Kelet-Magyarország, 1992. december (52. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-16 / 296. szám
GAZDASÁG ' Kelet Ms^yflrorSíój 113 Viszonylagos sikerek munkaügyben Mi a németektől, az ukránok tőlünk Nőtt a frank árfolyama London (MTI) — Gyors, de nem túlságosan nagymértékű emelkedést mutattak a közös piaci tagvaluták árfolyamai az EK tőzsdéin hétfőn kora délutánig — jelentette a Reuter. így például a francia frank, a dán korona és némileg az ír font is fölemelkedett az egységes árfolyam-mechanizmusban rögzített mélypontja közeléből. A tendencia elsődleges oka a szakemberek egybehangzó véleménye szerint a hétvégi edinburgh-i csúcsértekezleten született megállapodás. Legnagyobb mértékben a frank ára nőtt: 3,4055 frank/ márkára a pénteki 3,4180-as záróárfolyamról. A dollár árfolyama csökkent. — A csúcs látszólagos sikere ugyan pillanatnyilag lecsillapította az árfolyam-mechanizmusban szereplő valuták kilengéseit — intenek a szakértők —, de a rendszer bizonytalankodásának legfontosabb oka még mindig nem szűnt meg. Amerikai cégek működhetnek Vietnamban Nábrádi Lajos Nyíregyháza (KM) — Az év végére is jeleztek elbocsátásokat a szabolcs-szatmár- beregi munkahelyek. A héten német és osztrák szakemberek jártak a megyei munkaügyi központban. A minap a parlamentben megszavazták azt a tervezetet, amelynek értelmében csökken a munkanélküli-járadék ideje. Ez utóbbi rendelkezés megyénkben különösen sok embert érint. A felsorolt (és fel nem sorolt) témák miatt is időszerűvé vált egy beszélgetés Juhász Gáborral, a megyei munkaügyi központ igazgatójával. — Rendkívül nehéz gazdasági évre tekinthetünk vissza. A nehézségek és a próbálkozások hogyan tükröződtek az önök munkájában? — Alaposan megnőttek a feladataink, ezért növelni kellett apparátusunk létszámát. Feladataink növekedését tükrözi néhány számadat. 1991 elején megyénkben 6,3 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, ez azt jelentette, hogy 14 ezer volt a regisztrált munka- nélküliek száma. A múlt év végén bő 37 ezren jutottak a munkanélküliek sorsára, jelenleg 59 ezer a számon tartott munkanélküli, de a hónap végén várhatóan 60 ezer lesz. Ennyi embernek havonta számfejtünk, kezeljük az orvosi kártyát, stb., stb., mintegy pótoljuk a munkaadók szerepét. Igen nagy feladat ez. Korábban hazánkban ilyen feladatokat senki nem teljesített, nekünk is tanulni kellett. Munkánkra jogos reklamáció, panasz alig érkezett. Igazodnunk kellett és igazodtunk is a gazdasági kihívásokhoz. A 21 Tv a szemétben Budapest (MTI-Press) — A fejlettebb országokban világszerte mind nagyobb problémát okoz a kiszolgált tv-k, mikrohullámú sütők, elektronikus háztartási és irodai készülékek eltüntetése. Egyedül Angliában évente 6 millió elektronikus készüléket — a sztereo rádióktól a nagy másológépekig — szállítanak a szemétlerakodó helyekre, pedig a bennük levő anyagok (vas, réz, üveg, műanyagok) értéke eléri az 50 millió fontot. Mégsem gondoskodnak e készülékek szelektív begyűjtéséről és anyagaik újrafelhasználásáról, mert a szeméttelepekre szállításuk olcsóbb. Az újonnan előállított és az újra feldolgozott műanyag például körülbelül ugyanannyiba kerül, így aztán ez utóbbiaknak egyszerűen nincs piacuk. Persze javában folyik a vita, mit kezdjenek velük. Mindenesetre egy bizottság már alakult az elektronikus eszközök reciklikáci- ós (újrahasznosítási) problémáinak megoldására, a legjobb és legolcsóbb eljárások kidolgozásának elősegítésére. Ponny Walker, „A Föld barátai” környezetvédelmi szervezet tagja, aki