Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-27 / 22. szám
1993. január 27., szerda OLVASÓINK LEVELEIBŐL i II ■llllllifllli Szerkesztői üzeneek Kelet-MaWslág 7 Kovács Péter, Ujfehértó: 1992. december 31-ig hatályban volt a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény, amelynek értelmében a té- esz-tagsági viszony megszűnik a tag halálával vagy kilépésével, illetve, ha a téesz jogutód nélkül szűnik meg. A döntés ennek megfelelő, nem törvénysértő. Molnár Ferencné, Nyíregyháza: A határozatlan időre szóló munkaviszonyt mind a munkáltató, mind a dolgozó bármikor megszüntetheti „rendes felmondás”- sal. A rendkívüli munkaidőben — például szombaton — végzett munkát a túlmunkára előírt jogszabály szerint kell díjazni. Ha ilyen napon végez munkát, akkor a személyi besorolási bérét száz százalékos pótlékkal kell elszámolni és kifizetni. Nyugdíjas tanítónő jeligére, Kisvárda: A közalkalmazotti törvény alapján azt a közalkalmazottat illeti meg a tizenharmadik havi illetmény, aki a tárgyévben (1992-ről van szó) legalább hat havi közalk^^otti jogviszonnyal renc^ezjjí Ez az ön esetében gyen megvan. A 13. havi ^. ményt legkésőbb ennek hónapnak a végéig kell foly^. tani. A törvény hatályba »- pését megelőzően szerze munkaviszonyt közalkalmazotti munkaviszonynak kell tekinteni. Bodnár János, Záhony: Úgy véljük, félreértés történt, ami nem ritkaság, hiszen ezek a szervezeti formák ismeretlenek voltak. A kft. tagsági viszony és a munkaviszony nem ugyanaz a fogalom. A munkaviszonya megszűnésével nem jár együtt a tagsági viszony megszűnése. A tőkerészével szabadon rendelkezik, azt eladhatja, de a kívülállókkal szemben a tagságnak elővételi joga van. Ha a tőkerészét nem adja el, arra osztalék jár az évi nyereségből. Kenyeres J. Mária, Tokaj: A Mozgáskorlátozottak Megyei Egyesületének címe: 4400 Nyíregyháza, Körte u 19. Válaszol az illetékes i • Közel négyezer telefonigénylő volt Nem mi írtuk... A Kelet-Magyarország 1992. november 25-i számában „Vezetői túlkapások” címmel néhány általánosnak tűnő munkajogi szabálytalanság, valamint színezékként egy pár rágalom jelent meg — nem konkrétan jelölve meg az elkövetőt és a céget —, de azért kikövetkeztethetően. A jogi tanácsból kitűnik, hogy névtelen levélről van szó, meglepetésre, mégis azzal kezdődik, hogy: Egy negyven fős nyíregyházi kollektívától kaptuk az alábbi levelet. Első felháborodásunkban felvetődött a gondolat, hogy válaszlevelet írunk azonnal a lapnak, de ezt elvetettük. Úgy gondoltuk, hogy mivel konkrétan nem utalnak ránk, ezért akinek nem inge, ne vegye magára okos közmondás alapján várakozó álláspontra helyezkedtünk. Igen ám, de a rágalmazó vérszemet kapott. Miután a lap közölt a névtelen levélből (ez régi gyakorlat, hogy olvasóinknak egyértelmű legyen, milyen problémákra vonatkozott jogi tanácsunk — a szerk.) attól kezdve különböző fórumokat, szervezeteket keres meg „aggódó” leveleivel és ,jó szándékú” sajnálkozásokkal kéri fel a kiszemelt hadrafogható címzettet (lefénymásolva, mint bizonyítékot az 1992. novembert 25-i levelet), hogy nézzenek már utána, mi is folyik annál a Gólya Kér. Kft.