Kelet-Magyarország, 1992. december (52. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-30 / 306. szám
1992. december 30m szerda TÚL A MEGYÉN Lyukas lesz a médiatörvény Legalábbis az ellenzék szerint Budapest (ISB — Domb- rovszky Ádám) — Még eddig nem tapasztalt egység jellemezte a három parlamenti ellenzéki párt kedd délutáni a parlamenti kisszünetben tartott sajtótájékoztatóját. Tardos Márton (SZDSZ) és Gál Zoltán (MSZP) frakcióvezetők, valamint Deutsch Tamás (Fidesz) frakcióvezető-helyettes szinte egymás szájából vették ki a szót, médiaügyben minden kérdésben egyetértve. Tardos Márton leszögezte, hogy a december 23-án kezdeményezett tárgyalásaikra a kormánykoalíció részéről egészen hétfőig semmilyen válasz sem érkezett. Aztán hétfőn egyszerűen közölték velük, hogy nem tudnak egyezségre lépni. Pedig — mondta Tardos — egy kétharmados elfogadást igénylő törvényt nagyon komolyan elő kell készíteni. Gál Zoltán arra utalt, hogy ők most akarták volna érvényesíteni azt a korábban oly sokat emlegetett szándékot, hogy a törvénnyel egyidejűleg egyezzenek meg a személyi kérdésekben is. Deutsch Tamás azt hangoztatta, hogy a kormánykoalíció kivételével mindenki megegyezéspárti. Az ellenzék tárgyalási készségével a médiaháború lezárását szerette volna. Ilyen körülmények között azonban, ha szerdán sor is kerül a végszavazásra, valódi törvény nem születhet. A három ellenzéki vezető együttesen fogalmazta meg: bár a pártjaik szuverén módon fognak szavazni, a véleményük annyira megegyezik, hogy szinte egyeztetésre sem lesz szükség. Sőt elképzelhető, hogy a korábban kialakított konszenzusok is megbillennek a kormánykoalíció erőből való politizálása miatt. Utaltak arra, hogy a kulturális bizottságban kialakult egyetértést az alkotmányügyi bizottság már amúgyis felrúgta. Gál Zoltán világosan ki is jelentette: „holnap nem lesz médiatörvény, hiszen a lényeges pontokon nem alakulhat ki minősíthető kétharmados több^ »* seg. A sajtótájékoztatón elhangzottakról azonnal kikértük Balázsi Tibornak (MDF), a parlament sajtó albizottsága elnökének a véleményét. — Én még mindig bízom abban — mondta —, hogy egy nap alatt sok minden történhet. —Éjjel? — Akár... De nyilvánvaló, hogy amikor a „drámai csúcsponton” a végkifejlet elérhető közelségbe kerül, akkor a légkör kicsit hisztérikusabbá válik. Nem igaz, hogy az ellenzék korábban elkötelezte volna magát a személyi kérdések mellett. Azaz, hogy azok garanciát jelentenek a médiatörvény elfogadása szempontjából. Sőt, végig azt hangsúlyozták, hogy nem akarnak személyekről tárgyalni. A hatpárti tárgyalásokon vagy Kulin, vagy Kónya állandóan személyekről akart egyezkedni, de az ellenzék elég destruktív módon soha nem nevezett meg senkit sem. Ők abban reménykedtek, hogy úgysem lesz médiatörvény. És most, amikor a koalíció végső erőtartalékait összeszedve két és fél éves sziszifuszi munka után elhatározta magát... Hiszen minden lehetséges javaslatot megfontolva beépítettünk ebbe a konszenzusos rendszerbe! Még ezzel a hoz- zállással is csak ennyit sikerült elérnünk... — Az ellenzék állítása szerint a konszenzust a: alkotmányügyi bizottság szétverte. — így ez nem igaz. Egy lényeges ponton valóban módosított egy korábbi megállapodást: a Rádió és Televízió hivatal elnökének kinevezése tárgyában. Más európai országokban ez egy egyszerű kormányhivatal, nálunk ezernyi megszorítást tettünk a rendszerbe. Az alkotmányügyi bizottság a miniszterelnöki vétójogot tette még hozzá, és úgy látszik: ez elég is volt ahhoz, hogy minden felboruljon! — Ezek után mire lát esélyt szerdán? — A szavazás a hajnali órákba nyúlóan, de meglesz. Az eredmény... beszéltem már a hisztériáról. Bízom benne, hogy holnapra lehiggadnak a kedélyek. Lemondásra szólítják fel Horn Gyulát Koalíciós képviselők levele Budapest (MTI) — Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának tizenhárom tagja levelet intézett Horn Gyula bizottsági elnökhöz, a Magyar Szocialista Párt elnökéhez és Gál Zoltánhoz, az MSZP frakcióvezetőjéhez. Az MTI-hez is eljuttatott dokumentum szövege a következő: „A Magyar Országgyűlés házszabályi rendelkezése szerint a bizottsági tisztségviselőket, így az elnököt is a bizottság választja tagjai sorából. Ugyanakkor az 1990. évi választások alapján összeült Országgyűlés parlamenti pártjai megállapodtak abban, hogy az egyes pártok, frakciók maguk hozzák a személyi döntéseket és a többi frakció ezt tudomásul veszi. Tehát a Házszabálytól eltérően politikai megállapodás született az arányos elosztásról és a frakciók önálló döntéséről. A Külügyi Bizottság elnöki tisztségét a hat politikai párt megállapodása szerint az MSZP kapta. A pártok egyetértettek abban és tudomásul vették azt, hogy az MSZP Hóm Gyula volt külügyminisztert jelölte az elnöki székbe, aki akkor még nem töltötte be a párt elnöki tisztségét. Később az MSZP megválasztotta elnökévé. A Külügyi Bizottság ezt követő ülésén a bizottság kormánypárti alelnöke kifejezte reményét, hogy a két tisztségét össze fogja tudni egyeztetni. A magyar külpolitika alapvető kérdéseiben kifejezésre kerülő egység, a Magyar Köztársaság pártok felett álló, össznemzeti képviselete különösen fontos e bizottság tekintetében. Sajnálatos módon a Külügyi Bizottság elnöki és az MSZP pártelnöki tisztségének egybeesése, a két minőségben tett kijelentések szétválaszthatatlansága, azok hazai és külföldi megjelenése nem egyszer ellentétes volt a fentiekkel és felveti az összeférhetetlenség problémáját. Ezért úgy véljük, hogy szerencsés lenne, ha Elnök Úr mindaddig, amíg pártelnöki tisztségét betölti, lemondana külügyi bizottsági elnökségéről, illetve az MSZP frakciója más személyt jelölne. Természetesen, ha a pártelnökségről mond le, vagy ilyen irányú döntés születik, semmi kifogásunk nincs a bizottság elnöki tisztségének újra betöltése ellen. Ezért nem sértjük meg sem a Házszabályt, sem pedig a politikai megállapodást, amikor a félreérthető helyzetek elkerülése érdekében a fenti javaslattal fordulunk elnök Úrhoz és az MSZP frakciójához. Különösen fontos, hogy zavartalan legyen a magyar külpolitika nemzetközi megjelenítése és ne okozhasson konfliktust az 1994. évi választást megelőző másfél esztendőben az a tény, hogy a bizottság élén egy pártelnök áll. Kérjük, tisztelt Elnök Úr és Frakcióvezető Úr, szíveskedjenek javaslatunkra 1993. január 26-ig érdemi választ adni. Elutasítás esetén Elnök Úr szíveskedjék a Külügyi Bizottságot 1993. január 27-ére összehívni és a kérdést napirendre tűzni.” Ennek kapcsán emlékeztetett arra: 1990-ben született egy megállapodás, aminek alapján nemcsak a bizottsági posztokat osztották el, hanem a frakciók döntésére bízták azt is, hogy kivel töltik be a tisztségeket. Az SZDSZ nem helyesli, hogy más frakciók beleszólást kérjenek e posztok betöltésébe, hiszen a Parlamentben kialakult bonyolult erőegyensúly alapvetően a ,^0-es megállapodáson nyugszik. Ami az összeférhetetlenség kérdését illeti, kétségtelenül adódhatnak zavarok abból, hogy Hóm Gyulának bizottsági elnökként gyakorta a testület többségének álláspontját kellene képviselnie, holott ellenzéki vezetőként nyilvánvalóan saját pártja álláspontját képviseli. A konkrét esetben Hóm Gyulára és az MSZP-re tartozik ezen ellentmondás feloldása. Hosszú távon azonban felvethető annak kérdése, hogy a bizottsági elnököknek a többségi állásponthoz kell tartaniuk magukat. Ebben a ciklusban azonban valószínűleg ez a probléma már nem oldható meg — mondta Szent-Iványi István. Több mint 10 év hallgatás után újra összeállt a hetvenes évek végének legendás csapata, a Piramis. Felvételünk december 27-én készült a Budapest Sport- csarnokban, az öt koncertből álló sorozat nyitóbuliján