Kelet-Magyarország, 1992. december (52. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-21 / 300. szám
GAZDASAG Kelet-Magyarország 13 1992. december 21., hétfő Csak mintának maradt konzerv 400-an a szociális hálóban Az orosz adósság átütemezése A Párizsi Klub javaslata A nyírtassi konzervüzemből naponta öt-hat kamion partymixet szállít német exportra Elek Emil felvételei Nyírtass (KM - MCS) — Sanyarú évet zárnak a honi konzervgyárak és üzemek, tartozásaik megközelítik a 30 milliárd forintot. A jelek szerint ebben az iparágban a monopóliumoknak csengettek, helyüket viszont nem a sok apró, hanem a megizmosodott középüzemek veszik át, amelyeket vagy bérelnek, vagy már megvettek társaságok, egyéni vállalkozók. Egvik ilyen a mátészalkai PAPP-KER Kft., amely idei közel egymilliárdos forgalmával igencsak megugrott a képzeletbeli listán. Termelni, termelni és még egyszer termelni, fogalmazta meg az év elején az egyszemélyes kft. tulajdonosa, Papp László. A tavalyi évet is tisztes eredménnyel zárta a társaság, amely a frisszöldség- és gyümölcsexport a külföldiek között kivívta magának a megbízható és stabil jelzőt. Akkor a nyugati ültetvények elfagyása miatt a külföldiek tolongtak a magyar zöldségért és gyümölcsért. Év elején viszont látszott, hogy idén rekordtermés ígérkezik nyugaton, emiatt frissgyümölcs-szállítást az előrelátóak nem is terveztek. Jóslatuk bevált, hiszen például a Papp-Ker Kft. 220 tonnás angol egres-, 100 tonnás osztrák meggy-, illetve 5000 tonnás almaexportja töredéke volt a tavalyinak. A stratégia az alapanyag tekintetében ugyanaz maradt, a módszer változott: feldolgozni és konzerv formájában exportálni a termékeket, a kereskedés mellett előbb termelni. Ehhez persze gyártó bázis kellett, amit a Nyírtassi Dózsa Termelőszövetkezet konzervüzemében alakítottak ki. A termelőberendezések gyors átvizsgálása után 40 millió forintos költséggel a kapacitást máris duplájára emelték. Állami pénzeket is próbáltak elnyerni, pályázatukban 120 tartós munkanélküli-segélyen lévő egyéves foglalkoztatását garantálták, illetve a munkahelyteremtő beruházáshoz is segítséget vártak. Előbbi kérelmükre 7 fő foglalkoztatását szavazták meg, utóbbit fedezet hiányában elutasították. — Az alapkoncepcióban is eltértünk a monopóliumoktól — idézi vissza a szezonkezdetet Papp László. — Előbb megkötöttük a szerződéseket nyugati partnereinkkel, majd elkezdtük a felvásárlást és a gyártást. Már nem a termény határozta meg, hogy mennyit és mit termelünk, hanem a pénzügyi, gazdasági lehetőségünk. Csak annyit gyártottunk, amennyit finanszírozni is tudtunk. A szezonban pedig nem levelezgetésekkel foglalkoztunk, hanem a termeléssel. A régi bevált felvásárlási határok is megszűntek, amikor te az egyik oldalról, én a másikról veszem meg a gyümölcsöt. A megyéből, Hajdúból, sőt Csongrád megyéből tekintélyes mennyiséget vettek át több ezer kistermelőtől: 600 tonna egrest, 2200 tonna meggyet, 140 tonna málnát, 3000 tonna uborkát, 1500 tonna pritaminpaprikát, 5000 tonna almát és 150 tonna karfiolt. A nyírtassi téesztagoknak a felvásárlási áron felül a meggynél 3, az uborkánál és a karfiolnál 4-4 forint felárat fizettek azért, hogy az a helybeli érezze, a saját üzemében dolgozott és emiatt jobban megbecsülik. A gyártáshoz irdatlan meny- nyiségű üvegre, cukorra, lapkára csomagoló- és segédanyagra volt szükség, amit eleinte kizárólag csak készpénzért adtak, hiszen bizalmatlanok voltak az egymilliós alaptőkéjű kft.-vel szemben. A környékről 400 dolgozót vettek fel, akik közül 250 tartósan munkanélküli-segélyen volt. Túlteljesítették a pályázatukban leírtakat. — A piac és a finanszírozás arányát kellett eltalálnunk — magyarázza. — Új piacokat kutattunk fel, olyan vevőket találtunk, amelyek akkreditívet nyitottak vagy bankgaranciát adtak, és természetesen tisztességes árat fizettek a konzervekért. Nekünk vállalnunk kellett, hogy a szerződésben leírtakat pontosan teljesítjük, ehhez viszont a pénzügyi oldalt kellett garantálnunk. Egy szezont figyelembe Rapp László véve a költségek 80 százaléka 3-4 hónap alatt jelentkezik, viszont a bevétel csak a kiszállítások után. Marad 6-8 hónap, amikor nincs bevétel, viszont finanszírozni kell a termelést. Ehhez volt korrekt partner a Kereskedelmi Bank Rt. nyírbátori fiókja. A piac 60-70 százalékát Németországban találták meg, ahova egy nagy áruházlánc élelmiszer részlegére exportálták a konzerveket. Tíz százalék volt egyéb európai kiszállítás, a többi tengerentúli, New Yorkban, Los Angelesben vagy Torontóban nyírtassi konzervet is árusítottak. A London (MTI) — A legfejlettebb hét ipari állam a kormányhitelezőket tömörítő Párizsi Klub ülésén azt javasolja, hogy ütemezzék át Oroszország 1992-es és 1993-as pénzügyi évben esedékes 15 milliárd dolláros törlesztési kötelezettségét. A teljes orosz adósság — voltaképpen a teljes szovjet adósság, azaz mintegy 80 milliárd dollár — visszafizetésének megoldásához közelebb vivő G-7-javaslatnál azonban Moszkva még kedvezőbb átütemezési csomagot szeretne kapni. A The Wall Street Journal című lap pénteki számában megjelent beszámoló szerint az orosz delegációt vezető Pjotr Aven külgazdasági miniszter Párizsban „igen kemény” tárgyalást folytat e témában a Hetek képviselőivel. Olyan biztosítékokat kívánt kapni a jövő esztendőre, amelyek további tehercsökkentést tennének lehetővé Oroszország számára. A megbeszélések középpontjában a jövő évi teljes orosz adósságszolgálat és a nyugati pénzügyi támogatás kérdése áll. nyersanyagból 3,5 millió üveg magozott meggybefőttet, 4,2 millió üveg uborkát, 3 millió üveg pritaminpaprikát, 150 ezer doboz egrest, 600 ezer üveg málnát, 150 ezer pudingalmát és december közepétől 1,5 millió üveg partymixet szállítanak ki. Mintha egy ka- mionos film jeleneteit vették volna , fel Nyírtasson, annyi monstrum fordult meg naponta. Ehhez már a nyírtassi konzervüzem egyedül kevés volt, a Zöldért fehérgyarmati konzervüzemét is kibérelték. — Minden külföldi szerződésünket 100 százalékban teljesítettük, ami a jövőre nézve nagyszerű eredmény — értékeli az évet Papp László. — Több vevő írásbeli szándék- nyilatkozatot adott, hogy az idén kiszállított árumennyiség többszörösét is átveszi jövőre. Ehhez viszont a jelenlegi kapacitás kevés. A tyukodi konzervüzem vételére írásbeli pályázatot adtam, de még válaszra sem méltattak. Beadtam a pályázatot a nyírtassi termelő- szövetkezet megvásárlására is, ahol a tagságnak vázoltam a koncepciómat. A téesztagok 60 százaléka jelenleg is kft.- nél dolgozik, a maradék 40 százalékot is foglalkoztatnánk. A környékbelinek a zöldség-gyümölcs termesztéshez egyfajta garanciát a konzervüzem stabil léte adja, emellett az ügyvezető 20 hektáron csepegtető öntözéses rendszerben uborkát és egyéb zöldségféléket kíván termeltetni. Ehhez az eszközöket, berendezéseket a kft. megelőlegezi, a nyersanyagot a termelők a kft.-nek adják el. Talán nem árt ha a Papp-Ker Kft. szociális hálóját is bemutatjuk: házassági, szülési, temetési, bevonulási segélyt adnak, amely sokkal magasabb a korábban megszokott összegnél. Mindenki megkapta a 13. havi fizetést, minden hónapban a fizetés mellé egy 3 kg-os mosópor is dukál, a kirándulóbusszal igény szerint lehet túrázni. November 13-án, amely péntekre esett, a szerencsétlenséget disznótorral egybekötött bállal kerülték el, ami a jelek szerint maximálisan bejött. Mikulás-ünnepségen valamennyi dolgozó gyermeke (170-en) kaptak csomagot, míg szombaton karácsonyi ünnepséget tartottak Kisvárdán. Mindjárt jobban érzi magát a dolgozó. — A megbízható és stabil jelzőt jövőre is meg akarjuk tartani — tervezi a következő évet Papp László. — Ehhez pedig a managementtel közösen egy pillanatig sem lazíthatunk. Gázerőmű épül Budapest (MTI) — Új gáztüzelésű erőmű építésének lehetőségét vizsgálja a MÓL Rt. és a Magyar Villamos Művek Rt. A két cég a Biharkeresztes térségében található alacsony fűtőértékű földgázt szeretné villamos energia termelésére kiaknázni. Ennek megvalósítására együttműködési szerződést kötött a Citizens amerikai céggel. Élni és élni hagyni... Galambos Béla Tf özeledvén az év vége, A felpörögtek az események a tsz-átalakulások terén. A mintegy százharminc szövetkezetből már csak húsz lehet azoknak a száma, amelyekben ez idáig sem vagyonmegosztási, sem átalakulási közgyűlést nem tartottak. Közülük pedig úgy tíznek a sorsa már megpecsételődött. A már megtörtént átalakulásokkal kapcsolatban a megyei földművelésügyi hivatalban olyan vélemény alakult ki, hogy több esetben pusztán csak a cégtáblát festették át, és törvénytelen bejegyzésekre is akad példa. A teljes körű ismeretekkel ugyan még senki nem rendelkezik az egész megyére nézve — hisz a kereseteket a területi bíróságokhoz adják be a legtöbben —, de annyi tapasztalat már van, hogy csoportos támadást főként a vagyonnevesítések ellen intéztek. Olyan törvényességi okokra hivatkozva elsősorban, mint a „határozatképtelen közgyűlés”. Azonban ilyen eset, mint mondják, csak néhány lehet megyesz- erte. Más a helyzet az utóbbi időben a vagyonkijelölések- kel kapcsolatban megszaporodott, egyéni kezdeményezésű bírósági ügyekkel. Ezekről, — bár számuk minden bizonnyal nagyobb — még kevesebb pontos információt lehet pillanatnyilag megtudni. Ac viszont már- már köztudott, hogy e bírósági keresetek zöme a szövetkezetekből kiválni szándékozók számára elkülönített vagyontárgyak körét támadja. A vállaji tsz-ben, ahol a kiválni akarók csoportosan léptek fel, például nem sikerült egyezségre jutni a közgyűlésen. A kiválók nem értettek egyet a kivihető vagyoncsoport kijelölésével és a termelőszövetkezet kompromisszumos ajánlatát sem fogadták el. Csak gyümölcsöst és traktorokat, gépeket szeretnének kivinni. A közösben maradók viszont az átalakuló szövetkezetük működőképességét látják veszé- lyeztetve a követelés teljesítése esetén. Tény, hogy általában elégedetlenek a kivihető vagyontárgyak körével és az eszközöknek, értékükhöz viszonyított műszaki állapotával a szövetkezetekből kiválni szándékozók. Míg az első esetben egy okos kompromisszum megoldást, nyugalmat hoz, a másodiknál sokszor jogos a „vagyontárgy” új, egyéni tulajdonosának felháborodása. Ugyanis tetemes — igaz „csak” vagyonjeggyel kiegyenlítendő — összegért traktor, teherautó, kombájn vagy vetőgép helyett csupán egy használhatatlan ócskavashoz jutnak hozzá. K A Lehel sikere Agresszív szerkezetváltás után London (MTI) — A Lehel Hűtőgépgyár teljesítménye rácáfol a nyugati multik kelet- európai szerzeményeinek általában kiábrándító tapasztalataira. A Lehel, amelyet 1991- ben vásárolt meg 60 millió dollárért a svéd Elektrolux, Európa legnagyobb háztartási- gép-gyára, 1992-re 16,6 százalékos profitnövekedést jósolt adózás előtt. A profit 950 millió forintnak ígérkezik, miközben az eladások alig változtak, s az idén 12,1 milliárd forintot értek el — írta pénteken a Financial Times című brit gazdasági lapban Nicholas Denton budapesti tudósító. A siker főként a termelékenység drámai javulásából és a hazai keresletnövekedésből származik. 1991 áprilisa és 1992 szeptembere között 72 százalékkal nőtt a termelékenység. Profitközpontokat alakítottak ki, megszabadultak a marginális tevékenységektől, másfél év alatt 32 százalékkal csökkentették a munkaerőt és takarékosan bánnak az anyaggal. Az Elektrolux vezetői szerint a szerkezetváltás agresszív volt, de azért pragmatikus: a magyarok és a külföldiek munkacsoportjai együtt javasoltak megoldásokat. Az Elektroluxnál azonban nem hisznek abban, hogy valamelyik kelet-európai országban eszközölt beruházás ugródeszka lehetne az egész térségbe: az ilyen stratégiát nem igazolja semmi — mondták a Financial Timesnak. Függőben a legnagyobb kedvezmény Románia reménykedik Washington (MTI) — Románia, amely jelentős export- visszaesést kénytelen elkönyvelni a kommunizmus utáni időszakban, azt reméli, hogy hamarosan megkapja Washingtontól a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. Erről a román központi bank vezetője nyilatkozott Washingtonban. Mugur Isarescu, aki a Románia IMF-tagságának huszadik évfordulója alkalmából rendezett kiállításon vesz részt a nemzetközi pénzügyi szervezet központjában, úgy nyilatkozott, hogy a kedvezmény megadása komoly lendületet adhat a román gazdaság növekedésének. A Reuter emlékeztet arra, hogy a Románia és az Egyesült Államok közötti kétoldalú kereskedelem értéke 1 milliárd dollárt tett ki közvetlenül azelőtt, hogy Nicoale Cea- usescu román vezető lemondott az amerikai kedvezményről. . Októberben az amerikai kongresszus nem adta meg Bukarestnek a kedvezményes státust, emberi jogi kifogásokra, illetve arra hivatkozva, hogy az esetleg befolyásolhatja az akkor közelgő román választások kimenetelét. Külföldi megfigyelők az októberi választások lebonyolítását tisz- tességsnek értékelték; 61 százalékkal Ion Iliescut ismét elnökké választották.