-nél. Különös tekintettel arra, hogy ott még szakmunkástanulókat is képeznek. így azt a látszatot kelti, hogy a kft. dolgozóinak panasza jogosítja fel őt az agKözúti balesetben évente egy kisebb város lakossága hal meg hazánkban. Ezrek maradnak örök életükre nyomorékok, a sérülések száma iszonyatos. A balesetek egy részét részeg, vagy „csak” pityókás autóvezetők okozzák. Az alkohol eltompítja az érzékeket, felszabadítja a gátlásokat, minden könnyűnek tűnik. Mámorosán nyomják a gázpedált, kisodródnak a kanyarból, fejre állnak az autóval, árokban kötnek ki, nekimennek szabályosan közlekedő járműveknek, bicikliseket, gyalogosokat ütnek el. Hosszan sorolhatnánk, milyen emberi tragédiákat okoznak az ital mámorában. Otthagyták a társukat Nagykállóban tavaly december 30-án egy részeg társaság autója a Korányi Frigyes utca 32. számú ház udvarán állt meg. A szürke falú, palatetős sorház a gimnáziummal szemben van; az autóút itt kanyart vet, veszélyes hely, történt már több baleset is. Este nyolckor jött az autó, száguldott Nyíregyháza felé. A házban lakók és szomszédaik óriási csattanásra ijedtek. Dr. Benkő Istvánná még most is feldúlva mondja el, milyen látvány tárult a szemük elé: — Kiszaladt a lányom, és felkiáltott: Anyukám, nincs gódásra, pedig valójában a saját „levelét” erősítgeti. Ez a feljelentéseknél jól bevált módszer, de régi katonai hadicsel is: egy-két támadó körbe szaladgálja az ellenséget, mindig más irányból lövöldöznek, azt a látszatot keltve, hogy rengetegen vannak, és a megtámadottak be vannak kerítve. Ezért érezzük úgy, hogy most már betelt a pohár. Eleinte nem vettük magunkra azt a bizonyos inget, viszont azóta azt „üldözőnk” többször ránk adta. Mi, alulírottak (nem névtelenül) negyvenen kijelentjük, hogy fogadatlan pró- kátorságból nem kérünk. Ha nekünk valamilyen problémánk adódik egymással (dolgozók és vezetők), azt felnőtt módon tudjuk rendezni. Példa erre hároméves nyugodt, békés együttműködésünk. Mi a Gólya Kér. igazi negyvenfős kollektívája kijelentjük, hogy az 1992. november 25-i olvasólevelet nem mi szerkesztettük, azt soha nem írtuk alá, ennélfogva sérelmezzük és sokalljuk a kollektív meghurcolást (szakmunkás- képző iskola, önkormányzat, szakszervezet, Kelet-Magyarország). Mélységes felháborodásunknak adunk hangot, mert a levél írója már nem csak a kft. ügyvezetőjét állítja be rossz színben, de bennünket, az itt dolgozó negyven személyt is úgy mutat be, mint akik problémáinkat képtelenek vagyunk a vezetőinkkel megbeszélni — inkább orvul támadva, névtelen levelet írogatunk. Bennünket itt senki sem sanyargat. Ha viszont egyedi eset előfordulna, úgy ő saját kerítés! Csak ezt hallottam, közben kijöttek a szomszédok. A kocsi első része bent volt az udvaron, bal oldalt az egész ablaka csupa vér volt. Szívbeteg vagyok, én rosszul lettem. Borzalmas volt átélni, azóta sem tértem magamhoz... A zöld fakerítésből csak pár deszka maradt meg, a szomszéd fakapuja szilánkokra tört, az övék berepült az udvarra. A kocsiban három vagy négy ember ült. Kiugrottak gyorsan, magára hagyva a lábatört vezetőt, és szaladni kezdtek a járdán. Még a lakók kiabáltak utánuk, hogy segítsenek sebesült társukon. Kettőben volt annyi zsiványbecsület, hogy visszarohantak, kiszedték a jajgató embert, ráültették egy székre, amit valaki kihozott a házból, és elszeleltek. Jó okuk lehetett rá, hogy így viselkedtek. Pár perc múlva orvos, nevében álljon elő. Azt is ki kell jelentenünk, hogy az ügyvezető nem „bulizza el” a pénzünket, hanem ellenkezőleg, másutt példa nélküli módon — mindig kiosztotta az alkalmazottak között a megtakarított normalizált hiány összegét, erre aztán senki sem kötelezhette volna! Kijelentjük, hogy az ügyvezető negyven fővel olyan papírt nem íratott alá, hogy önként mondjunk le a vasárnapi túlórapénzekről és a szabad napokról. Abban is biztosak vagyunk, hogy a kft. személygépkocsiját az ügyvezető azért sem tudja használni, mert ilyennel