Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-04 / 2. szám
12 Kelet-Magvarország KULTÚRA 1993, január 4,, hétfő Merre van a magyar hazám? SZEBENI ILONA Merre van a magyar hazám?,. Kényszermunkán a Szovjetunióban 1944-1949 Nyíregyháza (KM) — A második világháború utolsó szakaszában, de még a magyarországi harcok idején a front mögötti területen — 1944—45 telén — olyan eseménysorozat zajlott le, amely az akkori világhelyzetben elenyészőnek tűnik, a világtörténelem jelentéktelen epizódja, de a magyar nemzet számára vitathatatlanul sorstragédiát jelent. Nyíltan szembe kell néznünk végre azzal a ténnyel, hogy a béke éveiben sok ezer Szovjetunióba internált magyar állampolgár veszítette el az életét Ukrajnában és a hatalmas szovjet birodalom többi hírhedt munkatáborában. Mint ma már tudjuk, sok szabolcsi is volt közöttük. Az elhallgatás, a félretájékoztatás, a tények tudatos elferdítése a tragédia elsorvasztását szolgálta, de a téma nem avult el, és soha nem is tűnhet feledésbe. Szebeni Ilona is küldetésének érezte, hogy megörökítse az annyiszor megtiport magyar nép történelmének ezt a fájdalmasan szomorú, sötét fejezetét. Merre van a magyar hazám című könyvét a Széphalom Könyvműhely jelentette meg. A könyv a kiadónál megrendelhető. ( 1068 Budapest, Gorkij fasor 38.) A mozidoboz háza tájáról Milyen műsorrendet ígér a Tvl? Budapest (MTI - Press) — Az új esztendő változást hoz a Tv 1-es csatornáján is. A tervek között sokféle újdonság szerepel. A műsorstruktúrát áttekintve, először valamiféle rendszeresség igénye ötlik szemünkbe, vagyis a meghatározott napok és meghatározott órák mindig bizonyos műsorokhoz kötődnek. Újdonság és nagyon örvendetes, hogy oktatási sáv is helyet kapott 12-14 óra között. Ez a tévés műfaj sokfelé ismert és sikeres, elég a hosszú sorból a legismertebbet, a BBC-tanfolyamot említeni. Az elképzelések között leginkább a rendszeresség igénye és szándéka az űj. A műsorok általában 17.30-kor kezdődnek, különféle magazinműsorokkal a főműsoridőig. Eredeti helyén marad a Híradó, azt követi a reklámoktól övezett sportadás, majd a húszperces AKTUÁLIS. Kilenc órától mindennap más és más: hétfőn színházi közvetítés, tévéjáték vagy opera. Keddenként sorozatok (januárban a Privátkopó, februártól a Klinikák). Szerdán filmek, melyeket bővebb sportprogram követ. Csütörtökön megmaradna kéthetente a Szomszédok és a Friderikusz-show, a közbülső hetekben folytatódik Kepes András sorozata, ekkor lesz a Töltsön egy órát kedvenceivel, és indul egy új program is, mely az ország különböző kis településein élőket, szokásaikat, környezetüket kívánja bemutatni. Péntek este Mozivarázs, és ekkor játszhatunk Mészöly Dezsővel és Fellegi Adámmal. Szombaton és vasárnap filmek sora és... ágyból is megszemlélhetjük Budapest éjszakai életét. Hoz valami újat az új esztendő, vagy marad a kimosott, kicsit átszabott, vasalt régi? Majd meglátjuk! Hogyan beszél az ifjúság Budapest (MTI) — Az Anyanyelvápolók Szövetségének december 28-i, kibővített elnökségi ülésén Grétsy László főtitkár nyújtotta át az Édes Anyanyelvűnk folyóirat és a Dunaholding Alapítvány által közösen meghirdetett Hogyan beszél ma az ifjúság című pályázat legjobbjainak a díjait. Grétsy László kitért rá: a pályázatra 71 munka érkezett. A dolgozatok többségét, szám szerint 44-et tanulók készítették, 13 pedig határainkon túlról, Erdélyből és a Vajdaságból érkezett. A zsűri tizenegy harmadik, négy második és egy első díjat adott ki. A beérkezett munkák közül legjobbnak Tasnádiné Rónaky Edit, pécsi iskolaigazgató pályamunkáját értékelték. Dobon a dobi múzeum Tiszadob (KM - Bodnár István) — Árverezik a tisza- dobi falumúzeumot és a képtárat — olvastuk a napokban az egyik hirdetésben. Először nem is nagyon akartuk elhinni a mellbevágó hírt, így Tiszadobon érdeklődtünk, hogy is lehet ez. Szabó Péter, a település polgármestere szintén csak az újságból értesült arról, hogy a Táncsis tsz társadalombiztosítási tartozásai fejében több ingatlant árverezésre jelölt meg, köztük a múzeumot is. A falumúzeumnak amúgy is igen szövevényes története van, többször is gazdát cserélt meglehetősen homályos körülmények között, urambátyá- mos alapon. Az MSZMP kezelésében levő, tetszetős épületet a párt 1983-ban eladta a termelőszövetkezetnek. Ezt a téesz akkori vezetése suba alatt vette meg, a tagság csak később értesült róla, egyébként semmi szükségük nem volt rá. (A kapott 600 ezerért a párt új székház építésébe kezdett). Mivel a téesz az épületet nem használta, jólelkűen felajánlotta, hogy a községi könyvtár költözzön oda. A könyvtár aztán 1991-ben továbbvándorolt a párt funkcióját vesztett székházába, és a könyvtár helyén alakult ki a falumúzeum, amely Réti Mátyás festőművész gazdag képtárát is megkapta adományként. Takaros múzeum, értékes képtár A polgármesterrel meg is nézzük a takaros múzeumot. Öt helyiségében nagyon szép helytörténeti kiállítás van, amelyet Kuki Lajos nyugalmazott iskolaigazgató alapozott meg sokéves gyűjtőmunkával. Maga a képtár is látványos, komoly érték. Mindez most az utcára kerülne. A polgármester elmondta azt is, hogy már korábban is kérte a téesztől az épületet, igaz, csak kedvezményes áron tudták volna megvásárolni, mivel a gázépítés és más kiadások miatt szűkös a község anyagi helyzete. A téesz erre nem volt hajlandó. Szegényebbek lesznek Ottlétünkkor kerestük a téesz elnökét, de ő a határt járta. Beke Sándor téesz vezetőségi tag viszont szintén felháborodva fogad, ők sem tudtak arról, hogy a település múzeumát el akarják adni a társadalombiztosítási hátralék megfizetése miatt. Úgy véli, a vagyonmegosztással így is sok igazságtalanság történik, és más épületet kellett volna felajánlani. A falumúzeum megszűnésével, kitelepítésével a község lesz mindenképpen szegényebb. Végül telefonon sikerült utolérni Bán György megbízott téeszelnököt: — Sajnos a téesznek komoly tartozása van, amit meg kell Fizetnie. így a belterületen levő összes ingatlanunkat felajánlottuk. Más kérdés, hogy el fog-e kelni. Beszélgetés közben kiderült, hogy az ingatlant 1 millió -háromszázra értékelték, de a licitár jóval alacsonyabb volt. A községnek is eladták volna ennyiért. A dolog szépséghibája, hogy annak most nem is ajánlották fel. Eredménytelen licit Szerencsére az első licit alkalmával a múzeum épülete nem talált gazdára. Tiszadob számára az lenne a szerencsés, ha a következő árveréskor is így történne. Mert mindenképpen érthetetlen, miért kell ezt az épületet eladni, a múzeumot és képtárat kilakoltatni? Érthetetlen, miért kerülhet eladási listára Tiszadobnak egy olyan épülete, amire büszke is lehetne. Nem voltak soha vetélytársak Két színészóriás: Ruttkai Éva és Dómján Edit Dómján Edit Keresem emlékeimben a fiatal Ruttkait, felidéződnek bennem jelenetek Molnár Ferenc, Aldous Huxley, Gyárfás Miklós, aztán Schiller, Shakespeare és más klasszikusok darabjaiból. Hiszen oly mindegy volt, hogy a Capulet lányt, Júliát játszotta-e vagy éppen a színésznőcskét, filmen, A butaságom történetében, a varázslat, amit ránk, a közönségre gyakorolt, mindig egyforma volt. Akinek megadatott a szerencse, hogy személyesen és közelebbről ismerhette, arról is beszámolhat: bármennyire is ő volt korának Nagy Primadonnája, ezt mindig allűrök nélkül, természetes és barátságos lényként élte meg. Művészi egyedülvalósá- ga mellett ez csak fokozta emberi nagyságát. Egy másik nagy színésznő halottunk hatvanadik életévét ülhette volna karácsonykor, ha nem vetette volna el önként, magamagától virágzó életét. Dómján Edit már egészen ifjú korában úgy döntött — mesélték azok, akik akkor ismerték —, hogy negyven éven túl nem érdemes élni, öregnek nem szabad lenni. Mondta ezt húszévesen, ám abban a korban ki veszi komolyan az efféDolezsál László felv. le kijelentéseket? Ki gondolta volna, hogy éppen Editnél komolyan kellett volna venni? A Ruttkai Évát követő nemzedéknek Dómján volt a legtöbbet ígérő képviselője. Sőt, az ígéret nagy részét önmaga választotta halála napjáig be is váltotta. Nem utánozta Ruttkait, mást sem, fő vonzereje mégis hasonló volt: a magával ragadó természetesség, az elbűvölő kedvesség, és az, hogy mindig, minden szerepében igazi varázslatra volt képes. Akár A bolond lány címszerepét élte. akár Molnár Ferenc Üvegcipőjének kis cselédlányát, aki amiben látta, képtelen őt elfelejteni. Sőt: attól kezdve azt a Domján-megal- kotta szerepet elképzelni sem tudja mással. Fantasztikus személyi kisugárzása volt, ez volt a legfőbb titka. Ruttkai és Dómján szerették egymást, sohasem álltak ve- télytársakként szembe, mindegyikük elismerte a másik kivételes képességeit. Időnkint talán most is együtt sétálnak, jó barátságban az elíziumi mezőkön, és letekintve keresik — meglehet, ők már meg is találták — azokat az újabb kiugró színésznőtehetségeket, akik a helyükbe léphetnek és léptek. — 18 éves bakfis — nem is lehetett szó más pályaválasztásról, csak a színésziről. nozta is súlyosbodó betegsége utolsó éveiben, öreg sohasem volt, öregnek nem láthattuk. Barabás Tamás Szilveszterkor született egyike a magyar csodáknak. Szilveszterkor, mint Az apostol hőse, s mint annak a költője, Petőfi Sándor. Ezt a magyar csodát, aki 65 éves lenne éppen, Ruttkai Évának hívták. A Jászai Marik, a Varsányi Irének, a Bajor Gizik válogatott csapatába való. Talán abban különbözött említett nagy elődeitől, hogy már 3 éves korában abszolút természetességgel foglalta el a színpadot. „Köszöntelek, tündérkirálynő!” — ezek voltak az első, kimondott szavai a színpadon, a Lakner bácsi gyermekszínhá- zában. A Lakner Artúr-féle színtársulat tagjai közül nem Éva volt az egyedüli, aki később, felnőtt korában is megmaradt a színipályán, ám egyedül volt közöttük, aki oly sokra vitte. Lakner bácsi színháza ugyan még a háború alatt megszűnt, a gyermekek azonban (a kis színészek is, meg nézőik is) időközben felcseperedtek, és a háború után kezdődő új életben Ruttkai Évánál A Vígszínházhoz került, a magyar színházművészetnek igazi fellendülést hozó Jób Dániel keze alá, aki egy másik, korábbi felfedezettje, 7o/- nay Klári helyén próbálta ki. Történt, hogy Tolnay megbetegedett, de Jób nem akarta, hogy az előadás elmaradjon, így egyetlen próbával a szöveget — amúgy is régen kívülről tudó — Ruttkai Évára bízta: ugorjék be a beteg Tolnay helyett a Hattyú címszerepébe. Egyszer, évtizedekkel később, hetvenedik születésnapján Tolnay egy interjúban elmondta e sorok írójának: akármilyen lázas volt is aznap, este felkelt a betegágyából, titokban belopózott a színházba, és fájó szívvel —, de azért örömmel! — látta, nincs pótolhatatlan ember, ő sem az, ez a Ruttkai nevű csitri remekül oldja meg az ő szerepét. A Vígszínház maradt Ruttkai otthona egy életen át. Annak volt a primadonnája, kimagaslóan az első számú színésznője halála napjáig, Az öreg hölgy látogatása zsarnok asszonyát, de bármennyire kíRuttkai Éva
