Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-29 / 24. szám

1993. január 29., péntek TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország 5 Nem csökken tovább a reáljövedelem A növekedés a magas jövedelműek keresletbővüléséből adódik, a fogyasztás pedig minimálisan egy százalékkal emelkedik — véli a Gazdaságkutató Rt. vezetője Budapest (ISB - Sinka Zoltán) — A Gazdaságkuta­tó Részvénytársaság rend­szeresen folytat lakossági, vállalati közvéleménykuta­tásokat, s ezekből készíti pia­ci prognózisait. Vértes And­rástól az rt. elnök vezérigaz­gatójától azt kérdeztük, mi­lyen változások várhatók idén a lakosság reáljövedel­mében és fogyasztásában. — A legfrissebb kutatásain­kat még nem zártuk le, tehát jelenleg csak a makroökonó- miai folyamatok megítélése alapján mondhatom el a vé­leményemet. Látható, hogy nem számíthatunk radikális ja­vulásra, de további romlásra sem — a magyar gazdaság idén a stagnálás állapotába ke­rül. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a lakosság reáljövedel­me már nem csökken tovább, a fogyasztása pedig minimáli­san, talán egy százalékkal emelkedik; — Mennyi volt az elmúlt két évben a lakosság reáljövedel­mének csökkenése? — Durván 15 százalék, vagyis igen jelentős. Most ez a trend megfordulni látszik... — A társadalom egyes réte­gei milyen mértékben járulnak hozzá a fogyasztás növekedé­séhez? — Miután erőteljes jövede­lemdifferenciálódás alakult ki a magyar társadalomban, egy­értelmű, hogy azok a rétegek növelik elsősorban a fogyasz­tásukat, amelyek fölfelé mo­zognak: vagy már magas jöve­delműek, vagy közepes jöve­delmű, de egyre nő a jövedel­mük. • —Mekkora hányadát képvi­seli ez a réteg a társadalom­nak? — Erre nem lehet egyértel­mű választ adni. Annyi biztos, hogy nem lehet lebecsülni, bár csak kisebbsége a társadalom­nak, de az átlagos fogyasztása messze meghaladja a közép­vagy alsó rétegekét. —Milyenek az arányok? — Tapasztalataink szerint a magas jövedelműek átlagos fogyasztási színvonala két-há- romszorosa a közepes jövedel­műekének, míg az egészen alacsony jövedelműekét nyolcszor-tízszer haladja meg. Ha tehát ez a réteg növeli a fo­gyasztását, ez jelentős tétel lesz az átlagos fogyasztásnö­vekedésben. Ezért prognoszti­záljuk — a munkanélküliség további növekedése ellenére is — a kereslet emelkedését. — Milyen termékek iránt nyilvánul meg várhatóan a fo­kozottabb kereslet? — Valószínű, hogy a magas jövedelműek nem az élelmi­szer-fogyasztásukat növelik majd — persze lehet, hogy magyar sajt helyett csak, mondjuk, francia sajtot vásá­rolnak —, hanem a jellegzetes presztízstermékekét. Bizonyos nagyon jó minőségű műszaki cikkekét, drága autókét, háza­két, lakásokét, és így tovább... — Mindebből az tűnik ki, hogy azok a kereskedők járnak jól, akik a magasabb jövedel­műek rétegét célozzák meg áruikkal. Az elmondottak ugyanakkor azt is jelenthetik, hogy az utcai, engedéllyel nem rendelkező árusoknak is to­vább virágzik majd a boltjuk. — Nyilvánvaló, hogy az ilyen jellegű kereskedelem iránt a lakosságnak mindig lesz kereslete, akármilyen tár­sadalmi helyzet alakul ki az országban. Magyarországon érdekes módon az a jellemző, hogy a közepes és magasabb jövedelműek is vásárolnak ilyen piacokon. Ez azt is jelen­ti egyben, hogy a jelenséget a keresleti oldalról nem lehet visszaszorítani. —Az elmondottak tükrében: mi a véleménye, hogyan alakul az idei évben az infláció? — Az idei évben már csak enyhén mérséklődik az inflá­ció. A mi megítélésünk szerint 