Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-20 / 16. szám
1993. január 20., szerda OLVASÓINK LEVELEIBŐL Kódorgó kutyák Több lakos nevében is írom ezt a levelet, talán lesz hatása. Elviselhetetlenül sok már a környékünkön kódorgó kutya. Legalább nyolc-tíz eb van egész nap az utcánkban, nem mind gazdátlan, mert sajnos, arra is van példa, hogy valaki felelőtlenül kiengedi a kutyáit az utcára, hiába szólunk neki többen is. (Remélem, magára ismer az illető.) Hamar sötétedik, a gyerekek félnek hazajönni az iskolából az ebek miatt, és bizony, az itt lakók közül nem egy embert ért már bosszúság a kutyák jóvoltából, amikor a munkából otthonába igyekezett. Több városban felhívják az emberek figyelmét, hogy tartsák az udvaron a kutyáikat, mert a kóbor ebeket begyűjtik, akkor miért nem lehet ezt megtenni Nyírbátorban is? Bákonyiné Brátis Zsuzsa Nyírbátor, Móricz Zs. u. 9. Áldozatok a telefonfülkék Örömmel olvastam a rendőrségi beszámolót, hogy szilveszterkor nagyobb baleset, tűz, komolyabb rendbontás nem történt Nyíregyházán. Aztán a városban járva megdöbbenve láttam, hogy néz ki két központi helyen lévő telefonfülke. A könyvtár mellettinek leszakítva az ajtaja, a fülke mellett hever, alatta darabokban az ablaküvege. Úgy emlékszem, ezt a fülkét az óév utolsó napjaiban szedték rendbe a posta dolgozói. A másik fülkének — a múzeum előtt, a Széchenyi utcán — „csak” az ablaküvegét törték be. Miféle rossz szellem szállta meg azokat, akik így megrongálták a fülkéket? Talán nem tudták használni a telefont, mert azt már előttük tönkretették hasonló emberek? Minden ilyen kártétel nehezebbé teszi a lakosság életét, mert el kell szaladni máshová, ha a mentők, tűzoltók, rendőrség sürgős segítségére van szükség. Lehet, hogy épp a rongálok érdekében! Még az sem mentette meg a fülkéket a pusztítástól, hogy az egyik a rendőrség közelében, a másik a múzeumtól egy lépésre van. M. Takács Ferenc Nyíregyháza Vámkezelés 1992. december 9-én értesítést kaptam a budapesti 14. számú vámhivataltól, hogy részünkre érkezett Németországból egy 14,80 kg-os csomag. Ebben 2,5 kg kávé, amely vám alá esik. Vállaljuk-e a költséget, vagy elárverezik, vagy visszaküldik a feladónak. Azonnal kitöltöttük a nyilatkozatot, még kilencedikén visszaküldtük azzal a válasszal, hogy igen, vállaljuk. Minden karácsonyra kapunk ajándékcsomagot a barátainktól, ez így van megbeszélve. Most jön a meglepetés: a csomag december 18-án megérkezett. Kifizettünk 259 forintot, ebből 196 vámtartozás, a vámközvetítési díj 20 forint, átcsomagolás 20 forint, plusz valami 20 forint, és a házhoz szállítás 30 forint, ami reális. A két és fél kilós kávé nem volt benne, helyette egy értesítés, hogy a 2,5 kilogramm kávé nem vámkezelhető. Érthetetlen, hogy ha kivették, miért kértek nyilatkozatot a csomagot illetően. Akárki bontotta ki, én nem kértem rá. Miért kell nekem megfizetni az átcsomagolást, vagy nem munkaidőben teszik? Az, aki ilyen vandál munkát végzett rajta, még bírságot is érdemelne, mert a dobozokon a celofán is fel volt tépve, sőt az általa elszakított csomagolt áru egy nejlonzacskóba beletéve, összedobálva, a csokoládé eltörve érkezett. írtam Túri Zsigmond őrnagy úrnak, a hivatal parancsnokának panaszos levelet december 19-én, de választ nem kaptam. Kérdeztem tőle, mi lesz a 2,5 kg Jacobs kávé sorsa? Aki küldte, az ki is fizette, és mégis kivették. December 15-én írtak a Vass család bosszúságáról, a valóságról mi is meggyőződtünk. Pankotai Andrásné Mátészalka, Mátyás király u. 24. Az óvodások köszönik Azt hittem, ebben a rohanó világban nincs az emberekben szeretet egymás iránt, nem segítenek egymásnak. Tévedtem. Karácsonykor az óvodánkba játék és pénzadomány érkezett. Szeretném megköszönni a Mól Rt. igazgatójának, Keresztény Zsoltnak, a Demecseri ÁFÉSZ elnökének, Molnár Tamásnak, hogy a ké- ki napközi otthonos óvoda kilencven gyermekének örömet szereztek karácsonykor. Farkas Lászlóné óvodavezető napközi otthonos óvoda Kék, Kölcsey u 15. Örömet vittünk Karácsony előtt elmentünk a helyi szociális otthonba, hogy egy kis örömet szerezzünk az otthon lakóinak. A vezetőnő, Magyar Lászlóné szép köszöntővel fogadott. A nyugdíjasklub énekkara rövid műsort adott elő, utána egy kis uzsonna volt, amelyet a Hóvirág nyugdíjas testvérklubbal és az otthon lakóival közösen elfogyasztottunk. Végül nagyon sok szép karácsonyi dalt énekeltünk el együtt, és mindenki meghatódva búcsúzott. Czipó Andrásné Őszirózsa Nyugdíjas Klub Nyírtelek Keserű külvárosi történet Három nő egy lakhatatlan lakásban Nyíregyháza (KM - Szőke Judit) — Azt azért kérem, hogy a nevemet, s mindent, ami rám vall, kezelje diszkréten — csupán ennyi volt a kikötése. Dolgos, törekvő asszony, törékeny termete ellenére még a legnehezebb férfimunka elvégzésére sem rest. Napszámba jár, s szezonban még böllérkedett is, kapott érte fizetségképp néhány kiló húst. Elszegődik sütni-főzni, takarítani. Mert bármennyit fizessenek is, elkel a kiegészítés. Ismerik és szeretik a környéken, ez a szerencséje, mert csak így van a boltban hitel. Mutatja a kockás noteszt, benne tételesen, mikor mivel tartozik. Ahogy pénzhez jut, azonnal rendezi a számlát. Állítja, vannak még jó emberek... Ő már csak tudja, neki a rosszakból kijutott bőven. A történetek megrázóak, a helyszíni szemle megdöbbentő. Amikor összeházasodtak, a Jósavárosba költöztek. Először 1980-ban volt tűz a házban, mely majd két évvel később még tragikusabban ismétlődött meg. Riportalanyom, nevezzük Sz.-nek, bentrekedve hatodik emeleti lakásában, erős füstmérgezést és idegösszeroppanást szenvedett. Ennek aztán életében számtalan következménye lett. 1987-ben leszázalékolták, 1989-ben elváltak. Az apa nemhogy nem érdeklődik gyerekei iránt, hanem inkább gán- csoskodik, ahol csak tud. Ügyesen kibekkeli a gyerektartást, s bár mindenki tudja, nogy nem élnek élettársával — már anyagi értelemben — rosszul, még végrehajtást sem tudnak elrendelni, mert minden az új asszony nevén van. Az egyik lány 16, a másik 19 éves, nagyon jó tanulók, a nagyobbik főiskolára készül. Eddig a történet, mely ha szomorú is, de gyakori. Ám ennyivel a bajnak nem szakadt vége. Ami a legelképesztőbb, az a lakhatatlan lakás, amiben élni kénytelenek. Az építkezést 1984 nyarán kezdték el. Minden anyagot megvásároltak, s egy kisiparost bíztak meg a kulcsrakész átadással. Az ellenőrizetlen helyzetet az iparos kellőképpen kihasználta. Olyannyira, hogy minden anyagot , jcispó- rolt”. A 96 ezer forint munkadíjat viszont bezsebelte. A lakhatási engedélyt úgy adták ki, hogy a házba be se mentek. Szekeres Tibor felvétele Pereskedtek, persze, de hi- ábavalóak voltak a szakértői vélemények, a pert a „mester” nyerte meg. Fellebbezésnek helye nincs. A házban kívülről semmi kivetnivalót nem látni, csak éppen belül még a laikus szem is észreveszi az óriási szakmai baklövéseket, szabálytalanságokat. Nem is esztétikai hibákról van szó, hanem arról, hogy a száz négyzetméternek csupán olyan egynegyede lakható. Áhogy telik az idő, úgy romlik az állag. Az ajtótokok kiválnak a falból, a rések a sarkokban egyre szélesednek. A szekrények alatt áll a víz. A szigetelés — enyhén szólva — elégtelensége miatt egy helyiség a szoba, a konyha, a fürdőszoba, a tanuló. A három nő lakhelye. Amit, ha nyolc kályha lenne, se tudna felfűteni, nemhogy az egy szem spar- helt. A vízvezeték elfagyott... Nem csoda, hogy a lányok állandóan betegek. Sz.-ről nem is beszélve, aki állandóan az orvosokat járja, most az ízületei betegek, és a dereka fáj. Együtt számoljuk, miből kell megélniük. 6500 a családi pótlék, és nyár óta 3300 forint rendszeres szociális segélyt kapnak, az 5800 forint nyugdíjat nem is vesszük figyelembe, mivel az „terhelt” a szénre felvett kölcsöntartozással. Mert az fogy a legtöbb, fa meg szén, fűteni az udvart. Sz.-nek sok minden fáj, nemcsak a szó szoros értelmében. Az önkormányzat illetékesei, ahová segítségért — legutóbb köz- gyógyellátási igazolványért — folyamodott, azzal utasítják el, hogy jól bírja magát, menjen dolgozni. Ugyanakkor látja, hogy a közvetlen környezetében kik kapnak mindenféle támogatást... Szóval, nincs igazság. De ez még hagyján. Mit csináljanak? A gyerekek jövője izgatja a leginkább. Éladná már a házat, de ki veszi meg és mennyiért?. Ő bérházba többet nem mer költözni. Talán könnyebb lesz, ahogy közeledik a tavasz, csak már múlnának el gyorsan a hidegek! Keres majd napszámot. Az is biztos, hogy még egy telet így nem lehet elviselni. Tekintete végigfut a szomszédból kölcsönkért újság horoszkópján, el sem olvassa, úgy sóhajtja, amit anélkül is tud: én rossz csillagzat alatt születtem. Ebben a nyomorult világban én egyedül vagyok. Sz. annyi, mint szerencsétlen... Jogászszemmel Javítási költségek társasháznál Dr. Kovács Mihály Piros Gézáné nyíregyházi olvasónk többlépcsőházas társasházban lakik. A ház régen tanácsi tulajdon volt, de eladták a benne lakóknak. A lakás a legfelső emeleten van, a tető rossz szigetelése miatt folyton beázik. Meg kellene mihamarabb javítani, mert levélírónknak örökös bosszúságot és pénzkiadást okoz, és elázott, megpenészedett holmijainak árát a biztosító sem téríti meg. Gondjaival azonban a többi lakó nem foglalkozik, azt mondják, nem ők áznak, oldja meg a saját pénzéből. Nemtörődömségük felháborítja levélírónkat, és azt kérdi, hogy kinek kell vállalnia a tetőjavítás költségeit. Társasházak esetében az alapító okiratban kell meghatározni azokat az épületrészeket és felszereléseket, amelyek felújításáról és karbantartásáról a közgyűlés dönt. A tetőjavítás, esetleg a tetőhéjazat cseréjének szükségességéről is a közgyűlés dönt. A közgyűlés határozatképességéhez a tulajdonostársak — tulajdoni arány szerinti — kétharmadának jelenléte szükséges és szavazat- többséggel dönt. Amennyiben a közgyűlés határozatképtelen — így volt ez olvasónk esetében is, akinek a kérésére közgyűlést hívott össze a közös képviselő, de csak néhányan jelentek meg —, akkor azt meg kell ismételni, és ez a másik közgyűlés a jelenlévő tulajdonostársak arányától függetlenül határozatképes. Azt ajánlom hát olvasónknak, hogy hívják össze a közgyűlést, mert a probléma megoldásában más nem jogosult dönteni. Egy másik olvasónknak az anyósa önkormányzati bérlakásban (ő volt a főbérlő) lakott az élettársával, akivel hol jóban volt, hol nem. Ennek az embernek a nőtestvére bejelentkezett a lakásba, de egy percig sem lakott ott. Az idős hölgyet olvasónk ápolta a haláláig, miután az élettárs erre nem volt hajlandó. Aztán, amikor megvolt a temetés, megjelent a lánytestvére is, és azzal a magyarázattal, hogy úgyis ő örökli a bérleti jogviszonyt, kiadta a lakást albérletbe. Olvasónk ezt sérelmesnek és méltánytalannak tartja, hiszen neki is van egy nagykorú gyermeke, aki az unoka jogán megkaphatná a lakást, mert így idegenhez jut, akinek ráadásul nincs szüksége rá a jelek szerint. A gyermeke egyébként már kért lakást, de nem is biztatják. A hatályos lakásügyi jog- szábályok értelmében — többek között — a gyermek is folytathajta a bérleti jogviszonyt, ha a bérlő halálakor a bérlővel állandó jelleggel együtt lakott. A gyermek esetében még olyan lehetőség is van, hogy akkor is folytathatja az elhalt bérlő után a bérleti jogviszonyt, ha nem lakott állandó jelleggel együtt vele, de az ország területén bárhol lakásigénnyel rendelkezett, és nem volt önálló lakása. Mivel az élettárs testvére csak fiktíven jelentkezett be, ténylegesen soha nem tartózkodott a lakásban, azt jelenleg is albérlők használják, javaslom olvasónknak, hogy a lakással való visszaélést jelentse be az önkormányzat lakásügyi csoportjánál, amely az igény- bevételi eljárást megindítja. Szerkesztői üzenetek özv. KOVÁCS GYU- LÁNÉ, Záhony: A televíziódíj megfizetése alól fel vannak mentve az I. és II. csoportbeli rokkantak (a III. csoportba tartozók, sajnos nem), a százszázalékos hadirokkantak, a nagyfokú hallás- és látássérültek, a hetven éven felüli egyedülállók, illetve férj és feleség abban az esetben, ha mindketten betöltötték a hetvenedik életévüket. N. TAMÁS, Kisvárda: A szomszédvitákból gyakran fejlődnek ki generációkon át tartó értelmetlen háborúk. Öt centit elnézni, elmérni is lehet a kerítés felállításánál, javasoljuk tehát, hogy próbáljanak kettesben megegyezni, együtt kimérni a mezsgyét a telken. Ha nem bíznak meg egymásban, hivatásos szakembert kérjenek fel a munkára. Az ő munkabére még mindig olcsóbb, mint az ügyvédi munkadíj, a perköltség; és egészségüket sem teszik tönkre az örökös idegfeszültség miatt. CSOMBORKÁNÉ, Nyíregyháza: A nyugdíjuk folyósítása mellett munkát vállalók bármennyit kereshetek, keresetüket nem korlátozza jogszabály. A keresetet és a nyugdíjat összevonják, és ennek alapján vonnak személyi jövedelemadó-előleget. TÓTH PÉTER, Nagy- kálló: Igazán nagyon sajnáljuk, de panaszát már nem lehet orvosolni, ugyanis a törvény úgy rendelkezik, hogy ha valaki a vagyonne- vesítési igényét 1992. április húszadikáig nem jelentette be, vagyonnevesítésben már nem részesíthető. A határidő jogvesztő volt, aki ezt elmulasztotta, minden jogát elvesztette a vagyonnevesítésre. TOMASOVSZKI MIHÁL YNÉ, Nyíregyháza: A méltányossági gyes folyósítási kérelmét attól a naptól bírálhatják el, amelyikben a kérelem beérkezett a társadalombiztosítási szervhez. Még méltányosságból sincs lehetőség arra, hogy visszamenőleg utalják önnek. RÉGI OLVASÓNKNAK, Csenger: A gazdasági társaságokról az 1988. évi VI. törvény rendelkezik. Ennek a VI. fejezete konkrétan szabályozza a kft. alapításával, a társaság és tagok közti jogviszonnyal, a társaság szervezetével, a társasági szerződés módosításával, a törzstőke felemelésével és leszállításával, valamint a társaság megszűnésével kapcsolatos rendelkezéseket. Kelei-Magyarország 7
