Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-13 / 10. szám

1993. január 13., szerda HÁTTÉR A tengeri kígyó farka Az egykori kicsike gépállomás felszámolása Tiszavasvári (KM - MCS) Jelenleg az LZ Kft. a bérlő, miközben zajlik a felszámolás Elek Emil felvétele — Hogyan lehetséges gyár- tulajdonossá válni? elemzi levelében a tiszavasvári Tündik András a helyi Tigép Kft. magánkézbe való átját­szásának feltételezett forga­tókönyvét. Ebből idézünk, majd a felszámolással meg­bízott Interit Kft. képviselő­je nyilatkozik. Hol volt, hol nem volt Volt egyszer egy kicsike gépállomás, ami növekedni kezdett, és gépjavító állomás lett belőle, írja Tündik András, majd így folytatja: a Mezőgép gyáregységeként terjeszke­dett, egyre több embert fog­lalkoztatott. Új üzemcsarno­kok épültek, ahova gépeket te­lepítettek, több ócskát, mint újat, de az ügyes kezű, hoz­záértő szakemberek még az ócskavasból vásárolt gépekből is termelésre alkalmas beren­dezéseket varázsoltak. Később a piacorientáltság, az érdekelt­ségi rendszer, valamint az önálló gazdálkodás miatt a Mezőgép gyáregységéből Ti­gép Kft. lett. A titok eleje Tündik úr ezután a tisztes­séges úton történő meggazda­godás receptjét írja le, a la tiszavasvári Tigép Kft. módra: szemelj ki egy vállalatot és rendelj nála eladható terméket, minél nagyobb tételben. Az árut vedd át, és tegyél ígéretet arra, hogy az árat 20-30 nap elteltével kifizeted. Az árut add el, az érte kapott pénzből akár egy nagy sportegyesü­letet is támogathatsz több mil­lió forinttal. Csak arra vi­gyázz, hogy az áruért ne fi­zess, ezzel elősegíted, hogy a kiszemelt vállalat kénytelen legyen öncsődöt jelenteni, és így tönkremegy. A berende­zések árverezése iránt érdek­lődőknek mondd azt, hogy már minden elkelt. így minden megmarad neked. Amennyi­ben az üzemet beindítod, csak új dolgozókat alkalmazz, mert a régiek után nem kaphatsz munkahelyteremtő támoga­tást. Ennyi a levélből. A levélíró elég titokzatosan fogalmazott, ezért a Tigép Kft. felszámolásával megbízott In­terit Kft.-től kértünk informá­ciót: a Tigép Kft.-t 1989. jú­nius elsején öten alapították, a Mezőgép gépeket, anyagkész­letet, befejezetlen, kész- és félkészterméket, vevőállo­mányt vitt be apportként a tár­saságba, viszont az épületek és a nagyobb értékű gépek megmaradtak Mezőgép-tulaj­donban, ezért a kft. bérleti dí­jat fizetett. A földterületet a Mezőgép, amely szabályos szerződés alapján korábban jelképes összegért megvá­sárolt a helyi önkormányzattól 1991 januáijában eladta 500 ezer forintért a Tigép Kft.-nek. A társaság 1992 elején csőd­helyzetbe jutott, ezért az LZ Kft. (a cégjegyzés szerint ala­pítók Palicz Zoltán és Szilágyi László) bérmunkát, az eszköz- használatért pedig havonkénti bérleti díjat ajánlott fel. Az LZ Kft. tulajdonosai megkeresték a Tigép Kft. ve­zetőit azzal, hogy a munka beindításához hitelt kell felve­gyenek, ehhez viszont fede­zetként szükségük van a föld­terület tulajdonjogára. A Ti­gép Kft. úgy döntött, hogy 600 ezer forintért eladja az LZ Kft.