Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-19 / 15. szám
1993. január 19., kedd EGYRŐL TÖBBET Kelet-Magyarország 7 :i SSTEiMilii-: mSIBEÄKÄ»' A gyümölcsfák tavaszi metszése Ezáltal a gyűrűben lévő rejtett rügyek hajtórügyekké válnak és hajtásokat hoznak. Tőre metszésnél a növényi részeket úgy vágjuk le, hogy a levágás utáir semmiféle farész nem (tehát gyűrű sem) maradhat vissza. így ekkor azokat a vesszőket távolítjuk el a koronából, amelyek teljesen feleslegessé váltak. A csonthéjas gyümölcsűek, így a cseresznye alakító metszése rendszerint 3-4 évig tart, mivel e fák természetes szabályos növekedésűek, így szinte önmaguktól is sudaras, ágcsoportos koronát növelnek. A metszésnél ezért arra kell ügyelni, hogy az ágcsoportok elég nagy távolságra, legalább 100-120 cm-re alakuljanak ki egymástól és az ágcsoportokat képző oldalágak száma három-négynél ne legyen több. Amennyiben a második évben a vesszőfejlődés igen erőssé válik, metsszük vissza az oldalvezéreken lévő vesz- szőket is, nehogy felkopaszodjanak az oldalvezérek. A második ágcsoport kialakulása után rendszerint a harmadik évben befejezhetjük az alakító metszést, és ezután csak karbantartó, ritkító metszést végzünk. Hogyan járjunk el az alapra vagy gyűrűre metszésénél ? Széles Cs8ba Öreg, tapasztalt kertészek egyértelmű megállapítása, hogy a metszéssel, a gyümölcsfák termőfelüietét, termőrész képződését és így gyümölcshozamát szabályozzuk, s eközben a termőfelület egyenletes megvilágításának feltételét is megteremtjük. A metszés során, éles(l) szerszámmal olyan visszavágásokat végzünk, amellyel tőből eltávolítunk egyes hajtásképleteket a termesztési célkitűzésűnk érdekében. A jó gazda természetesen tisztában van azzal, hogy a metszés után visszamaradt vesszők rügyei erőteljesebben hajtanak ki. A növekedésnek induló hajtások erősségét több tényező befolyásolja: így azoknak a rügyek fejlettsége, amelyekre a visszametszés történik, a rügyeknek a vesz- szőkőn elfoglalt helyzete, hogy azok alsó, vagy felső állású- ak-e, továbbá a visszamaradt vesszők helyzete, amely a terméshozás miatt érdekes és végül a visszametszés erőssége, ami a hajtásnövekedéssel áll egyenes arányban. Metszésre szólít a kakas Rügyre akkor metszünk, amikor a vesszőt közvetlenül a kiválasztott rügy felett vágjuk le. A metszés során a rügy felett ne hagyjunk csonkot, mert az hátráltatja a metszlap befor- radását. Ha viszont túl mélyen Harasztosi Pál felvétele metszünk, úgy a rügy be- száradását idézhetjük elő. Alapra vagy gyűrűre metszésnél úgy járunk el, hogy a vessző tövén lévő, körbefutó ráncot, illetve gyűrűt egész pici csonkkal hagyjuk meg. Még mindig jó üzlet a laskagomba Nyíregyháza (KM - GB) — Manapság egyre több használaton kívüli gazdasági, elsősorban hajdan állattartást szolgáló épület van, ami más célra is felhasználható. Hasznosításuk kiválóan és főként jövedelmezően megoldható laskagomba-termesztéssel is, amelyre — mint a budapesti Agroagent fővállalkozási iroda hozzánk küldött tájékoztatójából kiderül — most komoly kereslet van Nyugat-Eu- rópában. Sikerült jól fizető, hosszú távú vásárlási szándékát szerződésben is megerősítő nyugati vevőre találnia a fővárosi irodának. Ezért most a laska- gomba-termesztés kiszélesítését, az árualap növelését szeretnék elérni. A termesztők körének szélesítésére, munkájuk koordinálására, szakmai segítésére és az áru felvásárlására országos hálózatot alakítanak ki. Jelenleg Szabolcsban a laskagomba-termesztés- re vállalkozók az aranyosapáti Novoker Kft.-t kell ez ügyben megkeresni. A termesztők a saját épületükben folytatott termesztéshez ingyenes technológiai leírást kapnak. Az alapanyagot a körzetben, esetünkben az Aranyosapátiban működő alap- anyaggyártó és beszövető állomáson vásárolhatják meg, s ugyanitt adják le — szerződésben rögzített minőségben és áron — a folyamatosan szedett, megtermelt árut. Az átadott gombát azonnal, kilogrammonként 200 forintos áron kifizetik. Mint azt az Agroagent munkatársai vallják, az egyre fogyó és sokfelé kevéssé gazdaságos, megszokott háztáji mellett-helyett, a laskagomba-ter- mesztés megfelelő keresethez juttatja a munkanélkülieket, a nagycsaládosokat is. A felső határ nélküli nyugati kereslet annak köszönhető, hogy a szalmán és vízen nevelkedő laskagomba Nyugaton bioterméknek minősül, így jó pénzt kap érte az ország és a termelő is. További terve a szervezőknek, hogy hamarosan Nyíregyháza közelében is létesítenek egy alapanyagot adó és a termést felvásárló állomást. Farkasverem a megoldás Nyíregyháza, Gávaven- csellő (KM) — A biztonságról, a vagyonvédelemről bizony mind gyakrabban kell szót ejteni. A falusi ember különösen értetlenül áll a korábban emberöltőkön keresztül becsületes-békés vidéki környezetében mostanában elharapódzó vagyon elleni bűncselekmények, magyarul lopások, sőt nem egy esetben rablótámadások előtt. Ösztönös tiltakozás Az ösztönszerű tilatakozás mellett természetes reakciója a gazdáknak, hogy a védekezési megoldásokról elmélkednek. Keresve a lehetőségét annak, mi módon őrizhetnék meg évek szorgos munkájával ösz- szerakott vagyonkájukat. Egy olvasónk, a gávavencsellői Hornyai Gyula hozzánk írt levelében így elmélkedik erről: Hiányzik a termelésbiztonság! A megváltozott termelési rendddel a szemléletnek is erősödni kell: aki vet, az arathasson is. Az nem jól van, hogy más vigye el a fáradságos munka gyümölcsét, a kész termést! Nem nézhetjük ölbe tett kézzel, hogy „az az enyém, amit a párnám alá teszek” elv uralkodjon, bizonytalanná téve a munka eredményét. Már az állatok is A nagyüzem kerülőket alkalmaz, ugyanakkor az egyéni gazdaságok nem élnek ilyen lehetőséggel. A rendőrségünk is keveset foglalkozik a mezei lopásokkal. Legújabban már az állataink is veszélybe kerültek. Egyre riasztóbb dolgokat hallani éjszakai baromfilopásokról, lovak elkötéséről, sőt mostanában már hízósertések eltulajdonításáról is, a falusi udvarokról. Gondolataimat a védekezési lehetőségekről ezúton szeretném közrebocsátani. Ajánlatos egy védőszemüveg beszerzése. Motoros szemüveg is megteszi, csak mindig legyen kéznél a tolvajoknál nagyon elterjedt szem-spré (gázspray a szerk.) elleni védekezés miatt. Sajnos e védekezőből támadó fegyverré lett anyag ellen, amivel a legvadabb kutya is harcképtelenné tehető, fontos a szem védése. Sok ember, elkeseredésében a hálózati áramra gondol az értékei védelmében. Ez nem helyes és igen kockázatos, hisz többen kerültek már börtönbe efféle ötlet megvalósítása következtében. Am a villanypásztor mintájára egy ügyes szakember gyárthatna ilyesféle, letranszformált árammal működő védekezőeszközt a gazdasági épületek ajtajára, amelyet riasztó hangú szirénával is érdemes lenne kombinálni. A házilagos barkácsolástól azonban mindenkit óva- intek! Jogász szemmel nézve már evvel a villanypásztor ötlettel is túl messzire jutott a levélírónk, ám elkeseredésében még ennél is tovább megy. Mint az utolsó bekezdésben írja: Igen fontos védekezési eszköz lehet még az úgynevezett farkasverem alkalmazása is. Ennek alapelve az, hogy az istállók ajtaja elé vermet ásunk, sötét színű pokrócai letakarjuk. A tolvaj ebbe beleeshet, s ha elég mély a verem, át is adhatjuk az illetőt a rendőrségnek. Ebben az esetben is nagyon kell vigyázni, hogy túlzott sérülést ne okozzunk. Ne önkényesen Anélkül hogy az önkényes igazságszolgáltatással a legcsekélyebb mértékben egyet- értenénk — sőt mindenkit távol szeretnénk tartani az efféle cselekedetektől — figyelem felkeltő szándék vezérelt gávavencsellői olvasónk, sokakat tán megmosolyogtató, másokat megdöbbentő, de mindenképpen a szomorú valóságból kiinduló eszmefuttatásának közlésekor. Nem hallgatható el ugyanis, hogy soha nem látott mértékben megnövekedett az állam és tisztességes polgárainak vagyonát fosztogatók száma. Mindany- nyiunknak közös érdeke, hogy valamilyen törvényes(!) megoldás szülessen értékeink védelmére. Tehénre várva Galambos Béla r avaly volt traktorakció (mint hírlik folytatódni fog), ez évben meg indul a tehénvásárlási akció. Nyilván lesz belőle valami, hisz minden erővel szervezik a megye MDF-es országgyűlési képviselői. Már az első híradást követően többen megkeresték az egyik főszer\’ezőt, a Parlament Mezőgazdasági Bizottságában is tevékenykedő beregi honatyát azzal, hogy ha indul a program, ők bizony kivinnének néhány tucat tehenet vagy üszőt. Van hát érdeklődés a Szatmár és Bereg testére szabott program iránt. Csak legyen elegendő jószág, hogy az igényeket ki tudják majd elégíteni. Hogy mindenki kaphasson, akár egy, akár száz tehenet szeretne a privatizálandó állami gazdaságok, tehenészetüket felszámoló szövetkezetek jószágállományából saját istállójába bekötni. Tehénkivágásról most már senki ne gondolkodjon — hívják fel a figyelmet a program szervezői —, mert jelenleg már folyik az országban a földerítő munka: hol, hány darabra lehet számítani. Az előzetes számítások szerint mintegy 10 000 tehénre és 2-3000 egyéves borjúra lesz szükség a megyében a tervezett akcióhoz. Több kedvező pénzügyi lehetőséget is kidolgoznak a program alkotói a fejüket tejtermelésre adó, tehénvásárló gazdák számára, amelyek közül ki-ki a legmegfelelőbbet választhatja majd. Amennyiben minden a tervek szerint sikerül, az akcióban résztvevőknek, végsősoron pedig a megyének akár 300 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatási pénzt hozhat ez a tehénprogram. Már szerveződik az MDF- es képviselőkből és a megyei választmány tagjaiból az az öttagú bizottság, amelyik koordinálni fogja az akciót. Ebben a tehénkihelyezés, illene kedvezményes vásárlás mellett olyan dolgok is belekerülnek, mint a jószágok takarmányának megtermeléséhez szükséges lucerna-,kukoricavetőmagok, sőt, holland burgonyavetőgumó beszerzése is a magángazdálkodók és az új típusú szövetkezetek számára. Persze nem ártana, ha gondot fordítanának az önkormányzatok a települések mellett lévő legelőterületekre, hisz tavasztól őszig nincs olcsóbb takarmány a gondozott gyepek harsogó zöld füvénél. Bár még úgy tűnhet, korai róla beszélni, mégis hangsúlyozni kell a régi és új tejtermelők szövetkezésének a fontosságát. Tudniillik, az ilyen szerveződött gazdák képesek csak olyan tájékozottságot és egységes akaratot igénylő lépések meghozatalára, mint például a megyei tejipar idén bekövetkező privatizációjában való részvétel. A vissza nem térő lehetőséget ugyanis, hogy maguk a tejtermelők is rész- tulajdonosai lehetnek a feldolgozóiparnak, vétek lenne nem kihasználni. Növényvédelem Nyíregyháza (KM) — A magángazdálkodók számának tulajdonreform utáni növekedése és a növényvédelemnek — a növénytermesztés e különleges szakértelmet követelő területének — veszélyessége, valamint az új és régebbi vállalkozók körében tapasztalható nem megfelelő ismerete indította a megyei növényegészségügyi és talajvédelmi állomást arra, hogy ismét indítson növényvédelmi tanfolyamokat. Az úgynevezett feltételes forgalmú szerek vásárlására és felhasználására feljogosító 80 órás oktatás végsősoron a szakszerűbb és eredményesebb, és ami lényeges, a környezetet kevésbé terhelő gazdálkodást szolgálja. Az itt megszerezett tudáshoz kapott zöld könyvre ugyanis már olyan gyomirtó, rovar- és gombaölő szerekkel is kiszolgálják a boltokban a gazdát, amelyekkel hatékonyabban védheti meg azt a kultúrát, aminek termésétől nagyban függ a boldogulása. Sokan rendelkeznek a földjük műveléséhez szükséges gépi eszközökkel, még permetezőgéppel is, ám hiába a felszereltség, ha hiányzik a megfelelő szaktudás, és az ennek révén elérhető korszerűbb vegyszer, s végsősoron a jó minőségű és bő termés. Aki pótolni akarja hiányzó növényvédelmi ismereteit, keresse föl személyesen vagy levélben Nyíregyházán a Kótaji út 33. szám alatti intézményt, a növényvédő állomásként ismert NTÁ-t. Kertbarát-évbúcsúztató Nyíregyháza (KM) — A nyíregyházi vasutas művelődési ház adott otthont december 28-án a népfőiskolások és kertbarátok évbúcsúztató ösz- szejövetelének, amelyen részt vettek a nyíregyháziakon kívül a baktalórántházi, mátészalkai kertgazdák is. Tihanyi Ferenc, a Westsik Vilmos Farmer Népfőiskola titkára, a kertbarátmozgalom 20 éves múltját tekintette át. Megemlékezett néhai Malmos György és Inántsy Ferenc mozgalmat elindító munkájáról és olyan hajdani lelkes kertbarátokról, mint Karádi István, Kiss Antal, Szkita József és Sinkovits Gyula. A tanulmányutakat, a kertlátogatásokat, az országos kiállításokon elért díjakat, amelyek a tagság hozzáértését és szorgos munkáját dicsérik, újra felelevenítették az összejövetel résztvevői. Nem kevés segítséget kapnak a nyíregyházi önkormányzattól, a Művelődési és Közoktatási Minisztériumtól és a Pro Cultura Hungária alapítványtól. Az idei esztendő programját vázolva Széles Csaba, a szövetség elnöke elmondta, abban a környezetbarát termelésé és a vetőmagtermesztésé lesz a vezető szerep. Az oldalt összeállította: Galambos Béla
