Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-05 / 3. szám
1993. január 5., kedd HAZAI HOL-MI Kelet-Magyaromág 5 Emlékezés a háborúra Két tűz között Nyíregyháza (KM — M. Magyar László) — A napokban megyénkben közel negyvenen vehették át a „Független Demokratikus Magyarországért” emlékérmet. Ez a kitüntetés elismerése annak az önzetlen áldozatvállalásnak, hazaszeretetnek, amely 1945-ben az újjáalakuló Magyar Honvédségbe, vagy a honvédség hadrendjén kívül szervezett náciellenes magyar alakulatokba vezette az egykori tiszteket, tiszthelyetteseket, katonákat. Az egyik jelvény most már Heringh Jánost emlékezteti a múltra, a II. világháború szörnyű éveire. Sokgyermekes családba született Heringh János 1918. december 24-én. A pénzügyi főtanácsos édesapának négy fiúról és egy lányról kellett gondoskodnia, s természetesen a háztartásbeli édesanya sem unatkozott az öt gyermek mellett. Bombázás Kassán A katolikus gimnázium elvégzése után a megyeházán az alispáni hivatalban szociális kisegítőként dolgozott Heringh János 1940. december 2- ig, majd bevonult a kassai 21. honvéd gyalogezredhez. — Nyíregyházán a Hadik Huszárlaktanyába szerettem volna kerülni, ugyanis imádtam a lovaglást, s az iskolai szünetekben mi fiatalok lovagoltuk az állatokat a szabadságon lévő katonák helyett. Bár apám később elintézte, hogy odakerüljek, de addigra már megszoktam Kassát. így utólag már örülhetek annak, hogy nem a nyíregyházi huszárezrednél szolgáltam, ugyanis több ismerősöm, köztük a LáHeringh János Harasztosi Pál felvétele zár fivérek is az ezred harcai során veszítették életüket. Kassán tartózkodtam akkor is, amikor volt az a híres, hírhedt bombázás. A repülőgépeket nem láttuk, nem hallottuk, csak a nagy robbanásra lettünk figyelmesek. Tőlünk légvonalban 500 méterre volt a posta, azt bombázták. A szolgálat- vezetőm is ott halt meg, nem tudom, mit keresett arra, talán a postán járt. 1943. október 29-ig végig Kassán töltöttem a katonaidőt, s akkor leszereltem. Hazajöttem Nyíregyházára, s édesapám zsák-zsineg üzletébe mentem tanulónak, ott dolgoztam ’44 februárjáig. Tűzkeresztség Akkor megint behívták Kassára katonának Hering Jánost, azonban most már mozgalmasabb napok vártak rá és társaira. Ungvár közelében szállásolták el őket, majd az ország német megszállását követően az Uzsoki-hágón foglaltak állást. Mire a nagy hóba beásták magukat, jött az újabb parancs: irány Oroszország. Nem sokáig váratott magára a tűzkeresztség, április 24-én Trumacik község közelében kellett fegyverrel viszonozni az ellenfél golyózáporát. A magyarok hadművelete nem sikerült, június végén pedig már a nagy orosz nyomás miatt vissza kellett vonulni. — Gyertyánligeten tudtuk meg Horthy kiugrási kísérletét, amelynek természetesen nagyon örültünk. Másnapra azonban kiderült, hogy a háborúnak nincs vége, minden megy tovább. Közben én lettem az ezred közvetlen huszárszakasz parancsnoka, a mi feladatunk volt a visszavonulás biztosítása. Rahónál, Beregszásznál, Abaújszántónál is bekerítettek bennünket, de aztán mindig sikerült kitömünk a gyűrűből úgy, hogy még csak meg sem sebesültem. Kassa majd Zsolna volt a visszavonulás útvonala. 