-nek a földterületet. Ezt a szerződést a Tigép Kft. egyik tulajdonosa, a budapesti Jár­műszerelvénygyártó Vállalat (2,5 millió forinttal lett tulaj­donosa a társaságnak) megtá­madta azzal, hogy neki elő­vásárlási joga van a földterü­letre, és emiatt bírósághoz for­dult. A felszámoló is vizsgálta ezt a szerződést, ugyanis ösz- szegszerűségében jó üzletnek tűnik, hogy a Tigép Kft. 100 ezer forintot nyert a földterület eladásán, viszont feltűnő az aránytalanság, mert Tiszavas- váriban az a földterület sokkal többet ér. Ráadásul a felszá­molónak joga van a felszá­molási eljárás megkezdése előtt egy évvel kötött szerző­dések felmondására. Időközben az LZ Kft.-nek kb. 20 millió forintos adóssága gyűlt össze a Tigép Kft.-nél, a földterület vételárán és a nettó munkabéren kívül semmit nem fizettek ki. Az LZ Kft. felajánlotta: az összes adós­ságát kifizeti, ha nem kezde­ményezik a telekeladási szer­ződés felülvizsgálatát. A fel­számoló írt a hitelezőknek, akik közül a Járműszerelvény- gyártó Vállalat jelezte, az ere­deti pertől nem lép vissza. Ezt követte az igazi meglepetés: a per elkezdése előtt két nappal a vállalat elállt a követelésétől. Az LZ Kft. pedig kifizette a tartozását. A felszámoló ezek után nem támadta meg az adásvételi szerződést, mert így sikerült behajtani az egymillió forint alaptőkéjű kft.-től a kb. 20 millió forintot. Egyébként a Tigép Kft. összadóssága kb. 50 millió forint. (A szerk. megjegyzése: információnk szerint a járműszerelvény- gyártó a 2,5 millió forinton kívül elavult gépeket és beren­dezéseket is vitt le Tiszavas- váriba, amelyek nem szerepel­tek a Tigép Kft. leltárában. A hírek szerint ezeket megvette az LZ Kft., így a vállalat elállt a követelésétől.) ... és vége A tulajdonviszonyok meg­oszlása a jelenlegi állapotok szerint a következő: a föld­terület az LZ KfL-é, a felépít­mény, az épület, a nagy értékű gépek a Mezőgépé, amelynek felszámolását szintén az Inte­rit Kft. végzi, a kisebb gépek, anyagok a Tigép Kft.-é. Amennyiben a Járműszerel­vénygyártó Vállalattól az LZ Kft. megvette az egyik sarok­ba összegyűjtött elavult gépe­ket, akkor a tulajdonosok szá­ma eggyel csökkent. Novem­berben a Tigép Kft. dolgozóit elbocsátották, leállt a terme­lés, ugyanattól a naptól az LZ Kft. bérbe vette a Nyíregyházi Mezőgép Vállalattól a cég tu­lajdonát képező épületeket, gépeket és folytatta a munkát. A felszámoló elsődleges fel­adata a cég értékesítése és a tartozások kiegyenlítése. A lehetséges vevők között pedig szerepelhet akár az LZ Kft., de ugyanúgy más társaság is.-------------- Humor Nápoly egyik külvárosának tanítója, Marcello D’Orta összegyűjtötte kisdiákjainak dolgozatait és ebből közre­adott hatvanöt. A könyv több, mint 20 kiadást ért meg Olaszországban. Az Európa Kiadó gondozásában megje­lent kötetből — Magyarosi Gizella fordításában — be­mutatunk néhány fogalmazási gyöngyszemet. A TANÍTÓD SVÁJCRÓL BESZÉLT AZ ÓRÁN. ÖSSZE TUDNÁD FOGLALNI MA­GYARÁZATÁNAK FŐBB PONTJAIT? Svájc egy kissebbfajta Eu­rópai ország, Svájcai, Olasz­országgal, Németországgal, Svájcai és Ausztriával ha­táros. Sok a tava meg a he­gyei, de a tenger nem mossa Svájcot, főleg Bemet. Svájc az egész világnak eladja a fegyvereket, lűdöz­zenek csak, de ő még egy egész kicsi háborút se visel el. Azon a pénzen inkáb bankokat épit. De nem jó bankokat ám, hanem a rosz- szak bankját, főleg kábítá­sokét. A szicíliai meg a kínai aljvilág ide rakja a pénzeit, a hely, a szőnyeg, a virágok, a tiszta lépcsők, se egy patkány se semmi. Deviszont nagyon drága, hacsak nem csem- pézkedsz, nem mehetsz. Ennyi elég lesz fogalma­zásnak? mmm ___________ w Wmmm I ■ «p ■ II megúszom 'dímí , " ' ^ '' ' ' v<*s ' ? miliárdokat. Kimegy a rend­őrség, kié ez a pénz itt, kérdi, mittudom én, mi közöd hozzá, az én dógom, zárva vagyunk. Pedig nem voltak zárva! Nyitva voltak! Svájc, ha Nápolyban rá­kos vagy, Nápolyban meg is halsz, de ha elmész Svájcba csak késöb halsz meg vagy pedig élsz. Mert ott a kli­nikákon az egy gyönyörű MI A KEDVENC ÁLLATOD? Nekem az én kedvenc ál­latom a disznó! A disznó az egy sertés, a disznóólban él, mocskos disz­nó, belehentereg a sárba meg minden undnokságba, és ma­ga csiklandozza magát. A disznó direkt imádja a ga- nyét! A családja a vadkandisznó­ból meg a vízilóból áll. En ha egy vízilót meglátok, elfog a röhögés. A sertésnek gyászos egy év­szak a tél. Januárban, mikor szép kövérre hízott, üt a vég­órája. Olyan mintha hangot hallót volna, hogy: „Le akar­nak vágni! Le akarnak vág­ni!” , és akkor megmakacsolja magát mint a szamár, és min­denáron meg akarja úszni a levágást. De az ember jusztics jön, fogja huzza von- nya üti veri, csavargatja a farkát és a végin megöli. Mikor megölte, még mindig nem elég neki! Ezerfelé vagdalja és kol­básznak, sunkának, szalonná­nak, bőrkének, svátlinak, csü­löknek, vérpörköltnek, zsír­nak sőt fogkefének csinálja fel. Nekem azért ő, a disznó a kedvenc állatom, mert min­denféle lehet belőle csinálni Kelet-Magyarország; 3 Nézőpont i Forintos tervek Galambos Béla n efejeződik ez évben, ha LJ igaz, a mezőgazdaság átalakulása, s egy nagy var­gabetű után ismét eljutunk oda, hogy valódi tulajdo­nosa lesz minden darab földnek, állatnak, épületnek, eszköznek. A tulajdonlás azonban nem minden. Ahhoz, hogy az igényesedő piac számára megfelelő termékeket állít­hasson elő a magyar me­zőgazda —akár mint egyéni vállalkozó, akár mint szö­vetkezeti tag —, s ne újkori rabszolgaként éhbérért gör- nyedezzen a földjén, az ál­latai mellett, elsők között pénzre van szüksége. Miu­tán az agrártermelők na­gyobb részének nem áll a ládafiában élére rakva a sok bankó, az egyik legfonto­sabb dolog (ha nem az elsődleges), amit meg kell érdekükben tenni a kor­mányzatnak, hogy kialakítsa számukra a megfelelő finan­szírozás lehetőségeket. Az átalakult mezőgaz­daságban ugyanis számos új gazdálkodó egység, kis és közepes méretű farmervál­lalkozás jelentkezik majd az ágazat sajátosságait figye­lembe vevő, kedvező hite­lekért. Ráadásul jogos igény lesz a részükről, ha mindezt megfelelő színvonalú ban­ki szolgáltatás formájában várják el. Az eddigi gyakor­lattól gyökeresen eltérő, pénzintézeti szolgáltatások­ra van máris és lesz a jö­vőben még inkább szükség, ami föltételezi egy vidéki bankhálózat kialakítását. Az agrárkormányzat sze­rint is csak egy ilyen bank- rendszer képes mozgósítani a vidéki megtakarításokat, s tud gondoskodni az agrár- vállalkozások hitelezéséről. Arról, hogy mi módon le­hetne megszervezni ezt a rendszert, többféle elkép­zelés is született. Közülük a legkézenfekvőbbnek az lát­szik, amelyik a takarék- szövetkezeteknek a magyar vidéket viszonylag elég jól átszövő hálózatában látja a megoldás kulcsát. Az át­alakuló takarékszövetkeze­tek válhatnak rövid idő alatt a vidék „gazdabankjaivá”, s oldhatják majd meg — megfelelő segítséggel — az élelmiszertermelésnek a biológiai sajátosságokat fi­gyelembe vevő finanszíro­zását. Kommentár Zokni Balogh Géza A z újdonsült milliárdos még nem ismeri egy igazi úr öltözködési szabá­lyait. Igaz, a nyakkendőt már meg tudja kötni, s azzal is tisztában van, hogy a karácsonyi ünnepi asztalhoz nem illik atlétában, kiboly- hosodott mackóban ülnie. Szépen megberetválkozott, kiöltözött tehát, s várja, hogy a jeles hetilapunk fo­tóriportere elkattintsa a masináját. De jaj...! Mit látunk? Zok­niban üldögél hősünk a karácsonyfa alatt. S micso­da zokniban!? Fehér haris­nyában! Amit született úri­ember legfeljebb sportolás­ra húz. Teniszezéshez, gol­fozáshoz... Máskor soha. Ám az én milliárdosom, láthatólag, mit sem tud er­ről, vagy ha tud is, csak legyint az egészre. Hát mondják meg, miféle milli­árdos ez a szegedi fiatalem­ber...? Mindazonáltal az én fe­jemben meg sem fordult, hogy megvessem ezért. Ugyanis véletlenül ismerem meggazdagodásának a tör­ténetét. Szakadt csóróként kezdte, s megpróbálkozott mindennel. Volt segédmun­kás, volt teherautósofőr, ki­költözött egy tanyára, hogy teheneket tartson, végül kikötött az olajiparban. S mint Amerikában szokott lenni, ebből meggazdago­dott. Am ma sem felejti, hogy honnan jött, hogy mennyit küszködött. S megtanulta közben becsülni a forin­tokat. Ma már megtehetné, hogy cselédet fogad, aki napjában hatszor felkeféli a szőnyeget. Nem. Ót még a szűkös évtizedek — év­századok? — során felhal­mozott, tudatalatti emlékei figyelmeztetik: fölöslegesen ne dobj ki az ablakon egy fil­lért se. Azért szívesen megnéz­ném, hogy húsz-harminc év múltán miképpen él a mil­liomosunk...?! Vajon akkor is zokniban fog ünnepelni..., vagy már golfozni is meg­tanul?-' ' :VVCÍ\ -f V' > 1X11 Köszönőlevél Múlt év utolsó napjaiban nekünk abban, hogy él- az osztrák főváros adott ott- ményekkel tele és lélekben hont a TAIZÉ európai Ifjú- megtisztulva érkezzünk ha­sági Találkozónak, melyen za, s induljunk el egy új j Magyarországról közel 10 úton. ezren vettek részt Iskolánk tanulói is lehetőséget kap- Tisztelettel: tak a zarándoklatra. a kisvárdai Szent László Ezúttal szeretnénk köszö- Egyházi Gimnázium és netet mondani Ktícsák Szakközépiskola diákjai ne- György görög katolikus vében . atyának az ót emlékezetes napért, amellyel gazdagab- Sima Anna, HI. C bá tette életünket. Segített Fényesiitke

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents