Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-12 / 9. szám

1993. január 12., kedd Kelet-Magyarország 13 A nyíregyházi MÉH Vállalatnál folyamatosan dolgoz­zák fel a papírhulladékot Balázs Attila felvétele GAZDASÁG Dollármilliók környezetvédelemre Tokió (MTI) — Hivatalos japán küldöttség látogat Ma­gyarországra, hogy felmérje: mekkora kölcsön indokolt a magyar környezetvédelmi be­ruházások előmozdítására — közölte hétfőn a tokiói nem­zetközi kereskedelmi és ipari minisztérium (MITI) illetéke­se. A Tengerentúli Gazdasági Együttműködési Alap delegá­ciója még januárban Buda­pestre érkezik. A MITI-tisztviselő szerint a jenben nyújtandó hitel mérté­kéről még nincs döntés, de a Nihon Keizai Simbun című vezető japán gazdasági napi­lap úgy tudja: Tokió hétmil- liárd jen (56 millió dollár) fo­lyósítását fontolgatja magyar- országi környezetvédelmi be­ruházásokra. Pénzügyminisz­tériumi források szerint a dön­tés az új pénzügyi év kezdete, április 1. után várható. Magyarország lenne az első kelet-európai ország, amely részesülne a hivatalos japán fejlesztési segélyprogram kör­nyezetvédelmi hiteleiből. Befektetések Iránban Nicosia (MTI) — Iráni ada­tok szerint az ország legna­gyobb szabadkereskedelmi ö- vezetében, a Queshm-szigeten a külföldi befektetések össze­ge elérte a 10 milliárd dollárt — jelentette az ÍRNA hírügy­nökség. Mint az iráni-olasz kereskedelmi kamara vezetője elmondta, a Perzsa-öböl leg­nagyobb szigetén kialakított zóna hatalmas gázkészletei és infrastrukturális lehetőségei mindenekelőtt japán vállalato­kat csábítottak magukhoz. Az iráni vezetés a könnyebb megközelítés végett tavaly ki­sebb gépek befogadására al­kalmas repülőteret hozott létre Queshmen. A hírügynökség szerint a legközelebbi tervek között egy nagyfeszültségű elektromos hálózat létrehozá­sa szerepel. Önálló lett a Taurus nyíregyházi abroncsgyára Hétköznapi versenyfutás a megmaradásért Leányvállalati abroncs: az előrelépés záloga Nyíregyháza (KM - MCS) — December elsejétől önálló jogi személyiségű leányválla­latként jelentette be a cégbí­róságon a Taurus Gumiipari Vállalat a nyíregyházi mező- gazdasági abroncs üzleti egységet. Mennyire előrelé­pés ez az önállóságban, illet­ve a privatizációban? — kér­deztük Jaczkó László igaz­gatót. — A hitelező bankok és a Taurus között egyeztetés tör­tént arról, hogy a vállalat vala­mennyi üzleti egysége leány- vállalattá alakul. A Taurus éveken keresztül egyben kezelte az abroncsszektort, amelyhez a budapesti és a nyíregyházi egység tartozott, bár a két gyár termékcsaládja és piaci paraméterei eltérőek voltak. Két éve tettünk nyílt javaslatot arra, hogy a Tauru­son belül önállóak legyünk. Tavaly júliustól üzleti egy­ségként dolgoztunk, megkap­tuk a kereskedelmi és a pénzü­gyi jogkört, ugyanakkor egy olyan üzleti tervet készítet­tünk, amely ötéves előretekin­tést is tartalmaz. Nem piaci kategória □ Tíz éve minden gyáregy­ség leányvállalatot akart ala­pítani, manapság viszont nem ez a sláger, hanem a gazda­sági társaság. Miért nem tár­sasággá alakult át a nyíregy­házi mezőgazdasági abroncs üzleti egység? — A leányvállalati formula nem igazi piaci kategória, vi­szont a Taurus úgy kívánja működtetni ezt az önálló egy­séget, mint egy gazdasági tár­saságot. A leányvállalat ügy­vezetését önállóan végzi, a Taurus beleszólása a munkába ugyanolyan mértékű, mint pél­dául egy részvénytársaságnál a tulajdonosoké. Két oka volt, hogy a Taurus nem egy­ből kft.-t vagy rt.