1945. április elején elterjedt a hír, hogy nincs értelme a harcnak, át kellene állni az oroszokhoz és a románokhoz. A szemben álló felekkel előzetesen meg is állapodtunk abban, hogy átál- lunk és folytatjuk a harcot a németek ellen. Mikor mentünk volna át, beárultak bennünket a németeknek, akik már támadtak is ellenünk, úgy hogy majdnem két tűz közé kerültünk. Az átállás után Besztercebányán bevagoníroztak bennünket, s Hajmáskérre kerültünk, ott alakult meg ugyanis az új magyar hadsereg. Ott a szegedi 14. honvéd gyalogezred szakaszparancsnoka lettem. Már csak gyakorlatozásra maradt idő, mert közben véget ért a háború, s leszereltek bennünket. Tífusz és fogság A beszélgetés során a fiútestvérek sorsáról is szót ejtünk. A legidősebb báty, Andor továbbszolgálatra jelentkezett, s munkásszázadhoz került mint szakaszparancsnok. Közreműködött a szentkirályszabadjai repülőtér és a Sze- retfalva-Déda vasútvonal építésében. 1942 nyarán a Don- kanyarhoz vezényelték, s az 1943-as szovjet áttörésnél fogságba esett. A család tudomása szerint tífuszban halt meg. Elemérre, mint az ügyes futballistára, hamar felfigyeltek, s Budapesten, a Pénzügyőr csapatának tagja lett. A háborút azonban ő sem kerülhette el, 1944-ben mint légvédelmi tüzér Ukrajnában harcolt. Budán esett fogságba 1945 januárjában, augusztusban pedig hazaengedték. Tibor sportszervezéssel foglalkozott, katonaként pedig a nyíregyházi tüzéreknél szolgált. Egy gyakorlaton azonban megrokkant, s leszerelték. Heringh János a leszerelés után visszatért Nyíregyházára. Bár a Tűzoltó utcai szülői ház épen maradt, ruhái, cipői eltűntek a nagy felfordulásban. A megyetanácsra nem vették vissza, így maradt apja zsákzsineg üzletében. 1950-bea visszaadta az ipart, s a Nyíregyházi Útfenntartó Vállalatnál (később Közúti Építő Vállalat) helyezkedett el mint segédmunkás. Volt ő aszfaltos, vagonrakodó, kőtörő, adminisztrátor, majd bérelszámoló, anyagkezelő, anyagraktáros, normás. 1979-ben tervcsoportvezetőként innen ment nyugdíjba. — Nem érek rá unatkozni. Országos minősítésű atlétikai és úszóversenybíró vagyok, rendszeresen járok a versenyekre. Egyébként magam is sokat sportoltam, úsztam, vízilabdáztam, s háromtusáztam 48 éves koromig. Elvégeztem háromtusából az edzőképzőt is. Három unokám van, a gyermekek gyakran meglátogatnak. Örülök a kapott kitüntetésnek, mert jelzi az egykori katonák megbecsülését. Pénzek és eredmények Polgármesterek szemével Győzött a népakarat Vásárosnamény (KM) — Gergelyiugomya lakosai fejéből pattant ki az ötlet, hogy a helyi művelődési házat önállóan kellene üzemeltetni. A Petőfi Sándor Általános Iskola szülői munkaközössége kezdeményezte, hogy általános művelődési központ jöjjön létre. Ez az intézménytípus 1981- től létezik Magyarországon. Elsősorban a kisebb településeken, településrészeken hozzák létre a szellemi és anyagitárgyi erőforrások hatékonyságának növelésére. Megfelelő működés esétén a lakosság valamennyi rétegének, korosztályának egységes terv szerint valósulhat meg a művelődése, szórakoztatása, informálása. A vásárosnaményi önkormányzat ezt a kérdést egyszer már levette a napirendről, a lakosok azonban nem hagyták magukat. A kérdés decemberi újratárgyalásakor a képviselők 6:5 arányban megint elvetették az ötletet. Ekkor az ülésen lévő gergelyiugomyai lakosok és a kerület képviselői 540 aláírással kérvényt nyújtottak be. Ezt az elszántságot látván az önkormányzat megint megvitatta a kérdést, s végül létrehozta január elsejével a Petőfi Sándor Általános Művelődési Központot, amelynek a vezetője Sebestyén Gusztáv, az általános iskola tavaly 5 évre kinevezett igazgatója lett. Biri — Berkesz (KM — M. M. L.) — Az év vége az ösz- szesítések