Kelet-Magyarország, 1992. december (52. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-17 / 297. szám

1992. december 17., csütörtök TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarors/ig 9 Budapesten tárgyalt a horvát kormányfő Budapest (MTI) — Buda­:sten kezdett szerdán tárgya­sokat Hrvoje Sarinic. A Hor- ít Köztársaság miniszterel- )ke Antall József kormányfő eghívására érkezett egyna- 5s munkalátogatásra Ma- /arországra. Röviddel megérkezése után rvoje Sarinic és a kíséreté­in lévő kormánytagok a Par- mentben tárgyalóasztalhoz Itek az Antall József vezette lagyar delegációval. A ma- yar tárgyaló küldöttségben >glalt helyet Gergátz Elemér jldművelésügyi, Kádár Béla ülgazdasági, Siklós Csaba özlekedési miniszter. A horvát miniszterelnököt élután fogadta Göncz Árpád, öztársasági elnök és Szabad lyörgy, házelnök. A plenáris tárgyalások után mtall József és Hrvoje Sári­ié aláírta a magyar-horvát lapszerződést, amely a két or- zág hosszú távú együttmükö- ését szolgálja. Antall József kormányfő és Hrvoje Sarinic horvát miniszterelnök tegnap állam­közi alapszerződést írt alá a Parlamentben Mti-felvétel Vagyon a társadalombiztosításnak Víég nem döntött a vagyonátadó bizottság Budapest (ISB - Ráthy íándor) A vonatkozó törvény endelkezése szerint 1994. lecember 31-ig kell vagyon- lal ellátni a társadalombiz- osítást. Az összesen 300 mil- iárd forint értékű vagyon ítadását azonban többek (ózott lassítja, hogy a társa- ialombiztosítás még nem vészült fel a vagyon átvéte- éré. Ugyanakkor a konkrét va­gyonátadásra és átírásra csak tkkor kerülhet sor, ha elkészí- :ik illetve a kormány jóvá- lagyja a társadalombiztosítás befektetési szabályzatát is — tudtuk meg Szabó Lajostól, az átadást előkészítő szakmai bi­zottság elnökétől. A kisgazdapárti képviselő elmondta: bonyolítja a helyze­tet, hogy ebben az ügyben nem egészen tisztázottak a vi­szonyok az Állami Vagyon­ügynökség (ÁVÜ) és az Álla­mi Vagyonkezelő Rt. (ÁV Rt.) között. Nem tudni például, hogy melyik szervezetnek mek­kora vagyont kellene átadnia a társadalombiztosításnak. Ráadásul az erre vonatkozó ez év februárjában meghozott törvény szövegéből kimaradt, hogy milyen ütemezésben kell vagyonhoz juttatni a társada­lombiztosítást. A gondokat az okozza, hogy a törvény meg­hozatalakor még csak egyetlen vagyonkezelő szervezet volt. Azóta az ÁVÜ mellett létre­hozták az ÁV Rt.-t is, s így a Vagyonügynökség már csak a 24 százalékát kezeli az állami vagyonnak. Ebből a részből viszont — a törvény szó sze­rint csak az ÁVÜ átadási köte­lezettségét említi — lehetetlen 300 milliárd forint értékű jövedelmező vagyont kihasí­tani — hallhattuk a képviselő­től. Szabó Lajostól megtudtuk: a vagyonátadó bizottság mó­dosítani akarja a ’93-as va­gyonpolitikai irányelveket, s erre vonatkozó javaslatában az ÁV Rt.-t is megnevezni mint vagyonátadó szervezetet. Mindez azért is szükséges len­ne, mert eddig még egyetlen esetben sem történt vagyon­átadás. Az eddig felkínált va­gyontömeg ugyanis meglehe­tősen szegényesnek mondható — sok esetben a megfelelő va­gyonértékelést sem végezték el—, s az ismertetett listákon elvétve sem igen található megfelelő jövedelmezőséggel működő cég. Szabó Lajos el­mondta, hogy tartósan veszte­séges céget semmiképpen sem vesz át a társadalombiztosítás. Ugyanakkor a vagyonátadást nehezítheti, hogy a társada­lombiztosítás is azt a vagyont venné át, amelyiknek a pri­vatizálása elengedhetetlen az államháztartás egyensúlya mi­att. Szabó Lajos szerint egyébként 8-10 billió forint értékű vagyont kellene fela­jánlaniuk az illetékeseknek ahhoz, hogy ebből ki tudjanak választani 300 milliárd forint­nyi hatékonyan működtethető vagyont. A