ennyien kíváncsi­ak a szigetre. Ekkor szokatlan dolog történt: az utasok egyi­ke a hangosan beszélő szöve­gét követően hirtelen a földre vetette magát. Összeesett? Kuala odarohant és rávetette magát a férfira, mi több a ke­zét is bilincsbe verte. — Üdvözlöm a szigetün­kön, Ramon—mondta nyája­san. — Gratulálok, valóban el­csípte — mondta kényszere­detten az amerikai. De hogy a csudában ismerte fel? — Oh, rendkívül egyszerű volt a dolog. Felolvastattam egy üzenetet a hangosbeszé­lőn, a következő szöveggel: „Figyelem, figyelem! Életbe­vágóan fontos közlemény. Azonnali földrengésveszély fenyeget. Mindenki feküdjön a földre.” És Ramon ezt szé­pen, egyedül meg is tette. — Na, de a többi utas is hallotta a figyelmeztetést és rá sem hederített... — Tudja, az a titka, hogy a mikrofonhoz a kártyapartne­remet Yamamoto professzort ültettem, ő mondta be a közle­ményt japánul. Úgy gondol­tam, hogy az írek nem beszél­nek japánul. Maga pedig azt mondta, hogy Ramon eseté­ben más a helyzet. Tehát aki elterül, az csak a mi embe­rünk lehet. — Kösz, rendőifőnök úr. Egyszer mégiscsak eljövök ide turistaként. A túríst- vámli ví­zimalom

Next

/
Thumbnails
Contents