Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-05 / 3. szám

Kelet-Magyarorsság 9 1993. január 5„ kedd TÚL A MEGYÉN Tovább gyorsítani a privatizációt A kormányprognózis az idei évre kedvező változásokat ígér Budapest (MTI) — Mivel a lakossági fogyasztás csökke­nése az idén már megáll, így az export mellett várhatóan a belföldi kereslet növekedése is segíti majd a gazdaságot ab­ban, hogy megkezdődhessen a növekedés. A kormány azzal számol, hogy a lakossági fo­gyasztás minimális mérték­ben, 1-3 százalékkal bővül. Emellett kedvezőbbé válnak a külkereskedelmi feltételek is. A szakértők szerint a világ- gazdaság fokozatos, bár régió­ként eltérő élénkülésére lehet számítani. A nyugat-európai országok viszonylag stabil és valamelyest növekvő piacot jelentenek a magyar export számára, és ugyanakkor kis mértékben bővülhet a kivitel Közép- és Kelet-Európábán is. Amennyiben ezek a feltétele­zések helyesnek bizonyulnak, úgy a GDP, a gazdaság telje­sítményének legfontosabb mé­rőszáma 0-3 százalékkal bő­vülhet. A prognózis szerint jö­vőre a kedvező folyamatok erősödése esetén a GDP-nö- vekedés elérheti a 2-4 száza­lékot. Várhatóan az infláció to­vább mérséklődik, 1993-ban a fogyasztói árak 16-19 száza­lékkal, 1994-ben már csak 11-13 százalékkal emelked­nek. Lényeges feltétele ennek a kamatok fokozatos csökken­tése. Ezért a Magyar Nemzeti Bank január 1-jétől tovább csökkentette a jegybanki ka­matokat. A lakossági megtakarítások várhatóan tovább növekednek. A jövedelemtulajdonosok helyzete jelentősen differen­ciálódik. Ennek következté­ben a lakosság egy része jelen­tős jövedelemtöbblettel ren­delkezik, amely a növekvő megtakarítások forrása. A la­kossági megtakarítások to­vábbra is lehetővé teszik a költségvetés, az államháztar­tás finanszírozását. Bizonyos mértékben átala­kul a hazai privatizációs politi­ka is. Továbbra is fontos cél a privatizáció gyorsítása, ám a kormányprogram szerint en­nek során nem annyira az álla­mi pénzbevételek növelését kell szem előtt tartani, hanem az erős belföldi tulajdonosi ré­teg kialakulását. A forint konvertibilitásának szélesítése érdekében további enyhítések várhatók a deviza- szabályozásban. Jelentős vál­tozások viszont egyelőre nem várhatók az árfolyam-politiká­ban. Ez azt jelenti, hogy to­vábbra is kisebb mértékben értékelődik le a forint a külföl­di valutákhoz képest, mint amilyen mértékben azt a hazai inflációs folyamatok indo­kolttá tennék. így az árfo­lyam-politika révén még min­dig fennmarad a hatékonysági kényszer a gazdálkodók szá­mára. Kimozdulás a mélypontról A pénzügyi szakemberek előrejelzése biztató Budapest (MTI) — Szerény mértékű fellendülés indul meg 1993- ban a hazai gazdaság­ban, 1994-ben pedig már erő­teljesebb, a gazdaság szereplői számára is érzékelhető növe­kedés indulhat meg — állapít­ja meg az elmúlt évi folyama­tokra alapozott prognózisában a Pénzügyminisztérium. Ked­vező, hogy ezen időszak alatt már számolhatunk a világgaz­daság fokozatos — ám régión­ként meglehetősen eltérő — élénkülésével. A pénzügyminisztériumi szakértők szerint a nemzeti össztermék 1993-ban már nö­vekedésnek indulhat, a prog­nózisok az idén 0-3 százalékos 1994- ben pedig 2-4 százalé­kos növekedést mutatnak. Az Budapest (MTI) — Balsi István igazságügy-miniszter, a kormány által kijelölt vizs­gálóbiztos 1992. decemberi­én lezárta a fegyelmi eljárást, amelyet Hankiss Elemér, a Magyar Televízió állásából felfüggesztett elnökével szem­ben folytatott. Ezt Halász Gi­zella, az Igazságügyi Minisz­térium szóvivője közölte az MTI érdeklődésére hétfőn, mi­után december végén lejárt a 1992. évi mélyponthoz képest hasonlóan mérsékelt emelke­dés várható az ipari termelés­ben is. Eszerint megáll a ter­melés csökkenése a gépipar­ban és a kohászatban, a vegyi­parban a bel- és