Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-21 / 17. szám
lí>93. január 21., csütörtök HAZAI HOL-MI Kelet-Magyarország 5 A rászoruló ember mentsvára Bemutatkozik a Jóléti Szolgálat Alapítvány Orvost választottunk, nem rendelőt Budapest, Nyíregyháza (KM - Sz. J.) — Nemegyszer írtunk már a Jóléti Szolgálat Alapítvány egy-egy központi pályázatáról és a helyi szervezet ténykedéséről. Ilyenkor mindig fel is keltjük az olvasók érdeklődését, akik az alapítvány rendezvényei, címe felől érdeklődnek. Hogy minden információ egyszerre álljon rendelkezésére, most összefoglaljuk a legfontosabbakat. A központi alapítvány székhelye Budapesten van. Teljes neve: Jóléti Szolgálat a Lokális Szociális Hálózatok Fejlesztéséért Alapítvány. Hárommillió ECU Országos hatáskörű, független szervezet, a Népjóléti Minisztérium alapította. Olyan országos jelentőségű humán programok megvalósítását segíti elő, amelyek a népjólétiszociális ágazatban az önszerveződő közösségeket aktivizálják. Ezen keresztül a társadalom hátrányos szociális rétegeit hozzásegíti ahhoz, hogy kikerüljenek a segélyezetti körből és belső erőtartalékaik mozgósításával önmaguk erejéből teremtsenek egzisztenciát. Az alapítvány célja a legkiszolgáltatottabb egyének és családok, a hátrányos helyzetű fiatalok, a munkanélküliek, a rossz munkaerőpiaci pozícióba kényszerülők, valamint a megváltozott munkaképességűek nagyobb életesélyének és társadalmi integrációjának elősegítése. Az is törekvése az alapítványnak, hogy — együttműködve az önkormányzatokkal — támogassa ebben a témakörben a helyi egyéni, állami és egyházi kezdeményezéseket. Az alapítvány pénzügyi forrásainak legnagyobb hányadát az Európai Közösség Phare segélyprogramjából származó 3 millió ECU alkotja, de számottevő az alapító Népjóléti Minisztérium hozzájárulása, valamint bankok és egyéb szervezetek befizetései is. Aktív szociálpolitikai struktúrák és eszközök megteremtésén fáradoznak, tehát tevékenységük hosszú távú. Az uborkán kívül munkaalkalom és pénz is terem Szekeres Tibor felvétele Programjukat országos alapítványi hálózaton keresztül kívánják megvalósítani. Számunkra előnyös, hogy hároméves tervükben elsőbbséget adnak az ország gazdaságilag elmaradott, foglalkoztatási és szociális szempontból is hátrányos helyzetű régióinak, így 20 helyi alapítvány kezdheti majd meg működését. Szolgálat megyénkben is Megyénkben tavaly májusban kezdte meg működését a Nyírség Jóléti Szolgálat Alapítvány. Már bejegyzésük előtt is szerényen, csendesen tették, amit a lelkiismeretük diktált. A hivatalossá válásuk óta meg aztán egyre többször habarnak magukról. A sikerekről és az elképzelésekről váltottunk szót Demjanovich Emil ügyvezetővel (aki néhány hete kórházban fekszik infarktusgyanúval). Ami a legfontosabb, hogy felépült a közösségi házuk, aminek első ütemét ünnepélyes keretek között át is adták. Ehelyütt mondanak köszönetét a segítségért a megyei polgárvédelmi parancsnokságnak, a mentőszolgálatnak, a nyíregyházi polgármesteri hivatalnak, a Krúdy gimnázium tanulóinak, a Slip és a Margaréta Táncegyüttesnek. Alapítványi keretek között szervezett támogatásuk főként azokra irányul, akik koruknál és egészségi állapotuknál fogva korlátozottan tudnak alkalmazkodni a munkahelyek gyorsan változó követelményeihez, a családi kötöttségek, az elszegényedés, valamint etnikai tényezők miatt munka- vállalási nehézségekkel küzdenek. Szárnyaik alá veszik az elesetteket, az ápolásra, szociális gondoskodásra szorulókat. S ez nemcsak jelszó, hanem már valóság is. Felvették a kapcsolatot egy százszázalékos rokkant fiatalemberrel, akit külső munkatársuk rendszeresen látogat. Az a tervük, hogy ezt a karitatív tevékenységet tovább szélesítik s ehhez társakat is keresnek. Nyitottak egy külön számlát, ahová várják azoknak a pénzadományait, akik egyetértenek e rehabilitációs szándékkal (Magyar Takarékszövetkezet Bank RT. 449-98912/19209362, Nyíregyházi Jóléti Szolgálat Alapítvány a testi és szellemi fogyatékosok támogatására). A pénzt címzetten is szívesen veszik, akkor rá kell írni a nevet, akinek a javára kívánják felhasználtatni. Folytatják majd a tetőtér beépítését, ahol hajléktalanok juthatnak ideiglenes szálláshoz. Ahogy alkalmas lesz az •időjárás, megfelelő technikai előkészítés után a 15 500 almafacsemetét kitelepítik hathektáros végleges helyükre, és folytatják a támrendszeres uborkatelepítést. Ezeket a munkákat hátrányos helyzetűek és munkanélküliek fogják elvégezni, így a jelenlegi 9 foglalkoztatott mellé újabbakat vesznek fel. Profilbővítést nem terveznek, ami persze nem jelenti azt, hogy olyan akciókra, mint a tavalyi ruhaosztás (6-700 rászoruló gyereket érintett), nem fognak sort keríteni. Nagy feladatok előtt Tehát nagy feladatok előtt állnak, ezért nemcsak a pénzadományokat fogadják hálásan, hanem minden más jellegű, akár a beruházás folytatásához hozzájáruló eszközök, berendezések felajánlását is köszönettel veszik (számlaszámúk: Magyar Takarék- szövetkezet Bank Rt. 449- 98912/106-14218). A (pályázatokat gyakran kiíró) központi alapítvány címe: 1051 Budapest, Arany J. 6-8., a Nyírség Jóléti Szolgálaté pedig: Nyíregyháza, Benczúr tér 7. Előzetes telefonon történő (42/10-256) egyeztetés után bárkinek szívesen állnak a rendelkezésére. Ez a felvétel készült... A felvétel készülhetett volna a romantikus Anadalúziában vagy a rejtélyes Mexikóban. Ám nem kellett olyan messze menni. Imigyen tárulkozik ki makacsul a mült a megyeszékhely belvárosában balAzs Attila felvétele Nem hátrálnak Nyíregyháza (KM) — Nemrég részletesen foglalkoztunk azzal a szülői aláírásgyűjtési akcióval, mely a normatív támogatásból „kicsúszott” bölcsődék nehéz helyzetére kívánta felhívni a figyelmet. Négy nap alatt 25 ezer aláírás gyűlt össze, melyet a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének képviselői azóta sem tudtak átadni a népjóléti miniszternek, bár már többször egyeztettek időpontot. Koperecz Mártonnét, a BDDSZ nyíregyházi titkárát kérdeztük a várható fejleményekről. — Február 2-án lesz országos értekezletünk, ahol elmondom, hogy inkább szánjunk rá egy kis időt és gyűjtsünk annyi hitelesített aláírást, amennyi kell a népi kezdeményezéshez (ennek megvan a realitása), azt adjuk át Szabad Györgynek és így próbáljuk meg elérni a bölcsődei költségvetési tétel parlamenti újratárgyalását. A kártyarendszer beváltotta a reményeket Nyírbátor (KM - Kovács Éva) — A biztosítási kártyák leadásával orvost, nem pedig rendelőt választottak annak idején a betegek — derült ki azon a tanácskozáson, amelyet a hét végén Nyírbátorban tartottak. Az egészségügyben dolgozók tájékoztatására szervezett fórumnak Kincses Gyula, az MDF parlamenti képviselője, az egészségügyi reform kidolgozásának egyik aktív résztvevője, valamint Szendrei László képviselő volt a vendége. Az előadó hangsúlyozta: az egészségügy reformja összességében sikeresnek nevezhető, az alapellátásban bevezetett kártyarendszer beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A további tennivalók között a fő hangsúlyt a teljesítményarányos finanszírozás fokozatos bevezetésére helyezik. Ez pedig a gyakorlatban azt jelenti, hogy a körzetekben, gyermek- gyógyász szakrendelőkben tevékenykedő háziorvosok alapfizetése fokozatosan csökken, míg a kártyapénze fokozatosan nő. — Végső cél — emelte ki Kincses Gyula —, hogy három-négy éven belül az alapellátásban megvalósulhasson a teljesítményen alapuló finanszírozás. Az előadó fontosnak tartotta hangsúlyozni: az alapellátásban bevezetett bármely változás nem jelenti azt, hogy a betegnek fizetnie kell a rendelőkben. Működjön bármilyen módon, bármilyen szervezésben az egészségügyi szolgálat, a társadalombiztosítás azt mindenképpen finanszírozza, a beteg tehát nem fizet. A legnagyobb érdeklődés épp a működtetési formák körül bontakozott ki. A háziorvosi szolgálat bevezetésével az egészségügyi kormányzat nyíltan hangoztatott célja az volt, hogy a háziorvosok — amennyiben jónak látják — vállalkozás formájában is gyógyíthassák betegeiket. A törvény számukra ehhez egyértelmű lehetőséget ad, igaz, a döntésben aktív szerepet szán a területileg illetékes önkormányzatoknak is. S épp ez az, ami a legtöbb félreértést okozza: az önkormányzatok java része fél az újtól, s hiába a népjóléti tárca óhaja, nem támogatja az orvosvállalkozásokat, pedig mint az előadó szavaiból kiderült, a jövő útja mindenképpen ez. Törvény írja elő azt is — ismételte meg az előadó —, hogy az önkormányzat köteles ingyen átengedni az orvosnak a rendelőt abban az esetben, ha vállalkozóként területi ellátást is magára vállal. Mi van akkor, ha az orvos az önkormányzat támogatása nélkül kezd vállalkozásba? Hozhat-e helyette újabb orvosokat a polgármesteri hivatal? — hangzott el a kérdés a tanácskozáson, melyre válaszul dr. Kincses Gyula elmondta: az önkormányzatnak ehhez joga van, csak nem szabad elfelejtenie: a kártyák leadásával orvost, nem pedig épületet és rendelőt választottak a betegek, könnyen megeshet hát, hogy az ily módon gondolkodó, az orvost megleckéztetni szándékozó önkormányzat nem a vállalkozó orvossal, hanem saját magával babrál ki. Magas fizetést ad olyan orvosnak, aki kártyák híján a gyógyításból nem vállalhat semmilyen szerepet. A fórum résztvevői befejezésül még megtudhatták: az egészségügy reformja minden nehézség ellenére tovább folytatódik, s az alapellátás után a kórházakban várható e téren komoly változás. Gáz, szolgáltatóház Bizakodás és félelem Jándon Jánd (KM - DM) — Az év eleje a tervkészítések időpontja, így van ez Jándon is. Baka István jegyző bizakodva, de egy kis félelemmel néz 1993 elé. Ami biztos: az idén a faluban élő 320 családból 160-nak vezetékes gáz szolgáltatja majd az energiát. Már tavaly július óta Fizetik az emberek a havi 2500 forintot részletekben, így nem lesz olyan megterhelő a harmincezer forintos hozzájárulás. Tervezik — amihez már elküldték a pályázatot is — egy szolgáltatóház felépítését. Helyet kapna benne az orvosi rendelő, a posta (ők anyagilag is támogatják a beruházást), a körzeti megbízott rendőr irodája és egy fodrászüzlet. Ennek megvalósulása természetesen a pályázat elfogadásától is függ. S ami probléma lehet: a településen a lakosság egyharma- da cigány, s közülük munka- viszonnyal csak nagyon kevesen rendelkeznek. Összességében is gond a munkanélküliség, hisz a 350-360 munkaképes állampolgárból körülbelül 220-nak nincs állása. Ezért is várták különös figyelemmel az új szociális törvényt. S ha igazak a sajtóban beharango- zottak, nem tudni, miből fedezi az önkormányzat a segélyek és támogatások összegét. A termelőszövetkezet még működik és a Start vállalat üzemében is dolgoznak harmincán, de mindez kevés. Helyben nincs is más munka- lehetőség. Nehéz helyzet elé állította az embereket, hogy Vásárosnaményban sorra zártak be az üzemek, s az ott dolgozók is padlóra kerültek. Úgy lecsökkent a bejárók száma, hogy a Volán megszüntette a késő esti autóbuszjáratot. Jánd híres volt a szép számú szarvasmarhacsordájáról, de mára alig maradt az állatállományból. A lehetőségek között említette még a jegyző a Tisza-part jobb kihasználását, hisz nyáron egy-egy hétvégén 800- 1000 ember is megfordult itt. ’92-ben elkészült a parthoz vezető szilárd út, de a továbblépéshez hiányzik a villany, a víz. Mindez 8-10 millió forintba kerülne, csak sajnos, erre egyelőre nincs pénz. Igen, a pénz! Valahol mindig oda lyukad ki az ember Jándon is. Bár még nincs elfogadott költségvetése a településnek, annyi biztos, az intézményeknek működniük kell, ezekhez a pénzügyi fedezetet elő kell teremteni. S ha minden kötél szakad, legfeljebb a beruházást lehet elhagyni, mert hitelt, ha nem muszáj, nem akarnak felvenni.