18-20 százalék között várható az 1993-as mértéke. Minden­képpen sajátos évnek nézünk elébe, mivel a választások előtt vélhetően a szokottnál is erőteljesebben keverednek majd a gazdasági megfontolá­sok a politikaiakkal. Egy biz­tos: súlyos politikai érvek szólnak .amellett, hogy az inf­láció lassuló szinten maradjon. Növekedett az ország adóbevétele APEH jól teljesítette alapvető feladatát Bölcsődék A nyugati államok által is irigyelt magyarországi bölcső­dehálózat az összeomlás szé­lén áll. Az önkormányzatok és a munkahelyek nem tudják fenntartani az intézményeket, érdemi állami támogatást pe­dig immár három éve nem kapnak a bölcsődék. Ez a gya­korlat így tovább nem folytat­ható— adott hangot vélemé­nyének a Magyar Nők Szövet­ségének Szövetségi Gyűlése abban a felhívásában, amelyet a közelmúltban juttatott el a népjóléti és a pénzügyminisz­terhez. Néhány évvel ezelőtt a nyu­gat-európai nőszervezetek még elismeréssel, nyilatkoz­tak a magyar bölcsödéi hálózat kiépítettségéről, ellátási szín­vonaláról, hozzáférhetőségé­ről. Amíg azonban 1990-ben még 1003 bölcsőde működött hazánkban több mint 50 ezer férőhellyel, egy évvel később a fővárosban 19, az ország többi részén pedig 30 száza­lékkal csökkent a férőhelyek száma. Budapest (MTI) — Az elmúlt essztendő volt az első év az adóhatóság életében amikor bizonyította, hogy képes kiszolgálni egy mo­dern piacgazdasági rendsz­ert. Ezen belül jól teljesítette alapvető feladatát az adók beszedését is, hiszen —1991- nél 30 milliárd forinttal töb­bet — 823 milliárd forint adót szedett be a hivatal — hangsúlyozta Minarik György az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke a szervezet évnyitó sajtótájé­koztatóján. A beszedett pénzből azon­ban jutott számos gazdálkodó­nak, állami alapoknak és a jo­gos visszaigénylőknek is. A gazdálkodóknak 60 milliárd forint támogatást folyósítotfaz APEH 1992-ben, és 278 mil­liárd forintot fizettek ki jogos adóvisszaigénylésekre. Ebből a magánszemélyek 6 milliárd forintot kaptak vissza szemé­lyi jövedelemadójukból és a 400 ezer magánerős építkező­nek 11 milliárd forint áfát térí­tettek meg. Jelentős eredményeket ért el az APEH kinnlévőségeinek behajtásában. Felszámolási el­járások keretében 10,7 milli­árd forint, csődmegegyezések révén 1,6 milliárd adóhátralé­kot sikerült beszednie a ható­ságnak. A más módszerek igénybevételével együtt össze­sen 25,7 milliárd forint tar­tozást sikerült behajtani. Mi­narik György szerint — le­számítva a csőd illetve felszá­molási eljárások miatt kétsé­ges mintegy 55 milliárd forin­tot — a beszedhető hátralékok összege közel 15 milliárd forint. Az APEH 1993-ban ezt az összeget is jelentősen csökkenteni kívánja. Ebben, de az APEH működésében ál­talában is, nagy előrelépést je­lenthet, ha az idén amint az valószínűnek látszik világban­ki hitelt kap a hivatal számí­tástechnikai rendszerének to­vábbfejlesztésére. Az idén egyébként 10 száza­lékkal több adót kell beszednie a hivatalnak. A múlt évre vo­natkozóan csak a költségvetési előirányzat módosítása miatt mondhatja az APEH, hogy tel­jesítette költségvetési tervét. Idén azonban, az első hónap tapasztalatai alapján, Minarik György szerint, teljesíthető lesz a költségvetési törvénynek az adóbevételekre vonatkozó része. A megnövekedett ősz- szeget valószínűleg több adó­alanytól szedi be a hivatal, hi­szen tavaly 16 százalékkal nőtt a számuk. Az adóhatóság nyil­vántartásaiból az is kiderül, hogy 1992-ben 65 ezer vál­lalat, szövetkezet és