külpiaci ke­reslet élénkülése várható, az energia felhasználás kismér­tékben nő. A könnyűipar ter­melésének csökkenése — fel­tételezve az ésszerű belföldi piac- és iparvédelmet — meg­áll 1993-ban. Az élelmiszer- gazdaságban lassul a termelés nagymértékű csökkenése, a volumen csak 1 százalékkal marad el az 1992. évitől. Az építőipar 1993-ban 2-5 száza­lékos növekedésre számíthat Az előrejelzés szerint 1993- ban már a belföldi kereslet vizsgálat lefolytatására meg­határozott törvényes idő. A szóvivő elmondta: a vizs­gálóbiztos január 4-én — a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény rendelkezése szerint megküldte az ügy iratait Kiss Gyula munkaügyi miniszternek, a kormány által megbízott fegyelmi tanács el­nökének. Balsai István négy ügycsoport vizsgálata alapján megállapította, hogy meg­növekedése is segíti a gazda­ság mélypontról való kimoz­dulását. A szakemberek úgy számolnak, hogy a lakosság fogyasztásának volumene az idén nem csökken tovább, 1994-ben pedig 1-3 száza­lékkal emelkedik. Ezt a bruttó átlagkereset 19-20 százalékos növekedése teszi lehetővé, így a prognosztizált 16-19 száza­lékos infláció mellett a reál­bérek szinten maradnak. A belföldi kereslet másik össze­tevője, a felhalmozás, ezen be­lül a vállalkozói beruházás 2-6 százalékkal növekedhet 1993- ban, majd 1994-ben tovább gyorsul, akár 6-9 százalékkal. Tekintettel a külföldi piacok mérsékelt bővülésére 1993­alapozottan indult fegyelmi eljárás Hankiss Elemér ellen fegyelmi vétség alapos gyanú­ja miatt. A vizsgálóbiztos a tévéelnök által elkövetett fe­gyelmi vétséggel arányban álló fegyelmi büntetés kisza­bására tett javaslatot. A szóvivő hangsúlyozta: Balsai István álláspontja sze­rint a Magyar Televízió el­nökének tevékenysége a köz­ponti költségvetési szervek ban már a kivitel dinamikus — 5-7 százalékos — növekedé­sével számolnak a szakembe­rek. Eszerint az export értéke az idén már 12-12$ milliárd dollár körül alakulhat. A kivitelen belül a kelet-eu­rópai régió részesedése nem csökken tovább. Az import volumene a prognosztizált beruházási fellendülés követ­kezményeként 1993-ban vár­hatóan 6-8 százalékkal növek­szik. A Pénzügyminisztérium szerint nem valószínű, hogy a devizatartalékok tovább emel­kednek, s így az évente minte­gy 1,5 milliárd dollár beáram­ló működő tőkén felül 1993- ban 600 millió dollár hitelfel­vételre lesz szükség. működését szabályozó törvé­nyekbe, illetve jogszabályokba ütközött. Hankiss Elemér ugyanis úgy működtette a köz- szolgálati televíziót, mintha az nem költségvetési szférába tartozó vállalkozás volna, és vagyonát önállóan, engedély nélkül vihetné vállalkozások­ba. Hankiss Elemér a közpén­zeken veszteséges módon fi­nanszírozott külső vállalkozók által előállított produkciókat. A Hankiss-ügy legújabb fejleménye Megalapozottan indult fegyelmi eljárás Pályázatot nyertek Budapest (MTI) — A nem­zeti és etnikai kisebbségek tör­ténelmi, művelődéstörténeti, valamint szellemi és tárgyi emlékeinek megőrzésére vo­natkozó tevékenységekre kiírt pályázat eredményhirdetését és díjkiosztó ünnepségét tar­tották hétfőn a Parlamentben. A pályázatokkal is ösz­tönözni kívánják a kisebbsé­gek lakta települések népes­ségmegtartó erejének fokozá­sára való törekvéseket, az anyaországgal való kapcsolat- tartást, továbbá a magyarság és a kisebbségek békés együtt­élését elősegítő programokat. Az alapítvány ösztöndíj- rendszert is működtet. 