Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-25 / 20. szám

1993. január 25., hétfő KÜLPOLITIKA Kelet-Magyarország 11 Elmenekültek a behívó elől Tanácskozás a vajdasági magyarok helyzetéről Becs (MTT) — Négy napon át tanácskoztak a burgen­landi Stadtschlainingben a volt Jugoszlávia területén — Szerbiában, Horvátország­ban, Koszovóban — élő ki­sebbségek helyzetéről az érintettek képviselői, vala­mint neves külföldi szakér­tők. A Vajdasági Magyarok De­mokratikus Közössége részé­ről Józsa László, a szövetségi parlament újonnan megválasz­tott képviselője vett részt a ta­nácskozáson. A vajdasági hor- vátok és magyarok, a horvát­országi szerbek, a koszovói al­bánok, a szandzsáki muzulmá­nok lehetőséget kaptak a köz­vetlen eszmecserére, és kifej­Washington (MTI) — Az amerikai hírszerzés már tavaly szeptemberben tudta, hogy a szerbek mintegy 135 koncent­rációs tábort működtetnek, de a Bush-kormány csak decem­berben hívott fel azok bezárá­sára, s az adatokat csak nem­rég adták át a Nemzetközi Vöröskeresztnek és az ENSZ menekültügyi főbiztosságának — jelentette vasárnap a The New York Times. George Bush elnök azután adott utasítást a helyzet fel­derítésére, hogy az amerikai sajtó tavaly nyáron leleplezte a szerb haláltáborok létezését. A felmérés összesen 70 000-re teszi a volt Jugoszláviában működő táborok foglyainak számát. A lágerek túlnyomó részét a szerbek állították fel, tették véleményüket olyan szakértők, mint az Európa Ta­nács külügyi bizottságának el­nöke, vagy a nemzetközi Ju­goszlávia konferencia néhány tagja — mondotta Józsa Lász­ló az MTI tudósítójának nyi­latkozva. A konferencia egyike azok­nak az erőfeszítéseknek, ame­lyeket a nemzetközi közösség a háború sújtotta országok problémáinak megoldására tesz. A megoldás kulcsa azon­ban a politikusok kezében van, mégpedig az érintett területen belül — mondotta a vajdasági magyar képviselő. Előrehala­dás azonban rövid távon alig­ha képzelhető el. Ami a vajda­sági magyarokat illeti, a pol­gárháborús katonai behívások de vannak horvát és bosnyák táborok is. Az amerikai hírszerzés több esetben csak közvetett értesü­lésekből feltételezi egyes tá­borok elhelyezését, mivel azok — a genfi megállapodá­sok ellenére — nem voltak megközelíthetők. A szerbek mozgatják a foglyokat az egyes táborok között, hogy megnehezítsék az ellenőrzést, és felállítottak lágereket nem­csak Boszniában, hanem Szer­bia területén is. Az amerikai jelentés szerint sok táborban bántalmazzák és gyilkolják a bosnyák foglyo­kat: így Brckoban tavaly 3000 embert öltek meg. Holttestü­ket — szemtanú szerint — mi­után az aranygyűrűket és -fo­gakat eltávolították — kemen­cékben égették el. elkerülésére megkezdődött tö­meges elvándorlás az egyik legsúlyosabb probléma. Józsa László legalább 30 ezerre teszi azoknak a fiataloknak a szá­mát, akik a behívó elől elme­nekültek. Visszatérésük még a harci cselekmények megszűn­te után sem bizonyos, hiszen ahhoz legalábbis amnesztia, a gazdasági körülmények javu­lása és a személyi biztonság lenne szükséges. Ha mást nem tekintünk, csak a gazdasági helyzetet, már ez a feltétel sem igen biztosítható rövid távon. A helyzet katasztrofális, a lét- fenntartás alig megoldható, s ha a szankciók meg is szűnné­nek, hatásuk még hosszú ideig érződne — mondotta. A nem túl biztató kilátások Moszkva (MTI) — Ösz- szeomlott Örményország energiaellátása a hét végén, miután egy robbanás megron­gálta a köztársaságot földgáz­zal ellátó vezeték grúziai sza­kaszát. Az évek óta amúgy is blokádtól és energiaszűkétől szenvedő ország a terrorakció­nak tulajdonított robbanás előtt is mindössze 4,3 millió köbméter gázt kapott naponta a 18 millió köbméteres valós importszükséglet helyett, s a helyi ipar tevékenységét már az év elején rendeletben állí­totta le a jereváni kormány február 1-jéig. Az immár teljessé vált ener­ellenére Józsa László igen nagyra értékelte a stadtschlai- ningi konferenciát, mint a rendszeres békeakciók közé tartozó intellektuális erőfeszí­tések egyikét. Ami a Magyarországról vár­ható erkölcsi támogatást