más jogi személyiségű társaság és 59 ezer nem jogi személyiségű gazdasági szervezet működött Magyarországon, miközben az egyéni vállalkozók száma elérte a 489 ezer főt. „A középpel szemben a jobb­közép lett markánsabb egy kicsit” Nagy István szerint nemcsak a párt, hanem az ország szempontjából is fontos volt a Magyar Demokrata Fórum országos gyűlésén született kompromisszum Budapest (ISB - Domb- rovszky Ádám) — Az elmúlt hétvégén került sor a Ma­gyar Demokrata Fórum VI. országos gyűlésére, amelyről azóta is sokan beszélnek. Megkértük Nagy Istvánt, Szabolcs-Szatmár-Bereg or­szággyűlési képviselőjét, hogy összegezze: miért is volt fontos ez a három nap az MDF számára. — A leglényegesebb az, hogy a külső szemlélő előtt is letisztultak bizonyos kérdé­sek, amik az MDF-en belül problémát okoztak az úgyne­vezett három szárny között. Az én véleményem szerint ki­csit félő, hogy ez átmeneti lesz, és az elkövetkezendő időben — különösen a '94-es választások közeledtével — ezek a problémák vissza fog­nak köszönni, összességében azonban a „Fórum” egy gyűj­tőpárt. Itt minden irányzatnak, hitvallásnak, nézetnek helye van. Az ország és a nemzet érdekeit szem előtt tartva ezút­tal megszületett a kompro­misszum. Az elkövetkező más­fél évben ez roppant lényeges. Lényeges a törvények megho­zatalában, lényeges a társadal­mi nyugalom megőrzése szempontjából. A most kiala­kult nyugalmi helyzetet ezért tartom fontosnak. — Az ígért tisztázás helyett nekem az volt az érzésem, hogy a problémák egy részét egyszerűen a szőnyeg alá se­perték... Legalábbis, ami én előttem játszódott, az nem volt tisztázás. — Mi éppen ezért akartuk azt a napirendi pontot elfogad­tatni, hogy először legyenek viták, hozzászólások, és ezt követően következzék a vá­lasztás. Akkor az új elnökség felállása is egyértelműbb ké­pet mutathatna. — Ez az elnökség — ahogy én gondolom — reprezentálja az erőviszonyokat. A kérdés az: mennyire tudnak ezek a személyek együtt dolgozni. — Teljesen egyértelmű, hogy reprezentálja az erővi­szonyokat, és én azt gondo­lom, hogy az ország erőviszo­nyait is. A felállt elnökség szellemiségében, politikai, gazdasági programjában azt képviseli, amit a társadalom nagyobbik fele el is vár. A centrum a meghatározó Le- zsák, Für, Antall nevével fém­jelezve. Én örülök, hogy a bel­ügyminiszter is bekerült mel­léjük. — A neveket figyelve mégis az az ember érzése, hogy az előző elnökséghez képest eb­ben az újban több a „népi- nemzeti” irányzathoz tartozó. — Nem merném ilyen egyértelműen kimondani. In­kább úgy látom: a középpel szemben a jobbközép lett mar­kánsabb egy kicsit. — Örül ennek az eltolódás­nak? — Kicsit nyugodtabb va­gyok. Persze, számtalan dolog tisztázatlan maradt. Jobban kellett volna bonckés alá ven­ni, és akkor még nyugodtab- bak lennénk. — Mit vár, milyen MDF- politika következik? — A kormánynak most nem az ideológiával kell foglalkoz­nia, hiszen tekintettel kell lenni az ország gazdasági, tár­sadalmi igényére, érzékenysé­gére. Számos küldött adott en­nek hangot. Külpolitikai jegyzet Szlovákiai hullámverések Györke László M i tagadás, kissé szo­rongva indultam neki az útnak, hiszen nem a leg­kellemesebb hírek érkeztek Szlovákiából: felülbélyegzik a KCS-t, külföldről maxi­mum 100 koronát lehet be­vinni, ki tudja mikor válik az értéktelen papírrá stb., stb. Kassán próbáltam letapo­gatni, hogyan fogadja az egyszerű szlovák polgár a pénzreformmal kapcsolatos híreket. Ami rögtön feltűnő volt, hogy nem uralkodik pánik- hangulat