Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-12 / 9. szám
HAZAI HOL-MI Kelet-Magyarország 5 1993. január 12., kedd S. O. S. a társadalomból Karitatív szervezetek Tóth Kornélia Nyíregyháza (KM) — Közkézen és közszájon forognak azok a címek és telefonszámok, amelyre bárki nyugodtan írhat vagy telefonálhat, mert a másik oldalon empátiás készséggel megáldott ember reagál a gondokra. Márpedig ezekből a soknál is több van és az optimista nyilatkozatok ellenére egyszer szélesebb társadalmi rétegből érkeznek a segélykiáltások. Az egyik segítő a Szent Miklós görög katolikus Kari- tasz Szervezet, amelynek egyik önfeláldozó szervezőjével, ügyintézőjével, Czompa Zoltánnal beszélgetünk a mintegy két éves működés napi tapasztalatairól. Titkolják a segítséget Czompa Zoltánt is a sors vezérelte erre a rögös útra. Tehergépkocsik nyergében parancsolt a roppant lóerőknek, bejárta az ország minden szegletét. Amikor Romániában kitört a forradalom, természetesen ő is fuvarozta az élelmet és a gyógyszert a határon túli rászorulóknak. Tette volna ezt később is, ám két baleset — amelyek egyikéről sem ő tehet — lekényszerítette a volán mellől. (1989. január 13., péntek, Tatabánya és június 13. Gödöllő a két helyszín.) Munkahelye, a nyíregyházi SZÖV- AUT fuvarszervezői munkával bízta meg a most már 50 százalékos munkaképességcsökkenéssel küszködő dolgozóját. Egy idő után a munka- nélküliek sorsa jutott osztályrészéül. — így legalább több időt fordíthattam a karitatív munkára, amelyet már régóta végzek. Igen sok céggel, magán- személlyel kerültem kapcsolatba, akik a mindenkori nehéz Czompa Zoltán Elek Emil felvétele kényszerű előnye helyzet ellenére önzetlenül és szívesen kínáltak támogatást. Sőt, azt tapasztaltam, hogy sokan még titkolják is azt, hogy segítenek. Nekem az a feladatom, hogy az adományok gyűjtését és a szponzorokat szervezzem. A karitaszhoz befolyó támogatásokat pályázati pénzekkel igyekeznek kiegészíteni. Többek közt azért nyithatják meg január végén az idősek otthonát, mert pályázaton nyertek egy összeget. Nyíregyházán a Vécsey utca 21. szám alatt, a volt MÁV-bölcsődében alakították ki a negyven idős embert befogadó intézményt. — Természetesen fajra, nemre, vallásra, politikai hozzáállásra való tekintet nélkül bárkinek adunk helyet, a jelentkezés sorrendjében írták fel a bentlakókat. Ha negyventől többen szorulnak segítségre, akkor Nagy István, a Kari- tasz szolgálat vezetője, mint pap, megpróbálja elhelyezni elsősorban Nyírpazonyban és Nyírturán a hajlékkal nem rendelkezőket. Mind a Vécsey utcai intézményben, mind a másik helyen azt az elvet valljuk: nem elfekvőbe vettük fel az időseket, hanem koruknak és egészségi állapotuknak megfelelő foglalkoztatást igyekszünk szervezni nekik. A Vécsey utcai otthonban például a segélyadományokat fogják csomagolni, kötnek, hímeznek, majd a kész munkákat értékesítik. A konyhán munkanélküliek találnak állást. Sajnos, a technikai felszereltség még hiányos. Edények, gázfőző már van, de egy gázüst és egy elektromos sütő elengedhetetlen már az induláshoz. Ezért azzal a kéréssel fordulnak az intézményekhez és a gazdálkodó szervezetekhez, hogy az általuk már nem használt konyhai edényeket, valamint ruhaneműt, műszaki cikkeket, bútort köszönettel elfogadnák és azonnal szétosztanák a rászorulók között. Köszönik az adományokat Napközben a 42-11-153-as telefonon a Vé-csey utca 21. alatt elérhetők. Csekkszámlájukat a Kereskedelmi és Hitelbank vezeti: 440-88886, a karitasz száma ezen belül 4409-1840. Előre is hálásak a jó szándékú pénzadományokért. — Egy másik tervünk szerint ingyenkonyhát működtetnénk a rászorulóknak. Ha térítés nélkül nem sikerül megoldanunk, akkor igen alacsony összegért juthatnának itt meleg ebédhez a valóban nehéz helyzetben lévők. Azt is jelentős eredménynek könyvelik el, hogy sikerült több mint százezer kötet könyvet kapniuk, és szét is osztották olyan intézmények közt, amelyek igen szerény anyagiakkal rendelkeznek e téren. A megszűnt könyvkereskedés készletéből kapott olvasnivalót több, hátrányos helyzetű általános iskola, a tanyai diákotthon, a mezőgazdasági szak- középiskola, a Vécsey Károly általános iskola gyermekszervezete, a görög katolikus hit- tudományi főiskola, a nyíregyházi református egyházközség, a guszevi 13-as általános iskola és egy hajdúdorogi gimnázium is. Kirándulhatnak a kisbusszal — Terveink szerint az ifjú házasoknak is segítenénk azzal, hogy olcsóbban szerveznénk nekik az otthonteremtéshez építőanyagot, a SZÖV- AUT kedvezményes fuvarozást kínált. Az árubeszerzés gondjaiból vállalunk magunkra. Nagy öröm, hogy közreműködhettünk a csökkentlátó gyerekek utaztatásában is. Ugyanis ők csak speciális iskolában sajátíthatják el a tananyagot eredményesen. Nyíregyházáról 15 gyermeket szállítunk át Debrecenbe naponta. Előbb a Móricz Zsigmond Színháztól ajándékba kapott mikrobusszal, ám azt meg kell javíttatnunk, és szeretnénk hamarosan egy kisbuszt venni, hogy fennakadás nélkül hoz- zák-vigyék a gyermekeket. Az ajándékbusszal pedig a javítás után kirándulásra visszük hétvégeken a Vécsey utcai időseket. Czompa Zoltán is munka- nélküli, s mint igen lelkes segítőnek, állást kínáltak volna az idősek Vécsey utcai otthonában. Ő nem foglalta el az állást. Mint mondja, vannak nála rászorultabbak. Jó szándék van, pénz nincs Nyírbátor (KM - Kovács Éva) — Az elmúlt évben 27, idén viszont közel 37 milliót fordít a Nyírbátori Polgár- mesteri Hivatal szociális támogatásra. Amint azt Nagy Árpád, a hivatal szociálpolitikai csoportvezetője kérdésünkre elmondta: nemcsak a pénzük, munkájuk is jóval több lesz az eddiginél. Tennivalójuk bőven akad, hiszen az elmúlt esztendőben a nyírbátori családoknak több mint a fele megfordult náluk, várt tőlük segítséget, miközben a tengernyi munkát öt emberrel végzik. A szociálpolitikai törvény életbelépésével nem csak Nyírbátorban, az egész országban jelentősen tágulnak a támogatás lehetőségei, keretei. A törvény híre hamarabb ért el az emberekhez, mint az általa nyújtható pénz a hivatalokhoz, amiből az is következik, hogy a nyírbátori szociális irodában naponta nyitják az ajtót. Tőlük ezúton is türelmet kémek, hiszen a támogatás bármilyen formája igazából márciustól vehető majd igénybe. Ez persze közel sem jelenti azt, hogy addig nem kaphatnak a rászorulók támogatást. A hivatal készül megalkotni a helyi törvényt, s ehhez szeretne mind bővebb információt szerezni, mind több érdekcsoporttal tanácskozni. Szükség is van a körültekintésre, hiszen a kérvényezők, a segélyre szorulók száma fokozatosan nő. Nem nehéz megjósolni, hogy egyre többen lesznek, akik a szociálpolitikai juttatásokra igényt tartanak. A támogatások egyik formája a rendszeres nevelési segély, melynek keretében a városban 170 gyermek részesül ellátásban. Az igénylők száma ennél lényegesen több, épp ezért tervezik, hogy jövőre 235 gyermeknek nyújtanak ily módon támogatást, s ez összesen 5 millió forintot jelent. Rendkívüli gyámügyi segélyre eredetileg 2 és fél milliót irányoztak elő, ez az összeg azonban év közben pályázat útján megnövekedett, így összesen több mint 6 millió forintot fordíthattak erre a célra. A munkanélküliek száma rohamosan nő, ma már az aktív dolgozók közel egyharma- dának, a számítások szerint majd 2000 embernek nincs munkája. Mindebből következik, hogy a felnőttsegélyezésre alaposan megnőtt az igény. Ezt látták azok a francia filmesek a vasútállomáson, akik a hodászi cigányság életéről, hétköznapjairól, a népszokásokról készítettek dokumentumfilmet a közelmúltban. A viszonylag zárt közösségben élő cigányság még»őrzi a rájuk jellemző sajátosságokat, kultúrájuk meghatározó jegyeit. Ezt ismerték fel a francia filmkészítők Réti János felvétele Nem sokaság, hanem lélek Rápolt (Molnár Károly) — Az a 234 ember, aki rápolti- ként éli mindennapjait, egy valamire való város lépcsőháznyi lakóját jelenti. Petii Ish’án polgármesternek és képviselő-társainak azonban meg kell küzdeniük minden olyan feladattal, amely a nagyobb településekre is jellemző. Mivel az itt élők többsége nyugdíjaskorú, így nagyon fontos volt az idősek otthonát létrehozni. Az Állami Fejlesztési Intézet 1,7 millió forintos támogatása és a helyiek összefogása 20 embernek teremtett igazi otthont, s napi 35 forintért ellátást. Akik ezt sem tudják megfizetni, azoknak az ön- kormányzat segélyt ad, hogy mégis meleg ebédhez jussanak. Az öregek mellett a fiatalokkal törődik legtöbbet az önkormányzat. Most még Ököritó- fülpösre járnak az alsósok is, de rövidesen megteremtik a feltételeket a 20-24 gyermek oktatásához. S aki itt szeretne letelepedni, építési telket és még 80 ezer forintos támogatást is kap. Tavaly két új lakás épült, az idén hárman szándékoznak építkezni. Az önkormányzat támogatásával közel tíz hektáron nyárfát telepítenek. Az ültetésnél és a későbbi csemetegondozásnál ez munkát és jövedelmet jelent az itt élőknek. Az idősek ugyanis kevés földet kértek ki a termelőszövetkezetből, hiszen koruk miatt a földművelésre már nem nagyon vállalkozhatnak. Várják viszont a közművesített telkekre a letelepedni szándékozó fiatalokat. Főhajtás az elesetteknek Eperjeske (KM) — Tizenhét név csupán, ám a gesztus régi sebeket próbál enyhíteni. Eperjeskén a múlt év őszén avatták fel a második világháborúban elesettek emlékére emelt obeliszket. Az október 23-i forradalom napján felavatott emlékművet Kovács József kisvárdai műköves mester készítette, s a helyi önkormányzat fizette ki a 162 ezer forintba kerülő emlékművet. Soha nem hervad el a virág az elesettek emlékművén Tóth Kornélia felvétele Januári állapotok Réti János Január elejéhez nemcsak a vízkereszt és a kidobott karácsonyfa szomorú látványa társult végérvényesen, hanem a leltár is. Alig heverjük ki az ünnepek fáradalmait, amikor hirtelen szinte megáll körülöttünk a világ. Sorra ütközünk feliratokba az üzletek bezárt aj fajain: „ELNÉZÉST KÉRÜNK, LELTÁROZUNK", „LELTÁR MIATT ZÁRVA" vagy egyszerűen: leltár, nyitás január nem tudom hányadikán. Semmi sem örök tehát, csak az idő, a tér és a januári leltár. És ez nem minden! A nyitva tartó boltokban, ahol előtte vagy utána vannak a készletek hagyományos számbavételének, oké teljesen a helyzet. Van, amelyiknek a polcain mintha sirokkó söpört volna végig, azaz még nem kaptak árut, van ahol már kaptak, csak nincs kicsomagolva, ha mégis, akkor nem tudják az új árát. Egyet se búsuljunk! Hamarosan megfogják tudni, miként mi vásárlók is. Lám, így állunk a boldog új év első napjaiban, csak azt nem értem, miért. Hihetetlen számomra, hogy az így van rendjén, hogy így van mindenütt a világon. Bizonyítani nem tudom, de hiszem: ama híres nyugat híres üzleteiben folyamatos a felhozatal, amihez zavartalan kiszolgálás társul. Mert náluk menet közben történik a leltár, az áruátvétel, sőt az ebédszünet is. Idejében figyelmeztetem kedves olvasóinkat: jövő januárban bizonyos rovataink helyén néhány napig fehérség lesz látható. Úgy gondoltuk, mi is leltárba veszszük tüskéinket, megszámoljuk a sarkokat, meg azt, hogy pont hány nézőpont van a kommen- TÁRBAN. Mindezért már most, jó előre, elnézésüket és megértésüket kérjük.