vázolt problémák miatt az elnök a konkrét vagy­onátadások részleteiről sem­mit sem tudott mondani, s a korábban nyilvánossá|ra ho­zott listákat sem kívánta kom­mentálni. Kérdéseinkkel meg­kerestük az ÁVÜ illetékesét is, aki úgy vélte, egyelőre nem lenne helyes nyilatkoznia eb­ben az ügyben. Hollóháza megújulásra készül Szász Endre jelentős szerepet kapott Budapest (ISB - D. Á.) — Hagyományőrzés és innováció Hollóházán címmel Buda­pesten tartott sajtótájékoztatót a Hollóházi Porcelángyár Rt. Boros László vezérigazgató bevezetőjében azt hangsúlyoz­ta, hogy a privatizáció segít­ségével a gyár túl van a nehéz helyzeten, s most már csak az lehet a cél, hogy azt a kincset — szaktudást, hagyományt — amit 1777 óta a gyárban és elődjében felhalmoztak, ne hagyják elveszni. Az Rt-ben a többségi tulajdonos a Corvin és az Ibusz Bank. A vezérigazgató leszögezte: nem akar semmiféle leépítést, sokkal inkább egy olyan fej­lesztésben kell gondolkodni, hogy az itt dolgozó 800-850 ember megtarthassa munkahe­lyét. Ehhez a belföldi piacok megőrzése mellett a külföldi piacok szélesítésére van szük­ség, hiszen ezideig a forga­lomnak mindössze 8 százaléka volt export. Boros László be­jelentette: újra felvették a kapcsolatot Szász Endrével. Aki már ott is volt a sajtótá­jékoztatón, és az újságírók ér­deklődésére át is vette a „fő­szerepet”. „Én csak egy tervező vagyok ennél a gyárnál” — mondta a világhírű művész. Hangsúlyozta, hogy az üzleti taktikába régebben sem szól­hatott bele, most sem. Annak idején tíz évig dolgozott a gyárban, ahol rengeteg prob­lémája volt. Amikor a 10 mil­lió dolláros amerikai rendelés­ről csak úgy lemondtak, számára akkor telt be a pohár. Ma viszont ismét együtt kíván dolgozni a gyárral, ame­lyet — az ott dolgozó nagyszerű szakembereket — a lelke mélyén mindig is nagyon szeretett. S mint a gyár vezetői is le­szögezték: a Szász Endrével való együttműködés célja az, hogy nemcsak iparművészeti, hanem képzőművészeti alkotá­sok is készüljenek Hollóházán. A művész által tervezett mun­kákban ne elsősorban a hasz­nálati, hanem az esztétikai ér­tékek domináljanak. Bősről zárt ülésen Zárt ülésen foglalkozott az Országgyűlés környezetvédel­mi bizottsága szerdán a bős­nagymarosi beruházással. Martonyi János külügyi ál­lamtitkár tájékoztatóját köve­tően arról vitázott a testület, milyen eszközöket vehet igénybe a magyar fél a Lon­donban is rögzített célok eléré­séhez. Magyarország a Hágai Nemzetközi Bíróság előtt kí­vánja rendezni a vitás kérdést, de a bírósági döntésig is ra­gaszkodik a Duna-elterelés megszüntetéséhez, a rajkai tér­ségben a víz 95 százalékának átadásához. Katonai tiszteletadással köszöntötték tegnap Hüseyin Kivrikoglu altáborna­gyot, török védelmi miniszterhelyettest, aki háromnapos hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban 4 Mti-felvétel A döntéshozók felelőssége Bős ügyében Martonyi János a megoldásról Budapest (ISB - D. Á.) — A hágai bíróságnak a Bős ügyében hozandó döntése történelmi jelentőségű lesz — mondotta Martonyi János a szokásos keddi külügymi- nisztériumi sajtótájékozta­tón. A számunkra optimális döntés nyilván az volna — folytatta a külügyi államtit­kár —, ha az általunk kérte- két fogadnák el. Nyilván a magyar keresetben majd ezt fogjuk megfogalmazni. A számunkra legkedvezőtle­nebb döntés a szlovák kere­set elfogadása lenne. Hogy miért vagyok bizako­dó — tette fel a kérdést önma­gának az államtitkár, s rögtön válaszolt is rá: mert bízom a mi igazságunkban. Bízom a határok sérthetetlenségének elvében. Bízom abban, hogy a nemzetközi jogfejlődés szem­pontjából egy évtizedeket meghatározó döntés születhet. Napjaink alapvető értéke, a természet