Kelet-Magyarország, 1992. december (52. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-08 / 289. szám
1992. december 8., kedd HÁTTÉR Eltűnt földek nyomában Mérki gondok az ágerdőmajori határban Mérk (KM - Balogh József) — Száz család a földjét keresi. A háború előtt még megvolt, a hitelek törlesztéséről szóló papírok is rendben vannak, csak szerződés nem készült. Egy kicsit hihetetlen is: hogy adták el így a Károlyi birtok egy részét az ágerdőmajori határban mindenféle tulajdonjogot igazoló okmány nélkül. De mire a vételárat kifizették, jött a háború... Húsz ember ül a mérki polgármesteri hivatal tanácstermében. Asszonyok, férfiak, deres hajúak és kopaszodóak, hogy megtalálják szüleik földjét az ágerdői határban. Igazságot szolgáltatni Polgármester és jegyző, tsz- elnök és főagronómus, ügyvéd és földhivatal-vezető üli velük körbe az asztalokat, mert nem kisebb dolgot kellene kiötleni, mint azt: hogyan lehetne igazságot szolgáltatni annak a több tucat — számuk még pontosan nem ismerhető — mérki és vállaji családnak, akik őseiktől örökölték ugyan a Károlyi birtokból vásárolt földet, de most az a veszély fenyeget, hogy nem kaphatják vissza. — Amikor a hatvanas évek elején, a tsz-szervezéskor az a föld is közös tulajdon lett, s mivel nem volt a tulajdonosok nevére írva, megváltást sem kaptak érte — mondja Szent- mihályi Zoltán, a mátészalkai földhivatal vezetője —. így most kettős a gond. Ez a terület nem szerepel sem a kárpótlásra kijelölt földek között, sem a tagok részaránytulajdonában lévő földalapban. Az emberek saját földjük történetét mondják, a polgár- mester, a jegyző megpróbálja újból a közös gond felé terelni a beszélgetést, a földrendező bizottság képviselői tisztázni szeretnék: melyik földalapból is juthatnak majd tulajdonukhoz az emberek, a tsz vezetői pedig keresik a megoldást, mit is tehetnének. — Az a gond — mondja Alföldi János tsz-elnök —, hogy mind a négy földalapot kijelöltük és most az új igényeket egyikbe sem köny- nyű belehelyezni. Legjobb volna, ha lenne állami tulajdonú föld. —Az nincs, vagy legalábbis ilyen célra nem lenne eleg — válaszol Kaluha János polgármester —, pedig valóban az lehetne a legegyszerűbb ■ megoldás. Nem lehet gond Sürgősebb viszont azt tisztázni: mennyi földre van szükség, ahhoz pedig az kell, hány családot érint az ügy. Legnagyobb ismerője dr. Péteri István ügyvéd, ám ő is csak a mérkiek egy részét ismeri, a vállajiak között még el sem kezdődött az informálódás. Ő vállalta fel ezt a már eddig is hónapok óta tartó nagy munkát, amelyiknek nem látszik még a vége. Azért van biztató szó is. Sveda Béla, a Kárrendezési Hivatal vezetője mondja: — Ha az érdekeltek igazolni tudják, hogy mennyi földet vásároltak annak idején őseik a pénzhitelintézettől, akkor a földhivatal megkísérli elismerni a vevők tulajdonjogát. Azt mondják a mérkiek, ez nem lehet gond, mert mindenkinek megvan a föld árának kifizetéséről a papírja, van a többségnek szerződése is, csak néhányan még nem mutatták be. A földhivatal elnöke folytatja a kárpótlási hivatal vezetőjének szavait. A legfontosabb információ: amint a tulajdonjogot sikerül elismerni, akkor kétféle megoldás lehetséges. Ha a tsz megváltotta a földet, vagy felajánlották a tsz-nek, akkor a kárpótlási alapból kell kielégíteni az igényeket. Erre az eddigi tapasztalatok alapján minden remény megvan. Ha viszont nem bizonyítható, hogy megváltották, vagy felajánlották, akkor a szövetkezeti részaránytulajdonból kaphatnak kielégítést. Kitalált megoldás A megbeszélés csak félig- meddig kitalált megoldással zárul. Pontos adatok nélkül nehéz elindulni, ehhez pedig a mérkieknek, a vállajiaknak kell iparkodni a szerződések bemutatásával, hogy a földhivatal is mozdulni tudjon. És ezután kezdődhet el a földalapok átrendezése, hogy a tsz- ben maradt tagok érdekei se szenvedjenek csorbát, de azok se károsodjanak, akiknek szülei nagy pénzt adtak az ágerdőmajori határért, s mindeddig semmi hasznuk nem volt belőle. Nézőpont Idegengyűlölők Cselényi György A nyíregyházi KGST-pia- con, vagy a MÁV-ál- lomáson fekvő toprongyos külföldiek láttán sokak arcára nemtetszés ül. Döbbe- netüket fejcsóválás és mély sóhaj is kíséri. Hallani, Pesten színes bőrűeket vertek meg. Európa nyugati felén a helyzet még jobban elvadult, hiszen ott az idegenek szálláshelyeit meg-megrohamozzák. A hírek szerint Olaszországban az agresszivitási hullám minden nagyvárost megérintett. Nem megnyugtató a helyzet Németországban és másutt sem. Arról is értesülhettünk: a skinhead akciókkal több helyütt az emberek rokonszenveznek. A kicsit jobb anyagi körülmények között élő népek idegengyűlölők lennének? Szerintem nem. Talán önmagában senkinek sem az idegen- séggel van baja. Ugyanis alig van olyan ember, aki ne kirándulna, s ne ismerkedne meg szívesen más népek életével, vallásával, kultúrájával. Aztán bizonyosan nincsen olyan ország, amelyik ne törekedne az idegenforgalomból származó bevételeinek növelésére. Akkor a civilizált országoknak mi baja az idegenekkel? Úgy látom, a gazdagokkal semmi. Például a komolyabb tőkével rendelkezőket sok helyütt szinte azonnal befogadják. A szegényekkel már jóval több a gond. Tőlük talán félnek, s ez már-már gyűlöletbe csap át. Az emberiségnek óriási feladatot kell megoldania ahhoz, hogy mindenki elfogadható körülmények között élhessen, következésképpen tömegeknek ne legyen érdeke máshová telepedni. Ameddig ez nem valósul meg, egyetlen fejlett ország — a bevándorlás és letelepedés korlátozása érdekében hozott szigorú törvényei ellenére — sem érezheti magát biztonságban. Vagyis, folyamatosan ki lesz téve az éhezők hadüzenet nélküli támadásának. árverések Nyíregyháza (KM) — A jövő év első földárverését Nábrádon tartja a kárrendezési hivatal. Január 4-én délelőtt 10 órára várják a licitre a kárpótlási jeggyel rendelkezőket, ezernél több aranykorona-értékű földet árvereznek, ami 75 hektár területnek felel meg. Kérsemjénben másnap, január 5-én délelőtt 10-kor kezdődik az árverés. Itt négyszáz aranykorona-értékű az a 25 hektárnyi terület, amelyik kalapács alá kerül. Január 6-án délelőtt tíztől a panyolai művelődési ház lesz az árverezés helyszíne, ahol 80 hektár vár gazdára, az aranykorona-érték eléri az 1100-at. Szatmárcsekén lényegesen nagyobb terület kerül kalapács alá január 7-én délelőtt 10 órától a kultúrházban. A kétszáz hektárnyi szántó, gyümölcsös, legelő, erdő aranykorona-értéke megközelíti a 2500-at. Nagyarban közel hatvan hektár szántó és gyümölcsös találhat új gazdára január 7-én délután két órától a művelődési házban. A 950 aranykoronaértékű földből egy 10 hektáros szántó a Belső-tagon védett területnek minősül. Túristvándiban január 8-a délelőtt 10 óra az árverezés időpontja. Itt 16 helyrajzi számon nyilvántartott terület kerül kalapács alá, mind a 100 hektárnyi föld védett terület, az aranykorona-érték megközelíti az 1400-at. Honvédségi fogadóóra Ma a csengeri polgármesteri hivatalban lesz 9-től 12-ig, valamint a tiszavasvári polgár- mesteri hivatalban 10-től 14 óráig, amelyet a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság területi főelőadói tartanak. Számlát ad a taxióra A közeljövőben születik döntés: a taxikba számlat adó készülékét helyeznek el. A Fővárosi Autótaxi Vállalatnál egy izraeli taxióra vizsgázott. Az új taxióra számlát ad, ez kizárja a ténylegesnél több tarifadíj felszámolását MTI-felvétel Humor. n orra-rendre kudarcot val- (3 lanak az ősi, kipróbált eljárások, és az újsütetű terápiák egyaránt, s egyre jobban szorít a nadrág. A tudomány már jó ideje sutba dobta dr. Latticini és prof. Fazzoletti egykor nagy vihart kavart elgondolását. A két heves vérű kutató májas hurkával etette a fölösleges kilóiktól megszabadulni kívánókat, de kiderült, hogy rendszeresen kispórolják a rizs- nyákot a szűkösen kiporció- zott adagokból. Biztató vállalkozásba kezdett viszont dr. Cierny, csak hát betegei nehezen tűrik a mindennapos kőtörést, jóllehet vízen és zsemlemorzsán tartja őket Megmentőjük. Mitrofán atya, a Sepetov- kai Tévelygő Lelkek Ispotály szerpapja meg ostorral kergeti az elcsigázott pacienseket a Munka Érdemrenddel kitüntetett Kuzmics elvtárs folyó partján, s közben III. Iván orosz cárt éltető röplapokat osztogat szét közöttük vitaminok és infúzió helyett. Én azonban hátat fordítottam a sok sarlatánnak, s tapasztalataimat másokkal is önzetlenül megosztom. Egyszerű, igénytelen étkeAdamecz Kálmán Szorít a nadrág két készítek, melyeket mindenki összeüthet kevés ve- sződséggel. Apróra vágott vizes uborkát elegyítek áztatott bambuszcsírával, nyakon öntöm kakadutojásból kevert majonézzel, a tetejét megszórom görög szénával, eukaliptuszlevélbe göngyölöm az egészet, és lucfenyőből rakott tábortűz felett megsütöm. Ezután kifizetem adósságaimat, és a hónap közepétől már nem okoz gondot az önmegtartóztatás. Naponta felidézem atyai üknagyapám intelmét. Az első két kitételt politikai meggyőződésből tüstént elvetem, s csak a harmadikat tartom meg némiképp módosítva: vacsorázzál úgy, mint egy tisztes választópolgár valahol Közép-Európában. Nagyatyám különben bölcs, előrelátó ember volt. Ötven évig jár jegyben kedvesével, s már-már bekötötte a fejét, a szemérmes arát azonban váratlanul elütötte a lóvasút, mire megkönnyebbült sóhaj szakadt föl az öreg melléből: Lám-lám, mégiscsak kiderült, mennyire beteges szegényke! — s nyomban elvett egy harminc évvel fiatalabb probirmamzellt. Mostanában ismét töröm a fejem. A rendszerváltás következtében valósággal zörögnek a csontjaim, és újból elővettem a jól bevált receptet: kakadutojást összekeverek eukaliptuszból készült majonézzel, áztatott bambuszcsírába göngyölöm, és apróra vágott vizes uborka felett megsütöm. Kampány a környezetért Nyíregyháza (KM - T. Z.) — A megnövekedett környezeti problémák megoldásának alapja az egészséges párbeszéd a városlakó és az önkormányzatok között. Ez a felismerés és a norvég kormány kezdeményezése tette lehetővé, hogy nálunk is elkezdődjék a Környezeti Jogokért kampánysorozat. Ennek része egy kérdőíves felmérés, több esettanulmány elkészítése konkrét problémákról, illetve a környezetvédelmi panasznap. Ez december 19-én lesz Nyíregyházán délután öt órától a Váci Mihály művelődési központban. A szervezők elsősorban a város lakóit várják, de ott lesznek a környezetvédelemmel foglalkozó intézmények, a nagyobb vállalatok, a társadalmi szervezetek és az önkormányzat szakemberei is. Kommentár _____________ Kisebbségben Kállai János T~* rtelmiséginek lenni még LZi többségben sem volt- van-lesz mindig jó. Ennek sok-sok oka van. Ha pedig a kisebbségben élő magyar értelmiség élethelyzeteit, cselekvési terének határait, beleszólási jogának korlátáit nézzük, a helyzet bizony többnyire rossz, ha nem is kilátástalan. A nagy társadalmi-politikai lavinaomlások, melyek megrengették a hazánk körüli volt szocialista országokat, az ott élő, magyar értelmiség viszonylataiban előidéztek — ha nem is gyökeres — változásokat. Mert ha csak néhányat veszünk számba a sürgős megoldásokat sejtető területekből, a listánk már akkor is hosszú lesz. Akkor most csak egyet. A rétegződés sajátos vonásaként szorítódtak ki a felsőoktatásból több értelmiségi szakma jövendőbeli képviselői. Emiatt most — bár azóta mondjuk Romániában nyitottabbá váltak az egyetemek a magyar diákok előtt — alig akad magyar ügyvéd, történész, pap, vagy épp közép- és alsó fokú hitoktató, és bizony tanárhiánnyal küzd az általános iskola is. A magyar nyelvű értelmiség utánpótlásának egy jelentős része itt, Magyarországon készül fel élethivatására. Nemcsak a fővárosban, hanem Nyíregyházán, Csengerben, Nagy- kállóban, hogy csak a mi képzőhelyeinkre utaljak. (És azon sem árt töprengeni, hogy egy kisebb erdélyi városka teljes értelmiségét prezentálni lehetne csupán a mi megyénkből, mivelhogy áttelepültek.) A kérdés csupán az —fogalmazódott meg egy közelmúltbeli nyíregyházi fórumon —v hogy ezt kell-e a legüdvözítőbb megoldásnak tekintenünk. A kétkedőkkel részben egyetértve, magam is azt gondolom: nem. Mert a kisebbségi magyarság sorsán segíteni, legyen az bármelyik országban is, a helyben képzett, felkészült és az „ott levők” problémáit igazán ismerő értelmiségiek tudnak csak. Kelet-Magyarország. 3
