Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-26 / 21. szám
1993. január 26.* kedd HAZAI HOL-MI Kelet-Magyarország 5 Testvéreink északon A finn-magyar baráti kapcsolatok kezdetei Nyíregyházán Nyíregyháza (Dr. Reményi Mihály) — A Finn Köztársaságot 75 évvel ezelőtt, 1917. december 6-án kiáltották ki, miután elszakadt Oroszországtól, melynek fennhatósága alatt állt 1809 óta. Azt megelőzően évszázadokon át a svédek uralma alatt éltek és valamennyi skandináv néppel együtt csatlakoztak a reformációhoz. így érthető, hogy a finn-magyar barátság ápolói elsősorban az evangélikusok köréből és iskoláikból kerültek ki. A nyíregyházi Evangélikus Gimnázium tanára volt dr. Popini Albert 1899—1917-ig, majd az Evangélikus Leány- gimnázium igazgatója lett 1917 és 1919 között. Már a század első évtizedeiben igyekezett megismertetni a magyarokkal a finnek irodalmát. Fordította Juhani Aho és Aleksis Kivi műveit. Lelkészcserékkel kezdődött Iskolánk másik tanára dr. Lejfler Béla, aki Leffler Sámuel gimnáziumunk igazgatójának volt a fia, 1909-1920- ig tanított Nyíregyházán. A svéd nyelv lektora, magántanára, majd címzetes nyilvános rendkívüli tanára lett a debreceni egyetemen. Itthon a svéd irodalmat népszerűsítette fordításaival. Házassága révén Svédországba költözött és a stockholmi magyar követség sajtóügyi előadójaként a magyar irodalmat ismertette meg fordításaival a svédeket. Svéd, dán kitüntetései mellett finn kitüntetést is kapott. A huszas években az evangélikus egyház lelkészcserékkel igyekezett ápolni a finnmagyar kapcsolatokat. Ennek kapcsán a harmincas években Joób Olivér nyíregyházi lelkész töltött egy évet Finnországban. Ő volt az első, akitől a szemtanú hitelességével hallottunk beszámolót a finnek életéről. A harmincas évek derekán mi már az elemi iskolában tanultunk finn éneket. Valahol Finnországban Finn és észt evangélikusok jártak Nyíregyházán 1937. május 29-én. Elsős kisgim- nazistaként életemben először láttam a Kossuth gimnázium udvarán finn evangélikus érseket aranykereszttel a nyakában. Furcsa volt számomra, hogy a finneknek érsekük is van, mert a finnek ötmillióan evangélikusok, ez többszöröse a magyar evangélikusoknak. A mi püspökeink akkor még nem viseltek aranykeresztet, csak 1939 óta. Himnusz finnül, magyarul Húszéves lett a Finn Köztársaság 1937. december 6-án. Erről az alkalomról a mi iskolánk is megemlékezett az 1938. február 12-én tartott diákbálja keretében. Hagyomány volt a Kossuth gimnáziumban, hogy a félév végeztével a Korona Szálló nagytermében diákbált rendezett, amelyet műsoros est vezetett be. A műsoros estet Zsolnai Vilmos igazgató úr nyitotta meg. Megemlékezett a Finn Köztársaság 20 éves fennállásáról. Ezután iskolánk vegyes kara zenekari kísérettel elénekelte a finn himnuszt magyarul és finnül. Másodikos kisgimnazistaként az énekkarban énekeltem, amelyet Kre- csák László karnagyunk vezényelt. Finnugor világtalálkozó Ezután gimnáziumunk szimfonikus zenekara Kiss János karnagy vezetésével előadta a legnagyobb finn zeneszerző, Jean Sibelius Valse tristejét. A gimnázium növendékei Eino Leino és Larin- küösti finn költők műveiből adtak elő. Majd ismét a vegyes kar magyar és finn nyelven adta elő Merikanto Vigasz című finn dalát. Turóczy Zoltán, aki maga is megjárta Finnországot, 1939. május 16-án került Nyíregyházára lelkésznek és Tisza- kerületi püspöknek. Evangeli- zációi során népszerűsítette Ruotsalainen Pál finn paraszt- próféta tevékenységét. Aggodalmat keltett a szovjet-finn háború 1939-40 telén, melynek során elvesztették a finnek Karéba egy részét, amely számukra olyan kedves, mint nekünk Erdély. 