megmentésének ér­téke nyilván jóval nagyobb súllyal esik a latba, mint bár­mikor korábban. A döntésho­zók ezzel a választással fognak szembesülni, s ezért vagyok én bizakodó. Martonyi János az eddig tör­téntekkel kapcsolatban leszö­gezte: a célunk mindig is a po­litikai feszültség enyhítése volt. Ezt kizárólag úgy láttuk megoldhatónak, ha a nemzet­közi bírósághoz fordulunk. Ha az ügy végül elkerül Hágába, akkor a döntésig egy átmeneti rendszert kell kiépíteni. Egy olyan megoldást, ami nem be­folyásolhatja a bíróság későb­bi döntését. A szlovákok előbb az átmenetről akarnak tár­gyalni, de ez számunkra elfo­gadhatatlan. Sem a londoni, sem a brüsszeli egyezmény nem tartalmaz semmilyen fel­tételt a hágai bírósághoz való fordulás kérdésében. Sajnos a magyar és a szlovák fél állás­pontja itt igen távol áll egy­mástól. Martonyi kifejtette: a koráb­bi vízmennyiség 95 százaléká­nak a visszaadása az EK- szakértők szerint megoldható. Január 1-jét tűzték ki határidő­ül, de az áradás miatt ez né­hány hetet eltolódhat. A ma­gyar álláspont szerint márciu­sig tudunk várni, ám a vegetá­ció megjelenéséhez már feltét­lenül kell a víz. Az átmeneti megoldás során talán még to­vábbi engedményekre is haj­landó a magyar fél, de azt le­szögezi, hogy csakis átmenet­ről, és semmiképp sem végle­ges megoldásról lehet szó. Ugyancsak nem tárgyalási alap a Szigetköz ökológiai ká­rosodása. „Szeretnénk tapasz­talni a szlovák fél rugalmassá­gát is e kérdésekben” — szö­gezte le sajtótájékoztatója vé­gén Martonyi János. Történelemtanítási konferencia Budapest (MTI) — A Ratio Educationis óta Magyarorszá­gon központi tanterv alapján oktattak. Az utolsó tanterv 1978-ban jelent meg, amely 1989-ig volt „érvényben”. Az új nemzeti tanterv viszont még nem készült el. A történelmet oktatók nem ismerik a törté­nettudomány legújabb ered­ményeit, és abban is bizonyta­lanok, hogy milyen elvárások nyilvánulnak meg munkájuk­kal szemben. Megszűntek a biztonságot kapaszkodót adó útmutatások, információk. A tanárok hiányolják az integ­ráns tájékoztató erőt, illetve fórumot, ezért nagy jelentő­ségű az országos történelem­tanítási konferencia — hang­zott el a hét végi tanácskozást beharangozó szerdai sajtótájé­koztatón, az ELTE-n. Jelentkezett a Daciás szemtanú Eddig egyedülálló bűneset a pásztói Pásztó (MTI) — Kedden a késő esti órákban telefonon je­lentkezett az a daciás, aki a hétfő esti pásztói gengsztertá­madást követően megállt a helyszínen. Kihallgatása fo­lyamatban van. Mint ismere­tes, hétfőn este Pásztó mellett a 21 -es úton egy előzésben lévő autóból sorozatlövő fegy­verrel agyonlőttek egy Ford Transit mikrobusszal közleke­dő pásztói vállalkozót, SZ. Miklóst. A szabályos ítélet­végrehajtást sejtető gyilkosság során 8—10 lövést adtak le, csaknem minden golyó talált. A vállalkozó azonnal meghalt, utasa, L. Attila, foglalkozás nélküli súlyos sérüléseket szenvedett. A Nógrád Megyei Rendőr­főkapitányság, valamint a bu­dapesti és az Országos Ren­dőr-főkapitányság szakembe­rei nagy erőkkel, maguknak alig két-háromórás alvásszü­netet engedélyezve nyomoz­nak az ismeretlen tettes vagy tettesek után. A hazai krimina­lisztikában mindeddig egye­dülálló bűneset lehetséges hátterére vonatkozóan nyolc -tíz verziót állítottak fel a bűn­ügyi szakemberek, ezeknek egyike lehet a vállalkozók közti leszámolás. Feltehetően a nyomraveze­tőnek kilátásba helyezett 1 millió forintos jutalomnak is köszönhető, hogy már eddig számtalan bejelentés érkezett a Nógrád Megyei Rendőr-fő­kapitányságra. A további in­formációkat a 32/11-255-ös telefonszám 31-79-es mellé­kén várják, de fordulhat bárki a legközelebbi rendőrhöz is. 4* KAMATOZÓ JEGY

Next

/
Thumbnails
Contents