Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-14 / 11. szám
1993. január 14., csütörtök EGYRŐL TÖBBET Kelet-Magyarország 7 Erdőjárás tanulságokkal Minden fának megvan a maga kora Cselényi György Nyíregyháza (KM) — A természet téli álmát alussza, az erdőket vékony hólepel fedi. De az erdészek életét most sem az eseménytelen- ség és a nyugalom jellemzi. — Az erdőfeliigyelőség engedélyei alapján megkezdődött a fakitermelés — tájékoztatott Borkő Károly, a Nyíregyházi Parkerdészet főmérnöke. — A vágásérett fák kerülnek fűrész alá. — Valamikor egy-egy kivágott akác vagy tölgy szinte össznépi felháborodást váltott ki — vetettem közbe. — Az ilyesmire a lakosság egy része most is érzékenyen reagál folytatta a főmérnök. — De a tervszerű fakitermeléstől nem tekinthetünk el. Mint minden élőlénynek, a fának is van egy bizonyos életkora. Például a tölgynek 80-120, az akácnak pedig Gyarmati János erdész zsön különböző betegségek észlelhetők. A vágásérett fák ésszerű hasznosításához nyomós gazdasági érdekek is fűződnek. Lopják, pusztítják A Nyíregyházi Parkerdészet több mint 5 ezer hektáron gazdálkodik. A területei a Ti- szadob-Tiszatelek-Kállósem- jén és Érpatak által határolt megyerészen helyezkednek el, összesen 23 község határát érintik. Évente körülbelül 100- 110 hektárnyit jelölnek ki úgynevezett véghasznosításra, ahonnan 20-25 ezer köbméter, zömében akác, nyár és kisebb részben tölgyanyagot nyernek, amit részben feldolgozot- tan, részben anélkül értékesítenek. — Az említett, 100-110 hektáron a tervekbe foglalt fafajtákat, azaz szintén akácot, nyárt és tölgyet ültetünk — említette Borkó Károly. A környezetszennyezés káA SZERZŐ FELVÉTELEI ható. De ehhez jócskán hozzájárul az utóbbi évek aszályos időjárása is. Mindez az országos helyzetre is jellemző. Sok gondot okoz az igencsak elszaporodott falopás. A parkerdészet megítélése szerint azt jobbára nem a melegedni vágyó rászorulók, hanem bandák szervezetten és üzleti célból űzik. Különösen aggasztó a helyzet azokon a vidékeken, ahol a termelőszövetkezetek átalakulóban vannak, s a tulajdonviszonyok tisztázatlanok. Ezek után Gyarmati János erdésszel körútra indulunk. Zöld öltönyt, zöld kalapot és magas szárú bakancsot visel. Tizenhat éve erdész, az édesapja is ezt a mesterséget űzi, és a fia is annak készül, aki jelenleg technikumban tanul. Gyarmati úr az erdőben naponta több tíz kilométert tesz meg Daciájával. Növelik az életteret — Arra kérem — mondja —, a köztudatban az erdészekkel kapcsolatosan elterjedt erdőirtás szót segítsen kitörölni. Ugyanis irtásról csak akkor beszélhetünk, ha a kitermelt terület helyén mondjuk épület vagy mezőgazdasági terület lesz. Ez ritkán történik. Ha a kivágott fák helyén újakat telepítünk, akkor erdőfelújítás zajlik. A Kótaji úton a Szavicsav mellett járunk. — Itt az egészséges fák életterének növelése érdekében gyérítést végeztünk. Ha nem tesszük, akkor öngyérítés lép fel, ami nem kívánatos. A Korányi Frigyes utca és a Sóstói út közötti, úgynevezett Méhes erdőrészen vashordókat, megszolgált karácsonyfákat, nejlonzacskókat és téglatörmeléket, szóval sok szemetet látni. A lakosság hordta oda. Az elszállítása az erdészetnek sok pénzébé kerül. Utunk ismét szép helyen vezet. A napsugarak a fák barna koronáját bearanyozzák. A hóban nyulak és fácánok nyomai. — A vadak száma az emberek által sűrűn látogatott részeken gyér — szól a kalauzom, majd megállunk. Balra egy mutatós, betelepített erdőrész. A gaz nem öli, s mivel a fák már elég erősek, a vad sem tudna benne nagy kárt tenni. Az őz eléggé ritka erre. Jobbra vágásérett, azaz évente minimális növedéket hozó akácos. — Ha ezt sokáig hagynánk,' az enyészet útjára lépne, ami Borkő Károly főmérnök gazdasági kárt okozna — tájékoztat Gyarmati úr. Csodatévő levegő Piros melegítőben egy férfi fut felénk. — Látásból ismerjük egymást — árulja el az erdész. — Nap mint nap itt edz. Valamikor járni is alig tudó, beteg ember volt, s a rendszeres mozgás és a friss levegő csodát tett vele. — Vajon milyen telünk lesz? — morfondírozom. — A nyúl kövér, hájas — felel rá kísérőm. — A néphit szerint ez hosszú, kemény telet jelez. A melegstrand, illetve a kilátó körül a gyérítés folytán az erdő tetszetős, rendezett. A sóstói erdő területe 394 hektár. A szociális otthonhoz közeli részen a vadelhárító kerítés mögött frissen telepített fák díszelegnek. Gyarmati úr előveszi duplapuskáját, hátha szükség lesz rá. Én a madárvilágról érdeklődöm. — Többnyire ölyveket és apró énekes madarakat szoktam látni—jegyzi meg. Eszembe jut, hogy az emberek egy részének az új erdőkben az nem tetszik, hogy ott minden párhuzamos és merőleges, vagyis nincs erdő kinézete. — A nevelővágások révén a sorok idővel észrevehetetlenekké válnak — magyarázza. — A kiszáradt aljnövényzetre is nagyon ügyelni kell, vagyis annál jobb, minél kevesebb van belőlük. Azok a farontó gombák és rovarok tenyészhe- lyei. Még egy-két hónap, s a fák újra élednek. De jó lenne, ha a kirándulók és mindenki rájönne: az ember természettel való jó házasságban élése valamennyiünknek fontos érdeke! 35-40 év. Ha ezt elérik, a zö- rosító hatásai egyre erőtelje- müknél az elhalás jelei mutat- sebben mutatkoznak. Erre, koznak; vagyis csúcsszáradás, sajnos, jó példa a sóstói erdő, továbbá az ágokon és a tör- ahol tölgypusztulás tapasztalÄ korallszigetek jövője Az általános felmelegedés várható következményei Sidney (MTI-Panoráma, Reuter) — Ausztrál tudósok szerint nem nyeli el a tenger az alacsonyan fekvő csendesóceáni szigeteket, éppen ellenkezőleg, több korallsziget jobban ki fog emelkedni a melegházhatás következtében. Ezt jelentette ki David Hopley, a James Cook Egyetem kutatója. Egy ENSZ-tanulmány szerint a légkör általános felmelegedése a következő hetven évben megolvasztja a sarki jégtakarók egy részét, és a tenger megemelkedő vízszintje miatt a csendes-óceáni Kiribati, Tuvalu, Niau korallszigetek, valamint a Cook- és Fidzsi-szi- getek egyes tagjait elárasztja a tenger. A kutatók szerint a vízszint akár 60 cm-es növekedésével az óceán elárasztaná a Maldiv- szigeteket is, lehetetlenné téve az emberi életet az indiaióceáni korallszigeteken. A Maldiv-szigeteken jelenleg mintegy 177 ezer ember él. Ausztrál tudósok viszont úgy vélik, hogy az ENSZ-jelentés csupán a parti eróziós elméletre épül, amely nem alkalmazható a csendes-óceáni korallszigetek és zátonyok kialakulásának ennél jóval ösz- szetettebb folyamatánál. Roger McLean, az új-dél-walesi egyetem professzora szerint a tenger szintje ma 50-80 cm-rel magasabb, mint háromezer évvel ezelőtt volt, a korall pedig a szigetek többségénél egyszerűen ismét a tenger szintje fölé magasodott. McLean hangsúlyozta: bár Tuvalu-, a Maldiv-szigetek és a Cook-szigetek veszítenek is kiterjedésükből, a szigetek másik csoportja, így például a Fidzsi-, Niua- és a Kókuszszigetek várhatóan növekedni fognak. Környezetkímélő műtrágya Nyíregyháza (Horányi Zsuzsa) — Környezetkímélő műtrágyát fejlesztett ki a szolnoki Agromen svédmagyar Részvénytársaság, mely TMB-90 műtrágyázási eljárás néven vált ismertté. A mezőgazdaság már régen felismerte, hogy a növénytermelésben használt agrokémiai eljárások közül az egyik legfontosabb művelet a növény tápanyagainak talajba való visszajuttatása, melynek egyik formája a műtrágyázás. A szántóföldekre kiszórt foszfor és kálium műtrágyákból a hatóanyag nagy része a növények számára felvehetetlen állapotba kerül. Az eddigi eljárásokkal azért, hogy a növények tápanyagellátását biztosítsuk, szinte kétszeres meny- nyiséget kellett adni a műtrágyaféleségekből A növények a nitrogént, nitrát és ammonium ionok alakjában tudják felvenni, melyek lemosódása nem számottevő. A találmány szerinti adalékanyag nagy részben olyan anyagokat tartalmaz, amelyek csökkentik a nitrogén denitri- fikációját és lemosódását. Jellemző tulajdonsága az adalékanyagnak, hogy ion és molekulaszűrőként viselkedik és képes a gázokat és ionokat felületén adszorbálni, illetve rácsszerkezetébe zárni. A növények azonban diffúzióval fel tudják venni, éppen akkor, amikor a legnagyobb szükség van rá, aszályos időben is. A növények számára a nitrogén mellett a foszfor is fontos. A foszforellátást a talajba juttatott foszfátok biztosítják. Ahol az eljárást alkalmazzák, és a benne lévő anyag lekötődik a vas és az alumíni- um-hidroxidokhoz, ott a foszfátanion már nem tud lekötődni és a növények rendelkezésére áll. Az adalékanyag a pH szabályozásánál is nagy jelentősséggel bír. Nyomelem és ritkaelem-tartalma igen kedvező. Továbbá az az előnye, hogy a talajban levő nehézfém és mérgező elemek ionjait olyan erővel köti meg, hogy azok a növények számára hozzáférhetővé válnak. Ez a környezetkímélő műtrágyakészítmény nagy jelentőségű világszerte, mert tápanyagmentő, környezetkímélő, továbbá képes a vegyi anyagok, kemikáliák szűrésére, valamint nyomelemtartalma széles körű. Védett tölgy Tiszadada (Tamai) — Egy fa számára legtöbb, ami adható az, hogy állandóan odafigyelnek rá, kezelik, óvják, védik. Mindezeket felvállalta a tiszadadai önkormányzat akkor, amikor a töltés lábánál álló egyetlen öreg tölgyet védetté nyilvánította. A 130- 150 éves fa a szakemberek szerint nem magból kelt ki, hanem sarjeredetű. A korona kiterebélyesedésével napjainkban a két törzs elvált egymástól, ennek eredménye a törzs függőleges repedés mentén történt szétválása. Az öreg tölgy lassú elhalása 20-30 évre tehető, addig mellette „védett fa” feliratú táblát helyeztek el, folyamatosan tisztán tartják környezetét, ápolják, védik, hogy a jövőben is megfelelő állapotban láthassák az arra járók. A patrióta dadaiak a község egyik utcáját is elnevezték az öreg tölgyről. Kinn is vagyok, benn is vagyok... Ha tudna beszélni, talán a fenti mondatot mondaná elsőként az a borostyán, melyet a megyeszékhelyen, a Család utca egyik lakásának erkélyén kezdett nevelni tulajdonosa. Igaz, arra nem számított, hogy a házat építők „jóvoltából” a növény átfúrja magát a falon, hogy kintről nőve dekorálja a szobát. És így már nemcsak öröm forrása... Harasztosi Pál FELVÉTELEI
