Kelet-Magyarország, 1992. december (52. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-30 / 306. szám
1992. december 30., szerda GAZDASÁG Kelet-Magyarország 13 Nem tudunk eleget termelni Interspan: „Menetelünk előre” A kft.-nél jelenleg a termelés több mint felét a felületkezelt forgácslapok teszik ki Elek Emil felvétele Ev végi leltár A gombostűtől a traktorig Vásárosnamény (KM - MCS) — Továbbra sem tudunk annyit termelni, amennyit el tudnánk adni. Ezért szentestén és újévkor is teljes kapacitással működnek a gépek. Akkor kell dolgozni, amikor van piac, a lehetőséget nem szabad elszalasztani. — így summázta az idei év értékeléseként a vásárosnaményi Interspan Kft. munkáját Kelemen Miklós ügyvezető igazgató. Négy éve szinte elképzelhetetlennek tartották Vásáros- naményban, hogy 100 ezer köbméter feletti termelési értéket érjenek el. Idén viszont 180 ezer köbméter forgácslapot gyártanak, és jövőre még ezt is szeretnék felülmúlni. Ezek után a sikeres üzleti évről az ügyvezető igazgató a következőket mondta: — Sok apró jelből mi is érezzük a magyar gazdaság nehézségeit, ennek ellenére sikerült ismét előrelépnünk. Bár az áruigényt tekintve a meny- nyiség nem növekedett, viszont a felületkezelt lapok száma megduplázódott. A piac ugyanis egyre jobban az igényesebb, korszerűbb termékeket igényelte tőlünk. A kereskedőink igen komolyan dolgoztak a piacon, magas szintű eladási hálózatot építettek ki az országban. Az igaz, hogy a nagybani piacon veszítettünk pozíciónkból, de ezt a kis tételű eladásokból, illetve a magánszektor bekapcsolásával pótoltuk. — A színpalettánkat is úgy tudtuk bővíteni, hogy a leg- dúsabb fantáziával rendelkező belső építész igényét is ki tudjuk elégíteni. A fő tulajdonosunk, a svájci Kronospan az európai divatszínekből naprakész kollekciót szállít ne-* künk, amelyeket az angol, a német, a svájci és a francia gyárával egy időben kapunk meg. Nincs lemaradásunk emiatt. Valamennyi szín gyártásához az átállás megszervezése, az eladás a mi gondunk, ami komoly feladat. Az Interspan júniusban 350 milliós beruházásba kezdett, és október végén már a próbaüzemet is megtarthatták, azóta pedig az új gépsor, amely laminál, furnéroz és kasíroz, már teljes kapacitással működik. Az új gép beindításával növekedett valamennyit a létszám, amely az indulás óta 10 fővel emelkedett. A környéken köztudott, hogy a kft.-nél jóval magasabbak a fizetések, mint a környéken, viszont ehhez viszonyul a követelmény is. Ritka a munkásfelvétel éppen amiatt, hogy az itt dolgozók nem szívesen cserélik fel a jól fizető állást másra. A jelentkezők száma viszont mindig sok. — A belső piac összeomlásával nem jelentettek tömeges csődöt a bútorgyárak — jellemzi a hazai eladásokat Kelemen Miklós —, hanem termelésük nagy részét exportálták. Szinte minden hazai bútorgyárnak szállítunk forgácslapot, amelyek megfelelnek a legkényesebb nyugati előírásnak is. Ezekből a lapokból pedig lehet igényes bútorokat összeállítani, amelyek nyugaton is kelendőek. Változott az alapanyag-beszerzési struktúránk is. A volt Szovjetunió köztársaságaiból érkező áru szállítási költsége 10-15-sze- resére növekedett, emiatt főleg idehaza szerezzük be az alapanyagot. Az ungvári bútorgyárral vegyes vállalatot alapítottunk a következő céllal: ők alapanyagot gyűjtenek számunkra, és egy bizonyos szintig feldolgozzák, cserébe saját, illetve másfajta termékeket küldünk nekik. Egyelőre ez a vegyes vállalat inkább a kereskedelem terén működik. Az idei 3 milliárdos termelési értéket jövőre 3,5 mil- liárdra kívánják növelni az In- terspannal, ahol a szlogen továbbra is az: „Menetelünk előre”. Nyíregyháza (KM - Nábrá- di Lajos) — Az utóbbi néhány évtizedben megyénk üzemeiben karácsony előtt és a két ünnep között a leltározó bizottságok nagy munkában voltak. A gombostűtől a traktorig, a ruhafogastól a téglarakásig elkönyveltek mindent. Jegyzőkönyvek készültek, felelősségre vonták azt, aki a hiányért felelt. A legtöbb munkahelyen szilárd volt a leltári, a bizonylati fegyelem. Napjainkban más a helyzet. Van, ahol most is komolyan veszik a leltárt, van ahol lazán, olyan munkahely is van, ahol már nem nagyon van mit leltározni... Vagyonvédelmi szempontból a vállalatok, szövetkezetek többsége szigorúan vette a leltárt. A köztulajdont törvény védte. Persze most is védi. A leltárra, az év végi számvetésre most is szükség van. A nyitókészlet megállapítására is. Ahhoz, hogy tervezni lehessen a következő esztendőt, tudni kell, hogy miből mennyi van és milyen állapotban. Talán itt kell említenünk az állapotot, vagyis a minőséget. Mert a régi leltározásoknál számba vették a selejtet is. Vagyis jelezték, hogy a következő hónapokban, években milyen gépekre, eszközökre, fogyóeszközökre nem lehet számítani. Ezek helyett többnyire újakat kellett vásárolni. A leltár tehát gazdasági szempontból fontos munka volt. Most is az. A SZÁÉV munkahelyein, vagy például a Nyíregyházi Mezőgép Vállalat gyáregységeiben a leltározások alkalmával számba vették a legkisebb csavarokat is. S a középvezetők és az anyagbeszerzők is kíváncsiak voltak a leltár eredményére. Mára gyakorlatilag mindkét nagyvállalatunk megszűnt, káeftékre bomlott. Egy statisztikából tudom, hogy gazdálkodó egységeink több mint 70 százaléka káeftéként, vagy hasonló kisebb egységként működik. Vannak 2-3 személyes káef- ték, de középüzem nagyságúak, vagyis több mint száz főt foglalkoztatók is. Valamennyi gazdálkodó egységben ajánlatos ilyenkor leltárt készíteni. Az átállás, a privatizáció jegyében sok mozgatható eszköz sok munkahelyen kézen- közön eltűnt... Akik szeretnek és mernek a zavarosban halászni, azok mozdították, ami mozdítható volt. Nem szabad feledni: a saját munkaterületén ma is mindenki leltári felelősséggel tartozik a rábízott értékekért. Agrártermékek importvédelme Budapest (MTI) — Hazánk agrárimportja háromnegyedév alatt még az 500 millió dollárt sem érte el, ami lényegében megegyezik a tavalyival. Az export megközelíti a 2 milliárd dollárt. Ez azt jelenti, hogy 9 hónap során az agrárágazat export-import egyenlege mintegy másfél milliárd dollárnyi többletet mutat. így ennek tükrében a szaktárcánál megfelelőnek tartják a magyar agrártermékek importvédelmét. A magyar agrárimport alakulását elemezve kimutatható az a tendencia, hogy míg az alaptermékek aránya csökken a magyar behozatalban, addig a feldolgozott áruk növekvő arányt mutatnak a hazai importban. Különösen jelentős mértékben növekedett a hús és húskészítmények behozatala, valamint a tej- és tejtermékimport. A hazai áruk védelmére a magyar hatóságok elsősorban két eszközt alkalmaznak: az engedélyezést és a vámokat. Az előbbiek szerepe a piac- gazdasági struktúrák kialakulásával egyre csökken, míg a vámok szabályozó volta növekszik. Az engedélyezési eljárást a behozatal szabályozására általában a stratégiai fontosságú termékeknél tartják indokoltnak az illetékesek. Az e termékkörön kívül eső árukra általában a vámok útján történő szabályozás a megfelelő eszköz. Hazánkban már elkészült annak a GATT-komform eljárásnak a kidolgozása, amely főként a vámoknak kíván fő szerepet adni az agrárimport kezelésében. Ám a szakértők szerint mivel jelenleg átmeneti gazdasági időszak van Magyarországon, korlátozott ideig indokolt fenntartani a vám- és engedélyezési szabályozás együttes alkalmazását is. A vevők a tavaszra készülnek Az Agroker nyíregyházi telepén ezekben a hetekben is árusítanak gépeket Balázs Attila felvétele Tizenegy új szövetkezet Vas megyében A régi forma ma is népszerű Szombathely (MTI) — Befejeződött a mezőgazdasági termelőszövetkezetek átalakulása az év végére Vas megyében. Míg 1992-ben 64 szövetkezet működött a Nyugat- Dunántúl e területén, addig a szervezeti változások következtében ez a szám 75-re nőtt; 11 új szövetkezet alakult. Mindössze egy kollektíva szűnt meg jogutód nélkül, és két felszámolási eljárás folyik volt tsz ellen. A vagyonnevesítés során a vagyon 49 százaléka az aktív tagok kezébe került, 35 százaléka a nyugdíjasoké lett, míg a többi a kívülállók részarányává vált. Kárpótlási célra termőföldterület 46 százalékát jelölték ki. Tapasztalat, hogy a korábban a közösben dolgozók nagy többsége ezután is hasonló szervezetben látja boldogulásának útját. így aztán nem meglepő, hogy az előzetesen kiválni szándékozóknak csak mintegy harmada döntött a csoportmunka ellen. Ez a szám az össztagságnak csak 2,5 százalékát teszi ki, s a vagyonrészesedésük is hasonló arányú. A közgyűléseken megválasztották az igazgatóságokat, s érdekes, hogy a tagság általában a korábbi elnök mellett voksolt, bár 21 helyen új vezető mellett döntöttek. Az 1992-es gazdálkodási év zárásakor az már látszik, hogy nagyban nőtt a gazdálkodási veszteség a korábbi termelő- szövetkezetekben. Ennek oka egyrészt a rendkívüli aszály, a technikai elmaradottság, a tápanyagpótlás és a növényvédelem elmaradása, az elkésett kormányzati intézkedések, A vasi mezőgazdasági szakemberek mindenesetre úgy látják: ahhoz, hogy a kibontakozás elindulhasson az új csoportosulásokban, nyugodtabb politikai hangulatra, az ágazat fejlődését segítő, szektorsemleges közgazdasági és pénzügyi kormányzati intézkedésekre van szükség. Francia tőke Budapest felújítására Szebb lesz a magyar főváros Budapest (MTI) — A francia tőkének érdemes lenne bekapcsolódnia Budapest lakóépületeinek felújításába. Ehhez azonban meg kell oldani a különböző jogi és egyéb kérdéseket. Erre a következtetésre jutott a Club 89, a gaulle-ista beállítottságú jelentős politikai csoport Magyarországon járt küldöttsége. A tapasztalatokat a klub havi kiadványának most megjelent száma foglalja össze. A magyar főváros vezetőivel folytatott megbeszélések alapján az írás azt tanácsolja, hogy a francia tőke — egyelőre csak egy kisebb mértékű akcióval, kísérleti jelleggel — kapcsolódjék be a lakóházak felújításába annak ellenében, hogy a felújított épületekre részleges tulajdonjogot szerezhet. Budapestnek sok olyan értéke van, amelyek felújításába érdemes bekapcsolódni, s a magyarok szívesen használnák fel a francia vállalatok ilyen téren összegyűjtött hatalmas szaktudását — állapítja meg az írás.
