Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-04 / 2. szám

14. Kelet-Magyarország CSUPA ERDEKES 1993. január 4., hétfő Párkapcsolatok Anne Moir-David Jessel: Agyszex (1.) , Amit minden férfi és nő tud a két nem különbségéről, csak nem merte hangoztatni” — Ir­ta az angol szerzőpáros nagy sikerű könyve elejére. Ők te­hát kimondják a titkos gondo­latokat. Vitray Tamásné fordí­tásában a Gondolat Kiadó publikálja a magyar kötetet, amelyből részleteket közlünk. 1. Az agy neme ...Egyes kutatók szerint az agy szerkezetében és szerve­ződésében mutatkozó nemi különbségek adnak magyará­zatot arra is, hogy a férfiak és a nők miért fejezik ki másként érzelmeiket. A férfi „helyére teszi” érzel­meit — és ez a hely az agy jobb féltekéje, miközben az érzelmek kifejezésére való ké­pesség a másik féltekéből ered. A férfi agyának két felét kevesebb rost köti össze, mint a nőét, ezért nála korlátozot­tabb a kettő közötti informá­cióáramlás, s ezért fejezi ki érzelmeit nehezebben, mert a megfelelő információk ne­hezebben jutnak át a verbális készségekért felelős bal félte­kébe. A nők agya másképpen szerveződött, s ez lehet az oka, hogy ők gyakran kevésbé tud­ják különválasztani az érzel­meket és az ésszerűséget. Ér­zelmeik kialakításában mind­két agyfélteke részt vesz, ráa­dásul a kettő között gazdagabb az információcsere. Ennek eredménye, hogy az „érzelmi félteke” szorosabb kapcsolat­ban áll a „verbális féltekével”, így az érzelmeknek megfelelő információk nagyobb mérték­ben jutnak át az utóbbiba, s ezért a nőknek könnyebb sza­vakba önteni érzelmeiket. A férfiak és a nők agya tehát másként szerveződik, emiatt készségeikben is különbségek jelentkeznek. A problémák megoldásában mindkét nem azokra a készségeire épít, amelyekben erősebb — ezt a jelenséget Sandra Witleson „választott kognitív stratégiá­nak” nevezi. Lényegében arról van szó, hogy a férfiak és a nők is kihasználják szellemi erősségeiket. Witleson szerint az építészek között (s ami azt illeti, valószínűleg a tudo­mányos kutatók és a mate­matikusok között is) aligha­nem azért kevesebb a nő, mint. a férfi, mert a nők térérzéke­léssel kapcsolatos készségei gyengébbek, s így más „kog­nitív stratégiákra” támaszkod­nak — azaz agyuk másik, tel- jesítőképesebb területeit hasz­nálják ki. Mindez rávilágíthat arra a rejtélyre is, hogy vi­szonylag miért több a nő a ze­nészek, mint a zeneszerzők között. Azért, mert a zenélés­ben jól kiaknázható a női agy erőssége, például a kéz finom mozgásainak és a hangok kép­zésének kifinomultsága. A ze­neszerzésben viszont nagyon fontos a mintázatok felismeré­se és kezelése, valamint az absztrakt matematikai képes­ség — ezek pedig elsődlege­sen a jobb féltekével függenek össze. Bizonyos, hogy kul­túránk és történelmünk is, de leginkább biológiai alkatunk játszik szerepet mindebben. Alakulóban tehát a kép, férfi és nő agyának jellegzetes ké­pe, amely másként szervező­dik, és az idegrendszeri kap­csolatok is különböző módon alakulnak benne. Mind többet tudunk meg ezekről a különb­ségekről, hála a nap mint nap újdonságokkal szolgáló tanul­mányoknak és monográfiák­nak. Ezek a felfedezések nem­csak a tudománynak fontosak, hanem nekünk is, hiszen ró­lunk szólnak, és nagyon is érintenek bennünket. Bizo­nyítják, hogy különbözünk egymástól, éspedig azért, mert agyunk is más, és ez a különb­ség már csecsemőkorunktól megmutatkozik. Agyszex-teszt Akarja tudni, mennyire „fér­fias”, illetve „nőies” az agya? Viselkedésünk férfias vagy nőkre jellemző módon megy-e végbe? A nő agyában is megmutat­kozhatnak a férfiakra jellemző vonások, s megfordítva: ez egyszerűen azon múlik, hogy a terhesség bizonyos sza­kaszaiban a magzat agyában jelen vannak-e, avagy sem a férfi nemi hormonok. 