Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-25 / 20. szám

1993. január 25., hétfő HÁTTÉR Minden forintnak helye van A pénzügyekről Nagykállóban is sokat töprengenek A helyi rendőrség bűnügyi csoportja — kissé zsúfolt helyen Harasztosi Pál felvétele Nagykálló (KM - Kováts Dénes) — A közmeghallga­tások, költségvetés-készíté­sek időszakát élik az önkor­mányzatok mostanában, így Nagykállóban is. Dr. Szabó Imre, a település jegyzője tá­jékoztatta lapunkat terveik­ről, reményeikről. A napokban megtartott köz­meghallgatáson a város pol­gármestere számolt be az el­múlt két esztendő nagyobb eseményeiről, az önkormány­zat tevékenységéről. Ezt köve­tően az idei költségvetés és a beruházások várható alakulá­sát vázolta fel a jelenlévőknek. A legnagyobb érdeklődésre a folyamatban lévő gázprogram tartott számot, melynek meg­valósítását a múlt év őszén kezdték el, s 1994-re szeretnék befejezni. 11 kilométer hosszan Dr. Szabó Imre elmondta: a kedvező időjárás eredménye­ként többre haladtak a ter­vezettnél; a 3,6 helyett több mint 11 kilométer hosszan si­került lefektetni a vezetékeket. Jövőre 90 százalékos készen­létet szeretnének elérni, így a harmadik évre már csak a beruházás 10 százaléka ma­radna. A beruházáshoz állami és önkormányzati hozzájáru­lás is kell, a részt vállaló lako­sok a befizetett 41 ezer forint­ból a befizetést követő egy hó­nap múltán közel kilenc ez­ret visszakapnak. Segítséget nyújtottak a lakosságnak azzal is, hogy az OTP révén köl­csönhöz juthattak, melyet a helyszínen, a polgármesteri hi­vatalban el is lehetett intézni. Örömteli, hogy a vártnál nagy­obb volt az érdeklődés, a re­méltnél többen járultak hozzá a beruházás megvalósításá­hoz, ami kedvező a kivitelezés szempontjából. Elfogadott költségvetés Nagykálló városa elfogadott költségvetéssel rendelkezik a legutóbbi testületi ülés dön­tése alapján, kérdőjelek (gon­dok) a közalkalmazotti tör­vény következtében, a bér és egyéb kiadások miatt vannak, megvalósítása további átgon­dolást igényel, hiszen több mint 40 millió forintos kiadás­ról van szó. Százmilliót fordí­tanak az idén a gázprogram kivitelezésére, s ha a pályáza­tok sikeresek lesznek, akkor a kiskállói rész szennyvízháló­zatát is kiépítik. Ez közel 70 milliós beruházást jelent, min­imum 80 százalékos állami tá­mogatás szükséges ahhoz, hogy megvalósítsák. Ha ez nem jön össze, akkor is van mire fordítani a tervezett saját erőt. A beruházások közé tartozik az elképzelés, mely szerint új helyre költözne a rendőrkapi­tányság, az egyeztetések még folynak. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor a mostani rendőrségi épületbe a munka­ügyi központ kirendeltsége költözik. A helybéliek bizakodnak Tervek tehát vannak Nagy­kállóban, a helybeliek bíznak megvalósulásukban. De a leg­fontosabb feladat, mint min­denütt: az intézményrendszer, az alapellátás működőképes­ségének biztosítása. Bio­üzemanyag Nyíregyháza (KM) — A folyékony biohajtóanyagok előállításának és felhasználá­sának legújabb hazai és külföl­di eredményeiről tartanak ke­rékasztal-tanácskozást a GA­TE Nyíregyházi Mezőgazda- sági Főiskolai Karán, január 28-29-én. A múlt évi után, immár má­sodik alkalommal megszerve­zett kétnapos tanácskozáson ismét számítanak külföldi résztvevőkre is a rendezők. A program 28-án, csütörtökön 11 órakor kezdődik és másnap 14 órakor fejeződik be. Kiadják a földet a gazdáknak Nyíregyháza (Dr. Malecz- ky Imre) — Az országgyűlés 1992. december 30-án új tör­vényt fogadott el a földrende­ző bizottságok további felada­tairól és a földkiadó bizottsá­gok megalakításáról. Ez a kár­pótlási és szövetkezetek áta­lakulásáról szóló törvény egyes kérdéseinek végrehajtá­sában játszik nagy szerepet. A földkiadó bizottságok megalakítására hivatott rész­arány-földtulajdonosok köz­gyűlését a törvény hatálybalé­pését követő 15 napon belül az önkormányzat jegyzőjének kell összehívni. E bizottságok kapták meg a hatáskört arra vonatkozóan, hogy a szövet­kezetekben részaránytulajdon­nal rendelkezők érdekeit kép­viseljék és a részarány kia­dását e törvényben foglaltak alapján végezzék. A földkiadási eljárás a rész­arány-földtulajdonos kérelmé­re indul. A földkiadási kérel­met a részarány-földtulajdo­nos a törvény hatálybalépését követő 60 napon belül nyújt­hatja be a földjét használó szö­vetkezet gazdálkodási terüle­tén működő földkiadó bi­zottsághoz, amelyben meg­jelölheti, hogy a részaránytu­lajdon kielégítésére elkülöní­tett földalapok közül hol és melyik földrészlet terhére kéri földkiadási kérelme teljesíté­sét. Fontos tudnivaló, ha a tanya tulajdonosa részarány-földtu­lajdonos és egyidejűleg kár­pótlásra is jogosult, kérelmére részarány-földtulajdonát, il­letőleg az őt megillető kárpót­lási jegy 1000 Ft/AK alapul­vételével számított AK- érték­nek megfelelő mértékű kár­pótlási földalapot is a tanyája körül kell kijelölni. Amen­nyiben valakinek ilyen kérése van, ezt a tanya fekvése sze­rinti földrendező bizottsághoz kell beterjeszteni az e törvény hatálybalépését követő 60 na­pon belül, január 23-ával kez­dődően. Tárca A gyermek édesanyjával jön a boltba. Nem kö­szön, elvégre anyu sem szo­kott, hátha nem fogadják. Amíg anyuci kicibálja a mű­anyag kosarat abból a nagy halomból az ajtó mellett—az egyiknek ragacsos az alja, a másikban tej folydogálhatott, a harmadiknak csak egy füle van, a negyediknek egy se — szóval amíg megtalálja azt ami nem ragacsos, nem tejes és két füle van, addig ő körül­néz. Nagyjából hasonló ér­deklődéssel, mint Napóleon a marengói síkon közvetlenül támadás előtt. Az édesanya eddigre már felkosarazta magát, így ké­zenfogva indulhatnak a pol­cok rengetegébe. Jól tudja ő, amit már otthon, meg az utcán is a lelkére kötött az anyu: nem követelőzik, ahogy szokott, legfeljebb egy rágót kap és kész, aztán befogja a száját, mert ha nem, akkor ez volt az utolsó eset, hogy ma­gával hozta. — De miért csak olyan ke­vés dolgot tesz a kosárba, amikor annyi minden finom­ság van körös körül? Meg egy rágó különben sem rágó — gondolja végig parányi agyá­ban az állapot tarthatatlansá­gát, és egy óvatlan pillanat­ban kinyúl egy zacskó Neg- róért. Erre töltött-, kemény-, gyógy- és selyemcukorkákkal teli zacskók valóságos zuha- taga indul meg lefelé a polc­ról. Láttára az őrt álló eladó — ő vigyáz rá, hogy ne lopja­nak a nénik meg a bácsik — ideges lesz, a boltvezető még idegesebb, az anyu meg a leg­idegesebb. Az eladó szerint jobban kellene ügyelni a ki­csire, a vezető szerint az anyuka miért hozta magával, ha egyszer nem tudja fegyel­mezni, egy néni szerint leg­alább ilyenkor az apjának kellene vigyázni rá, egy bácsi meg azt mondja, hogy a mai gyerekeknek semmi sem elég, bezzeg ő hajdanán csak a medvecukrot ismerte, mégis ember lett belőle. Anyuci fölszedegeti a zacs­kókat a földről, aztán kétszer is megrángatja és elsziszegi: haszontalannak, szófogadat- lannak tartja, ezen kívül is az agyára megy és most már nem vesz neki rágót sem. Erre ő ordítani, visítani kezd, majd rövid közelharc után megsze­rez egy csomag ropit. Mellé kólát követel. A boltban megáll a forga­lom, eladók, vevők, mind csitítani próbálják. Hiába. Anyuci már mindent a kosár­ba tesz, amit kért, sőt mű­soron kívül megeteti egy Túró Rudival, mondván, majd a pénztárnál felszámíttatja, csak jussanak már ki innen. Csendesülő nyafogás, hüp- pögés kíséretében végre kijut­nak. 5 zemben velük anyuka jön gyermekével. — Remélem megértettél: legfeljebb egy rágó és kész — hallatszik, és belépnek a bolt ajtaján. Réti János Gyermek a boltban Kelet-Magyarország 3 Nézőpont Tejet Pestnek Balogh Géza T) udapesten nincsen tej. D Az elmúlt napokban szinte semmi mással nem foglalkozott a magyar sajtó, csak e — különben tényleg nehezen megemészthető — hírrel. Aztán, ahogy lenni szokott, hamar napirendre tértek fölötte. Néhány nap­pal később már csak aprócs­ka információban számoltak be arról, hogy a fővárosi vezetés e nehéz helyzetben elvárja a vidék támogatását. Ami különben teljesen nor­mális igény lenne, ha min­dez a kölcsönösség jegyében történne. Ám nekem — bármeny­nyire is erőltetem az agyam — egyetlen olyan eset sem jut az eszembe, hogy a székesfőváros segített volna a vidéken, ha az szorult helyzetbe került. Még csak véletlenül sem hallottam ar­ról, hogy mondjuk a hatodik kerület képviselői ellátogat­nak Kishódosra, Magosliget­re, vagy Tiszaszentmárton- ra, s feltérképezvén az ottani gondokat, pár napon belül már hozzák is a segítséget. S ezen még csak csodál­kozni sem lehet, hiszen így van ez már jó pár évtizede. Ha még nem jött volna rá a tisztelt olvasó, most tudato­sítjuk, hogy a Vidék-Ma- gyarországnak csupán az a dolga, hogy gondoskodjék Budapestről. így volt régen, így van ma is. Egy óriási méhcsalád az ország, ahol a méhdolgozók tízezreinek egyetlen feladata van, táp­lálni a heréket meg a király­nőt. S ezek a szerencsétlen dongók teljesítik is híven a kötelességüket, hiszen erre születtek, ezt parancsolja nekik a természet törvénye. De a vidéken élő embere­ket miféle törvény kényszerí­ti arra, hogy a Budapestnek nevezett anyakirálynőt va­kon szolgálják...? Elveszített évek Takács Józsefné írja Szabolcsbákáról A Kelet-Ma- gyarország rendszeres olvasója és előfizetője va­gyok. Szomorúan olvastam a doni ütközet túlélőinek a ta­lálkozóját, illetve az emlék­mű koszorúzását. Édesapám is, „hála Istennek” túlélte ezt a szörnyű, embermészárló, véres ütközetet. Ami fájó és panaszos, hogy semmilyen kárpótlás­ban nem részesül, mert már belefáradt a sok levelezésbe a budapesti hadtáppal. Ha vállalkozott volna rá, és az egészségi állapota megen­gedte volna, szívesen elvit­tem volna édesapámat a me­gyeszékhelyre a találkozóra. Itt szeretném bemutatni őt: Puskás Miklós (sz. Ertar- csa, 1908. december 6.), édesanyám: Puskás Miklós­áé (sz. Mudra Mária, 1915. szept. 15.). Lakásuk: Penész- lek, Móra F. u. 16., 4267.' Házasságot 1934-ben kötöt­tek, öt gyermeket neveltek fel, ebből 3 katonafíút. Ha Isten élteti Őket, márciusban 59 éves házasok. Ez az em­ber, aki élet-halál harcot ví­vott, sáncot ásott, és a körül­vett gyűrűben hetekig voltak a Don-kanyamál, most ki van rekesztve a társadalom­ból. mert már megöregedett és tehetetlen. Ezeknek az éveknek szenvedője volt édesanyám is, aki 3 gyer­mekkel maradt egyedül és küzdött a mindennapokért. Ezeket mind azért hóm, mert felkutatlan túlélők van­nak, akik csak a rossz emlé­kekkel élnek és a szerzett be­tegségekkel. Kommentár________________________ Becsapás reklámok Nábrádi Lajos F elháborodva mondta a minap áfész-elnök is­merősöm: egy nyíregyházi cég azt hirdeti, hogy egy áru (nem nevezzük meg, nehogy ingyenreklámot csináljunk) náluk a legolcsóbb. Az elnök szerint az ő vidéki szövet­kezete azt az árut régóta 10- 20 százalékkal még olcsób­ban adja. A Nálunk a legol­csóbb reklámfeliratok sem tetszenek a derék szövetke­zeti elnöknek. E sorok írójá­nak sem. Sok-sok vásárló szintén kifogásol rengeteg reklámot, újsághirdetést. A vásárlók ugyanis néha nem azt kapják, amit a hirdetés­ben olvastak, vagy nem any- nyiért... Megyénk több polgára panaszkodott, egy • pesti székhelyű francia-magyar kft. a múlt nyáron a Nép- szabadságban hirdetést adott fel, amelyben azt ígérte: a megrendelő ki­töltése után postán küldenek receptet arra, miként lehet 21 napon belül nagy nyere­ményhez jutni. A recept garantálja a nyerést. Sok reménykedő ember küldte a megrendelőt, majd 1700 forint befizetése után kapott egy zagyvaságokat tartal­mazó „könyvet". Nyere­ményről senki nem tudott beszámolni. E pesti cég január közepén fogyókú­rához kínált titokzatos re­cepteket. Megint várja a megrendelőt, de előre me­gint nem árulja el, hogy az utánvétnél a megrendelőnek mennyit kell majd fizetnie. Az árajánlat nem fért rá a jókora papírra? Az öndicsé­ret (a cég dicsérete) ráfért? Megyénk több kereskedője közli, hirdeti: „Csak nálunk kapható”, ltt-ott hozzáte­hetjük: Csak nálunk, Eu­rópában.

Next

/
Thumbnails
Contents