a városban. Nincs felvásárlási láz. — Hová mentették a pénzüket? — tet­tem fel a kérdést az utca em­berének. — Hiszen a boltok­ban nincs tülekedés. — Tessék talán elmenni egy bankba, ott esetleg lát­hat tülekedést. Egyébként nehéz lenne el­képzelni, hogy az átlag szlo­vák állampolgárnak annyi pénze legyen, amivel gondjai lehetnének. Mert a korábban oly stabilnak tudott és hitt korona sem a régi már, hi­szen a két-három évvel ez­előtti árakhoz képest a tartós fogyasztási cikkek durván háromszorosára, az alapvető élelmiszerek pedig négy-öt­szörösére emelkedtek. És a bérek? Legjobb esetben másfél-kétszeresére. Magya­rán: a szlovák polgárt is utolérte az, amivel a magyar már évek óta küszködik: a reáljövedelme állandóan csökken. Így aztán nem hal­mozódik fel a pénz, hiszen elmegy a mindennapi kiadá­sokra. Itt is nyílik az a bizonyos olló, hiszen az ügyes vállal­kozók — többnyire a beosz­tottak rovására — szépen tollasodnak. Itt sem újság a sorban állás: azaz, hogy az egyik cég nem tud fizetni a másiknak, aminek, ugye, a harmadik issza meg a levét — többnyire. Itt is nyílnak egyre-másra a nyugati érde­keltségű üzletek. Szépek és drágák. Szóval, Kassán nincs ugyan pánikhangulat, a de­mokrácia gyermekbetegsé­geinek kinövését azonban még az optimistábbak is csak az ezredfordulóra teszik. Nagyobb lesz az európai torta Göncz Árpád nyilatkozata útjáról Porto (MTI) — Portugáliai látogatásunkkal sikerült a két ország között létező formátlan rokonszenvet formába önteni — mondta csütörtök reggel, négynapos hivatalos látogatá­sa utolsó napján Göncz Árpád újságíróknak. Az államfő lisz- szaboni szálláshelyén fogadta a magyar sajtó képviselőit. Az államfő kedvező mérleget vont portugáliai tárgyalásairól és külön kiemelte: a lisszaboni politikai és üzleti élet jeles személyiségeivel nem csak a tárgyalások alkalmával talál­kozott. A portugál politikai élet fontos szereplői, a közjogi méltóságok az elmúlt évek tör­ténelmének nemzetközi hírű politikusai megjelentek a lisz- szaboni magyar nagykövetség fogadásán. Vendéglátójával, Mario Soaressel mindennap találkozott, a portugál köztár­sasági elnök részt vett szerda este az irodalmi egyesületben tartott rendezvényen, és kifej­tette gondolatait Európa és Magyarország kapcsolatáról, amelyről Göncz Árpád tartott előadását. A portugál lapok is részletesen tudósítottak az el­nöki látogatásról. Ezt a ma­gyar államfő a Magyarország iránt megnyilvánuló érdeklő­dés bizonyítékaként értékelte. A tárgyalásokon igazi gon­dolatcsere folyt — hangsú­lyozta az elnök az újságírók­nak —, most a nagykövetség és a külügyminisztérium apró­munkája kell ahhoz, hogy a kapcsolatok valóban szoro­sabbra fűződjenek a két ország között. Az elnök lisszaboni tárgya­lásai során azt tapasztalta, hogy a portugálok szemléletét sikerült megváltoztatni: már Lisszabon is hajlik elfogadni azt a nézetet, hogy a közép-eu­rópai országok közösséghez való közeledésével, majd tag­ságával „nagyobb lesz az eu­rópai torta” — vagyis nem­csak a segítségkérők száma nő meg, hanem a piac is. A látogatás segített mindkét ország látóhatárát kitágítani. Göncz Árpád és kísérete a sajtóbeszélgetés után Portóba repült, ahová elkíséri vendég­látója, Mario Soares is. Borisz Jelcin orosz és Narasimha Rao indiai elnök csütörtöki tárgyalásaik előtt Újdelhiben újságírókkal találkoztak. Oroszország elnöke azért érkezett Indiá­ba, hogy a két ország gazdasági kapcsolatait újra felélénkítsék AP-felvetel

Next

/
Thumbnails
Contents