Kelet-Magyarország, 1992. december (52. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-30 / 306. szám

CSUPA ERDEKES í 992. december 30., szerda ” Kitekintő Szextelefon r» vájcban három intéz­ed meny szent és sérthetet­len: a bank, a Migros áru­házlánc és a posta—tartja a néphiedelem. Pontosabban tartotta. Az utóbbi, a posta ugyanis — a Panoráma sze­rint — méltatlanná vált e fel­tétlen bizalomra azzal, hogy bevezette a telefonszexet. Elég volt a 156-os számot tárcsázni, és bárki hallgat­hatta „a legmorbidabb trá­gárságokat" — mint ahogy a feljelentésben olvasható. Az eredetileg kitűnő üzleti vál­lalkozásnak indult szolgálta­tásról — percenként 2 frank a telefon, vagyis mintegy 110 forint — kiderült, hogy a legtöbb hívó a serdületlen ifjúság köréből került ki. Minthogy a családi telefon- számlák nagyon megemel­kedtek, számos szülő ellen­őrizte, hogy ki használja a te­lefont ilyen megnövekedett mértékben. Kiderült, hogy a hívott fél a 156-os számon keresendő. Felhívták — és a szöveg hallatán a döntés nem késett: feljelentették a nagy­hírű postát. A berni szövetsé­gi bíróság már meg is indí­totta az eljárást a posta vezérigazgatója ellen—tele­fonon történő megrontás cí­mén. A kolostor titkai Moszkva (A. N.) — Az elmúlt évtizedek számos sötét ügyének szálai vezetnek az Oroszország szívében talál­ható Vlagyimirba. A megye- székhely nemcsak az idegen- forgalmi prospektusokban lát­ható fehérre meszelt falú, ara­nyosan csillogó, hagymakupo­lás templomairól híres, hiszen ezek szomszédságában leg­alább olyan nevezetes intéz­mények találhatók: a központi börtön, az elmegyógyintézet és a politikaiak börtöne stb. A vlagyimiri föld tud titkot tartani, most mégis, szinte vé­letlenül, kiszivárgott egy döb­benetes történet. Az alábbiak­ban a bakteriológiai fegyve­rekről lesz szó. Kortársaink közül bizonyára sokan emlékeznek még azokra a szívszorító filmkockákra, amelyek azt mutatták be, hogy kísérleteztek a japán militaris­ták élő embereken. Emlék­szünk a fasiszta koncentrációs táborokban tevékenykedő „or­vosokra” is. De vajon mi tör­tént ezalatt a „másik” oldalon? Talán ideje lenne erről is ki­mondani az igazságot. □ A KOMSZOMOLSZ- KAJA PRAVDA Még min­dig fennáll a bakteriológiai háború veszélye című, szep­temberben megjelent cikkében azt írja az újságíró, hogy a Szovjetunió 1946-ban kezdett el bakteriológiai fegyverekkel foglalkozni. Ezzel szemben van egy szemtanú, a ma is élő és egészséges, 76 esztendős Jelizaveta Parsina, azt állítja, hogy a Szovjetunió már a ’30- as években elkezdte a felké­szülést a bakteriológiai hábo­rúra az akkor még csöndes és jelentéktelen Szuzdalban, az ottani Pokrovszkij kolostor­ban. A kolostorba 1933-ban köl­tözött be az OGPU úgyneve­zett különleges irodája. A ko­lostor udvarán kísérleti birkák és két teve legelészett. Az in­tézményt egy Fajbics nevezetű négydiplomás bakteriológus­orvos vezette. Beosztottjai, akik többnyire bebörtönzött tudósok voltak, a szerzetesi cellákban laktak és nem hagy­hatták el a kolostor területét. □ AZ ÁLLATOKON KÍVÜL voltak a telepen más „kísérleti egyedek” is. Őket abban az épületben tartották, ahol jelenleg a Pokrovszkaja Szálló igazgatói irodája talál­ható. Liza Parsina akkor tudta meg ezt, amikor az egyik na­pon magához kérette őt Faj­bics, és egy különleges feladat végrehajtásával bízta meg. Liza akkor preparátorként dol­gozott és lelkes komszomolka volt, ezért bíztak meg benne. Az egyik fogolynak kellett ki­vinnie a reggelit az egyik cel­lába. Amikor a fogoly elfor­dult, egy kisméretű fecskendő­ből kolerabacilust permetezett a levegőbe. A második reggeli alkalmával lázat mért a fo­golynak. Hőemelkedést nem tapasztalt. Ebédkor már sze­mélyesen egy Karpuhin vagy Karpunyin nevezetű — az idős asszony nem emlékezett pon­tosan a névre — professzor szúrta meg „kísérleti egyed- nek” felszolgálandó húspogá­csát. Újra lázat mértek, újra normális volt. Vacsoraidőben azonban már negyven fokra emelkedett. A kísérlet sikerült. Jelizaveta Parsina elmondta, hogy az egyik professzor büszke magányában élt cellá­jában, élettársa a tudomány volt. A fogoly tudós saját magán kísérletezett: tetanusz- szal oltotta be magát. Kopor­sóját körülpámázták formali­nos vattával és körbebeto­nozták. Három év elteltével a szarkofágot kiásták, hogy megnézzék, mi történt az eltelt idő alatt a tetemmel. □ A „KÜLÖNLEGES IRODÁBAN” a leginkább a kolera, a pestis, a malária és a tetanusz iránt érdeklődtek. Amikor a környéken beszélni kezdtek a kolostor különleges lakóiról, az egész laboratóriu­mot vagonba rakták és átköl­töztették a Kalinyin területre, a Szeliger tavi Gorodomlya szigetre, ahol folytatták a ször­nyű kísérleteket. Az „iroda” háború utáni sor­sáról nem tudunk semmit, ak­kor ugyanis új lakók költöztek a szigetre: rakétásokat rejtő „postafiók” intézmények. Jelentéktelen nagy hibák az autóban Van ilyen: a hiba jelentékte­len — a hatása azonban a lehe­tő legnagyobb: nem megy a kocsi! Ám néha a hiba elhárí­tása sem kerül jelentős fárado­zásba. Samaráknál fordul elő, hogy ha tartósan áll a kocsi, a ten­gelykapcsoló, azaz a kuplung tárcsája rászárad, rátapad a lendkerékre. Ilyenkor aztán a váltóművet nem lehet sebes­ségbe kapcsolni, mert a nye­lestengely ha kell, ha nem, forog. Mire a váltókerekek meg recsegnek-ropognak. Se­gíthet ilyenkor, ha nagyon ala­posan behúzzuk a kéziféket, benyomjuk a kuplungpedált, óvatosan a 2-es sebességbe Kutya a pápai kihallgatáson Róma (MTI - Press) — Ha lenne ilyen, nyilván bekerül­hetne a Vatikán-Guinessbe, a különlegességek könyvébe, 1992 címszó alatt. A pápai ki­hallgatások történetében elő­ször, egy kutya is jelen lehetett a szentatya audienciáján. No­vemberben történt az eset, amelyre a Vatikáni alkalma­zottak úgy emlékeznek, mint rendkívüli tényre, s mint ami­vel nem tudtak mit kezdeni. Egy vörösszőrű korcs kutya a Nervi által tervezett, VI. Pálról elnevezett audienciaterem első sorába vezette gazdáját, egy vak asszonyt. Aztán mint aki megtette kötelességét, a hölgy lábához telepedett, és csendben figyel­te az eseményeket. A szokat­lan „vendég” felkeltette a pápa figyelmét is, és amikor be­fejezte a beszédét, egy pilla­natra megállt a vak asszony és négylábú kísérője előtt. A hír máris felkeltette az ál­latbarátok figyelmét, akik kiderítették: korábban csak arra volt példa, hogy vakveze­tő kutya meg a Moszkvai Nagycirkusz medvéi is csak a szabadtéri audiencián lehettek jelen. Tartalékolt koporsók Naponta emelik az árát Riga (AN) — Mostanában nemcsak elbontott szobrokat, hanem koporsókat is vásárol­nak a lettországi Daugavpils nyugdíjasai, akik már életük­ben elköltik a temetésre félre­tett pénzüket. Az előre beszer­zett koporsókat a helyi kegye­leti iroda tárolja. Rossz nyel­vek szerint nekik köszönhető, legalábbis közvetve, a kopor­sóvásárlási láz, hiszen szinte naponta jelezték a sajtóban a temetkezési költségek és kegytárgyak árának emelkedé­sét. Helyzetrajz 1992 Castró Kapitány erőszakoljuk a váltót, indító­zunk. nagy gázt adunk, majd hirtelen felengedjük a kup­lungpedált. Lehet, hogy egy- szer-kétszer lefullad a motor, de aztán a rántás elválasztja a kuplungtárcsát a lendkeréktől. Ha kis fordulaton jár a mo­tor, de nagyobb gáznál leful­lad (és a gyújtás meg a por­lasztó rendben van, az üzem­anyagszivattyú adagol) lera­kodott szennyeződés, vagy té­len az üzemanyag-szállító cső­rendszerbe került víz meg­fagyva szűkíti le a cső kereszt- metszetét, és csak az üresjárat­hoz elegendő benzint engedi át. A dugó rendszerint a cső­rendszer legmélyebb pontján képződik (a víz a tartályban lévő levegőből is kikonden- zálódhat a lehűlésekor.) Elő­fordulhat, hogy a szűkület a gázfröccsök adásakor átszívó­dik, a jég felenged, a dízelek különösen érzékenyek erre a hibára. Jól azonosítható ez a hiba, ha az üzemanyagszivattyúról lekötjük a hosszú csövet, és helyére egy kis kézitartály­ból gumicsövön vezetjük az üzemanyagot. Ha így megy a motor, a hiba a csőrendszer­ben van. Hol gyújtanak a gyertyák, hol nem. Gyakorta előfordul ilyesmi a mechani­kus gyújtás-elosztójú Ladák­nál, amelyekből pedig még nagyon sok fut az országban. Előfordul, hogy ennek okán fellazul a gyújtáselosztó meg­szakítókalapácsának a rögzítő­csavarja. Ilyenkor aztán olyan hézag áll elő, amilyen a rázkódás hatására éppen kiala­kul. Ha tehát hol van szikra, hol nincs — és ez mindegyik gyertyánál egyaránt, egyszerre mutatkozik meg —, ajánlatos azonnal megnézni a megsza­kítót, és ellenőrizni, hogy nem mozog-e. Ha igen, egyszerűen meg kell húzni a kis rögzítő­csavarját. Divathóbort A ruházat az az öntőforma, amelynek segít­ségével az idő szelleme a maga for­májára alakítja az embert. Irta a századeleji divattudósító esztendőváltáskor, az olvasóra bízva a loknik, krinolinok rávarrt kézelőjű frakkingek embeiformáló szerepét. Nyolc évvel az ezredforduló előtt nehéz lenne a mai divatot jellemezni, ezért nézzünk inkább néhány „ön­tőformát" 1992-ből. 1. Kimenőruha — GUM-modell 2. Hátshaw gálaegyüttes diszkós prog­ramhoz 3. A bőr és a fém dominál a szellős munkaruhán 4. KMK-szerelés; Készítsd Magad Köny • nyedén fogóval és drótvágó ollóval 5. Sportdressz atlétahölgyeknek. Szo­ros befutónál előnyös Mti-Press fotók 1Q / K6lct Mágy3rbrszá§

Next

/
Thumbnails
Contents