1941-ben Kovács György felvétele emiatt a finnek is, mi is belekeveredtünk a szovjet-német háborúba. A háború után a finnek és a magyarok más társadalmi rendszerben éltek, de a finn- magyar barátság nem hidegült el. Sőt, az utóbbi 10 évben egyre szélesedtek a kapcsolatok. Ma már Nyíregyházának testvérvárosa a finnországi Kajaani. A kapcsolatok átlépték az egyházi kereteket és ma már a társadalmi, kulturális, gazdasági kapcsolatok révén sokkal több nyíregyházi ismerkedett meg a helyszínen a finnek életével. Természetesen a finnek közül is sokan jártak Nyíregyházán és Magyar- országon. Komi nyelvrokonunk fővárosában 1992. december 4-6-a között tartották meg a finn-ugor nyelvcsalád népei a világtalálkozójukat. Reménységgel tekintenek nagy nyugati rokonaikra, a 15 millió magyarra, az 5 millió finnre és másfél millió észtre. Elhatározták, hogy a következő világtalálkozójukat Budapesten tartják meg a világkiállítás idején. Erre az alkalomra méltóan kell felkészülni. Az adakozó vállalkozó Nábrádi Lajos Sóstóhegy-Örökösföld (KM) — Nemcsak kapni, adni is szeret. Közösségi ember, a szó igazi értelmében. A bő negyvenesek tapasztalatát hordja magában. Erőteljes férfi, a kőművesmunkában edződött. Mestere szakmájának. Magas homloka, szemüvege miatt nem is munkásnak, inkább értelmiséginek látszik. Egy kicsit valóban az. Hiszen könyvel, adminisztrál, vállalkozik, tárgyal és nem kevés közéleti munkát vállal magára. Jótékonyságáról ismerik Sóstóhegyen és még azon is túl. Ha ötlete megvalósul, ezrek és ezrek jutnak olcsóbban élelmiszerhez. A neve Batta István. Foglalkozása építési vállalkozó. Lakhelye a Nyíregyháza szélén magasodó Örökösföld. Itt él a toronyház magasföldszintjén népes családjával. A falak itt kívülről ridegnek tűnnek, de az otthon melegséget áraszt. Három generáció él itt szeretetben, békében. A kis Harasztosi Pál felvétele unokáját esténként a térdén lo- vagoltatja... O a Kereszténydemokrata Néppárt sóstóhegyi szervezetének elnöke. A párt mellett működő megyei gazdasági kamarának tavaly lett alapító tagja. A kissé szétszórt Sóstóhegy az utóbbi pár évben felkapott hely lett, egyre-más- ra épülnek itt a házak, otthonra lelnek újabb százak és százak. Immár tízezer ember lakik itt — mint egy kisváros. A régi utcákban többnyire kevésbé jómódú, mondhatni szegényebb emberek laknak. Főleg nekik segít a párt helyi szervezete. A jótékonysághoz az elnök közreműködésével főleg a vállalkozók adják össze a pénzt, így kaphattak nemrég jókora ajándékcsomagot a nyugdíjasok. A templom építéséhez pénz gyűlt a .kalapba”, az építkezésnél ezer meg ezer társadalmi munkaórát könyvelhettek el. A párt alapszervezete kohéziót is jelent, jó magyar szellemben igyekszik összetartani az embereket. Ezért is szerveztek kétszer szép hazai tájakra kirándulást. Megszervezték a látványos szüreti bált. A szilvesztert közösségben, vidámságban töltötték. Idén először akarják megrendezni a sóstóhegyi napokat. Ha ez jól sikerül, szép hagyományt teremtenek vele. Több közéleti fórumot szervezett Sóstóhegyen az alapszervezet a polgármesteri hivatal képviselőinek részvételével. Felvetették többek közt, hogy az Úttörő utcán és az Aranykalász soron a rossz út miatt lassan ellehetetlenül a közlekedés. Felajánlották: ha kell pénzt gyűjtenek útépítésre, karjuk erejét is bevetik a munkálatokba. Az építési vállalkozó kőművesei, ügyes segédmunkásai szakszerűen tudnak utat építeni. A párt sóstóhegyi alapszervezetének jó híre eljutott déli szomszédainkhoz is. Szereztek egy teherautót és addig jártak vele körbe-körbe, míg tele lett. Oldal szalonna, konzerv, befőtt, ruha került a teherautóra, aztán irány Jugoszlávia. Batta István egyik idei nagy terve, hogy Sóstóhegyen alapszervezetével létrehozza a KDNP-piacot. A nemes és ígéretes elképzelés szerint a helyi termelők, a környékbeli telektulajdonosok, esetleg a kemecseiek és nagyhalásziak Sóstóhegyre hozzák majd termékeik egy részét. E piacon az árak elfogadhatóak lesznek... Kevesebb lakás épül a megyében A lakásvagyon mégis gyarapszik Nyíregyháza (Hajnal Béla) — A gazdaság állapotát, változásának irányát az infláció és a munkanélküliség mellett a lakásépítés fejezi ki legjobban. A KSH megyei igazgatóságán az első összesítés 1992-ről, éppen a lakásépítés és megszűnés adatait tartalmazza. A lakásépítési kedv — mind országosan, mind a megyében — a 80-as évek közepétől, párhuzamosan a reálbérek csökkenésével és az infláció növekedésével, hanyatlik. Megyénkben 1992-ben 1653 lakás épült, ami az előző évinek 65, a két évvel korábbinak 51, a nyolcvanas évtized átlagának 42 százaléka. Közismert, hogy a lakásépítés jelentős része — különösen falun — bontásra ítélt lakások helyén valósul meg. Érthető tehát, a lakásmegszűnések csökkenése a lakásépítés intenzitásának mérséklődésével függ össze. A lakásvagyon a lakásszámtól függetlenül nagyobb ütemben gyarapodik, mert a most készülő épületek alapterülete, felszereltsége minden korábbit felülmúl. Ez következménye annak a nagy vagyoni, jövedelmi különbségeknek (napjainkban főleg a nagyobb keresetűek építkeznek), melyek már a korábbi évtizedekben kialakultak, de igazán szélsőséges méreteket a két utóbbi évben hoztak. Különösen nagy volt a lakásépítés visszaesése Nyíregyházán, ahol az 1991. évi 805 lakással szemben 1992- ben csak 416 lakás épült. Ebben szerepe van a belvárosban található néhány nagyobb épülettömbben elhúzódó átadásoknak. A városok közül meglepően nagy a visszaesés Fehérgyarmaton (66 lakással szemben csak 20 épült), Nagy- kállóban viszont növekedés tapasztalható (23-ról 39-re). A kiadott építési engedélyek még nem utalnak a gazdaság fellendülésére. Az elmúlt évben mintegy 17 százalékkal kevesebb építési engedélyt adtak ki, mint 1991-ben. Ebből arra következtethetünk, hogy 1993-ban a lakásépítésben további csökkenés várható, de üteme már jóval kisebb lesz. Megalapozatlan gyanakvás Ellenvélemény az Alkaloidából A Kelet-Magyarország 1993. évi január 11-i 8. szám 8. oldalán az Arckép rovatban A családi orvos címmel cikk jelent meg, amely a tiszaesz- lári családi orvosról készült. A cikkben az Alkaloida Vegyészeti Gyár Rt.-t érintően a következő szöveg olvasható: , jVz allergiás hörghurut és a szintén allergiás bőrbetegség gyakorisága miatt az orvos a közeli Alkaloida vegyi anyagaira gyanakszik. Pár éve például előfordult: csak hónapokkal később tudtak egy ott bekövetkezett robbanásról, amikor már a tömegesen jelentkező megbetegedéseket nem lehetett a véletlen számlájára írni.” Az idézetben foglalt vélemény alapjául szolgáló tényállítások, mint valótlan tényállítások, híresztelések megvalósítják a jó hírnév sérelmét — írja hozzánk küldött levelében Dupcsák László, az Alkaloida vezérigazgatója, egyúttal kérve a valós tények közzétételét. Eszerint a társaság a szükséges engedélyek birtokában a jogszabályokban és szabványokban előírtak szerint a környezetvédelmi és egészségügyi hatóságok rendszeres ellenőrzése mellett végzi tevékenységét. Az Alkaloida Rt. tevékenysége során nem kerül a környezetbe olyan mennyiségű anyag, ami a környezetre, az emberre egészségkárosító hatást gyakorolna. A hatóságilag előírt ún. „kibocsátási érték” olyan korlát, amely alatt a környezetbe kerülő anyagok az embert, az élővilágot a tudomány jelenlegi állása szerint nem veszélyeztetik. — Nincs tudomásunk olyan adatról, vizsgálatról stb., amely ok-okozati összefüggést mutatott volna ki az Alkaloida tevékenysége és az említett megbetegedések között — írja a vezérigazgató. Másrészt a cikk szerint a lakosság csak hónapokkal később szerzett tudomást az Alkaloidában történt „robbanásról”, holott az a lakosság egészségére kedvezőtlen hatással volt. Teljes bizonyossággal nem zárható ki egy vegyi üzemben sem, de máshol sem műszaki vagy emberi hiba lehetősége. A megtörtént sajnálatos balesetekről, rendkívüli eseményekről, különösen, ha azoknak esetlegesen a környezetet is terhelő hatásuk lehetett, a lakosság kellő időben tájékoztatásban részesült. Példaként említjük az 1989. szeptember 20-i anyagkeveredésből eredő robbanást — valószínű, az orvos is erre utal —, ahol az Alkaloida szakemberei mellett a KÖJÁL, a polgári védelem stb. szakemberei is részt vettek az okok és következmények vizsgálatában. A lakosság számára szükséges információk a helyzet felmérésével egyidejűleg nyilvánosságra kerültek. A baleset körülményeiről és környezeti hatásáról a Kelet-Magyarország is tudósított. Különösen károsnak ítéljük a megalapozatlan híresztelést azért, mert egy köztiszteletben álló orvos nyilatkozataként került nyilvánosságra. Ugyanis az orvosi véleménynyilvánítás azon a valótlan tényálláson alapszik, hogy az Alkaloida tevékenysége folytán olyan mennyiségű anyag kerül a környezetbe, amely egyes betegségek gyakoriságára közvetlen hatással van. Ugyanígy az, hogy az Alkaloida a bekövetkezett, környezetére is kiható rendkívüli eseményekről nem, vagy jelentős késedelemmel ad tájékoztatást.