illeti, Józsa László szerint a legfon­tosabb a kormány és a kisebb­ség párbeszédének megterem­tése, illetve folytatása. Annak figyelembevételével, termé­szetesen, hogy a kisebbségnek szuverén joga saját elképzelé­seinek megvalósítása. Támo­gatást tehát a magunk által kialakított politikához várunk — mondotta nyilatkozatában a Vajdasági Magyarok Demok­ratikus Közösségének képvi­selője. giakrach közepette nincs tö­megközlekedés, nem jelennek meg az újságok, a rádióállo­mások beszüntették adásukat, sőt, még a telefonvonalak is elnémultak Örményország­ban. A grúz hatóságok szerint legalább két hetet vesz igénybe a felrobbantott veze­tékszakasz újjáépítése. A lakosság egyébként már hetek óta nem részesül ház­tartási vezetékes gázellátásban a kemény téli fagyok ellenére sem; a szolgáltatás felújítását a hatóságok csak akkor látják lehetségesnek, ha a köztársa­ság naponta legalább 8 millió köbméter földgázt tud impor­tálni. Koncentrációs táborok Örmény energiaösszeomlás Wallenberg ma is él Stockholm (MTI) — Raoul Wallenberget az egykori szov­jet vezetés közvetlen paran­csára tartóztatták le — állítja a Svenska Dagbladet című svéd lap vasárnapi számában, újon­nan felfedezett dokumentu­mokra támaszkodva. Wallenberg letartóztatására Nyikolaj Bulganyin akkori honvédelmi miniszterhelyet­tes — későbbi szovjet minisz­terelnök — adott parancsot 1945 január 17-én. Ez volt az utolsó nap, amikor a svéd diplomatát élve látták Buda­pesten. Egy nappal eltűnése előtt egyébként a szovjet ható­ságok azt közölték a moszkvai svéd képviselettel, hogy a szovjet csapatok Magyaror­szágon kapcsolatba léptek Wallenberggel és oltalmuk alá helyezik őt magát és javait is. A Svenska Dagbladet sze­rint egy, a katonai archívu­mokban nemrégiben fellelt távirat az mutatja, hogy a le­tartóztatásról szóló döntés igen magas szintről jött, éppen ezért Wallenberg elfogása nem lehetett véletlen, hanem rendkívül módszeresen végre­hajtott akció volt. A megtalált dokumentum másolatát egyébként a moszk­vai svéd nagykövetséghez is eljuttatták. Wallenberg január 17-e utáni sorsáról különböző vál­tozatok keringenek. Az orosz hatóságok szerint az archívu­mokban végzett alapos kere­sés nyomán sem cáfolható meg az általuk hangoztatott változat, miszerint a diplomata 1947 júliusában, szívroham következtében hunyt el a moszkvai ljubljanka fegyház- ban. Wallenberg családja és csodálói valamint az amerikai Wallenberg Bizottság feltéte­lezései szerint azonban a ma­gyarországi zsidók ezreinek életét megmentő diplomata még ma is él. Lövöldözés áldozatokkal Mogadisu (MTI) — Két szomáli életét vesztette vasár­nap Kiszmajóban, egy belga járőrrel kirobbant összecsa­pásban. A belgákra — akik közül senki nem sérült meg — egy házból nyitottak tüzet. A járőrcsapat tagjai erre körül­vették és megostromolták a házat: két szomáli orvlövészt lelőttek, négyet pedig foglyul ejtettek — közölte ez ENSZ egyik helyi szóvivője, akit a Reuter idézett. Az AFP tudomása szerint amerikai katonák is tüzet nyi­tottak Mogadisuban egy szo­máli járműre, amely meg­próbálta áttömi a táborukba vezető úton felállított útelzáró akadályt. Az akció következ­tében két szomálit — akiknek egyike megsebesült — őrizet­be vettek, továbbá fegyverei­ket is elvették. Olasz katonák egy csoportja szintén fegyvereket zsákmá­nyolt szombaton a fővárostól északra egy településen: hat­van géppisztolyt és gránátot, továbbá nagy mennyiségű lő­szert. SZERETNE PÁRIZSBA UTAZNI> Csak egy kis szerencse és a Ke let-Magyarország kell hozzá! Azok a régi előfizetők, akik januártól legalább három hónapra egy új előfizetőt nyernek meg a Kelet-Magyarország számára, az új előfizetőkkel együtt sorsoláson őesznek részt be a szerencsekerékbe kerül annak a neve is, aki ebben az időszakban egyénileg fizet elő három hónapra a Kelet-Magyarországra. Sorsolásunk nyertesei egyhetes exkluzív párizsi utazáson Vesznek részt Saját nevét és címét, Valamint az új előfizető igazolását küldje el a kiadó címére, Vagy hozza el hozzánk személyesen! Május; mviisbau

Next

/
Thumbnails
Contents