mti-feivéteiek Hitel a Malévnak Budapest (MTI) — A Barclays Bank New York-i exportfinanszírozási csoportja 126 millió dolláros hitelt nyújt a Maiévnek két Boeing 767-200ER típusú repülőgép vásárlásához — tájékoztatta kedden az MTI-t a pénzintézet illetékese. A hitel, amelyet az Egyesült Államok export-import bankja, az Eximbank fog garantálni, a vételár 85 százalékát fedezi. A Malév ez idáig az üzemeltetett nyugati repülőgépeket az ír GPA-tól lízingelte. A két új Boeinget a magyar légitársaság a rövidesen beindítandó Budapestről New Yorkba, illetve a Távol-Keletre irányuló nagy távolságú járatain fogja közlekedtetni. Kefet-Magyarország 9 Különös kialakítás látható a kecskeméti Raday Múzeum kamaratermében. A kialakított tárgyak többsége hangszerként is funkcionál. A különös tárlat Leskowsky Albert hangszerész ötlete nyomán jött létre Petíció a Parlamentben Budapest (MTI) — Szabad György, az Országgyűlés elnöke nevében Dobozy Miklós, az Országgyűlés elnöki titkárságának vezetője kedden a Parlamentben petíciót vett át az Álba Kör—erőszakmentes mozgalom a békéért — szervezettől közölte az Ország- gyűlés sajtóirodája. A 11 625 magyar választópolgár aláírásával megerősített petíció az általános hadkötelezettség megszüntetését és a hadi kiadások fokozatos csökkentését kéri. Dobozy Miklós válaszában ígéretet tett, hogy Szabad György, az Országgyűlés elnöke a kérést véleményezésre eljuttatja az illetékes bizottsághoz. MOSZ-helyzetértékelés Budapest (MTI) — A törvényben előírt határidőre, azaz 1992 végére várhatóan nem fejeződik be a mezőgazdasági szövetkezetek átalakulása — jelentette ki Nagy Tamás a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) társelnöke a szervezet keddi, évzáró sajtóbeszélgetésén. Nagy Tamás elmondta: az idei év rendkívül nehéz volt a mezőgazdaság számára, mivel a termeléssel egyidejűleg zajlott a kárpótlás és a tsz-ek átalakulásának folyamata is. A társelnök szerint az idén a működő termelőszövetkezetek mintegy háromnegyede alakul át új típusú szövetkezetté. Ezek az új tsz-ek már ténylegesen magántulajdonon alapulnak, és inkább rendelkeznek egy tőkehasznosító társaság jellemzőivel, mint a szövetkezetekéivel. Ennek legjobb bizonyítéka a tulajdoni viszonyok alakulása: a tulajdonosok mintegy 50 százalék nyugdíjas, 20-30 százalék külső tag, míg csupán a fennmaradó hányad a valóban a tsz-ben tevékenykedők aránya. A MOSZ vezető tisztség- viselője a továbbiakban nehezményezte, hogy a privatizáció során nem a szövetkezetek, hanem külső gazdálkodó szervezetek tulajdonába jutott a feldolgozóipar döntő többsége. A kárpótlás viszonylag vontatottan és zaklatottan zajlik, amiből azt a következtetést lehet levonni, hogy a múltat mihamarabb le kell zárni és a jövőre tekintve szükséges munkálkodni. Hatpárti tárgyalások A nemzetiségi törvényről Budapest (MTI) — Fodor Gábor, az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának elnöke kedden az alábbi közleményt juttatta el az MTI parlamenti szerkesztőségéhez: „1992. december 29-én a Parlament Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága kezdeményezésére a hat parlamenti párt politikai egyeztető tárgyalásokat kezdett a nemzetiségi és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényjavaslatról. A tárgyalófelek kifejezték abbéli szándékukat, hogy 1993. január folyamán a még nem tisztázott politikai kérdéseket a törvénnyel kapcsolatban tisztázzák. Elismerésüket fejezték ki az emberi jogi bizottság albizottsága által végzett több hónapos szakmai előkészítő munka iránt. Jelentés a határokról Budapest (MTI) — Az kozás nélkül intézik a ka- ország határátkelőhelyein a mionok és személygépkocsik kedd reggeli állapotok szerint ki- és belépését — tájékoztatta továbbra is zavartalan az át- az MTI munkatársát Krisán kelés, tehát a határőrök vára- Attila ezredes.
