Kelet-Magyarország, 1992. december (52. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-09 / 290. szám
1992. december 9., szerda HATTER Kelet-Magyarország 3 Vásárosnamény köz« pontjából Mátészalká« ra igyekvők a vitkai városrészben Joggal felkapják a fejüket a Damjanich utca elején. A múlt század közepén épült módos paraszti kúria vonja magára a figyelmet. Az országos Műemléki Felügyelőség, illetve a polgármesteri hivatal illetékeseit dicséri, hogy szemgyö- , nyörködtető a kép, már ami az épület állagát, gondozottsá- gát, külső képét illeti Molnár Károly felvétele Üzlet, feszültség nélkül Román szóda, magyar papír, olcsó ruházati áru Nyíregyháza-Sóstó (KM - GB) — A kalcinált szódát felhasználó hazai ipar képviselőit, valamint e nélkülözhetetlen alapanyag legnagyobb romániai előállítójának, a govorai szódagyárnak a vezérkarát ültette le nem régen egy közös megbeszélésre a sóstói Paradies Centerben a nyíregyházi B and H Kft. Ezt követően került pecsét a nagy üzletre. A szabolcsi társaság szerződést kötött a govoraiakkal a román cég termékének kizárólagos magyarországi forgalmazására. Kezdeti buktatók Nem titok, Bige László vegyészmérnök, a B and H Kft. ügyvezetője, kiválóan beszél románul (is), hisz néhány éve Erdélyből települt át hozzánk. Amint elmondta, több próbálkozást követően döntöttek nyíregyházi társával együtt a kft. alakításáról, melyet kifejezetten a román szóda forgalmazására hoztak létre. Ám a kezdet buktatókkal volt terhes: az első román partnerük apróbb szélhámosságain majdnem sikerült elcsúsznia a B and H-nak is. A vevők nehezen megszerzett bizalma ugyanis könnyen eljátszható, ha a szállító nem a megbeszéltek szerint teljesít. Nos, sürgősen új szódaszállító után kellett nézni, melyet meg is találtak a govorai gyár európai színvonalú szolgáltatást, korrekt partneri viszonyt ígérő vezetőiben. A magyar szódafelhasználók közül képviseltették magukat a sóstói megbeszélésen a hazai üveggyárak Salgótarjántól Orosházáig, a papíripar, a mosószeripar. Záporozó kérdéseikkel valamennyien azt firtatták a románoktól és a nyíregyházi forgalmazótól, hogy olyan minőségben, ütemezésben, csomagolásban, olyan pontos határidőre és valóban olyan alacsony áron tudnak-e szállítani, mint ahogyan azt a bevezetőjükben ígérték. Elemi érdekük — Az évi 700 ezer tonna kapacitású govorai szódagyár ma Románia első számú ilyen üzeme, elveszítette korábbi szovjet és jugoszláviai piacait — mondta el őszintén Nikolae Drasovean vezérigazgató. — így elemi érdekünk, hogy betörjünk a közeli, így alacsony szállítási költségeket emésztő magyar piacra. Ennek köszönhetően árainkat hosszú távon is képesek leszünk 10-15 százalékkal a világpiaci konkurencia árai alatt tartani. — Korábban sok román kft. ajánlott ki minden megalapozott termelési háttér nélkül szódát, s a sok pontatlanság megingatta az ottani vállalatok iránt a bizalmat — mondja ki az általánosítható gondolatokat Bige József. — Mi ezen gyökeresen változtatva, romániai vegyes vállalatunkon keresztül közvetlen kapcsolatot építettünk ki a govorai gyárral. Ennek a rövidre zárt kapcsolatnak az eredménye a pontos, kívánt minőségben történő szállítás, és ez a titka a tonnánként bárkitől kétezer forinttal olcsóbb árnak is. Ráadásul Nagykállóban létesítettünk egy duplájára bővíthető 400 tonnás raktárát, amely folyamatosan rendelkezésre áll a vevőknek, és bármi történne is a gyári szállítással, mi innen hárítjuk el a fennakadást. A B and H Kft. azonban nem elégszik meg az egyoldalú termékkereskedelemmel. A szerződéses együttműködést úgy tervezik, hogy évi 4 millió papírzsákot innen szállítanak Govorára a nyíregyházi papírgyárból. Áruház a könyvtárból Több lábon állni, hangoztatják a nyíregyházi üzletemberek, s hoznak keleti szomszédainktól bőrt a megye néhány cipőipari cégének, visznek minőségi román öltönyöket orosz piacra. Tellett az erejükből arra is, hogy cserekereskedelmi alapon hetven csernobili sugárfertőzött gyereket üdültessenek Sóstón. A legújabb tervük pedig az, hogy a megyeszékhelyen a volt KI- SZÖV klubkönyvtárában egy olyan diszkont áruházat nyissanak még decemberben, ahol a megyei ipari szövetkezetek termékei mellett olcsón árusítanának hazai és külföldi ruházati, ipari termékeket, megkísérelve letömi a magas árakat. Közélet és kultúra Fehérgyarmat (KM) — Néhány napja kezdődtek el a közéleti és kulturális napok rendezvényei Fehérgyarmaton. A Szamos Közéleti és Kulturális Egyesület szervezte események első programjaként nyitották meg Szilágyi Sándor rajztanár-festőművész kiállítását a város művelődési központjában. A második rendezvény helye a könyvtár volt, ahol az érdeklődők Szóljatok szép szavak címmel egy beszélgetésen vehettek részt versmondásról, versírásról. Partnerük Udud Ist\>án, a Szabó Lőrinc Általános Iskola tanára volt. December 10-én 14 órától sajtóankétot tartanak a könyvtárban, majd 18 órától kerek- asztal-beszélgetést a város kulturális életéről a művelődési központ klubtermében. Rendhagyó irodalomórákat szerveztek két iskolában is. December 11-én, 11 óra 30-tól Tóth Károly színművész Pető- fi-emlékműsora hangzik el az egyik helyszínen, a másik iskolában pedig ugyanekkor Pregitzer Fruzsina lép fel a Hogyha nekem szárnyam lenne című gyermekműsorával. _________Tárcu / gén nagyon élvezte, hogy c banán, amit vett, csak ép; annyira érett, amennyire egj trópusokat nem járt ember 1 „kész” gyümölcs ismérvei megítélni tudja. Nem lottyos de nem is haragoszöld és ke mény, szóval éppen jó. Bepakolt hát a kosarába egy nagyobb és egy kisebb fürtöt, hogy leméresse, és épp indult a kassza felé, amikor halk, könyörgő motyogást hallott. Valahonnan térdmagasságból szüremlett a kérő hang, amire oda kellett figyelni. Öröme a látványtól hirtelen összezavarodott. A kis zöldség-gyümölcs bolt sarkában ült valami rongy fél én az asszony (azt igazán sohasem fogja megtudni, hogy nő vagy férfi volt a kérő szavú, annyira elmosódtak rajta a nemiség jelei), előrenyújtott, etiópiai vagy Szomáliái soványságú kezekkel, maga alá húzott lábbal. Mint egy rakás szerencsétlenség — gondolta, de rögtön el is szégyellte magát a buta hasonlat f elv il laná sóért. — Tessen adni, főnök úr, pár forintot! Már több napja nem ettem se én, se a négy pulyám! Lehet, hogy nem így, ennyire pontosan fogalmazott a koldusasszony (fél fi?), de ő ezt hallotta, meglehet a lelkében megrezdült „vevőkészülék" sugározta így. Odaadom neki az egyik fürtöt — döntötte el igen gyorsan a Kállai János Örömadomány banánok felének a sorsát, de aztán mégsem vetette oda. Azt sem tudja biztosan, hogy hajával vagy anélkül kell-e megennie —fogalmazta meg a magyarázatot. Azt meg igazán nem akarnám, hogy elcsapja a hasát — tette még hozzá. Cinikus vagyok, biztosan az, de hát láttam én már lábát a hátára szíjazó rokkantat, aki miután megkapta a kért filléreket, két lábon futott a sarki kocsma felé. De hát mégiscsak segíteni kellene valamivel —folytatta a moifondírozást. Benyúlt a zsebébe, a pénztárcáját kereste. Elég jó tömötten lapult a bőrtasak, tele százasokkal- ezresekkel. Aprója szinte sohasem volt. Nem szerette magával cipelni a sok fémpénzt, s ha tehette, valahol mindig tőlük szabadult meg fizetéskor. Jó lenne neki egy huszas, de az épp nincs. Az ötvenes meg sok — ítélkezett magában. Egyébként is, már a Bánk bánban is azt kérdezi a nagyúr: de hát ad- hatsz-é mindenik szűkölködő ne k? Ennyi okosságtól már majdnem undora támadt, de a brieftaschni mégiscsak visszabújt a megszokott helyére. Miközben a pénzt elrakta, megzör- rent a zsebében a cigaretta meg a gyújtó. Megvan, adok neki füstölnivalót! Biztosan dohányzik, az ilyenek mindig szoktak. Azzal elővett két szálat a szelencéből és odakínálta az asszonynak. Az ránézett, majd szótlanul elvette a két fehér rudacskát, s könnyezni kezdett. Lám, hogy meghatódott a jó ember adományától, máris sír. Na, de sebaj. Én legalább elmondhatom: a közeledő karácsony szellemében cselekedtem. Azzal odament a pénztárhoz, fizetett. Majd még ki sem lépve az ajtón, hatalmasat harapott az egyik sárgásbarna banánból. Az adakozás örömét most már senki sem vehette el tőle. Nézőpont \.: .j/ Tét: a vízellátás Balogh József A z önkormányzatok létrejötte óta egyik legtöbb vitát kiváltó téma a közüzemi vállalatok sorsa. Nem meglepő ez, hiszen tulajdont, biztonságérzetet jelent, mert minden önkormányzat esküszik rá, hogy leggazdaságosabban akkor üzemel az a vállalat majd, ha működtetését saját kezébe veszi. Az egyik legnagyobb fejtörést okozó, de indulatokat is gerjesztő döntés még mindig nem született meg, s az eddigi álláspontokból úgy ítélhető, olyan nem is születik, amelyikkel mindenki elégedett lenne. És ha ettől csak a Szabolcs Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat sorsa függene, nem is volna izgalmas a dolog, a tét azonban itt a megye vízellátása. Nyíregyháza huszonha- todmagával önálló vízművállalatot szeretne, vagyis, hogy megkapja részét a mai megyei vállalatból, a megmaradó 202 településnek viszont inkább az lenne a jó, ha együtt maradna a vagyon. A földben lévő vezeték a vagyonátadó bizottság döntése szerint mindenütt az adott településé, ám a vízművek működtetése már meghaladja a falvak többségének erejét. Igaz, társulhatnak a környékkel, de vajon a pár száz lelkes községeknek mi jut a közös kalapból akár a létszámot, akár a közművagyon értékét tekintik is az osztozkodás alapjául? És azt a kérdést is joggal vethetik fel: vajon igazságos-e bármilyen címen vagyont osztani, amikor a falvakban a lakosság zsebéből épültek a vízművek, a megyeszékhelyen pedig állami célcsoportos beruházásként azokkal a kutakkal együtt, amelyekből Nyíregyháza és vele a 26 település iszik. Nemrég ünnep volt Kom- lódtótfalun, mert ott is elkészült a vízmű, s büszkélkedhettünk vele, hogy Szabolcs- Szatmár-Bereg megye minden települése jó ivóvizet ihat már. Nem vagyok benne biztos, hogy ha a vízmű vállalat feldarabolása megtörténik, nem kell-e majd sok helyen kitisztítani az ásott kutakat. És abba sem vagyok biztos, hogy a kilépők csökkenteni tudják — mások kárára sem — a szolgáltatási díjat. Csak a Sza- bolcshő példájára kell gondolni. Gáz Nagykállóban Nagykálló (KM - D. M.) — A tervezett 3,8 helyett, 10 kilométer készül el az idén a nagykállói utcai gázhálózatból. Ez olyannyira meggyorsítja a munkát, hogy a ’94-re előrejelzett beruházás jóval hamarabb elkészül. Eddig 300 család kapott hitelt, 200-an pedig egy összegben fizették be a 41 ezer forintos közmű-hozzájárulást. A másik hír: Az önkormányzat az arra rászoruló családoknak és főleg a 60 éven felüli időseknek (300 darab) 1500 forint értékű élelmiszer- csomagot oszt ki a karácsonyi ünnepekre. Kommentár ____________________ Fókuszban az áfészek Nábrádi Lajos M egyénkből szerdán délután 48 küldött utazik Budapestre, az áfészek második kongresszusára. Csütörtökön és pénteken a küldöttek országos vezetők jelenlétében vitatják meg a szövetkezetek tennivalóit, felvázolják a jövőt. Azt máris tudni lehet: a privatizáció ellenére szükség van a szövetkezetek további működtetésére. (Persze, más formában.) A vásárlók és a szövetkezeti tagok döntöttek a további működés mellett, ezt a döntést senki sem kérdőjelezheti meg. Hazánkban egymillió 200 ezer, megyénkben 98 ezer tagja van az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezeteknek. A számok is jelzik a holnap kezdődő kongresszus jelentőségét. Nehéz politikai és gazdasági helyzetben ülésezik a kongresszus. A küldöttek megvitatják, majd elfogadják a határozattervezetet, új alapszabály elfogadása is várható. A döntések, a várható intézkedések különösen a kistelepülések lakosságát érinthetik majd közvetett, sőt közvetlen formában. Mit visznek magukkal megyénk küldöttei, s mit remélnek a kongresszustól? A rövid választ az Áfészek Sza- boIcs-Szatmár-Bereg Megyei Szövetségében kaptuk meg. Gondokat cipelnek magukkal a küldöttek: megyénk 24 áfésze közül mostanában csak 5 nyereséges, 19 veszteséges. Az ok ismeretes: beszűkültek a piacok, csökkent a vásárlóerő. Az ellátást mégis biztosítani kell. Ezért is alakult meg a közelmúltban a Nyírcoop Kft., amely napi cikkekkel látja el a 24 szövetkezetei. Profiltisztítás is várható megyénkben, a tüzéprészlegek többnyire megszűnnek, a felvásárlás kft.-szerűen működik majd. A kongresszus országos határozattervezetében pedig többek közt az szerepel, hogy alkalmazkodni kell a piacgazdasághoz, szükség van a vezetési módszerek változtatására, előtérbe kerülhetnek a családi vállalkozások.
