Kelet-Magyarország, 1992. december (52. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-30 / 306. szám

• IDS POjl' liM pom • jl 1992. december 30., szerda OLVASÓINK LEVELEIBŐL Ellopták az almáskertet ^ termelők védtelenek a tolvajokkal szemben Nagykálló (KM - TMI) — l lopás legősibb fajtája újra eneszánszát éli: kerteket arolnak le, földekről szedik öl a termést a mezőgazdasá- ;i tolvajok. Elhajtják a szö- etkezetek állatait, sőt, már ákat is kihúzgálnak a ker­ekből, mint a közelmúltban tagykállóban. December elsejére fordult íz éjszaka. Sűrű, gomolygó :ödöt hozott, és beburkolta 'ele a kisvárost. Bizonnyal ör- 'endezett a nagy ködnek az a íárom vagy négy ember, aki ;éső este teherautóra ült, el- íajtott a sorompóhoz, be egy lűlőúton. Ott megálltak egy ilmáskertnél, szétnyesték a Irótkerítést, bebújtak és ki- íúzgáltak 560 idared almafát. összekötözték, feltették a pia­óra és mire pirkadt, eltűntek a 'élmilliós zsákmánnyal. Előre kitervelték a lopást Katona János a holdnyi al­máskert egyik gazdája keserű haraggal mutatja a megdézs­mált kertet. Harmada csupasz, csak a támasztóoszlopok me­rednek az égnek. A drótok szétvágva hevernek a földön, köztük néhány kettétört, gyö­kérsérült fácska fekszik. — Kettőezer-hétszáz fa van itt, ebből az Utolsó szálig elvit­ték az első osztályút, pedig nem a keit elejére telepítettük — mondja. — Ezt a lopást elő­re kitervelték, ez is azt igazol­ja. A tolvajok, vagy a megbí­zójuk valamit konyíthatnak a mezőgazdasághoz is. Ezek ugyanis hároméves, törpe nö­vésű, sűrű telepítésre alkalmas fák, megsínylik, de ha a gyö­kérzetük nem sérült, újra lehet őket telepíteni. — Most fordultak volna ter­mőre — folytatja szomorúan. — Hárman hoztuk létre az al­mást, egyenként beleöltünk négyszázötvenezer forintot. Minden pénzünket, amit nél­külözhettünk, és kértünk köl­csön a családtól, barátoktól. Adósságba vertük magunkat, Fájón mutogatja sebét a nagykállói almáskert. Nagy területet taroltak le, a legjobb almafákat huzigálták ki a tolvajok. Vajon, hol tűnnek fel legközelebb? A SZERZŐ FELVÉTELE mert bíztunk benne, hogy megtérül, az almát el lehet ad­ni. A fiatal mezőgazdász — a társai is szakmabeliek — lelki­leg összetört, amikor meglátta a tönkretett kertet. Nem az anyagi kárt számolta először, hanem azt a sok munkát, időt, szakmai tudást, amivel megte­remtették a kertet. Jó idő eltelt a lopás óta, de még mindig nem érti, hogyan lehetnek ilyen emberek, akik így min­dent tönkretesznek? Gyökeret vert a félelem Komoran jár-kel a másod- és harmadosztályú fák között, arról beszél, hogy egy világ omlott össze benne, egyszerű­en úgy érzi, nem érdemes ter­melni, mert csak a tolvajokat gazdagítja az ember a munká­jával. Nagyon sok kis- és nagyter­melőnek, gazdának, hobbi- kert-tulajdonosnak ugyanez a véleménye. Számtalan adó, te­her sanyarúja az életüket, de nem elég ezekkel, meg a fel­vásárlási gondokkal megküz­deniük, ott vannak a tolvajok is. Attól szorul ökölbe a kezük, hogy azok lopnak, akiknek amúgy is van mit aprítaniuk a tejbe. Az éhes ember annyit visz el, amennyivel korgó gyomrát megtöltheti, vagy megetetheti a gyerekeit. Egy vödör alma, egy zsákocska krumpli kár ugyan, de nem olyan nagy, mint amit a tolvaj­bandák, híres lopós famíliák okoznak nekik. Van rendőrsé­gi statisztika a mezőgazdasági lopásokról, rémisztőek az ada­tok, csakhogy a valóságnak nem az egészét tükrözik. So­kan ugyanis már be sem jelen­tik, hogy megdézsmálták a kertjüket, felszedték a földjük­ről a termést. Talán nem reménykednek, hogy megtalálják a tetteseket. Egyértelműen bizonyítani kell a lopást, viszont az emberek nem szívesen tanúskodnak. Ha látják is a tolvajokat setten­kedni a kertekben, sokszor bölcsebbnek tartják a hallga­tást, nehogy elérje őket vagy családjukat a bosszú. Gyö­keret vert nálunk a félelem, és egyre terjed. Mérhetetlen károk Mérhetetlen károkat okoz­nak mezőgazdasági tolvajlás- sal a szervezett, vagy csak spontán összeálló (alkalom szüli a tolvajt) bandák. Még az őrzött szövetkezeti telepeket is meg-meglátogatják, hogyne tennék azokkal a kistermelők­kel, gazdákkal, akiknek nincs pénzük kutyát tartani, őrt állí­tani a kertjükbe. A drótkerítés — mint ebben az esetben is kiderült — nem akadály előt­tük. Az akadály csak az volna, ha a tanúk el mernék mondani, amit láttak. Az ellopott nagykállói ker­tet, vagy a tolvajlás tanúját ke­resi a rendőrség. A sikert nem lehet megjósolni. Talán vala­kinek feltűnik, hogy kertjébe több száz, hároméves idared almafát telepít valaki, nem csemetét, ahogy szokás. Ez nagy előrelépés volna, ebben van Katona Jánosék minden reménye, hogy elő­kerítsék azt a bandát, amely valószínűleg régóta lopkodja a megye termelőit. Ev véai adózási tanácsok Válaszol az illetékes Közeledik az adóév vége, valószínűleg ennek köszön­hető, hogy igen sok olvasónk kér tanácsot adóügyben. így P.-né Kovács Melinda vállal­kozó Nyíregyházáról. Költségelszámolás útnyilvántartás szerint Ő arra kíváncsi, hogyan kell helyesen elszámolni a vál­lalkozásában használt IZS gépkocsijának üzemanyag- költségeit, illetve az alkalma- zottaiét. Ok ugyanis saját sze­mélyautójukat használják a munkához, ezért átalányt fizet nekik. Az Adó- és Pénzügyi Ellen­őrzési Hivatal Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei igazga­tóságának ügyfélszolgálati és áfavisszatérítési osztályától kapott állásfoglalást közöljük: A vállalkozó — feltéve, ha tevékenységét egyéni vállal­kozóként végzi —, valamint alkalmazottainak járműhasz­nálatával összefüggő költség- elszámolásra is irányadó rész­letes szabályokat a magánsze­mélyek jövedelemadójáról szóló t. m. 1991. évi XC. tör­vény 1. számú melléklete B fejezetének III. pontja tartal­mazza. E szabályozás terüle­tén némi változást hozott az 1992. április elsejével hatály­ba lépett, a közúti gépjármű­vek üzemanyagfogyasztásá­nak igazolás nélkül elszá­molható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) korm. sz. rendelet. A már hivatkozott számú rendelet figyelembevételével mind üzemi célra, mind a nem kizárólag üzemi célra használt jármű üzemanyagfogyasztásá­nak költségeit — április el­sejétől számlával történő iga­zolási kötelezettség nélkül — a hivatali (üzemi) úton megtett kilométerek és a rendeletben típusonként meghatározott fo­gyasztási normák (személy­gépkocsi esetében átalány is választható) alapján érvénye­síthetik az adóalanyok. A költségelszámolás alapja az útnyilvántartás. E nyilván­tartás támasztja alá mind a vál­lalkozó, mind az alkalmazot­tak üzemi vállalkozás­sal összefüggő gépjárműhasz­nálatát. Amennyiben a vállal­kozó társas vállalkozás formá­jában végzi tevékenységét, úgy költségelszámolásnál a hatályos számviteli előírások­nak kell eleget tenni, azaz ráfordításait számlával kell igazolnia. Adóelőleg terhességi­gyermekágyi segélyből Személyi jövedelemadót vont le egy nyírbogáti olva­sónk terhességi-gyermekágyi segélyéből a munkáltató. Le­vélírónk úgy tudja, hogy ez helytelen, mert azt olvasta egy újságban, hogy terhességi­gyermekágyi segélyből sem­milyen jogcímen nincs helye levonásnak, a biztosított vis­zont megbízást adhat a kifi­zető szervnek meghatározott célú levonásokra. Arra kért tehát választ, hogy a 24 hetes terhességi-gyermekágyi se­gélyből kell-e vonni személyi- jövedelemadó-előleget? Az APEH tájékoztatása sze­rint igen. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló, többször módosított 1991. évi XC. tv. 4. paragrafusának első bekezdését figyelembe véve a terhességi-gyermekágyi se­gély (a törvény adókötelezett­ség alól mentesítő egyéb ren­delkezések hiányában) adókö­teles jövedelemnek minősül. Ha a terhességi-gyermekágyi segélyt a munkáltató fizeti ki, ebből az adóelőleget a mun­kaviszonyból származó rend­szeres jövedelmekre vonat­kozó szabályok szerint kell le­vonnia. Kelet-Magyarország 7 Leírhatja az adóból Ez év január közepétől va­gyok vállalkozó, egyébként három éve öregségi nyugdíjas. Azt szeretném megkérdezni, hogy mennyi társadalombizto­sítási járulék fizetésére va­gyok kötelezett, és ezt a negy­vennégy százalékot le lehet-e írni az adóalapomból, mert ilyet hallottam egy másik vál­lalkozótól. Gál Péter Nyíregyháza (A Társadalombiztosítási Igazgatóság válasza szerint az a vállalkozó, aki a vállalkozói engedélyét a tárgyévben — azaz 1992. január elsejét kö­vetően — váltotta ki, vagy a két ipar kiváltása között eltelt egy naptári év, kezdő vállalko­zónak minősül. 1992 január, februárban havi 1200 forint, március 1-től június 30-ig havi 4320 forint, július 1-től pedig 2592 forint járulék megfi­zetésére kötelezett. Amennyiben a vállalkozói engedélyét munkaviszony vagy nyugdíj folyósítása mel­lett váltja ki, 1992.1., II. hóban havi 350 forint, III. 1-től VI. 30-ig 800 forint, július 1-től havi 480 forint járulék meg­fizetésére kötelezett. A tár­sadalombiztosítási járulékot, azaz a 44 százalékot az adó­alapjából leírhatja.) Választási lehetőség Sokáig gondolkodtam, hogy elküldjem-e a levelet, de úgy érzem, hogy ez az eset nem maradhat szó nélkül. Novem­ber 30-án a 8.25 órás vonat­tal mentem Nyíregyházára. Nagykállóban — én innen in­dultam — találkozik a Nyír­egyházáról induló személyvo­nattal. Ez a vonat huszonöt percet késett, így mi csak há­romnegyed kilenckor indul­hattunk el. A budapesti vonat rendesen 8.45 órakor indul, de a mi vonatunkat mindig meg­várja. Most kilenc óra után pár perccel értünk be, és a vonat­nak csak a hűlt helyét találtuk. Választhattunk: vagy meg­várjuk a fél tizenegy órai sebes vonatot, vagy a 9.25 órás Hor­tobágy Intercityvel elmegyünk százforintos helyjegy ellené­ben. Sokan megvárták a sebes vonatot, mert a Hortobágy nem áll meg a nagyobb váro­sokban, de az is lehet, hogy nem volt pénzük helyjegyre. Azon gondolkodtam el, hogy amíg nem volt Intercity, addig félórákat is késett a 8.45 órás vonat, így mi elmehettünk, és nem kényszerültünk rá száz forint ráfizetéssel az Intercity- re. Papp Éva Nagykálló Önzetlen ajándék Több mázsa ruhaneműt ajándékozott a megyében élő állami gondozottak számára Gönczi Jánosné apagyi vállal­kozó. A tekintélyes mennyisé­gű ruhaneműt egy hivatásos nevelőszülőnk tárolja Nyír­egyházán, onnan veszik át a gondozottak. A vállalkozónak ezúton szeretnénk megkö­szönni önzetlen, értékes aján­dékát. amivel igen nagy segít­séget is nyújtott az állami ne­veltek szociális helyzetének javításához. A gondozottak nevében: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Gyermek és Ifjúságvédő Intézet Nyíregyháza Végre száraz lábbal Sár és víz borította a járdán­kat, még akkor is, ha nem volt nagy eső. Lehetetlen volt ilyen időben a csúszós, vizes járdán közlekedni. Ezért megkeres­tük Béres Józsefet, aki az ön- kormányzati körzeti megbí­zottunk, hogy járjon el ennek az áldatlan állapotnak a meg­szüntetése érdekében. Hamar megjelentek a munkások, és már csak rossz emlékeink őr­zik a vizet, sarat az úton. Az építő ktsz. és a volt Divat Ru­házati Vállalat dolgozói is nyugodtan, száraz lábbal köz­lekedhetnek. Hálásan köszön­jük a városi önkormányzat il­letékes ügyintézőjének gyors intézkedését és körzeti megbí­zottunk segítőkészségét. A Kallói úti lakosok Nyíregyháza Nyugdíjas-találkozó a bíróságon Két év után ismét nyugdíjas­találkozót tartottak a megyei bíróságon, ezt a hivatal veze­tése, a szakszervezet, valamint a Bírói Egyesület rendezte. A találkozón Hován Árpádné dr., a megyei bíróság elnöke beszélt a megyebeli bíróságok helyzetéről, megemlítette, hogy a közeljövőben ismét megalakul a bíróság Vásáros- naményban, és ezzel az ottani körzet régi óhaja teljesül. Utá­na dr. Körmeni Lajosné ismer­tette a Bírói Egyesületet, amely a korábbi Jogász Szö­vetséget váltotta fel. Ennek nem csak aktív, hanem nyug­díjas bírák is tagjai lehetnek. Kedvező fogadtatásra talált a bejelentése, hogy az egye­sület egy alapítványt kíván lét­rehozni, amelynek feladata lenne a csekély nyugdíjjal ren­delkező tagok megsegítése. A szakszervezeti titkár beszá­molt a Közalkalmazottak Szakszervezetén belül műkö­dő Bírósági Szakszervezet je­lenéről. A fent említett szerve­zetek vendégül látták és szere- tetcsomagokkal ajándékozták meg a megjelenteket. Utána baráti beszélgetésre került sor, a nyugdíjasok köszönetét mondtak a találkozó meg­rendezéséért, és kérték, hogy legalább évenként tartsanak hasonlót. Dr. Kiss László Nyíregyháza, Arany J. u. 16. Szerkesztői üzenetek Balogh Sándor, Záhony: Toldaléképítés szociálpoliti­kai kedvezménnyel akkor tá­mogatható, ha az építtető csa­lád három, vagy több gyerme­ket tart el. A törvény a gyer­mekek számához köti a támo­gatást, az együttélő nagyszü­lők ebben az esetben nem ve­hetők figyelembe mint a szoci­álpolitikai kedvezmény ala­nyai. Barna Miklósnénak üzen­jük: Az árverezés részletes szabályait az 1992. évi II. törvény 41-47-es paragrafusai tartalmazzák. Egyébként a Polgári Törvénykönyv szerint a tulajdoni igény nem évül el. Dankó József, Fehérgyar­mat: Végkilégítésre az a munkavállaló jogosult, akinek a munkaviszonyát „rendes fel- mondás”-sal szüntették meg. Az átalakulás az ön munkavi­szonyát nem érintette, folya­matosnak kell tekinteni. Ha a végkielégítéssel kapcsolatos vitában nem tud dűlőre jutni a munkáltatóval, keresettel for­dulhat a Nyíregyházi Munka­ügyi Bírósághoz. Címe: 4400 Nyíregyháza, Toldi u 1.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents