Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-20 / 16. szám
1993. január 20., szerda HÁTTÉR Gyógyszerkészítő laboratórium Tabletták, kúpok, kenőcsők, szemészeti alapoldatok készülnek nagy mennyiségben a megye gyógyszertárai részére a Nyíregyházi Gyógyszertári Központ új gyógyszerkészítő laboratóriumában. A piac további bővítését a jelenlegi kapacitás lehetővé teszi, melyhez a nemrégiben beüzemelt világszínvonalú német tablettacso- magoió gép jelentősen hozzájárul . Balázs Attila felvétele Tőkét várnak a Záhonyi átrakóba Szeretnének létrehozni egy TVieszt-Záhony-Kijev tengelyt Nábrádi Lajos Záhony (KM) — Úgy tűnik, Záhony visszanyeri régi rangját, tekintélyét és ismét fontos szerepet tölt be hazánk gazdaságában, meg az európai tranzitforgalomban. A múlt év elején sokan azt jósolták, hogy megszűnik a MÁV Záhonyi Üzemigazgatósága és beolvad a debreceni igazgatóságba. Ezzel szemben 1993 januárjától a kisvárdai vasútállomást és vonzáskörzetét az itteni üzemigazgatósághoz csatolták. További fontos átszervezés is várható. A témáról beszélgettünk Lőrincz Sándor üzemigazgatóval. Csökkent a forgalom — Mi határozza meg Záhony térségének szerepét? — Földrajzi helyzetünk miatt is a Független Államok Közösségének gazdasága, a magyar-orosz kapcsolat, de kihat ránk Kelet és Nyugat kapcso--------------Tárca — Á téli hónapokban a zsíros ételek fogyasztása afféle védekezés a hideg ellen. A hideg napokban a disznótorok szolgáltatják a magyar ember számára a legfinomabb falatokat. A fogyókúrát télen fel kellßggeszteni, mert úgy sem tudunk ellenállni a disznósá- gok csábításának. Minden családban volt régen egy öreg: apa, nagyapa vagy sógor, aki értett a disznóöléshez, és a disznótorban a különféle húsmenük ízesítéséhez. A szakértő tartósítás után, a 100-150 kilós sertés aztán egész télen elegendő húst, zsiradékot biztosított a család számára. Napjainkra a városokba is visszatért a disznótorozás szokása. Sokan fél disznókat vesznek, maguk dolgozzák fel, és a mélyhűtőkbe tárolva sokáig járhat rá a család. A nagyvárosokban nemzetlata is. Az utóbbi években például Dél-Európába irányult tranzitforgalmunk 18 százaléka. A jugoszláviai háború és az embargó miatt ennyivel csökkent forgalmunk. Szerencsére a bevételünk kisebb arányban csökkent. Tavaly hazánk bővítette kapcsolatait a FÁK-kal, főleg a gabonaexportnak vettük nagy hasznát. A múlt évben mintegy ötmillió tonna árut szállítottunk keleti szomszédainknak, ez 151 százaléka az 1991. évi kivitelnek. Reméljük, idén a befelé irányuló forgalom is növekszik. Oroszország ugyanis adósságát áruval (nem csak fegyverekkel) törleszti. Már decemberben is mutatkozott némi javulás a befelé irányuló forgalomban. Nyugati és déli üzletemberek szerint a jugoszláviai háború már nem tart sokáig, ez nekünk több szempontból is jó lehet. — Olasz gazdasági és közlekedési szakemberek már idén is tárgyaltak Záhonyban, a múlt évben francia és német szakemberek „térképeztékfel” a körzetet. Miért? — Már tavaly is bővítettük szolgáltatásainkat raktározással, tárolással. Sok Niva terepjáró gépkocsit tároltunk például nyugati vadászok, farmerek megbízásából. Gyapotot, cellulózt is tároltunk, majd átraktunk és útnak indítottunk igény szerint. E két termék — főleg a gyapot — iránt megnőtt nyugaton és délen az érdeklődés. Külföldi üzletemberek, közlekedési szakemberek ezért is szeretnék hamarosan létrehozni a Trieszt-Záhony- -Kijev tengelyt. Az illetékesek már dolgoznak a terveken. Jó befektetés — Az átszervezésnek elterjedt a híre. Mi várható ettől az intézkedéstől? — Idén gazdasági társulássá akarjuk átszervezni az üzem- igazgatóságot. Az átszervezés az 1800-2000 dolgozót foglalkoztató gépesített rakodási főnökségre épül. A gazdasági társulást bel- és külföldi tőke bevonásával szeretnénk létrehozni. Azt hiszem, aki ide befektet, az távlatokban jó helyre teszi a pénzét. Az átszervezés kisebb beruházásokkal, munkahelyteremtéssel járhat, többes haszon várható az intézkedéstől. Néhány kisebb raktárbővítésre, a műszaki berendezések korszerűsítésére lehet számítani. Csomagolok, zsákolok létrehozása is szerepel a tervek között. Ha júliusig nem is, de év végére mindenképp végrehajtjuk az átszervezést. Fuvarozói ankét —Az elmúlt napokban Debrecenben is döntöttek átszervezésről. *Ez hogy érinti az üzemigazgatóságot? — Felsőbb döntésre létrejött a MÁV Keleti Üzemigazgatósága. Ez a vasút átszervezésének egy része. Cél a piacorien- táltabb vasúti tevékenység. A mf körzetünkben is a piacszerzésre, a piacorientált munkára törekszünk. A hozzánk csatolt Kisvárdán január második felében ezért is tartunk fuvarozói ankétot a városban és környékén működő üzemek képviselőinek és a vállalkozóknak. Tájékoztatjuk őket terveinkről, lehetőségeinkről, lehet, hogy információink nyomán még különböző üzletet is köthetnek. Kisvárdán is elébe megyünk megrendelőinknek. közi szokások terjednek el a tartósításban is, lásd prágai sonka. A magyar konyha jellegzetessége a szalonna használata. A magyaros ízeket sok etelben a kolozsvári szalonna, a debreceni paprikás, és a ßstölt, abált tokaszalonna jelenti, de az utóbbi években elterjedőben van a Finnországból importált szaunaszalonna is. A szaunaszalonnát apró szütyőkbe csomagoljuk, és lépcsőzetes rostélyra helyezzük. A zsírosabbak felülre, a soványabbak alulra kerüljenek. A szaunakályhában elektromos ßtéssel köveket izzítunk, melyekre páclevet kell locsolni. A páclevet mindenki ízlése szerint keverheti. Lehet mentolos, ánizsos, levendula és kutyabengekéreg- illatú. A rostélyon a szalonnak 100- 120 fokig is felhe- vülnek, és hosszú percekig párolódnak a forróságban. A saját levükben fövő szalonnákra azonban vigyázni kell, le ne süljenek, ezért a szalonna és a háj tömegéhez képest kilogrammonként 1 dl pácvizet kell időnként locsolni a kövekre. Még így is előfordulhat, hogy az érzékenyebb szalonna túlhevül, és bőrén szederjesfoltok jelennek meg. A szalonna felszíne a párolás és pácolás hatására gazdagon gyöngyözik, fiatalabb egyedek bőrét vizes rongyokba ajánlatos csavarni, hogy oda ne süljön a rostély aljára. A szaunaszalonna felszíne attól lesz tepertős, hogy időnként jéghideg vízbe merítjük, átforgatjuk és újra a pároló rostélyra helyezzük. Az így kezelt szalonnát az eljárás után laza szövésű törülközővel leszűrjük, majd amikor teljesen lehűlt, száraz ruhába csomagoljuk. A szaunapácolást heteken át folytatva a szalonna speciális zamatot kap, hűvös helyen nyárig is eltartható. A szaunaszalonna rendkívül kalóriadús, koleszteringazdag, de nehéz — testi munkával, tornához, kocogáshoz, rozskenyérrel, hagymával — bármikor fogyasztható... Váljék egészségükre! Kulcsár Attila C701 in£iC72>lnnnsi w4L<XUI IIIIIICÄ Kelet-Magyarország 3 Nézőpont Minőség tegnap és ma Galambos Béla Aláírtuk a társulási szerződést az Európai Közösséggel. Azonban, ha valóban tagok akarunk lenni, nincs más lehetőségünk, mint megfelelni az ottani követelményeknek. Ezeket az idén január elsejétől kötelező jelleggel életbe lépett előírásokat be kell tartaniuk azoknak a magyar vállalatoknak, akik a közös piaci országokba akarnak szállítani. Nem lesz könnyű a fejlett országokban régóta természetessé vált magas minőségi követelményeket itthon teljesíteni. Ugyanis eddig — az elmúlt ötven évben — állami, vállalati szinten egyaránt nem így termeltünk. Nem is alakult ki ilyen szemléletünk. Mert milyen is volt a minőségvédelem, minőség- biztosítás az elmúlt fél évszázad során Magyarországon? Ismerősöm meséli, néhány évtizeddel ezelőtt egy ipari melléktevékenységet folytató termelőszövetkezetben dolgozott, ahol alkatrészeket esztergáltak az akkor nagy hírű Vörös Csillag Traktorgyár számára. A szállítmányok minőségével nem volt minden rendben, ugyanis azok harmada, fele selejttermék volt. A minőségbiztosítás azonban működött, mégpedig a következőképpen: az üzem vezetője minden szállításnál felment a traktorgyárba, két korsó jóféle vörösborral a kezében, amit ottfelejtett az illetékes osztályvezetőnél. A „lámpás” meg is tette a hatását. A gyár minden egyes alkatrészt első osztályúként átvett a tsz-től, csak egy kérése volt. A selejtet már a gyártáskor válogassák külön ládába és úgy vigyék Budapestre, hogy a gyárban legalább ezzel ne kelljen foglalkozni, ott azonmód vihessék az olvasztóba. A fenti példával illusztrált üzleti kapcsolat már a múlté. Ma, amikor mindenki eladni akar, csak valódi minőséggel lehet a piacon megmaradni, s a cégeket életben tartani. Ehhez pedig az európai szabványoknak megfelelő, szigorú minőségbiztosításon keresztül vezet az út. Vásárosnaményban rendszeressé vált, hogy a művelődési autó hangosítása segítségével a legeldugottabb városrészben élőket is tájékoztatják a VMK változatos programjairól f Molnár Károly felvétele Kommentár Terített aszfalt Balogh Géza r egnap reggel belerúgtam egy kiflibe. Munkába loholtam éppen, elhagytam már a régi buszállomást, valahol a Béke mozi környékén jártam, mikor utamba került a kifli. Nem láttam. Erezni is csak annyit éreztem, hogy belebotlom valamibe, s már repült is az a valami..., az a szép, kövér kifli. Nyúlós, nyálkás idő volt, amikor az ember különösen hajlamos a moralizálásra, amikor a történések mögött valami mély tragikumot keres, ám én még csak meg sem rezzentem. Csupán egy villanásnyi gondolat volt, hogy azért egy Móra, egy Tömörkény, egy Dickens nem menne el szó nélkül a földön heverő kenyérdarab mellett. Igenis eltöprengene azon, hogy mennyire hiányozhat az a néhány falat sok családban..., de mondom, ez csupán villanásnyi ideig tartott, el is feledkeztem róla, mire a szerkesztőségbe értem. De mit látok a portán? Egy nagy papírzsákot, tele zsömlével, kiflivel, túrós béléssel. Reggel találta a portásunk a görög katolikus templom mellett, terítve volt velük az aszfalt. Rejtély, miképpen kerültek oda. Megpróbáltuk kideríteni, végigtelefonáltuk a várost, de sehol, senkinek sem hiányzott az a zsáknyi kalács. Lám-lám, mondhatnánk, mégsem vagyunk mi azért annyira szegények, ha már reggelente kiflivel, meg túrós béléssel terítjük be utcáinkat. Gondolunk a galambokra, a verebekre, az égi madarakra, s talán az otthontalanokra. Ha optimista lennék, állíthatnám, hogy elértük a Kánaánt. Legalábbis a kapuját. Csak a kulccsal ne csámborgott volna el az őrző. Vagy ő is kalács-szerző körútra indult...?
