Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-26 / 21. szám

KeleMVfagyarország 3 1993. január 26., kedd HÁTTÉR Uj eke szánt régi barázdát Sikeres volt a traktorvásárlási akció Nyíregyháza (KM - BJ) — A saját gazdaság sokaknak egyetlen lehetőség a megél­hetésre. Ehhez a föld — mint egyik alapfeltétel — adott, de a megműveléséhez gépek kellenek. Néhány száz családnak ideiglenes megol­dást nyújt a szövetkezetek használt gépeinek a megvá­sárlása, ám hosszú távon csak jó műszaki állapotú gé­pekre lehet egy gazdaságot alapozni. A kezdeti lépés megtételé­hez adott segítséget a megye fejlesztési alapítványának traktorvásárlási akciója, amelynek sikeréről, a tapasz­talatokról Zolnai Gábor, az alapítvány ügyvezető igazga­tója adott átfogó értékelést. Támogatás és hitel — Az előzményekről csak annyit, hogy a Magyar De­mokrata Fórum megyénkből megválasztott országgyűlési képviselői hozták létre magát az alapítványt, amely az agrár- területen lévő munkaerő meg­tartása, a mezőgazdasági ter­melés biztonságának elősegí­tése, az agrárterület eltartó és munkaerőmegőrző-képessé- gének javítása érdekében pá­lyázatot nyújtott be a Környe­zetvédelmi és Területfejlesz­tési Minisztériumhoz, hogy a mezőgazdasági alaptevékeny­séghez kapcsolódó erőgépek vásárlásához nyújtson segít­séget. A pályázat nyomán a gazdálkodók számára lehető­ség nyílt vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes világbanki hitel egyidejű meg­pályázására. Rekordidő alatt Az akciót 1992. június 10- én hirdették meg, a pályázat benyújtásának határideje szep­tember 1. volt. Három a háromszázhatból 364 pályázat érkezett. Pél­dátlanul rövid idő, két hónap alatt történt meg a pályázatok elkészítése, összegyűjtése, banki felülvizsgálata, a hitel- garancia és a világbanki hitel odaítélése, s továbbította az alapítvány a pályázatokat az Állami Fejlesztés Intézethez. — Az elmaradott területek fejlesztését és a munkahelyte­remtést szolgáló területfejlesz­tési támogatásokról szóló kor­mányrendelet alapján 267 pá­lyázat nyert támogatást. Akik kimaradtak, nem vették tudo­másul, hiszen helyzetük azo­nos volt a nyertes pályázóké­val. A Munkaügyi Minisztéri­um ezt mérlegelve megadta a támogatást az Intervenciós Alapból azoknak, akik főfog­lalkozású mezőgazdasági te­vékenységük kialakítására vagy más számára ilyen fog­lalkoztatás biztosítására vették igénybe a támogatást. Ez újabb 39 magángazdaság megsegítését jelentette. A gépek átadása októberben elkezdődött. Az alapítványnak sikerült megszervezni, hogy a traktorok és a munkagépek átvételének helyén egy időben történjen a banki hitelszerző­dés, a támogatási szerződés megkötése, a kamattámogatási pályázatok elbírálása, a forgal­mi engedélybe bejegyezték az elidegenítési tilalmat, megkö­tötték a kötelező és az elemi kár biztosítási szerződést. Túl az első próbán — Annak ellenére, hogy a világbanki hitel az átlagosnál kedvezőbb, a kamatok mégis az igénybe vett összeg 68 százalékát teszik ki. Ez azt je­lenti, hogy a visszafizetés egy induló gazdaságnak komoly gondokat okozna. Ezért a ban­ki kamatköltségek mérséklé­sére az alapítvány minden szerződéshez elkészítette a re­organizációs célú hitel 70 százalékos mértékű kamattá­Harasztosi Pál felvétele mogatáshoz benyújtandó pá­lyázatot is. Az akcióban 306-an része­sültek 56 millió forint vissza nem térítendő támogatásban, a vásárolt gépek értéke megha­ladja a 205 milliót. Ezt a vásárlást 73 és fél millió világ­banki hitel és 35 millió kamat- támogatás segítette. — Statisztikai felmérések szerint az akciót megelőzően a megyében 2650 traktor volt. Ha feltételezzük, hogy ezek műszaki állapota közepes volt, akkor is lényeges javulást je­lent a háromszáznál több új traktor a megye mezőgazdasá­gában, a magángazdaságok gépesítettségében. A legfontosabb azonban, hogy az indulás első nagy pró­batételén túljutottunk, de a piaci megmérettetés akadá­lyainak leküzdéséhez is el­férne a segítség — fejezte be a tájékoztatót Zolnai Gábor. _________Tárca__ j t lepi Géza 25 éve. nem U volt moziban. Akkor vá­sárolta meg első Orion ké­szülékét. Új bérházi lakásuk dísze lett a fekete-fehér képe­ket sugárzó doboz, — afféle házi oltár a Kanizsa szek­rénysor közepén, a nappal fo­tel, éjjel ággyal szemben. Azelőtt nagy mozi-buzi volt, egy-egy jó filmet ötször is megnézett, de a házasság ko­moly emberré változtatta. Azóta az élvezeteket csak ott­honfogyasztja, a fv előtt, szűk családi körben, — a him­nuszig minden este. A tv-készülékek és a kor­mányok cserélődtek az évek során, időközben videót is vettek, de Ülepi Géza maradt a régi, maradt a helyén a tv előtt, — nappal fotelben, éjjel ágyban. Az egyik este, amikor a készülékük bemondta az unal­mast, a nagylány azzal a képtelen ötlettel állt elő, hogy menjenek moziba. Most ad­nak egy jó filmet, amit a ív­ben sose fognak vetíteni. Apját jó pillanatban találta a javaslat, — autóba vágták magukat és beültek a nézőtér­re. Ülepi a félig telt mozite­remben az üres széksorok mögötti sorban foglalt helyet, bár jegyük nem oda szólt. Rögtön kényelembe helyezte magát, kabátját feneke alá gyűrve hanyatt feküdt, cipőjét levette, lábát feltette az előt­te lévő széksor támlájára — ahogy otthon szokta. Még a főcím se ment le, amikor rászólt a fiára, hogy hozzon már egy műsort, hadd lássa, mi lesz még ma este. Lassan kezdte magát jól Kulcsár Attila nem a Juing-Dzsoki fiatal ko­rában ?—szólt oda hangosan nejéhez. — Kuss, akinek nem tetszik, menjen aludni —, ordított vissza a méltatlankodóknak, ahogy otthon is szokta, ha valaki a 2-es csatornát akarja nézni. * mm | Botrány a moziban érezni, rágyújtott: — Anyu­kám te meg hozzál már be két üveg sört a frigóból — bök­te oldalba nejét kisvártatva, ahogy ez már otthon szokott lenni. Az asszony engedelmesen kiment a büfébe, és hozott négy üveggel, meg egy kis pirított magot — ahogy szok­ta —, hogy megspóroljon egy újabb utat. A közönség és a jegyszedők kissé sokallták a mászkálást, dehát vannak, akik nem sze­retik a művész filmeket. Akkor azonban már rápisz- szegtek Ülepire amikor: — Anyukám nézd már, ez a pasi Ülepinek már a veséje sem a régi. A második sör után ki kellett mennie pisilni. — Na, ki volt a gyilkos, meséljétek már el, mi történt — szólalt meg egy idegen néző mellett, amikor vissza­tért, mivel a sötétben nem találta meg a családját. Mivel az válaszra sem mél­tatta, nekilátott szalámis zsemléjének,, amit odakinn vásárolt, mert így 20 óra után már meg szokott éhezni. Utá­na lehúzta a szokásos két deci vegyes pálinkát a lapos üveg­ből, és lefekvéshez készülő­dött. Le nem véve szemét a vá­szonról, ügyesen levette ru­háit, pedánsan a zártszék támlájára gyűrve valameny- nyit. Szívesen aludt pucéron, a központi fűtés jól szuperál otthon, és azt mondják egész­séges. Az unalmas művészfilm alatt hamar elnyomta az álom. Amikor felriadt, éppen az ágyjelenet fejeződött be a vásznon — önkéntelen ref­lexszel fordult szomszédjá­hoz: anyukám, ezt mi jobban tudjuk, ugye? — Ekkor már mindenki őt néz­te a film helyett, a jegyszedő rendőrért telefonált. Az előadásnak az vetett véget, amikor Ülepi megunva a filmet, nyomkodni kezdte a távkapcsoló gombjait, hogy jobb műsort keressen az RTL- en, vagy a SATl-en. Am a szomszédos széken ülő hölgy botrányt csinált, amikor a sötétbe Ülepi úr blúzának gombjait kezdte nyomogat­ni... A rendőrök úgy vezették ki hősünket a sötétben, az előcsarnokban öltöztették fel, aki természetesen fel volt háborodva, és mindenki meg­elégedésére megfogadta, hogy a következő 25 évben megint nem megy moziba. Nézőpont Cservenyak Katalin 5 zegény Kossuth, ha élne, most biztos nem örülne. 0, aki annyit szor­galmazta a hazai ipar vé­delmét, nehezen értené meg, miért kell most nekünk vala­mennyi termékünkön címkét váltani. Még azokon is, amelyek egyébként már a világpiacon is megállták a helyüket. Nehéz helyzetben van az ország. Most úgy kell ten­nünk, mint annak idején megszorult nagyszüleink- nek, szüléinknek: eladni az ékszert, az ezüstöt. Elnézem, ahogy sorra kelnek el a gyá­rak, üzemek, a régi feliratok helyén megjelennek az újak, ugyanakkor eltűnnek a régi termékek is. Ma már hiába keresünk magyar tévét, mo­sógépet, hűtőt, porszívót, cipőt, az édességboltok pol­cain is elvétve akad csak sima, tej bocicsoki. Az új tulajdonosoknak ugyanis alapvető érdekük, hogy az általuk otthon gyártott ter­mékeket igyekezzenek ná- ' lünk eladni. Erre pedig a ! legjobb módszer: megvenni a konkurenciát jelentő vál­lalatot, s másnaptól már a saját cikkeket gyártani. Nem akarom én egyik új ' céget, s főként a külföldi , tőkebefektetőket megbán- i tani, hiszen annak örülünk, i ha jönnek. Reménykedünk: akkor lesz munkaalkalom, '. bér, nem kell lehúzni a ro­lókat. Mégis jó volna tudni: i vajon valamennyien az ígért ■ korszerűbb technológiát : hozzák-e ide, s nem azt, ami , már otthon nem kell. Vajon ■ az új termékek sokkal többet : „ tudnak-e", mint a volt mie- , ink? Az is igaz, mi, ma- i gyarok mindig hajlamosak i voltunk arra, hogyha egy ■ áru címkéje azzal kezdődött: , „made in”, fenntartás nél­■ kül megvásároltuk. : De azért valljuk be: olyan i is volt, hogy utána megbán- i tűk... Árnyékban Balázs Attila felvétele Kommentar __________ Gazdálkodó művelődés Bodnár István j j allgatom a megye né- ÍL hány művelődési házá­nak a vezetőjét. Elégedettek, mert a tavalyi nehéz gazda­ság helyzet ellenére is tal­pon tudtak maradni. Akad ugyan olyan intézmény, ahol néhány munkatársat el kel­lett bocsátani, de a művelő­dési ház változatlanul mű­ködik, sok jó programot kí­nálva. Az egyik intézményben például olyannyira jól sike­rült a múlt esztendő, hogy a tizenharmadik havi fizetést ki tudták fizetni a saját zse­bükből, sőt némi pénz még az idei felújításra is marad. Meglehet persze, hogy oly­kor olyan vállalkozásba is kénytelenek fogni, amelyek távol állnak a kultúrától, (mondjuk kedvezményes ru­házati vásár céljából adják bérbe termeiket), de az ves­se rájuk az első követ, aki a fennmaradása érdekében nem így tenne. Persze, azért akad bőven panasz is. Sajnos meg kell szüntetni néhány jól bevált rendezvényt, nem telik hét­határra szóló fesztiválra vagy színházi előadás meg­tartására sem vállalkozhat­nak. A művelődési házakban ennek ellenére pezseg az élet, sokan nyitnak be vala­melyik rendezvényre. Gazdálkodnak tehát a mű­velődési intézetek, ami tulaj­donképpen jó dolog. Meg kell fogni a garast, na és a látogatók, vendégek csalo­gatására is új „stratégiát" kellett kidolgozni. Am, ne feledjük, minden ügyesség sem elegendő ezeknek az intézményeknek a fenntartásához, ha a helyi önkormányzatok nem adják meg a szükséges háttértá­mogatást, a hiányzó össze­get. Gazdálkodás ide vagy oda, magukra hagyatva a művelődési intézmények egyébként működésképte­lenné válnának. Kossuth, ha élne

Next

/
Thumbnails
Contents