Kelet-Magyarország, 1992. december (52. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-29 / 305. szám
Kelet-Magyarország 5 1992. december 29., kedd HAZAI HOL-MI Tallózás egy törvénytervezetben Új és régi szociális ellátások Nyíregyháza (KM - Sz. J.) — Keveset tudunk a jövőre nagyon sokakat érintő szociális igazgatásról és ellátásról szóló törvénytervezetről, mely ugyan most kerül a parlament elé, de a leglényegesebb pontokon nyilván nem lesz változtatás. Ez a rászorultságot alapelvének tartó törvény és a hozzátartozó országgyűlési határozat az alapja a szociálpolitikai reformfolyamatnak. Nehezen találhattunk volna ava- tottabb szakértőt, mint a Népjóléti Minisztérium államtitkárát, Lakner Zoltánt, aki nemrégiben Nyíregyházán járt — épp e témában. Az ő segítségével tallóztunk a törvénytervezet legérdekesebb pontjai között. A gyes a híresztelésekkel ellentétben nem lesz elhalásra ítélve, ellenkezőleg: a tervek szerint 1994—95-től alanyi jogon jár majd. Erre a kiterjesztésre 1993-tól a társadalombiztosítás profiltisztítása miatt nem kerülhet sor. A családi pótlék átalakítási tervei készülőben vannak, de a rendszer jövőre még változatlan marad. Elképzelés van több is, egy biztos: a családi pótlék drága és alacsony hatékonyságú, és az sem tartható, hogy a különböző jövedelmi kondíciójú családok egyazon összeget kapják. Segély a munkanélkülieknek Újszerű ellátás lesz a gyermeknevelési támogatás. Azokban a családokban, ahol 3 vagy több gyermeket nevelnek, a legkisebb gyermek 3-tól 10 éves koráig induláskor havi 6 ezer forintos jövedelemhez juthat majd az édesanya, illetve várhatóan — vagy az édesapa. Ebből a támogatottnak 6 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetnie, ehhez további 24,5 százalékot fizet be majd a központi költségvetés, hiszen ez a támogatási forma akkor tudja betölteni funkcióját, ha együttjár nyugdíjszerző idővel. A jövedelempótló támogatásnak négy fajtája szerepel a tervek között, de ezek közül a következő esztendőben csak egy lesz bevezetve, a tartós munkanélküliek jövedelem- pótló támogatása, melynek „előképe” az önkormányzatoknál már tavasz óta működik, mint egységes 4 ezer forintos szociális segély. Azok a tartós munkanélküliek, akik „kifutottak” a munkanélkülijáradékból, önhibájukon kívül nem találtak munkahelyet, a családi jövedelem vizsgálatát követően az öregségi nyugdíj- minimum 80 százalékára kiegészített összegben részesülhetnek az önkormányzattól — a központi költségvetésből átengedett forrásokból. Ez kétségkívül alacsony szintű ellátás, ugyanis induláskor legfeljebb 4800 forint összeg körüli összegre jelent kiegészítést. Ennek azonban további helyi pótlására lesz még lehetőség. A gyermekes családok jövedelempótló támogatására ’94- ben, legkésőbb ’95-ben kerül majd sor, hasonló feltételek mellett. És akkoriban számíthatnak ilyenre alacsony jövedelmű, vagy jövedelem nélküli idős korúak, és a 62 százalékban munkaképességüket vesztettek. 1994-től lesznek egységes szerkezetű egészségkárosodáshoz kapcsolódó járulékok. Vadonatúj ellátás lesz a lakhatási támogátás, ugyanis a lakhatással kapcsolatos kiadásokat érte az utóbbi időben a legnagyobb árrobbanás (víz, lakbér,...), ezért érezniük kell az embereknek a támaszt. Központilag csak ajánlások születtek, csak a kötelezően figyelembe veendő általános díjak körét határozza meg a tervezet. Ez az egyetlen ellátási forma, melyet a törvény születését követő három hónapon belül érvényesítenie kell — saját rendeletalkotással az ön- kormányzatoknak. A jövő évtől megszűnik két segélytípus, a rendkívüli nevelési és a rendkívüli gyermekvédelmi szociális segély, mert rugalmatlan volt és korszerűtlen.. Helyette átmeneti segélyt vezetnek be, mely persze lehet csak elnevezésbeli változás is... Növekvő feladatok Megszűnik a tejjegyutal- vány rendszer január 1-jétől, de a költségei beépülnek a normatívákba. Ez, ha úgy döntenek egy településen, persze válhat továbbra is dologi jellegű ellátássá. Megszűnik az anyasági segély is, mely most egyszeri 9 ezer forint volt. A magzatvédelmi törvényben fogalmazódik meg helyette kétszer olyan gazdag ellátás, ezt várandósági támogatásnak hívják majd, mely a terhesség 4. hónapjától jár, a családi pótlékkal azonos összegű lesz, és így a hat hónap alatt a jelenlegi összeg közel kétszeresére rúg. Ezzel elismerszik az anyaságra felkészülés többletköltsége. Az egész szociális törvény- tervezetet átfogó radikális finanszírozási reform is kíséri, ami nem abban áll csupán, hogy országos átlagban 1992- hez képest 73 százalékkal több szociális tartalmú pénzforrás kerül az önkormányzatokhoz 1993-ban — a fő számokat az országgyűlés már elfogadta. Ebben az esztendőben 16 milliárd forint jutott a szociális alapfeladatok működtetésére, jövőre 27,75 milliárd fog. Természetesen a feladatok is nőnek. Az emberekre is több teher nehezedik, tetemesek lesznek a kiadásaik. Az idén úgynevezett inaktív normatíva alapján dolgoztak az önkormányzatok, azaz az idős és ifjúsági korosztály arányában jutottak pénzhez. Ámde számolni kell az egyre növekvő számú munkanélkülivel és azok családjaival is — őket nem lehet kihagyni a támogatásból, de erre nem volt igazi lehetőség. Ezért 1993-tól teljes lakosságra számított szociális normatíva lép életbe a költségvetési törvény szándéka szerint. Minden önkormányzat szociális feladatai és terhelése arányában más-más összegű, ilyen célú forrásra számíthat. Ha teljes lakosságszámra vetítjük az év évi elkölthetőt, akkor 1700 forint jutott egy lakosra egy-egy településen. Gazdálkodás normatívából A pénzügyi reformkoncepció háromtényezős képlet alapján differenciál: az inaktív lakosságszám, a településen ismert munkanélküliek száma (ez lesz a leginkább megkülönböztető mutató), és a település jövedelemtermelő képességét némileg reprezentáló az aktívakból az adót nem fizetők száma. A viszonylag bonyolult számításoknak az a végeredménye, hogy 2200 és 3600 forint közötti szórásban jutnak az önkormányzatok szociális normatívájúkhoz. A két szélső érték nagyon kevés települést érint, a települések 90-95 százaléka 2400 és 3400 forint közötti normatívából gazdálkodhat majd. A rendszer előnyének tartják a szakmai körök és a pártok is, hogy egy lépés, egy kísérlet lesz ez a vidék évtizedes hátrányainak ledolgozásához. Egyszerűen, de nem szegényen Akin átgázolt a történelem Dankó Mihály Nyíregyháza (KM) — Emlékszem, gyerekkoromban milyen szájtátva hallgattam apám, nagyapám meséit. Történeteket a csodás régmúltról; amikor ők mint kiscselédek szolgáltak, vagy hogyan tudtak megmenekülni a háború vérzivataros csatáiból. így jártam valahogy Dankó lst\’án bácsival is, amint az életét sorjázta. Már az is megdöbbentő, hogy 17-en voltak testvérek. Tíz, egy anyától, hét egy másik házasságból. (Sajnos, ma már csak öten élnek közülük.) Hatévesen libapásztor Szóval, elképzelhető az az egyszerűség, amiben felnőttek. S hangsúlyozom, egyszerűség és nem szegénység, mert mindig volt mit enni, a gyerekek tisztességesen elvégezték az iskolát. — Már hatéves koromban nyaranta tehénre vigyáztam vagy libapásztorkodtam, hogy meglegyen az öltő ruha szeptemberre — kezdi mon- dókáját. — Jakusbokorban végeztem el a hat osztályt, és a két év ismétlőt. Szerepeket tanultunk, s karácsony táján a betlemes játékkal jártuk a környéket. Apropó, karácsony: mennyivel másak voltak azok az ünnepek. Bár mindig állítottunk karácsonyfát, de a dísz rajta alma és dió volt. Szüléink vallásosan neveltek, így például az ünnep előtt egész nap böjtöltünk, este pedig csak mákos bobálykát ettünk. Minden évben egyszer felpakolt apánk bennünket a szekérre és .elvitt Máriapócsra is. Pista bácsi későbbi életében két dolog játszott kiemelkedő szerepet. Egyik a neve, szinte minden új helyen, ahol megjelent, ékelődtek vele: no, Dankó Pista, hol a hegedűd, s volt nagy derültség, mikor bevallotta, ő bizony még szájharmonikázni sem tud. A másik dolog, hogy úgy hozta a sors, 16 éves korától mindig egyenruhában járt. Először, mint eszes gyereket kiválasztották és leventeoktatót „csináltak” belőle, majd 1944-ben bevonultatták katonának. Mint para$ztfiú, hiába kérte magát a huszárokhoz, Esztergomban a páncélosokhoz rukkoltatták be. Lágersors Egy novemberi gyakorlaton aknaszilánk ment a térdébe, de nem lehetett semmit csinálni, mert zászlóaljuk megkezdte a hátrálást Németország felé. Végül mégis kórházba került, ahol „karácsonyi ajándékként” le akarták vágni a lábát. Nem hagyta, bár sokat szenvedett vele, de ma sem bánja, hogy nem fogadta el a mankót. — Fiatal nyilaskatonákkal töltötték fel a századot, szidtak, miért sántítok — emlékezik vissza. — Bezzeg, mikor bevetették őket, könyörögtek a szakaszvezetőnek, mondja meg; mit kell most csinálni. Az én életemből sem maradt ki a fogság, Hamburgnál adtuk meg magunkat. A lágersors sem egyszerű, a napi egyszeri korpaleves mellett természetesen minden huncutságot bevetettünk, hogy élelmet szerezzünk. Persze, a siker ilyenkor mindig kétséges. Egyik alkalommal hajót raktunk ki, és, mivel lopáson kaptak bennünket, az egész kompániát pucérra vetkőztet- ve zavarták vissza a táborba. Végül, több próbálkozás után sikerült néhány társával együtt megszöknie, s amikor átlépték a magyar határt, könnyezve borultak le, és csókolgatták az anyaföldet. Komáromban jött aztán a kiSzekeres Tibor felvétele józanodás, vizsgálati fogságba kerültek, keresték rajtuk a tetoválást. Kérdezgették: Miért mentetek ki? Ők csak hajtogatták: parancsra, mert, ha valaki nem ment, azt mint katonaszökevényt felkoncolták. Megbecsült ember Úgy tűnt, Pista bácsi is fellélegezhet. Apjával együtt gazdálkodni kezdtek, felest, harmadost használtak. 1948- ban megnősült. De ahogy jött a tagosítás, a földet elvették, lépni kellett valamerre. Jelentkezett tűzoltónak. — Úgy vonultunk be és úgy gyakorlatoztunk, mint a katonák — mosolyodik el a régi emlékeken. — Volt feküdj!... kússz!... repülő! Később gépkocsivezető lettem, s végre Nyíregyházára helyeztek. 1973-tól vagyok nyugdíjas. Igazolvány közgyógyellátásra Nyíregyháza (KM - D. M.) — Egy nemrégiben született rendelet értelmében a polgár- mesteri hivataloknak ki kell cserélniük a kiadott köz- gyógyellátási igazolványokat, akár lejártak azok, akár nem. Ehhez az igazolványhoz kétféle módon juthat valaki; alanyi jogón, például, aki rendszeres szociális segélyben, vagy kiemelt családi pótlékban részesül, valamint az I-II-es csoportú rokkantak. Ezek után a hivatal térítést nem fizet. A másik mód, amikor az illető szociális körülményei annyira megromlottak, az egy hónapra jutó gyógyszerköltsége már olyan magas, hogy a létfenntartását veszélyezteti, méltányosságból megkaphatja az igazolást. Ez minden esetben egy évre szól, s ezért a hivatal átutal egy bizonyos ösz- szeget a Társadalombiztosítási Igazgatóságnak. Mint azt Bódi Andrásáétól, a nyíregyházi polgármesteri hivatal szociálpolitikai csoportvezetőjétől megtudtuk: akiknek nem most jár le az egy év, azokat a gyógyszer kiírásakor a családi orvosok tájékoztatják az új formátumú igazolványok igényléséről. A cserénél — rendeletben előírtak szerint — a hivatal minden esetben újra vizsgálja a rászorultságot, (döntő az egy főre jutó jövedelem és az orvos által igazolt egyhavi gyógyszerszükséglet), s ha indokolt, továbbra is megadják a támogatást. Más a helyzet az alanyi jogon kedvezményhez jutóknál, itt is szükséges például a rokkantságot igazolni, de ez esetben nem számítanak a jövedelmi viszonyok. A csoportvezető azt is elmondta, a városban már eddig több ezer igazolványt cseréltek ki, és folyamatosan adják ki az újakat az igénylőknek. Együtt könnyebb Belépőkre várnak Nyíregyháza (KM - Sz. J.) — 35 év körül van az átlag életkora az alapítóknak a már csak a hivatalos bejegyzésre váró munkanélküliek, álláskeresők és pályakezdők megyei egyesületében. Az országban huszonegyedikként Nyíregyházán, a családsegítő központban megalakult egyesület csatlakozott is azonnal a Munkanélküliek Érdekvédelmi Szervezetéhez. Egy évre ideiglenes vezetőséget választottak, az elnök Szent-Királyi István, a társelnök (aki maga is egy éve van munka nélkül) Hegyi Erzsébet, a titkár Drogos Agnes lett. Nagyon fontosnál^ tartják — ahogy azt az elnevezésbe is belefoglalták — a pályakezdők jelentkezését. Távolabbi céljaik között szerepel a mentális gondozáson és az érdekvédelmen túl az álláskereső szolgáltatás, a munkaadókkal történő kapcsolatfelvétel, információ adásvétel, s az állásvadászati módszertanra alapozott önértékesítés (azaz arra fognak felkészíteni, hogyan kell az embernek eladnia magát). Tevékenységüket támogatja a megyeszékhely polgármesteri hivatala, talán hamarosan állandó irodát is kapnak. Jelenleg még klubos formában találkoznak kéthetente a Sarkantyú utcai családsegítő központban. A jövő év január 6-án, szerdán az új évet már szeretnék még több taggal köszönteni. Szívesen látnak, várnak mindenkit, aki közéjük való, aki nem nyugszik bele abba, hogy munka nélkül van, de aki a saját jövője érdekében tenni is szeretne. Emlékérem egykori katonáknak Nyíregyháza (KM) — December 21-én, az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásának évfordulója alkalmából ünnepséget rendeztek Nyíregyházán a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságon, amelyen olyan egykori katonákat köszöntöttek, akik az Ideiglenes Nemzeti Kormány toborzó felhívására önként jelentkeztek, majd 1945. május 9-ig felvétettek a Magyar Honvédség állományába, valamint a honvédség hadrendjén kívül szervezett náciellenes magyar katonai alakulatokba. Az ünnepségen Scharrer János vezérőrnagytól a „Független, demokratikus Magyar- országért” emlékérmet megyénkből a következő férfiak vehették át: Balogh Zoltán (Nyírbéltek, posztumusz), Bártkó György (Tiszadob), Bodnár Béla (Demecser), Bubán Ferenc (Mándok), Csehi Lajos (Porcsalma), Danku Sándor (Nyíregyháza), Deák János (Nyíregyháza), dr. Demjén József (Mátészalka), Dévai Béla (Nyírbátor), Garay János (Tiszarád), Géczy István (Nyírtelek), Halmai László (Tiszalök), Hering János (Nyíregyháza), Juhász József (Ajak), Kiss Jenő (Nyíregyháza), Kiss Miklós (Csegöld), Kincs László (Porcsalma), Koczka Imre (Tiszadob), Kontrás Péter (Piricse), Kovács István (Nyíregyháza), Kovács József (Tiszanagy- falu), Márton Gyula (Nyíregyháza), Házon Miklós (Nyíregyháza), Nemes István (Ti- szakerecsenyj, Oláh Miklós (Búj), Papp Árpád (Csenger), Papp Károly (Kállósemjén), Porkoláb Antal (Tiszadob), Pásztor József (Nyírmihály- di), Puskás Sándor (Nagyhalász), Rácz János (Nyíregyháza), Somlyai József (Kállósemjén), Szabó Ferenc (Tisza- szentmárton), Szatmári József (Mátészalka), Szombathy Sándor (Rohod), Szűcs Miklós (Újfehértó), Tárkányi József (Mátészalka), Tóth István (Mándok), Tóth János (Nyírtelek), Tóth József (Demecser), Vígh Gyula (Kántor- jánosi).
