Kelet-Magyarország, 1992. december (52. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-28 / 304. szám
1992. december 28., hétfő GAZDASÁG Kelet-Magyarország 13 Autótemetővé válhat az ország Hatalmas terhek a magánautózáson Az autózás költségeit egy átlag család csak nehezen tudja vállalni Balázs Attila felvétele Legenda és válság A skót whiskire is szűk esztendők járnak Nyíregyháza (KM - GB) — A Magyar Autóklub szakértői tanulmányt készítettek az autózás magyarországi terheiről, amelyben számításokkal igazolták, hogy mekkora hátrányban van a hazai autós társadalom. Ugyanakkor minden azt mutatja, hogy szükség van rá, hisz a hazai személyszállítás a tömegközlekedés jelenlegi színvonalán magánforgalom nélkül képtelen lenne a feladatot megoldani A magánautózás az állami elvonások egyik nagy céltáblája — derül ki a tanulmányból, amelynek részleteit az Autósélet című lap tette közzé. Az inflációs spirál az energiaárak változásában egyértelműen követhető. A 92-es oktánszámú benzin ára 1970 óta több mint 15-szörösére nőtt. Mára beépült a hajtóanyagok árába egy jelentős adótartalom, ami különböző technikákkal továbbra is bővíthető, még ha nem is olyan ellenőrizhetetlenül, mint á korábbi években. Az energiahordozók fogyasztói árának adótartalma például az elmúlt S év alatt közel háromszorosára növekedett. Egyértelmű, mondják a szakemberek, hogy az energiaárak növekedése megegyezik az adótartalmuk növekedésével, tehát az árnövekedést az adószempontok motiválták. A költségvetési bevételek növelésének szándéka látszik a személygépkocsiárakon is. A szocialista import autók alacsony bekerülési ára vaskosabb fogyasztási adó, import forgalmi adó érvényesítésére adott lehetőséget. Ezeknél a gépkocsiknál a legkülönbözőbb formákban megvalósuló elvonások több mint 60 százalékát tették ki a fogyasztói árnak. A hagyományos tőkés deviza elszámolású forgalomból származó gépkocsiimport részaránya jelentősen megnőtt az öt évvel ezelőtti 3 százalékhoz képest. Ma olyan 70 százalékra becsülhető. Ennél a csoportnál a magasabb bekerülési ár mellett a jövedeletn- elvonás ennél a csoportnál arányaiban ugyan alacsonyabb (a 20 százalékot nem éri el), azonban összegszerűen itt is jelentősek. Nyíregyháza (KM - Nyéki Zsolt) A közelmúltban ugyancsak szép számú károsult nevében tett panaszt a szerkesztőségnél egy kistermelő, akit — a többiekkel egyetemben — jelentős kár ért állatainak értékesítése során. Bár a közel 3 millió forintos vételárral még adós maszek felvásárlóval szemben az ügyészségi nyomozást bizonyíték hiányában megszüntették, a károsultak az ügy folytatását várják. P. A. 1991-ben hentes- és mészáros vállalkozói tevékenységbe kezdett. Mivel szakképzettsége nem volt, közgazdász könyvelőt, henteseket, a felvásárlásban, szállításban segédkezőket alkalmazott. A vállalkozásához egy kft.-től vett bérbe vágóhidat, s üzleti tevékenysége során a sertéseket hitelbe vásárolta, azt ígérve, hogy a levágás és értékesítés után a vételárat 2-3 héten belül kifizeti. Üzleti nnrtnoroi L-rtrrrt** " 1n’i1>w»Uitr»Ä A nyugati típusú gépkocsik importjánál először csökkent az elvonás, de később az import vámtételei az életkor és a hengerűrtartalom szerinti bontások révén fokozatosan emelkedtek és az áfa is bevezetésre került. A 10 százalékos vámtarifa mellett még viszonylag alacsony életkorú kocsik beszerzése történt meg, ezévtől azonban megemelkedtek a vámok és az árszint miatt csak többéves gépkocsik behozatala látszik gazdaságosnak. A vámok tehát nem kellően ösztönzik a technikailag jó állapotú autók importját és a változások nem jártak a terhek csökkenésével. A gépkocsik árának ugyan kevesebb mint fele, de az üzemanyagénak már 65-73 százaléka az a rész, ami tulajdonképpen elvonásra kerül. Az autózás költségterhei 1992-ben Magyarországon több tételből tevődnek össze. Az autók árát a 18 százalékos vámtétel, s az azt növelő 3 százalékos statisztikai illeték, a 25 százalékos áfa és a 40 ezer forintos fogyasztási adó (ez utóbbit katalizátoros gépkocsiknál nem kell fizetni) lényeges mértékben emeli. A nyugati gyártású új autó a magyar átlagpolgár számára gyakorlatilag megfizethetetlen. A volt szocialista országokban gyártott járművek ára is túlzott mértékben emelkecégek (többek között a vágóhidat bérbe adó kft.) mellett a kistermelők voltak a legjelentősebbek. A felvásárolt állatok egy részének ellenértékét közel 8 millió forintos összegben ugyan már kifizette, de a tartozás nagysága így is tetemes. A Nyíregyházi Városi Ügyészség a nyomozás során a szándékos csalás lehetőségét bizonyítékok hiányában elvetette, a sértettek kárigényeit polgári peres útra terelte. A gazdasági rendszerváltás idején egyre többen kényszerülnek olyan helyzetbe, hogy önálló vállalkozásba kell fogniuk. A megyénkben nagy hagyományokkal rendelkező kistermelői tevékenység sokakat a növénytermesztés vagy állattartás felé orientál. Sajnos közülük néhányan olyan területen is próbálkoznak, ahol nincs megfelelő szaktudásuk, szakértelemük, nem áll rendelkezésre számukra elegendő információ a lehetőségekről, CnofíinUKan IC* dett, különösen korszerűtlenségükhöz, tetemes fogyasztásukhoz képest. Létezik már hazai személygépkocsi-gyártás is, azonban a hazai igények zömét még távlatilag sem fogja tudni mennyiségben és választékban kielégíteni. Ezek ára a külföldön gyártottakétól alacsonyabb lehetne, de ez a tendencia nem érzékelhető. Mindez pedig fékezi az elavult, pazarló fogyasztású magyar személygépkocsipark gyors cseréjének ütemét, ami sok milliárdos kárt okoz az ország gazdaságának. A személygépkocsi árak és a magyar átlagpolgár jövedelme között szakadék tátong. A nyugati országokéval összehasonlítva sokkal hosszabb időszak jövedelmét kell nálunk autóvásárlásra fordítani. Ráadásul a részletfizetéses vásárlás sem jelent megoldást a magas hiteltörlesztés igény miatt. A gépjárműadó önmagában nem kifogásolható, azonban szaporítja az autósokat sújtó elvonások számát, ráadásul nem motorizációs fejlesztési célokra fordítódik. A gépjárműadó nem vonható le a személyi jövedelemadó alapjából, ami végsősoron kettős adóztatást eredményez az állampolgár számára. Az elvonások másik csoportját alkotják a működtetéssel járó terhek. Ide az üzemanyag árába beépített elvonáadott tehát egy vállalkozás, amelyik nem volt eredményes, veszteséggel zárult. A vállalkozó a bűncselekmény elkövetését tagadja, védekezése szerint felelőtlenül vágott bele az üzletébe, amely nem sikerült. Az állítás igazát eldönteni nem a sajtó dolga, de a kistermelők számára nem jelent vigaszt a mea culpa. Az is elgondolkodtató, hogy amennyiben a vállalkozó a vágóhidat bérbe adó kft.-vel szemben az egyéni gazdálkodókat fizette volna ki rendszeresen, tartozása a kft.-nél jelentkezne, amely a vágóhíd további használatát nem engedte volna meg. Az ügy jogi rendezésének lehetőségeiről beszélgetve Dr. Fazekas Sándor elmondta, hogy amennyiben a kistermelőknek a bizonyítékok (a szerződések) rendelkezésre állnak, haladéktalanul peres útra vihetik kártérítési igényeiket. Jogerős bírósági ítélet birtrslzóKon olz-or o IzámcítÁ filial. sok, az időszakos műszaki és környezetvédelmi felülvizsgálatok díjai és a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás tartoznak. A magyar átlagkeresethez képest rendkívül magas ez az üzemanyagár. Egy órai keresetből Magyarországon csak töredéke vásárolható meg annak az üzemanyag mennyiségnek, amit egy nyugat-európai polgár vehet az órabéréből. Csak a példa kedvéért: év eleji adatokat figyelembe véve, míg a szomszédos Ausztriában 188 kilométer megtételére futja egy órai bruttó átlagkeresetből, addig nálunk 25 kilométerre elég. Az autózás költségeiről akkor kaphatunk teljes képet, ha a nem elvonás jellegű költségeket is szerepeltetjük. A járműfenntartási költségeket ezért, az autó élettartama (amelyet 10 évnek vettek) végén, annak újra megvásárlásához szükséges összeg egy évre jutó hányadával, valamint egy ésszerű kockázatvállalást jelentő Casco biztosítási díjjal is meg kell növelni. Mindezekkel számolva a magyar átlagpolgárnak (21 ezer forintot megközelítő bruttó átlagbérrel számolva) egy 500 ezer forintos „szocialista” kocsinál 6,8 hónapi, egy 900 ezer forintos korszerű „nyugati” autónál 9 havi bruttó átlagbérébe kerül az évi autózása és a kocsijának majdani pótlása. donát képező, (de a károsítottak ál^tl megnevezett) vagyontárgyakra is kérni lehet a végrehajtatást. Ha a károsultak nem tudnak ilyen ingó és ingatlan vagyont megjelölni, a földhivatal a tulajdoni lapra jegyzi be a végrehajtási jogot. A sértetteknek egyébként érdemes összefogva eljárni az ügyben. Egy ember feltételezetten jóhiszemű, de szakértelem hiányában bekövetkező gazdasági bukása több, megélhetéséért küzdő embert sodorhat a csőd szélére. Tiszteletben tartva a boldogulni szándékozók tisztességes próbálkozásait, az üzleti életben sokan élnek vissza joghézagok adta lehetőségekkel, építenek eleve mások átverésére, becsapására. Amíg a másutt puszta kézfogásokkal szentesített és korrekt módon betartott szerződések emberi feltételei nincsenek meg, a törvény következetes szigorának kell betartatni a c'zaHálvnlríit Edinburgh (MTI) — Talán némi vigaszt jelent a re- cesszióval küszködő cégeknek, hogy olyan patinás termékekre is nehéz idők járnak, mint a skót whisky. Bár a nemes nedű, csakúgy mint korábban, továbbra is a skót kivitel slágercikke, a whisky- gyártókra mégis szűk esztendő köszöntött: az 1991. évi 417 millió literrel szemben az idén októberig csak 304 millió litert állítottak elő, bár 3 százalékkal többet exportáltak, mint a megelőző év hasonló időszakában. A gyártott és exportált mennyiség közötti eltérést az okozza, hogy a whiskynek érési ideje van, amely legalább három, de egy igazán finom skót whisky esetében inkább hat-hét év. Hároméves érlelés előtt az ital nem is nevezhető „skótnak”, de az igazán értékes cseppek akár húsz évig is érhetnek. Vagyis a gyártóknak évekkel előre kell gondolkodniuk a piaci kereslet alakulásáról. Ez pedig jelenleg nem igazán jelentős: a hagyományos exportpiacokon, az Egyesült Államokban és Japánban — az egészségesebb életmód jegyében — mind kevesebb whiskyt isznak. Igaz, ezt a kieső tengerentúli keresletet felszívja a növekvő dél-európai és dél-amerikai fogyasztás, de szomorú tény például, hogy már az Edinburghi csúcson is lengyel vodkát szolgáltak fel helyette. Oroszlány (MTI)—Újabb, már a második magánbánya nyílt meg Oroszlány határában. A Vértesi Ciklámen Korlátolt Felelősségű Társaság az Oroszlányi Szénbányák egykori, s több éve bezárt XXI-es és XXII-es aknája szénvagyonának kitermelésére rendezkedett be. A becslések szerint ugyanis az aknák alatt részben biztonsági okokból meghagyott úgynevezett pillérekben mintegy százezer tonnányi jó minőségű szén van. A pilléreket korábban azért is hagyták meg, mert azok kitermelése nagyüzemi módon ráfizetéses lett volna, a kft. viszont gazdaságos technológiát alkalmaz. Prága (MTI) — Várhatóan a Schwarzenberg hercegi család lesz a legnagyobb magán erdőtulajdonos hazájában, miután nemrégiben 9600 hektárnyi erdőre nyújtott be visz- szaigénylést az illetékesekhez —jelentette a cseh sajtó. A skót whiskyből legtöbbet még mindig az amerikaiak engednek le a torkukon, tavaly például 247 millió angol font értékben. Nagy whisky-ivók még a japánok, Európából pedig a németek, franciák, spanyolok és olaszok. A whiskygyártás, az érlelés és keverés művészi szakértelmet kíván: mindenekelőtt jó orrot. Egyetlen márka ugyanis több, akár 15-50 whiskyfaj- tából áll össze. A whiskymes- tereknek az előállítás során többször is tesztelniük kell a szint, az ízt, az illatot, míg kialakul a kívánt minőség. Egy- egy üveg whisky korát mindig a keverékben levő „legifjabb” vagyis a legkevésbé érett keverék „életkora” adja. Szinte hihetetlen, de az ital kedvelői mintegy kétezer fajta közül választhatnak. Végül pedig egy kis whisky- történelem: a skót whrsky- főzdékről fennmaradt legrégebbi írásos emlék 1494-ből származik. A hajdani szerzetesek által a kolostorfalak között titokként őrzött recept a kolostorok felszámolásával vált közkinccsé. A XVII. század végén a whiskyadó kivetése még illegális tevékenységre késztette a skót egyházi méltóságokat. A brit parlament 1823-ban végre olyan törvényt fogadott el, amely a legális whiskygyártást is vonzó üzletté tette, s ezzel megteremtette a skót whiskyipar alapjait. A kitermelendő szén mérsékli a térségben az esetenkénti fűtőanyaghiányt, s több éven át biztos munkát ad 100-120 embernek. Az első Oroszlány-környéki magánbánya, amely a KOSZÉN Betéti Társaság tulajdona, kül- fejtéses módszerrel lakossági és erőművi szenet termel. A harmadik magánbánya, a Tárna Betéti Társaság a szükséges engedélyek beszerzése után, rövidesen megkezdi működését. Rajtuk kívül már csak egy nagy széntermelő üzeme van Oroszlánynak: az Oroszlányi Bányák Kft., az egykori anyavállalat ellen a közelmúltban felszámolási eljárás kezdődött. A Schwarzenberg-ház Csehország egyik legpatinásabb nemesi családja. Jelenlegi első embere, Karel herceg 1948 és 1990 között száműzetésben élt, majd Václav Havel volt szövetségi elnök kormányában kapott helyet. Nemrég nagysikerű játékbemutatót tartott a budapesti Kalmár-Kalmár Kft. Fehérgyarmaton a Bárdos iskola au Iájában Molnár Károly felvétele Nem csalás, csak ámítás A kistermelők törölhetik a szemüket Újabb magánbánya Oroszlány határában Erdőkirály lesz a herceg