-t alapított. Egyik, hogy nem rendelkez­tünk önálló mérleggel, teljes vagyonelkülönítéssel, a másik, hogy társasági alapításhoz je­lentős összegű készpénzre lett volna szükség, ez pedig nem volt. Úgy ítélem meg, hogy a leányvállalati formula átmene­ti megoldás, de jelentős elő­relépés. Az új szervezettel egy kis lokálpatrióta siker is ér minket, hiszen a mintegy 4 milliárd forint árbevételű gaz­dasági egység kereskedelmi, pénzügyi ügyletbonyolításá­nak jelentős részét Nyíregyhá­zán végezzük, és ez a környe­zetünkre is kihat. Szorosabb lesz a kapcsolatunk az önkor­mányzattal, a bankokkal, a partnerekkel és a helyi szer­vekkel. □ Egy ilyen szétválásnál, amikor tisztázódik a vagyon­érték, az eddigi gyakorlat alapján az „anya” és a „le­ány” a legnagyobb harcot a hitelállomány miatt vívja. Önök hogy egyeztek meg? — A nyíregyházi abroncs­üzleti egységet egyértelműen terheli az a hosszú lejáratú hi­tel, amelyet a két éve beindult kalanderüzem telepítéséhez vettünk fel. A rövid lejáratú hitelek összege eddig a két ab­roncsgyárat együtt kezelő szervezeten belül nem volt vi­lágos, emiatt az alapítás pilla­natában kellett erről dönteni. A Taurus vezetésével és az MHB RT.-vel közösen dol­goztunk ki olyan konstrukciót, amellyel egy rendkívül nehéz gazdasági helyzetben lévő, de életképes leányvállalat alakul meg. Ezek az egyeztetések nem voltak egyszerűek. □ Egy új szervezeti váltás a dolgozók számára sem jelent könnyebbséget, hiszen ők azo­kat a juttatásokat, előnyöket várják, amelyeket eddig meg­kaptak. Hasonlókat megkap­nak-e a leányvállalatnál? — A kollektív szerződésbe leírtak alapján a juttatásokat, előnyöket változatlanul meg­kapják a dolgozók, hiszen tel­Jaczkó László jes körű a jogfolytonosság. Az elbocsátásoknál például ugyanúgy jár a végkielégítés. A dolgozóknak nem hátrányos Az átalakulás semmilyen formában nem lehet hátrányos a dolgozóra. A leányvállalat az új szerződések kidolgo­zásáig változatlanul érvényes­nek tekinti az eddigi kollektív szerződéseket. Az átalakulás­ról a mai napon dolgozói gyű­lésen és írásban is tájékoz­tatjuk a dolgozókat, akikkel csak a tájékoztató után kötünk új munkaszerződést. □ A privatizáció első lé­péseként jegyezhetjük a leány- vállalati átalakulást. Kikkel tárgyalnak a gyár privatizá­ciójáról? — 1992 márciusától több biztató tárgyalást folytattunk nemzetközi abroncskereske­delmi partnereinkkel, akikkel átvilágítottuk az üzleti lehető­ségeket, és közös, jelentős fej­lesztési terveket dolgoztunk ki. Őszre a Taurus és a tárgya­lópartnerek tanácsadó céget kértek fel, amely elkészítette a vagyonértékelést. Néhány nappal ezelőtt a főbb privati­zációs partner (több nyugat­európai cég, amely vélhetően konzorciumot fog alkotni) je­lezte a vezérigazgatónak, hogy folytatja januárban a privatizá­ciós tárgyalásokat. Többségi tulajdonlás A partnerek többségi tulaj­dont szeretnének, ezt a tár­gyalásokon nyilvánították ki. Harasztosi Pál felvételei Emellett elfogadják és támo­gatják a már elindított dolgo­zói tulajdonszerzési lehetősé­get. Ha nem jön össze az üzlet, akkor van más partner, vele tárgyalunk, de ezek még nin­csenek ilyen előrehaladott ál­lapotban. A privatizáció má­sodik lépéseként rövid időn belül Taurus és így ÁVÜ tulaj­donú kft.-vé, vagy rt.-vé alakul át a leányvállalat. — Hogy ítéli meg a Taurus gazdasági helyzetét, amelyről az utóbbi időben kevés elem­zés jelent meg, a leghosszabb az volt, amikor tavaly nyáron új vezérigazgatót, egyben pri­vatizációs biztost neveztek ki a cég élére? — Pénzügyileg rendkívül nehéz helyzetben van a Tau­rus. A tartozások igen maga­sak, a kamatterhek jelentősek, a privatizáció elhúzódik, a ke­leti piac összeomlott, a ma­gyar gazdasági környezet egy­re romlik, a nyugati piacokon a recesszió ugyancsak kemé­nyen sújtotta a vállalatot. Az augusztusban kinevezett ve­zérigazgatónak már nyilván­való volt, hogy a Taurusnak a hitelező bankokkal kell meg­állapodni, és részekben lehet privatizálni. Az egyeztetést követően alakulnak át az egy­ségek leány vállatokká. 1993 elején a vállalati részek priva­tizációjából befolyt összeg és az egyéb vagyontárgyak ér­tékesítéséből a tartozáso­kat csökkenti a vállalat. Jelen­leg egy komoly versenyfutást élünk át, számunkra azért is fontos a leányvállalati átalaku­lás, mert ma ez ad lehetőséget egy új indulásra és így élet­képesek maradunk abban az esetben is ha bármi történik a vállalattal. □ Az idei év sem ígérkezik könnyűnek a Taurus Mezőgaz­dasági Abroncs Leányvállalat számára. Milyen tervekkel in­dulnak? — Az elmúlt év eredmé­nyének tartom, hogy piacain­kat megőriztük Nyugat-Euró- pában, néhány területen pél­dául fejlesztettük piacainkat, a 2,7 milliárd forintos exportunk pedig a stabilitásunkat jelenti. Emellett tavaly kemény csa­pásként ért bennünket, hogy az értékesítés 16 százalékát ki­tevő iráni piacról a lebonyolí­tást végző iráni bankok a ma­gyar bankoknak csak késede­lemmel fizettek. Év végén közel 200 milliós nagyságren­dű pénzünkhöz nem tudtunk hozzájutni. Az idei évben az értékesítés növekedése 6-8 százalékos lehet, miközben át kell alakítani a gyár szerveze­tét, racionalizálásokat kell végrehajtanunk. Várhatóan ja­nuártól folyamatosan közel 10 százalékos létszámcsökken­tést hajtunk végre, 1993-ban 1160 dolgozónk lesz. A Taurus egy jó márkanév A világpiacon elért image- unkat meg kívánjuk őrizni, ehhez kidolgoztuk az üzlet új arculatát bel- és külföldön. A Taurus mezőgazdasági ab­roncsa egy jó márkanév, erről nem mondunk le. Az idei év a dolgozóink és vezetőink szá­mára egy nagy kihívás, be akarjuk mutatni, hogy önál­lóan életképesek vagyunk és innen, Nyíregyházáról is úgy tudunk viselkedni az abroncs­piacon, mintha egy nyugat-eu­rópai székhelyű vállalat len­nénk. A védelem pénzszaga Exkluzív hölgyek és almáskertek Nyíregyháza (KM) — Be­cézik verőlegényeknek, ki­dobóembereknek, remegő kezű nyugdíjasoknak a va­gyonvédelmi iroda munka­társait. Másfél-két éve csak filmekben láthattuk őket, manapság virágzó vállalko­zássá, jövedelmező üzletág­gá fejlődött a vagyonvéde­lem. Persze az őrzött értékek összege sem pár ezer forint­nyi, hanem sokszor százmil­lión felüli. Ehhez már olyan speciális emberek szüksége­sek, akiket a Bán és Társa Bt.-ben találtunk. Egy bulldog néz farkassze­met az emblémájukon az ide­gennel, amely a hűséget, a megbízhatóságot, a szívóssá­got, kitartást jelképezi. A há­rom alapító — Bán Ist\’án, Gavallér Péter és Illés Attila — két éve alakította a társasá­got, és azóta is együtt vannak. Tagjaik közé igazolt sportoló­kat, a HM és a BM speciális alakulatában, a rohamoszta­gokban szolgált férfiakat vet­tek fel. Érdekesség, hogy egy nőtagjuk sincs, szerintük nem a gyengébb nemnek való ez a foglalatosság. A felvételi szű­rő náluk a küzdőképesség, a kemény fizikai erő. Ehhez még szellemi vizsga is páro­sul. Valamennyiük könnyen azonosítható, hiszen egyen­ruhát és hitelesített, arcképes igazolványt kapnak. Saját maguknak alkottak szabályokat, amelynek első passzusa, hogy mindig két em­bert jelölnek ki őrzésre, mert bárki egyedül keveset ér. Er­kölcsi és anyagi felelősséget vállalnak az őrzött objektum­ért, vagyontárgyakért és a nagyrendezvények biztonsá­gos lebonyolítását is szavatol­ják. A megyei szépségverse­nyen a Közbiztonsági Alapít­vány segítségével 20-an vi­gyáztak az exkluzív hölgyekre és tartották vissza a tolakodó­kat. A legérdekesebb munkájuk idén a nagykállói termelőszö­vetkezet almáskertjében volt, abban a gyümölcsösben, ahol tavaly milliós nagyságrendűre becsülték a lopáskárt, és szám­talan volt a rendőrségi bejelen­tés. Idén nem tűnt el alma, nem volt rendőrségi feljelen­tés, az almaszedők 5 almát (!) vihettek haza. November vé­gén fejezték be a munkát, és december elején arról a terü­letről egy egész almáskertet loptak el. A munkájukhoz olyan tech­nikai felszereltség is szükség volt, mint saját jármű, fegyver, golyóálló mellény, gumilöve­dékek, rádióösszeköttetés, sa­ját adatbank. A nyíregyházi polgármesternek és vendégei­nek felajánlották, hogy bárho­va ingyen kísérik. — Égymás között is nagy a verseny, a folyamatos képzés mellett heti négy erőnléti és technikai edzést tartunk, ahol élesben gyakorolunk — nyi­latkozta Illés Attila. — A szlo­genünkhöz ugyanis a más em­ber és vagyontárgy védelmén kívül a saját embereink testi épségének a megóvása is sze­repel.

Next

/
Thumbnails
Contents