Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-25 / 20. szám

1993. január 25., hétfő fi KM közbiztonsági rovata ŐRSZEM Segít az alapítvány Korszerű technikai eszközök a közbiztonságért Szép Gábor főelőadó a bűnmegelőzés szolgálatéba ál Iftott legújabb technikai eszközöket ellenőrzi Cselényi György Nyíregyháza (KM) — A Nyíregyházi Közbiztonsági Alapítványnak a megyeszék* helyi rendőrök és polgár­őrök igen sokat köszönhet­nek. Nemcsak anyagiakkal, de technikai eszközökkel is segíti a bűnüldözési és bűn- megelőzési munkát. — Az alapítvány többek kö­zött a vagyonvédelem haté­konyságának fokozásán, és a technikai eszközök, illetve a bűnmegelőzési módszerek fej­lesztésén fáradozik — említet­te Budai Gábor, az alapítvány kuratóriumának elnöke. — A polgárőrségeket is igyekez­tünk anyagiakkal támogatni. Azokat Nyíregyháza önkor­mányzata az alapítványon ke­resztül segíti. A polgárőrségek a kapott pénzt (1992-ben 145 ezer forintot) a gépjáműveik üzemanyagköltségének fede­zésére, valamint különböző technikai eszközök vásárlásá­ra fordították. A megyeszékhelyen jelen­leg 8 polgárőrszervezet dolgo­zik. így a Jósavárosban, az Északi alközpontban, Borbá­nyán, a Déli alközpontban, a Huszártelepen, a Butykasoron, Oroson és Nyírszőlősön. — A polgárőrségek munká­ja a közbiztonságon előnyösen érezteti hatását—jelentette ki Csák József, a Nyíregyházi Rendőrkapitányság alosztály- vezetője. — A városrészekben a bűncselekmények száma je­lentősen csökkent, de a Jósa­városban és Borbánya térségé­ben kiemelten. A rendőrség a polgárőrségektől a bűnelköve­tőkről értékes jelzéseket is ka­pott. — Ha továbbra is a törvé­nyek megtartásával dolgoz­nak, akkor a jövőben is igé­nyeljük segítségüket — kap­csolódott a beszélgetésbe Szép Gábor főelőadó. — A közte­rületeken, például az autópar­kolókban, üzletek körül és más helyeken a jelenlétük, mozgásuk, figyelésük a bűn- megelőzésre kedvező hatást gyakorol. Ha gyanús körül­ményt észlelnek, s azt jelzik, a rendőrség nyomban megteszi a szükséges lépéseket. A Nyíregyházi Közbizton­sági Alapítvány közreműkö­désével a polgárőrségek 15 rá­dió adó-vevőkészüléket kap­tak, amelyekkel mind egymás­sal, mind a rendőrséggel állan­dó kapcsolatot tarthatnak. Tavaly a nyíregyházi önkor­mányzat 6 SZDSZ-es képvise­lője a saját képviselői kereté­ből 100-100 ezer forintot az alapítványnak ajánlott fel. En­nek révén a város rendőrei vi­deokamerához, riasztótáskák­hoz, tévéhez, diktafonokhoz, kazettákhoz és egyebekhez ju­tottak. Az alapítvány nem fe­lejtkezett meg a megyei rend­őr-főkapitányságról sem. A robotkép előállításához lézer- printert, a különleges szolgálat tagjainak pedig hegymászó felszerelést vásárolt. A riasztótáskákról csupán annyit, hogy azok tetszés sze­rinti üzletbe telepíthetők. A betörést a bűnöző számára hallhatatlan rádiójellel tudatja a rendőrséggel. Az alkalmazá­suk már a kísérleti időszakban is eredménnyel járt. Talán en­nek tudható be, hogy a boltok és más kereskedelmi egységek sérelmére elkövetett betöréses lopások száma jelentősen visszaesett. Az alapítvány 1993-ban újabb riasztótáská­kat szeretne vásárolni. Nyíregyháza önkormányza­ta a közbiztonsági alapítvány létrejöttét 1991-ben fél millió forinttal támogatta, s a köz­gyűlés évente bizonyos pénz­összeget megszavaz számára. — Mivel a városban a pol­gárőrségek száma megnőtt, jó lenne, ha a idén a jogi, ügyren­di és közbiztonsági bizottság által előirányzott pénzösszeget a közgyűlés elfogadná — je­gyezte meg Budai Gábor —, mert a megyeszékhely közbiz­tonságának javítását jelentő­sen előmozdítaná. Az alapít­vány számláját a lakosság, a közületek, a vállalkozók és a cégek is gyarapíthatják. A fel­ajánlott összeg az adóalapból leírható. Budai Gábor, az alapítvány elnöke január 18-án üzenet- rögzítőt adott a kapitányság­nak. Ennek oka: noha a bűn- cselekmények tetteseinek fel­kutatását sokan támogatnák, a hosszadalmas büntetőeljárás­tól, illetve a bűnözőktől tartva tanúvallomást nem tesznek. A 11 -004-es telefonszámon éjjel­nappal működő üzenetrögzítő­vel e gondon próbálnak enyhí­teni. így lehetőség nyílik rá, hogy bárki — akár a nevének titokban tartásával is — el­mondja a bűncselekmények­kel, azok elkövetőivel kap­csolatos információit. A rend­őrség minden érdemlegesnek tűnő adatot, bejelentést köszö­nettel vesz, és ellenőriz. Ter­mészetesen segélykérés céljá­ból a jövőben is a 07-es szá­mot kell tárcsázni. A nyíregyházi rendőrkapi­tányságon bűnmegelőzési és akcióalosztály alakult. A ha­gyományos feladatain — pél­dául a portyák, razziák, figye­lőszolgálatok, illetve az azon­nali intézkedést igénylő esete­ken túl — a bűncselekmények megelőzésére is kiemelt fi­gyelmet fordít. Tevékenységé­nek célja szorosan összefügg a Nyíregyházi Közbiztonsági Alapítványéval. A propagan­damunka szélesítése jegyében az iskolákban és más intézmé­nyekben — igény szerinti, de különösen az ifjúságvédelem­mel, a skinheadjelenségről, a kábítószerrel összefüggő kér­désekről — előadásokat tarta­nak. Csák József alosztályvezető a Nyíregyháza-UTE labdarúgó-mérkőzés nézői egy részének reagálását videofelvételen elemzi. Az ilyen filmeket egyébként csak bűncselekmény esetén használják fel. A vi­deofelvétel lehetőségével más rendezvényeken is él­nek A SZERZŐ FELVÉTELEI Traffipax-menetrend Nyíregyháza (KM) — A következő időszakban a traf- fipaxos autó a következő he­lyeken tűnik fel, a rendőrség természetesen a változtatás jogát fenntartja. Január 27-én 06-14 óra kö­zött a 41-es főúton, Nyíregy­háza, Oros, Napkor, Baktaló- rántháza térségében, 14-22 óra között a megyeszékhelyen. 28-án 06-14 óra között a 36-os főúton, Nyíregyháza, Nagycserkesz, Tiszalök, Tiszavasvári térségében, 14-22 óra között a 4-es fő­úton, Üjfehértó, Nyíregyháza, Berkesz térségében. 29- én 06-22 óra között Nyíregyháza belterületén. 30- án 06-14 óra között Nyíregyháza, Sóstóhegy, Nagyhalász, Ibrány, Kótaj tér­ségében, 14-22 óra között a megyeszékhelyen. 31- én 06-14 óra között a 38-as főúton, Nyíregyháza, Nyírtelek, Rakamaz térségé­ben, 14-22 óra között Nyír­egyháza belterületén. Február 1-jén és 2-án egész nap ugyancsak a megye- székhelyen. Német fantombetörő Bonn (MTI - KM) — A be­törőnek csak a nyomát üthette a rendőrség különleges oszta­ga a németországi Gelsenkir­chen városában. Az illető az egyik helybeli bankba a reg­geli órákban mászott be az ud­varról, ami után átfűrészelte az ablak rácsait. A tettesnek sike­rült kereket oldania, mielőtt a különleges egységek körbe­vették volna az épületet. Az osztagok többórás várakozás után megrohamozták a bankot — mindhiába. A különítmény emberei az összes helyiséget végigkutatták, de senkit sem találtak. Trezor Nyíregyháza (KM) — A rengeteg betörés, rablás bi­zony óvatosságra kell hogy intsen bennünket. Különösen, ha sok, vagy nagy értéket tar­tunk otthon: pénzt, ékszereket, bélyegritkaságokat, betét­könyveket. Talán kevesen tud­ják: van lehetőség arra, hogy biztonságba helyezzük ezeket a hétköznapok során, s akkor is, ha hosszabb-rövidebb időre elutazunk. Az ÁB-AEGON biztosító nyíregyházi központ­jában például nagy páncélte­remben, komoly biztonsági feltételek mellett bérelhetők páncélrekeszek, nem is túl drágán. Azért, hogy megóv­hassuk értékeinket. Miért ment el? Baleset és cserbenhagyás Nyíregyháza (KM) — A segítségnyújtás elmulasztása és a cserbenhagyás mindig nagy visszhangot és felhábo­rodást vált ki az emberek körében. Bár számuk az összes közlekedési bűncse­lekményen belül elenyésző, de az utóbbi időben me­gyénkben növekvő tenden­ciájú. A rendőrség súlyuknak, tár­sadalmi veszélyességüknek és a lakossági elvárásoknak meg­felelően kiemelten kezeli e közlekedési bűncselekménye­ket. Igyekszik maradéktalanul felderíteni, és úgy szankcio­nálni, hogy az már önmagában is visszatartó legyen, de a megelőzéshez az eddig is haté­konyan működő társadalmi összefogásra szükség van. A megelőzés másik fontos esz­köze a meggyőzés: a személy­hez szóló tájékoztató- és jog- propaganda. Többéves tapasztalatunk a vizsgált események tükrében azt bizonyítja, hogy a hely­színt elhagyó járművezetők az esetek nagy részében nem vol­tak vétkesek a baleset létrejöt­tében, mert nem ők okozták azt, hanem éppen az áldozat. Súlyos törvénysértést követtek el azonban azzal, hogy nem álltak meg a helyszínen, vagy segítségnyújtás nélkül távoz­tak el onnan. Szigorú felelős­ségre vonásukra e tudatos mu­lasztás miatt került sor. Pedig, ha a helyszínen meggyőződ­nek arról, mi történt, és a köte­lező segítséget a sérültnek megadják; rájuk nézve a bal­eset semmilyen hátrányos kö­vetkezménnyel nem jár. Tény azonban az is, hogy a helyszínelhagyást csaknem minden esetben motiválja — a pánikfélelmet leszámítva — valamilyen konkrét körül­mény. A gépjárművezető nem is azt mérlegeli elsősorban, hogy vajon ő-e a felelős a bal­esetért, hogy mi történik a ma­gára hagyott áldozattal, hogy „lebukik”-e ha elhajt, és mi­lyen következményei lehet­nek. ó mindettől függetlenül elmegy a helyszínről, hátha si­kerül titokban tartani kivel, hová és milyen céllal vezette, esetleg — ittasság miatt — al­kalmatlan állapotban vagy jo­gosulatlanul a járművet. Pedig mindezek csekélységek a helyszínelhagyás súlyos bűn- cselekményéhez képest. Alap­talan és önámító az a bizako­dás, hogy a felderítés elmarad. A kötelező segítségnyújtást el­mulasztókat általában órák, napok alatt elfogja a rendőrség és ehhez a lakosság is minden segítséget megad. Előfordul, hogy csak hónapok elteltével (néha egész éven át tartó buj­kálás után) kerül rendőrkézre a tettes, de a leleplezés nem ma­rad el, neve a nyilvánosság elé kerül. A vizsgálat után minden­képpen fény derül azokra a kö­rülményekre is, amelyeket ép­pen a helyszín elhagyásával szeretett volna a járművezető eltussolni. így már halmazati, vagy súlyosbító körülmények­kel minősített cserbenhagyá- sáért, illetve segítségnyújtás elmulasztásáért felel az elkö­vető. Mint már említettem, a vizs­gálat számtalanszor bebizo­nyította, hogy nem ő a felelős a balesetért. Ha mégis van ré­szére valamilyen felróható kö­rülmény (pl. ittasság, jogo­sítvány nélküli vezetés stb.), ez általában szabálysértési el­járás alá eső következménnyel járna. Ha a balesetet ő maga okozta, akkor is összehason­líthatatlanul enyhébb megíté­lés alá esik, ha a sérültnek se­gítséget nyújt, a helyszínen marad és segíti az ügy mielőb­bi tisztázását. Az időbeni gyors beavatkozás gyakran a sérült életét menti meg. (foly­tatjuk) Sírgyalázók Tiszadada (KM - CSGY) — Eszüket veszítettek mód­ján, több fiatalember szinte megtámadta a tiszadadai köz­temetőt. Talán mondanunk sem kell, az ügy a község la­kóit mennyire felzaklatta. Január 15-én a két fiatalkorú személy, K. Lóránt, és F. Ta­más, valamint Sz. László Ti­szavasvári lakosok a szülői házból azzal távoztak, hogy Tiszadadán, S. Jánosnál házi­buliznak. — A faluba érkezvén útjuk elsők között az italboltba ve­zetett. Ugyanis az volt a szo­kás, hogy ilyenkor hét deci vodkát vásárolnak — tájékoz­tatott Pásztor István, Tisza­vasvári rendőrkapitánya. — S. János megörült barátainak. Az üveg nyakát hamar „kiteker­ték”. A kis csapat igen jól érezte magát. Huszonkét óra körül F. Tamás azzal állt elő, hogy a pálinkát a közeli tisztás csen­dességben kortyolgassák to­vább. S. János közölte, a szó­ban forgó hely nem legelő, ha­nem temető. Az is megfelel — döntöttek. — Sz. László a temetőkapu előtt (még a külterületen) az egyik fakeresztről a koszorút le akarta venni — folytatta a kapitány. — Mivel nem sike­rült, tervét karaterúgással haj­totta végre. F. Tamás pedig egy másik keresztről vette le s dobta el a koszorút. A temetőben Sz. László és F. Tamás egy sírról letört vi­rágtartóval a közvilágítási égőt ki akarta verni. Szándé­kuknak csak a kő nehézsége állt ellen. S. János a temető bejárata előtt maradt. Közben Sz. Lász­ló egy épület ajtaját leemelte, s eldobta. Eközben diadalittasan mondta társainak: „Megmu­tassuk mi, hogy milyen na­gyok és menők vagyunk.” Ezután több mint 20 sírt meg­gyaláztak. A rongálással tete­mes kárt okoztak. A kapuban álló S. János nemegyszer kiáltotta cimborá­inak, menjenek vissza a lakás­ba. A haverok ezúttal hallgat­tak rá. Rövid út megtétele után Sz. László felvetette, a keríté­sen át menjenek ismét a teme­tőbe. Úgy is volt. S. János kí­vülről nézte, a barátai sírköve­ket döntögetnek. Amikor ész­revette: a nagymamája sírkö­vét is fel akarják borítani, új­ból jobb belátásra próbálta őket bírni. Hasztalan. Igaz, el­nézést kértek tőle. A rendőrség a tetteseket el­fogta. Értelmiségi szülők gyermekei, akik a fiúkat nyu­godt lelkiismerettel engedték el szórakozni. Nem is sejtet­ték, mi lesz belőle. \ /r/Nx/ro . —7 VtwYES Kelet-Magyarország /

Next

/
Thumbnails
Contents