1. Nyávogást hall valahon­nan. Anélkül, hogy körülnéz­ne, mennyire tudja megál­lapítani, hol a cica? a) Kis gondolkodás után meg tudja állapítani. b) Azonnal megállapítja. c) Nem biztos benne, hogy meg tudná-e állapítani. 2. Mennyire tud visszaem­lékezni a nem sokkal azelőtt hallott dallamra? a) Könnyen, és egy részét hibátlanul el is tudja énekelni. b) Csak akkor tud visszaem­lékezni a dallamra, ha az egyszerű és ritmikus. c) Nehezen tud visszaem­lékezni rá. 3. Felhívja valaki, akivel csak néhányszor találkozott. Felismeri-e a telefonáló hangját, mielőtt az bemu­tatkozna? a) Szinte mindig. b) Az eseteknek legalább a felében. c) Az eseteknek kevesebb mint a felében. 4. Házaspárokból álló tár­saságban van. A jelenlevők közül kettő titkos viszonyt foly­tat. Megneszelné-e a dolgot? a) Majdnem mindig. b) Az esetek felében. c) Ritkán. lehet beállni, és a hely megle­hetősen szűk. a) Inkább másik parkolóhe­lyet keres. b) Óvatosan betolat. c) Gond nélkül be tud tolat­ni. 8. Harmadik napja van egy ismeretlen városkában, és valaki megkérdezi, merre van észak. a) Nem valószínű, hogy meg tudja mondani. b) Nem tudja rávágni, de ha egy percet gondolkodik, kikö­vetkezteti. c) Kapásból meg tudja mon­dani. 9. Fogorvosi váróban van öt-hat saját neméhez tartozó személlyel. Anélkül, hogy ké­nyelmetlenül érezné magát, mennyire közel ül le a többiek­hez? a) 15 cm-nél közelebb. b) 15-60 cm távolságban. c) 60 cm-nél távolabb. 5. Népes társaságban bemu­tatják öt ismeretlen személy­nek. Ha másnap haltja a nevű- kettői tudja-e idézni az arcu­kat? a) A legtöbbjüket igen. b) Csak némelyikükét. c) Legfeljebb egyet közü­lük. 6. Kisiskolás korában jó he­lyesíró és jó fogalmazó volt-e? a) Mindkettőben jó volt. b) A kettő közül az egyikben jó volt. c) Egyikben sem volt jó. 7. Észrevett egy parkolóhe­lyet, de csak hátramenetben 10. Meglátogatja újdonsült szomszédját, és beszélgetni kezdenek. Valahol kicsit csö­pög egy csap, egyébként a szo­ba csendes. a) Azonnal felfigyel a csö­pögő hangra, de igyekszik nem tudomásul venni. b) Ha felfigyel rá, valószí­nűleg szóvá teszi. c) Egyáltalán nem zavarja a csöpögés. Pontszámok Férfiak a) 10 pont b) 5 pont c) -5 pont Nők a) 15 pont b) 5 pont c) -5 pont A megválaszolatlanul ma­radt kérdések 5 pontot érnek. A férfiak többsége 0-60 pontot ér el. A nők többsége 50-100 pontot ér el. Az átfedés tartománya — az 50-60 pont közötti sáv — a két nem gondolkodásának bi­zonyos mértékű egybeeséséről tanúskodik. Azok a férfiak, akiknek pontszáma 0 alatti, illetve azok a nők, akiknek pontszá­ma 100 fölötti, a másik nemé­től igen eltérően „huzalozott” aggyal rendelkeznek — ám, mint tudjuk, az ellentétek vonzzák egymást. Ha egy férfi 60-nál több pontot szerez, lehetséges, hogy agya nőies irányultságú, és ha egy nő 50-nél kevesebb pontot ér el, elképzelhető, hogy agya férfias beállítottsá­gú­Ezek azonban mind átla­gos különbségek. Lehetséges, hogy egy férfi pontszám 60-on felüli, és agya mégis férfias beállítottságú, s az 50-nél ke­vesebb pontot elért nőknek is lehet nőiesen „szerkesztett” agyuk. Vannak különbségek, amelyek mélyebben gyökerez­nek annál, semhogy egy ilyen egyszerű teszttel fel lehetne fedni őket. A következőkben éppen ezeknek a különbségek­nek eredünk majd a nyomába. (Következik: Szívek és agyak) 9Qiriu Képeslapod Kprmantas ‘Paulius készíttette ezeket a varázsíatos fel­vételeket a távoli Kurdi-szigeteken, amelyeket a japánok, maguknafköveteinef A híres fotóművész, akinefaz a ter­ve, hogy felku tatja finnugor őseinek.hazáját, az év utolsó napján érkezett haza ‘Kamcsatkából, több mint féléves expedíciójáról ‘Terve részben már megvalósult, hiszen járt a Tajmir félszigeten, a déli Kurdi-szigeteken. Kamcsatkán pedig 'Benyovszkí (Móric raboskodásánaf helyét kutatta. Tapasztalatairól, élményeiről rövidesen illusztrált beszá­molót kpzlünk.lapunkßan.

Next

/
Thumbnails
Contents