1992- ben 63 cigány származású fő­iskolai hallgatónak nyújtottak anyagi segítséget tanulmánya­ikhoz. Szándékaik szerint eb­ben az évben ezt a fajta támo­gatást szeretnék kiteijeszteni a középiskolai diákokra is. Modern kincskeresők. Nem elásott kaiózídncseket, hanem régi — római, Árpád­kori — fémpénzeket, kisebb használati és dísztárgyakat keresnek a képeken látható ifjak. Az értékes felszereléssel dolgozó éremgyüjtők sikerrel kutatják az ó- és középkori települések környékét MTI-fotó Számítástechnikai labor. Új épületszámnyal és egy minden igényt kielégítő számítástechnikai laborral bővült a Fonyódi Szakközépiskola és Szakmunkás­képző Intézet. A több mint ötmillió forintot érő be­rendezés talán legkorszerűbb az országban MTI-fotó ; Elhunyt Somogyi József szobrászművész Somogyi József Kossuth-dí- jas szobrászművész, a Magyar Képzőművészeti Főiskola nyugalmazott rektora, életé­nek 77. évében, szívroham kö­vetkeztében, január 2-án, vá­ratlanul elhunyt. Búcsúztatá­sáról később intézkednek. Er­ről a gyászoló család, valamint a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete hétfőn értesítette az MTI-t. Somogyi József 1963-tól 1974-ig a Képzőművészeti Főiskola tanára, majd 1987-ig rektora volt, illetve a főiskola szobrász tanszékét vezette. A Képzőművészeti Szövetség el­nöki tisztét 1968-tól 1977-ig látta el. A Magyarországi Re­formátus Egyházi Zsinat vilá­gi elnökeként, a Confessio szerkesztőbizottsági tagja volt 1984-től haláláig. Nem kerül pénzébe a cégeknek Az új típusú kedvezményes üdülés Budapest (MTI) — Csütör­tökön kezdődik az új típusú kedvezményes üdülés első tur­nusa. A Nemzeti Üdültetési és Vagyonkezelési Kft.-től ka­pott információ szerint az első negyedévben 32 üdülő és 4 szanatórium fogadja a vendé­geket, így turnusonként 8 ezer alapüdülőhely és 2500 pótágy áll rendelkezésre. A budapesti és a vidéki üdültetési irodákat december eleje óta kereshetik fel az ér­deklődők. A fővárosi egykori SZOT-székházban igen sokan jelentkeztek, még az ünnepek között is naponta 200-an, 300- an, főként nyugdíjasok. Még nem készült el az összesítés arról, hogy a januári első tur­nusban milyen lesz a felkínált üdülési helyek kihasználtsága. A korábbi tapasztalatok sze­rint azonban a januári turnu­sok kevésbé keresettek, az üdülésre jelentkezők inkább februári-márciusi időpontokat választanak. A második ne­gyedéves üdülési lehetősége­ket február végén teszik köz­zé. Az üdülési irodákban köz­vetlenül csak a nyugdíjasok és munkanélküliek juthatnak hozzá a kedvezményes beuta­lókhoz. A munkavállalók ré­szére a vállalatok, az intézmé­nyek válthatják ki az utalvá­nyokat. Ez nem kerül pénzbe a vállalatoknak, intézmények­nek, mert a kiváltási árat a dol­gozóktól visszakapják. A kft.- nél elmondták, hogy például Sopronban a Szieszta üdülő­ben két személynek félpanzió­val — tehát reggelivel és va­csorával — 7 éjszakás turnus ára 10 500 forintba kerül. En­nek maximum 50 százalékára adható az utalványok segítsé­gével kedvezmény. A vendé­gek térítés ellenében az üdü­lőkben ebédet is igényelhet­nek. eMeRTon-díjak Budapest (MTI) — Az el­múlt év könnyűzenei, szóra­koztatózenei teljesítményei­nek értékeléseként a Magyar Rádió Zenei Főosztálya által felkért zsűri hétfőn odaítélte az eMeRTon-díjakat, amelye­ket február 5-én, nyilvános rá­dióadás keretében, a Duna Pa­lota hangversenytermében ad­ják át. Erről a Magyar Rádió tájékoztatta az MTI-t. A bíráló bizottság az év énekesnője elismerésre Szulák Andreát tartotta érdemesnek. Az év énekese popkategóri­ában Gergely Róbert, rockka­tegóriában Révész Sándor lett. Az év színész-énekesnője ki­tüntetést Pápai Erikának ítél­ték; Az év színész-énekese elismeréssel Méhes Lászlót ju­talmazták. A zsűri „A fiatal pop-rock generáció nagyobb figyelmet érdemlő tehetségé­nek” Auth Csillát találta. E kitüntetést az együttesek közül a Palermo Boogie Gang érde­melte ki. Az év szövegírója címet Geszti Péternek ítélték; Az év jazzegyüttese címet Dresch Mihály együttese kap­ta; Az év jazzszólistája elisme­résben Csik Gusztávot részesí­tették. A kiemelkedő jelentő­ségű folkszólista címet Sebes­tyén Márta nyerte.

Next

/
Thumbnails
Contents