időszaka, úgy magánéletben mint a közhivatalokban. Értékeljük az elért eredményeket, kutatjuk a hibák okait, s mindezzel együtt már a következő év feladataira, céljaira gondolunk. Összeállításunkban két polgármestert kérdeztünk meg arról, milyennek látják az elmúlt évet. Benzinkút a faluban — Bin 1992-ben sokat fejlődött — tájékoztatott Márton József polgármester. — Két kilométer hosszú aszfaltozott úthálózat készült, s elkezdődött a gázberuházás is, amely remélhetőleg ebben az új évben befejeződik. A gázhálózat építésére az Állami Fejlesztési Intézettől megkaptuk az 50 százalékos támogatást. Egy Avanti benzinkúttal is gazdagabb lett a település. A szemétlerakót megszüntettük, s helybeli vállalkozók kapták meg a területet, ők építették fel a benzinkutat, amely megoldja a közeli településeken élők ellátását is. Nagyon kellene még a községnek egy iskola, de erre nincsen pénzünk, mindenbe belekezdeni nem szabad. — Gazdálkodásunk jónak mondható. Arra törekedtünk, hogy inkább maradjon egy kis pénz, mintsem túlköltekezzünk. Fontos feladat lesz 1993-ban is az intézményeink — bölcsőde, óvoda, iskola, művelődési ház, könyvtár — működtetésének biztosítása, azonban a költségvetés szűkös lesz. Lehet, hogy a gázberuházáshoz hitelt kell felvennünk. A személyi jövedelemadó elvonása is legalább 2 millió forint kiesést jelent. Hogy biztonságosan eleget tehessünk valamennyi feladatunknak, ahhoz szerintem kellene még a költségvetésünkhöz 4-5 millió forint. Gondolnunk kell a segélyezésre is, hiszen a faluban sok az alacsony nyugdíjas és a munkanélküli. Decemberben a nyugdíjasainknak egyszeri segélyként ezer forintot fizettünk ki, ez a kis segítség 360 személyt érintett. Saját erőből Berkesz polgármestere, Kovács Menyhért is a jó hírekkel, az eredményekkel kezdte a beszélgetést. — Még 1991-ben megkezdődött, de 1992-ben fejeződött be az új óvoda építése, amelynek az átadási ünnepsége január 5-én lesz 14 órától. Saját erőből készült el 14 millió forint értékben a 30 férőhelyes óvoda. Eddig egy több mint százéves épületbe jártak a gyermekek, ezt a házat a ber- keszi nevelőotthon fogja majd hasznosítani. A falu belső részén 2,5 km hosszúságban fejlesztettük az úthálózatot: a kohósalak alap aszfaltburkolatot kapott. Ez a beruházás 8 millió forintba került, ebből 3 millió forint állami támogatás volt. Saját erőből 500 ezer forintért autóbusz-fordulót is építettünk. Ez a forduló megkönnyíti, hogy a középiskolásaink eljuthassanak a demecseri gimnáziumba. Elszámolatlanul 8 községgel együtt Berkesz részt vesz a térségi gázprogramban is. Az ÁFI48 százalékos támogatást adott a beruházáshoz, amelynek a munkálatai már elkezdődtek, s 1993. végére fejeződnek be. A község középületeit is felújították 1992- ben. Új külsőt kapott a községháza, az ifjúsági ház, a tűzoltószertár. — A gázépítés 1993-ban kiüríti a pénztárcánkat, így más fejlesztésre nem tudunk gondolni, hiába vannak terveink — folytatta Kovács Menyhért. — Jó lenne folytatni a földutak aszfaltozását, a járdaépítést, de hát nincs pénz. Korábban Nyírtass társközsége voltunk, s mint minden társközség, mi is hátrányos helyzetben voltunk. A vagyonmegosztás terén a jogosnak ítélt elszámolás még nem történt meg, pedig jól jönne a Nyírtasstól kapott pénz a község fejlesztéséhez. Az 1993- as évre a községi költségvetés tervezet formájában már készen van, januárban dönt az önkormányzat róla. Érem katonáknak Várják a jelentkezőket A Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere „a Magyar Nemzeti Ellenállási Szövetség kezdeményezésére, az előző kormányok több évtizedes mulasztását pótolván 1992- ben kiadott rendeletével a német megszállók elleni harcra önként jelentkezett magyar katonák érdemeinek elismerésére létrehozta a „Független, Demokratikus Magyarországért" emlékérmét. Az emlékérmet a miniszter azoknak adományozza, akik az Ideiglenes Nemzeti Kormány toborzó felhívására önként jelentkeztek, majd 1945. május 9-ig felvételt nyertek a Magyar Honvédség állományába, valamint a honvédség hadrendjén kívül szervezett náciellenes alakulatokba. Az emlékérem posztumusz is adományozható a túlélő házastársnak vagy leszármazottjának. Első alkalommal az emlékérmet december 20-án és 21- én, az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásának évfordulóján adták át a jogosultaknak, a következő alkalom pedig 1993. március 15-én lesz. A Magyar Ellenállási Szövetség várja továbbra is az egykori katonák jelentkezését. Kéri, hogy jelentkezzenek az 1945- ös Honvédelmi Minisztérium szervezői, beosztottjai; a honvéd kerületi kiegészítő parancsnokságok, bevonulási központok katonái; a jászberényi 1., a pécsi 4., a szegedi 5., a debreceni 6. és a miskolci 7. honvéd hadosztály katonái; a debreceni 1. őrzászlóalj; az 1. vasút- és hídépítő zászlóalj; az 1. vasútbiztosító zászlóalj; a határportyázó századok, a folyami flottila, az aknakutató alegységek, a kórházak, szertárak, intézetek, valamint a magyar királyi honvédség 24. hadosztályának átállt és Hajmáskérre elvonult tisztjei és katonái. Továbbá: a hadrenden kívül alakult Budai Önkéntesezred, a Temesvári 1. önkéntes magyar hadosztály, az 1. magyar vasútépítő hadosztály, a 3. vasútépítő dandár, az 1. magyar távbeszélő-építő zászlóalj egykori tisztjei, tiszthelyettesei, honvédéi. A jelentkezéseket az alábbi címre kell elküldeni: Magyar Nemzeti Ellenállási Szövetség, 1054 Budapest V., Zoltán u. 16. IV. em. 425. A „Független, Demokratikus Magyarországért” emlékérem Aláírások a Parlamentben Nyíregyháza (KM — M. M. L.) — Az Országos Választási Bizottság még vizs-, gálja annak az 50 400 aláírásnak a hitelességét, amelyet pár hete az Állampolgári Jogvédő Liga képviselői adtak át Szabad Györgynek, az Ország- gyűlés elnökének. Az aláírásokból 15 ezret Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében gyűjtöttek az akció során a Jogvédő Liga tagjai. Mint közismert, az aláírás- gyűjtési akciónak az a célja, hogy az országgyűlés újratárgyalja a kedvezményes hitelek megemelt kamatáról szóló törvényt. Szabad György az aláírások átvételekor hangsúlyozta, hogy a 32 százalékot választók milyen nagy kedvezményt kaptak a tartozás felének elengedésével. A találkozón részt vett Nyit- rai József is, a Jogvédő Liga nyíregyházi szervezetének ügyvezető elnöke, aki a törvény szerint szelektált a gazdagabbak és a szegényebbek között. A 1,4 millió hitelszámlából 800 ezer család kifizette a tartozás felét, azonban közel 600 ezer család erre nem volt képes. Szabad Györggyel ismertette Nyitrai József a Liga 4 pontos módosító javaslatát, amelyet valamennyi ország- gyűlési képviselőnek elküldték. A javaslat szerint vissza kell állítani az eredeti kamatot, legyen lehetőség a futamidő csökkentésére, a többletbefizetések és a levonások az alapot csökkentsék, s még legyen lehetőség arra is, hogy a tartozás felének befizetésével a többit elengedik.