a reciklikáció elkötelezett híve, hangsúlyozza: a bizottságnak azt kellene szorgalmaznia, hogy tartó- sabb, hosszabb ideig működőképes és könnyebben javítható készülékeket gyártsanak a céget százalékos munkanélküliségi ráta megkövetelte, hogy idén 150 új szakembert, ügyintézőt vegyünk fel az apparátusba. Valamennyien sikeresen megtanulták feladataikat. Valamennyien tudják, hogy érzékeny, néha ingerlékeny emberek ügyeit kell intézniük. Idén viszonylagos sikereket könyvelhettünk el munkánkban. December elejéig megyénkben létrejött ezerötszáz új munkahely. Januártól mostanáig kis híján egymilliárd forintot használtunk fel a munkanélküliség aktív kezelésére. Ez jelenti a munkahelyteremtést, az átképzést, a közhasznú munkások foglalkoztatását. Az átképzésben résztvevők száma idén 3500 volt, ez háromszorosa a tavalyinak. Az aktív kezeléssel többek közt azt szeretnénk elérni, hogy a munkanélküliek ne épüljenek le. Riasztó a munkanélküliek számának megemlítése, de így is elmondhatjuk, hogy idén szemmel látható, kézzel fogható eredményei vannak munkánknak. —Mi várható jövőre, látható-e már az alagút vége? — A Munkaügyi Minisztériumban februárig elkészül a foglalkoztatási koncepció. Ennek szerves része lesz, illetve ehhez kapcsolódik majd a megyei elképzelés. Megyei központunkban év elején átszervezések lesznek a jobb ügyintézés, valamint a meglévő anyagi és egyéb eszközök jobb felhasználásának érdekében. A gazdaságilag elmaradott térségekbe sok minden később lép be. Az átalakulás, a privatizáció, a külföldi tőke beáramlása 1993-ban megyénkben is érezteti majd hatását. Hogy pontosan mennyire, azt még nem tudhatjuk. Van egy prognózisunk, amely szerint A SZERZŐ FELVÉTELE 1993 már nem lesz ilyen „sötét” esztendő. Mint ismeretes, idén kb. húszezerrel nőtt a munkanélküliek száma, jövőre „csak” tízezerrel fog növekedni. Vagyis jövő ilyenkor minden bizonnyal 70 ezer körüli és nem több lesz a munkanélküliek száma. 1994-től és ’95- től további relatív csökkenés várható. így elmondható, hogy az idei igen nehéz év után csak jobb évek következnek. Ami már egészen bizonyos. A parlament december elején döntött arról, hogy az eddigi másfél helyett egy évig lesz adható a munkanélküli-járadék. A munkanélküli-járulék viszont növekedni fog. A munkaadók az eddigi 5 helyett 7 százalékot fizetnek majd járulék címén, mi munkavállalók az eddigi egy helyett 2 százalékot. A minimális munkanélküli-járadék 8 helyett 8600 forint lesz. A változtatásokkal megteremtődhetnek a munkanélküliség kezelésének aktív és passzív feltételei. Külföldön is előfordulnak hasonló intézkedések. —A munkaügyi központnak milyenek a külföldi kapcsolatai? — Kezdetben főleg Németországban, Ausztriában, Írországban szereztünk szakmai tapasztalatokat. A szakminisztérium szervezésében külföldön gazdasági szakemberekkel is találkoztunk. A Hanza Plastik illetékeseivel Németországban tárgyaltunk, a cég képviselői ezt követően jöttek Nyíregyházára és a Szavicsav- val üzletet kötöttek. A múlt héten német szakemberek jártak intézményünkben, információt kértek arról, hogyan hozhatnának létre megyénkben vasipari üzemrészeket. A németek a vasas szakmunkások ki- és átképzését is megoldják majd, ha létrejön az üzlet. Egy osztrák attasé is vendégünk volt a minap, az osztrákok a közeli hetekben átvilágítják megyénk gazdasági helyzetét, aztán konkrét segítséget nyújtanak. A kijevi egyetemen előadást tartottunk a munkanélküliség kezeléséről. Ukrán szakemberek a mi megyénkben szerzett tapasztalataik felhasználásával igyekeznek enyhíteni az ottani munkanélküliségen. —Milyen a kapcsolatuk megyénk munkaadóival, az érdekvédelmi szervekkel? — Szakembereink nemrég 239 megyei gazdálkodó szervnél gyűjtöttek különböző adatokat. Kölcsönös információval szolgálunk. Támogatjuk az önkormányzatokkal együtt az infrastruktúra fejlesztését, az autópálya építését. A gazdasági kamara megyei képviseletével és az IPOSZ megyei szervezetével különösen jó a kapcsolatunk. Az utóbbi szervezettel több közös átképző tanfolyamot is szerveztünk. Mindenütt hangsúlyozzuk: a gondokból csak közös összefogással tudunk kilábalni. Washington (MTI) — George Bush amerikai elnök hétfőn engedélyezte, hogy amerikai vállalatok képviseletet nyissanak Vietnamban, s ott megállapodásokat írjanak alá. A döntés jelzi, hogy Washington belátható időn belül megszünteti a Vietnammal szembeni kereskedelmi tilalmat, amely 1964 óta van érvényben. Az amerikai kormány kezdettől fogva attól tette függővé a tilalom eltörlését, hogy Vietnam kielégítő tájékoztatást ad több mint 2000, a háborúban eltűnt amerikai katonáról. Részben bombázásnál lelőtt repülőkről, részben a harcokban, illetve fogságban eltűntekről van szó. Jóllehet, senki nem reménykedik már abban, hogy bármelyikük életben lehet, fontos belpolitikai kérdés, hogy a sok esetben a hatvanas években lelőtt pilóták sorsát feltárják. Hanoi évekig azt állította, hogy az eltűntekről nincsenek további ismeretei, ám a közelmúltban amerikai törvényhozók a Hanoi Háborús Múzeum anyagából és raktárakból számos további eltűnt katona haláláról szerezhettek bizonyosságot és a vietnami kormány közölte: kész mindent megtenni a megnyitott kérdések megválaszolására. Amerikai vállalatok, köztük az olajipar, élénken érdeklődnek a vietnami lehetőségek iránt. Hanoi számára a beruházások mellett fontos, hogy a Washingtonnal való enyhülés révén hozzájuthasson majd az IMF és a Világbank hiteleihez, amelyek folyósítását az Egyesült Államok eddig megakadályozta. Összehasonlító autós árlista az EK-ban Brüsszel (MTI) — Az Európai Közösség autógyártói jövő májustól félévente összehasonlító árlistát tesznek közzé az európai piacon jelenlévő főbb modellekről, s ezáltal a fogyasztók számára lehetővé válik, hogy kiválaszthassák a legolcsóbb vásárlási lehetőséget. Egy tanulmány szerint ugyanannak a típusnak az adókat nem tartalmazó ára 50 százalékos eltérést is mutathat két EK-tagország között. A lista adó nélküli, illetve adót is magában foglaló árat tartalmaz. A listát minden országban a helyi valutában teszik közzé, s az árak egybevetése érdekében ECU-árfolyamtáb- lázatot is mellékelnek hozzá. Külön tartalmazza a lista a jobbkormányos változatok, a luxuskiegészítőkkel — légkondicionálóval, stb. — ellátott modellek árát, valamint a garancia időtartamát, és azt is, hogy az eladási szerződésbe belefoglalják-e a segítség nyújtását baleset vagy műszaki hiba esetén. A lista összeállításáról az Európai Közösség brüsszeli bizottsága egyezett meg közöspiaci autógyártókkal. A bizottság reméli, hogy e lépéssel sikerül az árak közösségen belüli közelítését is megoldania. A bizottság közlekedési és szállítási ügyekért felelős tagja, Sir Leon Brittan úgy véli, a megállapodás jó kezdet afelé, hogy a kereskedők és fogyasztók mihamarabb és minél jobban élvezhessék a januártól egységbe forró közös piac eddig még nem eléggé közismert előnyeit. Tőzsdei nfó (Az IC(P) Bróker Kft. információja nyomán) Ismét átlagos hetet zárt az Értéktőzsde. A forgalom döntő hányada diszkont kincstár- jegyekre kötött üzlet volt. A részvényforgalom 1,5 és 4,5 M Ft között mozgott árfolyamértéken számolva. A részvények közül a befektetők érdeklődésére tarthat számot az IBUSZ. A papír árfolyama lassan, de biztosan megindult felfelé. Azok a befektetők jártak jól, akik mint- egy egy hónappal ezelőtt 2000 Ft körüli minimáláron jutottak a papírokhoz. A tőzsdei alkuszok között általános a vélemény, hogy a részvény rövid időn belül a 2800-3000 Ft-os árfolyamot is el fogja érni. Érdemes tehát a mostani 2500 Ft-os árfolyamon is vásárolni. A 80-81 százalékos árfolyamszintet tartva visszaesett a kárpótlási jegy forgalma a tőzsdén. Ez nem azt jelenti, hogy megszűnt volna a papír iránti érdeklődés, az értékpapír-kereskedők tőzsdén kívüli forgalmában változatlanul jelentős a kárpótlási jegy iránti kereslet. Rendkívül sikeresen zárult két részvény — a Pick és a Danubius — jegyzése a héten. A Picket kárpótlási jegyért is jegyezhették a befektetők, valamint mindkét részvény jegyzésekor egyéb kedvezményeket is kaptak (pl. kedvezményes hitelfelvételi lehetőség, plusz részvény egyéves letét után stb.) Terülj, terülj, asztalkám! Máthé Csaba AT em panaszkodhat senki í V az ünnep előtti kínálatra. Egzotikus készítmények, mennyei ízű finomságok, ízletes nedűk garmada roskadozik az élelmiszerboltok polcain. Még a tejpultokon is nyugati országokból érkezett joghurtok, pudingok sorjáznak. Az importlibero maximálisan megvalósult, nem kell kimenni külföldre semmiért. De hol van a hazai termelő? Szerintem egy itthoni élelmiszergyártó cég képviselője vagy egy hasonló profilú magánvállalkozó legszívesebben visszaküldené származási helyére ezeket az árukat. Jogosan mondják: ennyire becsülik a hazai termelőket, hogy nyakukra hozzák a küldöldi árukat? Nincs védővám, mindenki azt importál amit akar, csak pénze legyen hozzá. Ömlesztve érkezik mindenhonnan a szebbnél-szebb, ugyanakkor igencsak borsos áron a boltokba kerülő „mindenjó”. Lassanként eltűnnek a hazai olcsóbb termékek, marad az igényesebb, az esztétikusabb csomagolású, jóval drágább áron. A terülj, terülj asztalkám! már nemcsak szólam, hanem valóság. És szép lassan sorvad a honi élelmiszeripar, mert képtelenek versenyezni a hazaiak ezekkel az árukkal. Úgy nem lehet valós piac- gazdaságot teremteni, hogy rászabadítjuk a külföldi árukat a hazai termelőkre, akik technikai színvonaluk, anyagi lehetőségeik miatt képtelenek közel hasonlót produkálni. Ráadásul a privatizáció során a korábban is nyereséges élelmiszeripari cégeket adták el külföldi monopóliumoknak, akik szépen megterítették az országot saját termékeikkel. Az élelmiszeripar krémje tehát elkelt, a többi lassan halódik, a külföldi jelentkezők halogató taktikájukkal lassanként nevetséges árra nyomják le a kikiáltási árat. Ha idehaza sanyarú a helyzet, akkor a külföldi szállítások sem biztatnak semmi jóval. Németországban dömpingárakkal vádolják a magyarokat, és szigorú intézkedéseket követelnek a kormánytól. Olyan védővámokat akarnak az ottani termelők, amely minimálisra csökkenti a Németországba irányuló magyar élelmiszer- exportot. Franciaországban sem kedvező a megítélésünk, az ottani parasztok is tiltakoznak a magyar áruk ellen. Mi aztán semmi ellen nem tiltakozunk, miközben nyakunkba ömlik a sok finomság. Mögötte alig van fizetőképes kereslet, az élelmiszer- ipari vállalatok sorra csődöt jelentenek, folyamatosan engedik el dolgozóikat, akik esetleg vágyakozó pillantásokkal tekintenek a külföldi „mindenjóra", venni aligha vesznek belőle. I Kar4CSOnyl a ny'reflyháIIBS^tvemt