a kft. nem rendelkezik. De folytathatnánk tovább a cáfolatokat... Harmincnégy aláírás A Gólya Kereskedelmi Kft. tagjai és alkalmazottai, Nyíregyháza Lesz még áremelés Január tizenhetedikéig lehetett visszaváltani a régi autó- buszjegyeket. Nekem is volt három, gondoltam, beviszem a bizományi melletti Volánirodába, ugyanis ott dolgozom a közelben. Nagy meglepetésemre közölték, hogy csak a végállomásokon — a MÁV- állomásnál, illetve a Sóstói úti kórház előtt — lévő menetjegyet árusító pavilonjukban váltják vissza ezeket. Egy új jegy huszonkét forint, fel kellett volna áldoznom, hogy visszakapjak tizenkét forint különbözetet. Nem mentem, de eltöprengtem, hogy miért csak a végállomásokon lehet a régi jegyeket visszacserélni, miért nem gondolnak a hozmajd mentő jött, és a rendőrség helyszínelni. Veszélyes a kanyar A ház a nagykállói önkormányzat tulajdona, a benne lakók — a nyolcvankét éves özvegyasszony és_ nyugdíjas pedagógus lánya — bérlők. Pár éve kissé szelídebb formában ugyanez az eset már megtörtént velük. Akkor egy öttagú, pityókás, fiatal társaság autója ütközött neki a kerítésnek, úgy három méternyit tört ki belőle. Az ifjak sűrű bocsánatkérés közepette ígérték, hogy megcsináltatják, és a szavukat be is váltották. A két hölgy azóta fél, és ez a félelem most beigazolódott: a kanyar veszedelmes, és egyre többen hajtanak gyorsan modem, erős autókkal. Autóbuszmegálló is van itt, a felelőtlen vezetők zám hasonló helyzetben lévő utasokra? Mivel meggyőződésem szerint lesz még menetjegy-áremelés, időben kérem az illetékeseket, intézzék el, hogy a belvárosban is legyen visszaváltásra lehetőség. Szabó Pál, Nyíregyháza Szemetes névjegy Nyíregyházán a Kossuth utca elit helynek, a megyeszékhely városközpontjának számít, és a Zrínyi Ilona utca, Kossuth tér mellett a város főutcájának is. Ha szemügyre vesszük, hogyan néz ki az utca közepe — jobb oldalon a 25- 39. számú házig —, bizony, elszégyellhetnénk magunkat, mert talán a legeldugottabb kisközségben sincs ilyen piszkos, rendezetlen rész. Tele van szeméttel, papírral és nájlonzacskókkal, téglatörmelékekkel, különösen sokszor szemetes a Keskeny-köz- nél lévő Fagyibár előtt és mellett. Ettől a nonstop bártól éjszaka az itt lakók nem tudnak aludni, jönnek-mennek az autók, az ajtajaikat csapkodják, röhécselnek a vendégek. Ázsiai állapotok vannak ezen a környéken, nem is értjük, hogy az önkormányzat illetékeseinek ez miért nem tűnik fel. Pedig ez a rész Nyíregyháza névjegye annak a sok külföldinek, aki a főiskolára, a stadionba, és Sóstófürdőre utazik buszon, autón vagy gyalogosan A Kossuth utca lakói Nyíregyháza tehát a buszra várakozókat is veszélyeztetik. Az önkormányzat azóta ideiglenesen drótkerítést húzott a kitört deszkák helyébe, ez tizenkétezer forintjába került. Maga a kár kitesz vagy huszonötezer forintot. Ennek a pénznek volna száz helye, ki tudja, hány hónapba telik, mire visszakaphatják. A nyomozás folyik, annyit elmondhatunk, hogy a szerencsés baleset — ártatlan ember nem sérült meg, a lábtörés is meggyógyul — oka az ittasság és a gyorshajtás. Csak egy a számtalan „könnyebb” eset közül, de rengeteg a súlyosabb kimenetelű. Sajnos, legtöbbször azok az áldozatai, akik vigyáztak mindenkire, de rájuk nem vigyázott a baleset okozója. Félreértelmezett jogok A közúti morál megdöbbentő romlásának vagyunk mindennap tanúi, és elszenvedői. Talán az van mögötte, hogy a nagy szabadságot sokan szabadosságnak értelmezik, és az ellenőrzések dacára is fittyet hánynak a közlekedési szabályoknak. A lehetőségek és jogok ilyen drasztikus — és megengedhetetlen — félreértelmezésének ára több ezer emberélet évente, egyéni és családi drámák, rengeteg jaj és kínkeserv... A több milliós anyagi kárt nem is számítottuk a következményekhez. Nyírcsaholy 1991-ben telefonhálózatot kapott. Mi akkor nem kértünk telefont, ezért pótbekötésre jelentkeztünk. Mivel napról-napra áremelkedés van, ezért szerettünk volna minél hamarabb rákötni. Arról kérek tájékoztatást, mi az akadálya ennek községünkben, hogy nem megy. Tudomásunk szerint a szomszéd községben ez már folyamatban van — írta még a múlt évben egy nyírcsaholyi olvasónk. Szabó Tibor, a megyei Távközlési Üzem mátészalkai üzemegység-vezetője válaszolt levélírónknak. Mátészalkán és a hozzá tartozó településeken (Jármi, Papos, Kocsord, Nyírmeggyes, Nyírcsaholy, Ópályi) 1990- ben úgynevezett egységes alaphálózatot építettek, melyen a szeptember 15-én már bekötött előfizetői állomásokat rákapcsolták a Crossbar központra. Ez az alaphálózat teremtette meg a lehetőséget, hogy továbbfejlesztve új állomásokat üzemeljenek be. 1990. szeptemberben a távbeszélő-állomások igazságosabb teherviselése céljából ún. önerős távbeszélő-társulás létrehozását javasolták az akkori tanácsoknak. Ez többfordulós tárgyalás után meg is alakult, és a belépés összegét 28 ezer forintban határozta meg. Lényeges része a megállapodásnak, hogy minden igényt el kell fogadni és ki kell elégíteni. A belterületi határokon belül nem is volt semmi akadály, a vállalat szinte korlátlan lehetőséget adott a települések lakosainak. Fontos még az a megállapodás is, hogy a lakosság tájékoztatását, a jelentkezések elfogadását, azok pénzügyi lebonyolítását a tanácsoknak kellett elvégezni, mert a vállalat ilyen nagy mértékű szervezésre nincs felkészülve. Jelenleg a mátészalkai üzemegység területén tizenöt községben épül hasonló szervezési formában távbeszélőhálózat. A jelentkezési határidőt többszöri módosítással 1991. április 26-án zárták le, aki ezen a napon befizetett, még felkerült a jelentkezők listájára. Nyírcsaholyban százhetvenen jelentkeztek, Mátészalkán és a hat településen együttvéve 3791 igénylő volt. A lakosság által befizetett pénzből az igénylőknek — nem a leendőknek — nagyon kevés tartalékkal megépült a hálózat. Ha ez nem így történik, akkor 28 ezer forintnál többet kellett volna befizetni. A majdani igénylők telefonhálózatát nem építhették ki. A gazdasági megállapodás 1994. december 31-ig van érvényben. A jogokat és kötelezettségeket a polgármesteri hivatalok vették át, Mátészalkán és a községek területén továbbra is az önkormányzatok fogadják az igényeket, amelyeket az önerős szervezeti szabályoknak megfelelően elégíthetnek ki. Június elsejétől a vállalat is jegyzi a jelentkezőket, hogy ne kelljen egyik helyről a másikra menniük; így ők tizenhét nyírcsaholyi igénylőt vettek fel. Az adatok alapján a tizenhét kérelmezőnek a távbeszélő-állomás bekapcsolása igényenként átlagosan kb. ötvenezer forintba kerülne (vagyis jóval többe, mint a 28 ezer forint volt). Erről novemberben a polgármesteri hivatalt is értesítették. A szomszéd községekben nincs és nem volt távbeszélő-állomás bekapcsolás. A hét településen 1532 pótigénylő van, ebből Mátészalkán 812. A mátészalkaiból van lehetőség olyan tartalékok fel- használásra, amellyel a gazdasági megállapodásuk negyedik pontja teljesíthető. Volt kerítés, nincs kerítés A szerző felvétele Az oldalt összeállította: TÓTH M. ILDIKÓ Szabadosság a közutakon Évente több ezren halnak meg balesetben Nagykálló (KM - TMI) —
