Kelet-Magyarország, 1992. december (52. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-24 / 303. szám
1992. december 24., csütörtök MEGYÉN TÚL Kelet-Magyarország 5 Orosz kormányalakítás Privatizáció előtt a gabonaipar Vita a külföldi tőke meghatározó szerepéről Budapest (ISB - Ráthy Sándor) — A honi gabonaipar privatizációja kapcsán a legnagyobb nézetkülönbség a külföldi befektetők szerepvállalásával összefüggésben alakult ki: a szakértők egyik része szerint — s támogatja őket több gabonaipari vállalat igazgatója is —, a növényolaj ipar példáján okulva nem szabad megengedni azt, hogy külföldi tőkések szerezzenek többséget vagy teljes tulajdont a honi stratégiainak minősített gabonaiparban. A szakértők valamint a vállalati vezetők másik része, illetve az ÁVÜ és a földművelési tárca képviselői pedig úgy vélik, csak a külföldi tőke teheti nemzetközileg is versenyképessé a magyar gabonaipart. A vázolt problémával összefüggésben nemrégiben — a PHARE-program pénzügyi támogatásával — egy gabonaipari helyzetjelentés készült. E szerint a privatizáció megkezdése előtt — a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően — a gabonaipari vállalatokat decentralizálni kell, s négy fő tevékenységi körbe kell átcsoMiskolc (MTI) — Ukrajna elnökének kárpátaljai területi megbízottja, Mihajlo Krajilo, december 17-én rendkívül korszerű, liberális szellemű rendeletet adott ki az ukrán nyelvtörvény és kisebbségi törvény területi végrehajtásáról. A rendelet kedden jelent meg a Novini Zakarpattya című kárpátaljai lapban. Az ott élő magyarok és más kisebbségek képviselői úgy nyilatkoztak róla, hogy ennél nagyobb ajándékot nem is kaphattak volna karácsonyra — tájékoztatta szerdán az MTI-t Mankovits Tamás, a miskolci székhelyű Kárpátalja Alapítvány ügyvezető igazgatója. A lapban napvilágot látott rendelet szerint minden olyan kárpátaljai településen, ahol nemzetiségek élnek, az utcák, terek, intézmények, szervezetek neveit ezentúl nemcsak portosítani a vállalatrészeket. A földművelési tárca államtitkára, Raskó György, idézve az elemzés megállapításait, a következő tevékenységi köröket említette meg: a kereskedelem és tárolás, a malomipar, a koncentrált táp- és takarmánytartás; — illetve minden más tevékenység egy újabb csoportot alkotna. Privatizálásuk a következőképpen történne: a malomipart elsősorban a termelőknek kellene eladni, s ők így rész- vagy teljes tulajdont szerezhetnének ezekben a vállalatokban. A tanulmány szerint meglehetősen gyenge színvonalú takarmány- és tápgyártásban erős koncentrációnak — legfeljebb két-három takarmánygyárra van szükség — és modernizációnak kell végbemennie; a fejlesztéshez azonban igen sok pénz szükséges, ezért lehetővé kell tenni a vállalatok külföldi megvételét is. Hasonló a helyzet a kereskedelem területén: a raktárakat a termelésben nem érdekelt befektetőknek helyes eladni, s mivel hazánk továbbra is gabonaexportőr marad, tőkeerős, nagy cégek kialaukránul, hanem az adott területen többségben lévő nemzetiség nyelvén is meg kell adni. Az állami szervek, társadalmi egyesületek, vállalatok és intézmények munkájában az állami ukrán nyelv mellett a nemzetiség nyelve is használandó. Azokon a helyeken, ahol a nemzetiség a lakosság többségét alkotja, az állami tisztségviselőknek tudniuk kell a szolgálati teendők ellátásához, szükséges mértékben, a nemzetiség nyelvét is. Például munkafelvételi kérelmét senkinek sem utasíthatják el amiatt, mert nem ismeri a nemzetiségi nyelvet, azonban munkába lépése után megfelelő mértékben köteles azt elsajátítani a tisztviselő. Az elnöki megbízott rendelkezik arról is, hogy azokon kítása látszik célszerűnek. Raskó György megjegyezte, a tárca privatizációs koncepciója nem mindenben egyezik meg a tanulmánnyal, de tény, hogy a hazai gabonaipari vállalatok ma mind a négy említett tevékenységet egy szervezeti egységen keresztül gyakorolják, s ez a jövőben gyengíti nemzetközi versenyképességüket. Csépi Lajos, az ÁVÜ ügyvezető igazgatója a következőképpen mutatta be elképzelésüket: a gabonaipar privatizációjára vonatkozó koncepciójukat a minisztérium segítségével alakították ki, s így valószínűleg a jövő év tavaszán megkezdődik a gabonaipari vállalatok tulajdonosi szerkezetének átalakítása. Ennek első lépéseként decentralizálni kell a megyei vállalatokat, s ezeket a programokat az ÁVÜ kérésére már elkészítették a cégek. A terv lényege a következő: megszűnik a földrajzi, regionális tagolódás, és a decentralizációt követően a megyei rendszer helyett olyan gabonaipari és forgalmi vállalatok alakulnak, amelyek a településeken, ahol egy tömbben élnek nemzeti kisebbségek, használhatóak az államiak mellett a nemzeti szimbólumok is. A rendelettel kapcsolatban a Határon Túli Magyarok Hivatala szerdán este Budapesten külön nyilatkozatot adott ki. A dokumentum hangsúlyozza: a rendelet pozitív és előremutató példája a gyakorlatban is érvényesített kisebbségbarát politikának, melyet Ukrajna nemzetközi dokumentumokban deklarált, illetve belső törvénykezésében folytat. Nem lehet kétséges, hogy a kisebbség kívánságait figyelembe vevő ilyen magatartás segíti elő a különböző nemzetek és országok közötti feszültség- mentes, közös érdekeken alapuló kapcsolat megőrzését, illetve megteremtését. egyformán megfelelnek a termelők és a vásárlók igényeinek. A decentralizáció célja, hogy a kis helyi üzemeket leválasszák a vállalatokról, és azokat önálló egységként értékesítsék. A gabonafelvásárló és forgalmazó rendszert 3-6 nagyvállalat alkotja majd, s ezek régiónként végzik tevékenységüket. A napi 80 tonna kapacitása alatti malmok, és a 200 tonna kapacitás alatti ke- verők, valamint a 10 ezer tonnásnál kisebb tárolótérrel rendelkező raktárak decentralizációja már megtörtént. Ezek a vállalatrészek bárkinek eladhatók, s valószínűleg tavasszal meg is kezdődik értékesítésük. A nagyobb malmok, keverék és tárolók esetében szintén kialakulóban van a privatizációs csomagterv, s az elkészítendő vagyontérkép alapján jövő év nyarán megkezdődhet a privatizációjuk. A gabonaipari privatizációt alakító konzultációs bizottság szerint három regionális vállalatcsoport alakul ki: a cégeket a dél-, a kelet- és az északnyugat-magyarországi csoport tömöríti majd. Újabb Csernobil Moszkva (MTI) — Az orosz energiaszektor vezetői Csernomirgyin új kormányfőnél el akarják érni az orosz- országi atomerőművi létesítmények bővítését, egyebek között Csemobil-típusú reaktorok építésével. Az erről szóló dokumentum egy példánya eljutott a Greenpeace nemzetközi kömyezet- védelrflt szervezet moszkvai képviseletéhez. A nyilvánosságot kapott négyoldalas tervezettel kapcsolatban az orosz atomenergiaügyi minisztérium csupán annyit közölt, hogy annak tartalma „nem végleges”. A leírtak szerint legalább hat reaktort hoznának létre már meglévő atomerőművek kiegészítéseként. Ezek közül az egyik Moszkvától 500 kilométerre épülne. Moszkva (MTI) — Az orosz államfő Moszkva melletti rezidenciáján dél óta tartanak a kormány összetételével kapcsolatos tárgyalások Borisz Jelcin és Viktor Csernomirgyin miniszterelnök között — jelentette az osztan- kinói tévé szerdán kora esti híreiben. Az eddig kiszivárgott értesülések szerint az előző kormány miniszterei maradnak Belgrád (MTI) — Az Európai Közösség egészségügyi miniszterei szerdán aggodalmuknak adtak hangot a volt Jugoszlávia területén tapasztalható egészségügyi állapotok miatt. Nyilatkozatukban — amemeg a szociális és oktatási jellegű tárcák élén. Jelcin nem fogadta el a lemondást Ella Panfilovátói, a szociális ügyek miniszterétől, aki így feltehetőleg az új kormány tagja lesz. Az egyezkedések, állítólag, a gazdasági posztok körül folynak, s jól értesült források nem tartják kizártnak, hogy a külügyi tárca vezetőjének személye is további viták témája. lyet eljuttattak a korábbi jugoszláv köztársaságok egészségügyi minisztereihez — a Tizenkettek rámutatnak: a gyógyszer, az egészségügyi berendezések, illetve dolgozók hiánya következtében a helyzet napról napra romlik. A karácsonyi ünnep előtt boldogan Boldogon... A különleges rendőrmiiícia tagja (Ómon) Mikulásnak öltözve ajándékot oszt a helyi gyerekeknek december 23-án Dél-Oszétiában. Az orosz fegyveres erők, az őszét és az ingus háborúzó felek közt hoztok létre egy fegyvermentes övezetet MTi-mEforó; Korszerű nyelvtörvény Magyarul beszélni és írni Kárpátalján Gyógyszerhiány Riadókészültség Szerencsére sok-sok magyar településen élnek még a régi népszokások. Ezek közül az egyik legkedvesebbek a téli ünnepkörhöz kapcsolódók MTI-feivétei Washington (MTI) — Az amerikai védelmi minisztérium kategorikusan cáfolta, hogy riadókészültségbe helyeztek volna egy olaszországi amerikai légitámaszpontot a volt Jugoszlávia közelében. Az ANSA olasz hírügynökség által közzétett értesülés „egyáltalán nem igaz” — jelentette ki a Pentagon szóvivője, Ken Satterfield korvett- kapitány. „Nincs riadó, nem küldtünk csapatokat oda” — tette hozzá, az Udine mellett fekvő Aviano légitámaszpontra utalva. A légierő részéről szintén cáfolták, hogy egy FI6-os típusú vadászrepülőgép századot várnának a közeli napokban a támaszpontra, hogy együttműködjön a Balkán térségében lévő nyugati erőkkel. Még mindig vita a médiáról Budapest (MTI) — Az Országgyűlés kulturális bizottsága szerdai ülésén befejezte a médiatörvényhez benyújtott képviselői módosító indítványok tárgyalását. Az utolsó tárgyalási fordulóban a bizottság tagjai a műsorszolgáltatással, valamint a frekvenciaelosztással összefüggő módosító javaslatokat tekintették át. A képviselők egyetértettek abban, hogy a frekvenciagazdálkodással foglalkozó tanácsadó testület ne rendelkezzen semmiféle hatósági jogkörrel. Az ellenzék ugyanakkor azt szorgalmazta: a törvényben biztosítani kellene, hogy a frekvenciák elosztásánál a köz- szolgálati igénylők mellett a kereskedelmi rádiók és televíziók is megfelelő képviseletet kapjanak. Haraszti Miklós (SZDSZ) ezzel kapcsolatosan úgy vélekedett: fennáll annak a veszélye, hogy az állami televízió és rádió elveszi a frekvenciákat a kereskedelmi alapon működő igénylőktől. Á törvényjavaslat záró rendelkezéseit tárgyalva ismét szóba került az a parlamenti döntés, amely a Magyar Televízió és a Magyar Rádió költségvetését a Miniszterelnöki Hivatal fejezetéhez rendelte. Az ehhez kapcsolódó módosítások vonatkozásában Kulin Ferenc (MDF) bizottsági elnök kifejtette: ha megszületik a médiatörvény, és ennek értelmében létrejön a televíziós, valamint a rádiós közalapítvány, úgy módosítani kell a költségvetési törvény ezen fejezetét.
