Kelet-Magyarország, 1992. december (52. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-23 / 302. szám

1992. december 23., szerda TÚL A MEGYEN Ketet-Magyarország 9 Felgyorsult a privatizáció Az átalakulások számát tekintve Hajdú-Bihar az első a megyék között Budapest (ISB - S. Z.) — Örvendetesen felgyorsult idén a privatizáció üteme — hallot­tuk Szabó Tamás keddi sajtó- tájékoztatóján. A privatizáció­ért felelős tárca nélküli mi­niszter szavaiból kiderült, hogy 1992-ben a kétszeresét sikerült eladni az előző két évben értékesített állami va­gyonmennyiségnek, s ugyan­csak kétszer annyi külföldi tő­két vonzott a privatizáció az országba, mint 1990-ben és ’91-ben együttvéve. A hazai készpénzes vásárlások mennyi­sége megháromszorozódott, míg hitelért hatszor akkora vagyon talált gazdára, mint ta­valy. A miniszter nagy jelentősé­get tulajdonít a közelmúltban megszületett, privatizációval kapcsolatos kormánydönté­seknek. Ezek szerint rövid időn belül teljes körű állami vagyonfelmérést kell készí­teni, meghatározva az értéke­sítés optimális lehetőségeit. Gyorsítani kell az átalakulá­sokat, hogy azok még a végső határidő, 1993. december 31. előtt végbemenjenek. Ugyan­csak idetartoznak a kereslet­élénkítő intézkedések, többek között az E-hitel kamatlábak 10 százalékponttal történő csökkentése, valamint a kísér­leti periódus a lízing- és a részletfizetési privatizációs konstrukció széles körű beve­zetése. Heves szakmai viták után döntött a kormány a hitelkon­szolidációs mechanizmus élet­be léptetéséről is. Eszerint a rendkívül rossz hitelek sorsát még ebben az évben, a kétes kintlévőségekét a jövő év fo­lyamán rendezni kell. Ez utób­biról várhatóan január 31. után születik döntés. A december 1-jei adatok szerint 67 milliárd forint bevé­tel származott idén a privatizá­cióból, de ebben még nincs benne az olyan nagy akciók pénzügyi mérlege, mint a Danubius és a Pick részvény- eladásai. 40 milliárd pedig hitelek formájában folyt be az ÁVÜ kasszájába. A fennma­radó rész bérleti díjakból, osz­talékokból, illetve egyéb for­rásokból származik. Az idei év bevételeiben azonban benne foglaltatik az a 8,7 milliárd fo­rint is, amely a még tavaly lebonyolított tranzakciók után húzódott át 1992-re. Szabó Tamás fontosnak tar­totta kiemelni az állami gaz­daságok átalakulásának né­hány jellemzőjét. Mint mon­dotta, az egyes gazdaságok ve­zetői privatizációs biztosként is működnek, s maguk dön­tenek azokról az egyedi átala­kulási programokról, amelyek a legmegfelelőbbek az adott egység számára. Az eredmé­nyek között említette, hogy ez ideig minden gazdaság elké­szítette már az átalakulási ter­vét, s megkezdődött az első vagyontárgyak értékesítése. Az így befolyt pénzeket dön­tően a gazdaságok reorganizá­ciójára fordítják majd. A mi­niszter által ésszerűnek és ha­tározottnak nevezett decent­ralizációs programban eddig 6,5 milliárd forint értékű va­gyon talált gazdára, jórészt a hazai magánvállalkozók kö­zött. Társadalombiztosítási hiány A nézeteltérés az államháztartási törvény értelmezéséből adódik Budapest (ISB - Ráthy Sándor) — Az Állami Szám­vevőszék, illetve a kormány és a pénzügyi tárca ismét nem ért egyet. Eltérő véleményük megfogalmazására most a társadalombiztosítás jövő évi hiányának finanszírozási mód­ja késztette a feleket. S aho­gyan már korábban is megtör­tént, most is az államháztartás viteléről szóló törvény eltérő értelmezése adja a polémia tartalmát. A beterjesztett költségvetési törvénytervezet szerint jövőre 40 milliárd forintos hiánnyal zárja az évet a társadalombiz­tosítás. A parlament előtt lévő törvénytervezet szerint a defi­citet — megbízva a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) a legalább tízéves papírok kibo­Ajándék Kárpátaljának Miskolc (MTI) — Csaknem 900 ezer forint értékű világító és hangosító berendezést ado­mányozott a miskolci székhe­lyű Kárpátalja Alapítvány a beregszászi, a nagyszőlősi és a tiszaújlaki római katolikus templomoknak. A kárpátaljai római katolikus egyház igen sanyarú körülmények között élte meg az utóbbi évtizede­ket. Számos templomuk el­pusztult az utóbbi fél évszá­zadban, s amelyek megma­radtak, azok sürgős felújításra szorulnának. A templomokból hiányoztak a modem kornak megfelelő technikai eszközök. A nagy értékű berendezéseket hétfőn juttatták el az alapít­vány képviselői Kárpátaljára. csátásával — hosszú lejáratú értékpapírok eladásával akar­ják fedezni. (Az államháztar­tási törvény ugyanis előírja, hogy a parlamentnek gondos­kodnia kell a hiány fedezé­sének módjáról is.) Ugyan­akkor az Állami Számvevő- szék (ÁSZ) véleménye szerint a mostani értékpapír-kibocsá­tási terv ellentétes a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 19. paragra­fusának első bekezdésével. In­doklásuk szerint azért, mert az államháztartás viteléről szóló törvény kimondja: a jegybank az államháztartással csak a központi költségvetésen ke­resztül tarthat finanszírozási kapcsolatot. Ebben az esetben viszont az MNB a társadalom- biztosításon keresztül is finan­szírozná az államháztartást — vet ellent a tervnek az Állami Számvevőszék. Másképpen vélekedik erről Nagy Sándor, a pénzügyi tárca főosztályvezető-helyettese. A hiány fedezésének ugyanis egyik leggyakoribb módszere az értékpapír-kibocsátás, s ha a parlament megbízza ezzel a társadalombiztosítási alapok kezelőit, akkor teljesen tör­vényessé válik a kötvények el­adása. Az pedig, hogy a tb-ala- pok kezelője kit bíz meg a pa­pírok kibocsátásával, teljesen mindegy. így ebben az esetben akár egy megfelelő jogosít­ványokkal rendelkező bróker­cégnek is adhatna megbízást az alapok kezelője. A jegy­bank pedig csak akkor válna finanszírozójává a társadalom­biztosításnak, ha — a közpon­ti költségvetés hiányának fe­dezésére kibocsátott állampa­pírokhoz hasonlóan — rész­ben vagy egészben meg is vá­sárolná a társadalombiztosítás deficitjét pótolni hivatott pa­pírokat. Erről azonban szó sincs: az MNB ebben az eset­ben csupán brókeri tevékeny­séget végez. Nagy Sándor sze­rint az ellentmondás látszata abból adódik, hogy a javaslat szövegezésekor az MNB neve is bekerült a tb költségvetésé­ről szóló idézett részben, ho- lott nem lett volna szükséges megnevezni azt a bankot, amelyet az alapok kezelői megbíznak az értékpapírok ki­bocsátásával. Miniacélmű épül Ozdon Ózd (MTI) — Az ózdi ko­hászkodás újjáélesztésére, pontosabban a miniacélmű felépítésére — Szabó Iván ipari és kereskedelmi mi­niszter kezdeményezésére — még október közepén létreho­zott konzorcium most mega­lakította az Ózdi Acélárugyár Kft.-t — tájékoztatta kedden az MTI munkatársát Szőke Ti­bor miniszteri biztos, a kft. ügyvezetője. A kanadai Hatch Associates Ltd. terve alapján, az ózdi ko­hászati komplexum egyetlen értékes üzeme, a város határá­ban lévő rúd- és dróthengermű közvetlen szomszédságában épülne fel a világon ma leg­korszerűbbnek és leggazdasá­gosabbnak ítélt, felfutása után évi 500 ezer tonna acélt előál­lító miniacélmű. A miniacél­mű elektromos ívkemencéből, folyamatos öntőműből és a meglévő, de modernizálásra kerülő rúd- és dróthenger­műből álló, környezetbarát, kompakt üzem lesz. A ter­vezett létesítmény termékei a kereskedelmi minőségű acé­loktól a magas minőségi szín­vonalat képviselő acélokig felölelik a betonacél és hen­gerhuzal-gyártmányok teljes körű választékát. A projekt megvalósításához szükséges fejlesztési hitelek­ről az elmúlt napokban Szőke Tibor miniszteri biztos és Ko­csis István, az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium fő­osztályvezetője tárgyalásokat folytattak az Európai Fej­lesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) vezetőivel. A terv is­meretében az EBRD kifejezte finanszírozási készségét. En­nek feltétele, hogy mind a felépítésben, mind pedig az üzemeltetésben a Hatch Asso­ciates yd. által összeállított tanulmányban és üzleti terv­ben meghatározottak érvénye­süljenek. A miniacélmű az elképze­lések szerint egy éven belül megkezdhetné a termelést, el­látva alapanyaggal a rúd- és dróthengerművet, továbbá a Peko Acélipari Műveket is. A beruházás mintegy 600 mun­kahelyet teremtene. Szociális törvényjavaslat Vita a Parlamentben Budapest (MTT) — A Or­szággyűlés a szociális igaz­gatásról és a szociális ellátás­ról szóló törvényjavaslat rész­letes vitájával folytatta mun­káját a napirend előtti felszó­lalások után. Az érintett bi­zottságok előadói támogatá­sukról biztosították az előter­jesztést. Sápi József (MDF) a gyer­meknevelési támogatásról el­mondta: a bevezetésre váró új intézmény negatívan diszkri­minálja a Magyarországon ál­talános családmodellt, az egy- és kétgyerekes családokat. A hazai támogatási rendszer elaprózódott, és indokolatla­nul a nagycsaládosokra kon­centrál — vélte a képviselő. Surján László népjóléti mi­niszter válaszában kijelentette: a tervezetben nincs szó a nagycsaládosok pozitív disz­kriminációjáról, csak jelentős anyagi kánik mérsékeléséről. Török Ferenc (SZDSZ) hangsúlyozta, hogy a lakás- fenntartási költségeket két elemre kell választani: lakbér­re és tényleges lakásfenntar­tási költségekre. A lakásépíté­sek finanszírozására pedig lét­re kellene hozni egy alapot, amelybe belekerülne az ön- kormányzati lakások bérleti díja, a lakásértékesítésekből befolyó összeg és a költségve­tés támogatása. Évente mint­egy 50-60 milliárd forint gyűl­ne össze az alapban, és ebből 6-7 ezer lakást lehetne fel­építeni. Kovács Pál (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy mindaddig „deficites” lesz a demokrácia, amíg nem foglal­ják törvénybe a szociális ál­lampolgári jogokat. Rámuta­tott: a törvénytervezet nem fogja át a szociális ellátórend­szer egészét. A szocialista képviselő fontosnak tartotta, hogy a szociális igazgatást pontosabban szabályozzák, az jobban idomuljon az élethez. Kis Gyula József (MDF) szerint a szociális támogatá­sok alsó határát központilag kell meghatározni! A képvise­lő elismerte, hogy a törvényja­vaslat nem terjed ki a szociális elosztás egész rendszerére, de a törvényalkotók véleménye: meglévő ellátási formákat csak akkor szabad megszün­tetni, ha azoknál jobbakat tudnak létrehozni. Kóródi Mária (SZDSZ) ál­ságosnak nevezte a törvény- tervezetet, mert az „úgy köte­lezi az önkormányzatokat bi­zonyos feladatok ellátására, hogy nem biztosítja az ahhoz szükséges anyagi és személyi feltételeket”. Kovács László (MDF) rea­gált Kóródi Mária felszólalá­sára, mint mondta: ilyen drá­mát az Antigoné óta nem hal­lott. Véleménye szerint a kép­viselőnő nem hozott fel elég szakmai érvet állításainak bi­zonyítására. Kijelentette: nem igaz az az állítás, hogy a költ­ségvetés nem nyújt fedezetet a minimális szociális juttatások kifizetésére. Kóródi Mária viszontvála­szában kifejtette, hogy a szo­ciális normatívákat a tavalyi munkanélküliségi adatok alap­ján állapították meg. Ezt az állítást Pusztai Erzsébet, a Népjóléti Minisztérium állam­titkára cáfolta. Balogh Gábor független képviselő a fogyatékos gyer­mekek és nevelőik nehéz helyzetére hívta fel a Tisztelt Ház figyelmét. Kiemelte: Ma­gyarországon 38-40 ezer fo­gyatékos gyermek él. A társa­dalomnak részt kell vállalnia anyagi biztonságuk növelésé­ben, hiszen nevelőik csak na­gyon ritkán tudnak munkát vállalni — hangoztatta a hon­atya. Keleti György (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a társadalomnak segítenie kell a sorkatonák családtagjait. Kósáné Kovács Magda (MSZP) kijelentette, hogy át kell vizsgálni a munkanélküli­eket ellátó rendszert, ugyanis nagyobb védelmet kell bizto­sítani a pályakezdő munkanél­külieknek. Az Országgyűlés lezárta a szociális törvény részletes vi­táját, határozathozatalra vár­hatóan a jövő héten kerül sor. y * OTtimi ' tvii i_f a€­Szabados ístván rajza Tortával köszöntötték első születésnapján, december 16-án Tonyt, a Fővárosi Állat- és Növénykert bomeói orángutáncsemetéfét gondozói és kis barátja Dávid, a csimpanzKOiyoK MTImvÉm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents