Kelet-Magyarország, 1992. december (52. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-16 / 296. szám

KJ Kclet-Magyarorszag CSUPA ERDEKES 1992, december 16., szerda Mindent a kéznek! Osztrák ajándékozók szokásai Természetbúvár-terem nyílt Ez a roham a végső a császárváros lakóinak a Nemzeti Múzeumban A Magyar Nemzeti Mú­zeum épületében társbérletben élő Magyar Természettu­dományi Múzeum december 3-án természetbúvár-termet nyitott. A teremben az érdek­lődő gyerekek és felnőttek tanulmányozhatják, sőt meg­foghatják a világ minden ré­széből érkezett kristályokat, kőzeteket, kavicsokat és kö­vületeket. A megnyitón Szent- ágothai János professzor mon­dott beszédet. Becs (MTI) — Bécsben el­szánt tömegek ostromolják a boltokat, és egyre idegesebben próbálnak megfelelő ajándé­kokat vásárolni szeretteiknek. Még vége se volt az Advent utolsó hosszú szombati tüle­kedésének, a kereskedők már lázasan számolták a bevételt. 21-23 milliárd schilling lehet a karácsony előtti utolsó pillla- natig számított végeredmény — ami nem igazolja azokat a feltevéseket, hogy az osztrá­kok ma kevesebbet ajándékoz­nak, mint a múltban tették. A tudományos elemzők az adatok helytállóságát védik, s úgy mondják: igaz a tétel, kevesebb az ajándék, csak ép­pen drágább. A számítások szerint a karácsonyfa alá nem­igen kerül 4 ezer schillingnél olcsóbb holmi, s ez egyben azt is jelzi, hogy a szórakoztató elektronika kereskedőinek si­Hollywoodi díjak Tom Cruise és Geena Davis nyerte el az idei Arany Alma díjat a Hollywoodi Női Sajtó­klub vasárnapi díjkiosztásán. A Savanyú Alma kitüntetettje Madonna lett. , Joyce A. Schwarz, a rendez­vény szóvivője az AP szerint emlékeztetett rá, hogy az em­lített díjakkal a sajtó iránti töb- bé-kevésbé barátságos viszo­nyuk alapján jutalmazzák a sztárokat. Az idei év női felfe­dezettje, Bridget Fonda, a Single White Female (Egye­dülálló fehér hölgy) című filmben nyújtott alakításáért, míg a férfiaknál Brendon Fra­ser az Encino Mann című filmben, illetve Grant Show a Melrose Place című televíziós sorozatban szolgált rá a meg­tisztelő címre. Madonna nem jelent meg a Savanyú Alma díj átvételére, amelyet a tavalyi kitüntetett, Gábor Zsazsa ke­zéből vehetett volna át. A Louella O. Parsons díjat, amelyet annak a sztárnak ítél­nek, aki az adott évben a leg­jobban képviselte Holly­woodot, Jack Lemmon kapta. rámáit nem feltétlenül kell ko­molyan venni. Ők ugyanis ar­ról panaszkodnak, hogy olyan éles az árverseny, annyira alá kell egymásnak kínálni, hogy a haszonkulcs közelít a nul­lához, s akkor meg minek az egész. Tény, hogy a poten­ciális fogyasztókhoz kímélet­lenül eljuttatott reklám szóró­lapok egészen mesés video-, fényképezőgép-, számítógép­árakat sejtetnek: kérdés, mi­lyen minőséget takarnak ezek az árak. Az elektronikai szakboltok, áruházak zsúfoltsága mégis csalóka. Ha ugyanis a kará­csonyi ajándékok jellege sze­rinti statisztikát nézzük, ezek a cikkek csak a harmadikok a nagyságrendi sorban. Első helyen — 5,7 milliárd schilling összértékkel — még mindig a ruhafélék és tex­tiláruk állnak, ami azt jelzi, hogy a praktikus osztrákok nem szeretik az értelmetlen ajándékot, inkább vesznek olyasmit, amire úgyis szükség van. A második helyen 2,5 milliárddal a bútorok és lak- berendezési tárgyak állnak, s csak a harmadik az elektronika 2,2 milliárd schillinggel — ami persze lehet, hogy a boltosok panászait igazolja, vagyis az árak tényleg ala­csonyak, innen a viszonylag kisebb schillingösszeg. A gyerekek a következők a sorban — 1,5 milliárd schillings áldoznak a szülők játékra. 1,4 milliárd schilling az „egyebekre” kiadott összeg, s ugyanennyi vándorol az ék­szerészek kasszájába. A könyv és lemez csak ezután követ­kezik 1,1 milliárddal. Fotó­cikket 0,9 milliárdért vásárol­nak ajándékba, s aki már végképp egyebet nem tud ki­találni, az a háziasszonyokai 0,8 milliárd schilling értékí háztartási géppel, felszerelés­sel lepi meg. A 0,5 milliárc schillingnyi illatszercsoport­ban nyilván benne vannak í hivatali ajándékozások is. Az idei év tartogat a sta­tisztikában nem feltétlenül tükröződő meglepetéseket is Például, hogy annyi év stag­nálás után beindult a sport­szerüzletek forgalma, hogy megnőtt az érdeklődés a te­rítési kultúra iránt, hogy ke­lendőek a szép lakberendezési cikkek. A roham lassan lemegy, éí lehet elmélkedni a tanulságo­kon. Hogy aztán a jövő évben esetleg minden egészen más­ként alakuljon. Az aggoda­lomra minden ok megvan: az osztrák gazdaságnak nem sok jót ígérnek a jövő évre a szak­emberek. Egy hüllőpreparátum a teremben Az óriáskagyló Jókai Mór adománya Földrengések és ami a nyomukban jár Beszél egy szerb gyilkos London (MTI) — A szerb milicista malacokon tanulta a torokelvágást, majd tudomá­nyát mohamedán foglyokon gyakorolta, és feladatkörébe tartozott fiatal lányok meg­erőszakolása és megölése is. Boriszlav Herat, a szerb gyil­kos jelenleg egy szarajevói börtönben várakozik bünte­tőperére, és addig is elmond­ta a The Times című brit lap­nak, mit tett, mit tapasztalt. A hétfőn megjelent nyi­latkozatban a 21 éves Herat beszámolt arról, hogy szara­jevói lakos, és júniusban hagyta el a várost. Csatlako­zott a boszniai szerb milícia biocsanszkai egységéhez. A malacokkal végrehajtott alapkiképzés után Donja Bioca faluban szagolt elő­ször embervért is. Monoton szenvtelenséggel mesélte a The Times tudósítójának, hogy három mohamedán foglyot ölt meg egy 15 cen­timéteres vadászkéssel. — Nem álltak ellen, de egyikük azt mondta nekem, hogy fe­lesége van és két gyereke. Ahmed Ziad Oszmánnak hívták — mondta a szaraje­vói Victor Bubanj katonai börtönben ülő fogoly. A The Times szerint pere, amely valószínűleg január­ban kezdődik, az első hábo­rús bűnper lesz a jugoszlávi­ai vérontás kezdete óta, s be­pillantást ad majd abba, hogyan ösztönzik a szerbek tízezrek megölésével százez­rek — mohamedán és horvát boszniaiak — menekülését Boszniából. — Azért tettem, mert parancsot kaptam és nem volt más választásom — mondta Herat. A foglyok legyilkolása után Szaraje­vótól északra, Ahatovics mo­hamedán falu „etnikai meg­tisztításában” vett részt. Ott már nem kést, hanem gép­pisztolyt használt. Húsz pol­gári személyt lőtt le, majd társaival kifosztotta a falut. — Az volt a parancs, hogy senki sem maradhat életben — mondta és hozzátette, hogy a parancs az Ilijasz vá­rosi körzetparancsnoktól jött. Utána egységét a vogoscai Sonja motelhoz vezényelték, ahol mintegy 90 fiatal lányt őriztek katonai bordély cél­jára. — Én körülbelül tízszer mentem be, hetente kétszer- háromszor. Az volt a parancs, hogy vigyem el és öljem meg a lányokat, mert nem volt elég hely, sem élelem a táplálásukra. Meg­erőszakoltam, azután kivit­tem őket a Zucs dombra. Le­lőttem őket, a holttesteket pedig elrejtettem. Tízet erő­szakoltam meg és hatot öl­tem meg. Ömek a nevét is tu­dom: Anissza, Fatima, Mai­ra, Szabina és Szenada. A parancsnokok azt mondták, hogy a bosnyákok ennél sok­kal szörnyűbb dolgokat csinálnak a szerbekkel és az életben maradásunkért har­colunk — magyarázta Herat a The Times tudósítójának. A szerb milicista azt mondta, nyugodtan készül ítéletére, mert amúgy sem bírna tovább élni mindannak tudatában, amit elkövetett. De hozzátette, hogy míg ő a börtönben ül, mások, másutt, hasonló borzalmakat követ­nek el, ezért az egésznek nincs sok értelme. Kitömött mackó — a gyerekek örömére — a teremben MTI-felvételek Katasztrófaregiszter a világ minden tájáról (MTI-Panoráma) — Szom­baton az indonéziai Flores szigetén pusztított földrengés, amely egyetlen városban ezer­nél jóval több halálos áldozatot követelt, egyike az elmúlt év­tized katasztrofális földmozgá­sainak a világban. 1982. december 13. — Észak-Jemenben kétezernél több halálos áldozatot követelt az a földrengés, amely a föld felszínével tett egyenlővé 19 falut, és amelynek nyomán mintegy 700 000 ember vált hajléktalanná. 1983. október 30. — A Richter-skála szerint 6-os erősségű földrengés pusztított Törökország keleti részében. A halálos áldozatok száma meghaladta a kétezret, és rombadőlt 34 falu. 1985. szeptember 19. — ENSZ-jelentés szerint csak­nem 10 000 halottja volt a Me­xikóvárost megrázkódtató 7,8 erősségű földrengésnek. Me­xikói adatok szerint azonban a halálos áldozatok száma elérte a 35 ezret, negyvenezren meg­sérültek és százezernél is több volt a hajléktalanok száma. 1986. október 10. — Ismét az amerikai kontinensen pusz­tított — ezúttal 7,5 erősségű — földrengés: San Salvador­ban másfél ezren haltak meg és háromezer ember maradt fedél nélkül. 1987. március 5. — Ecuador északkeleti részében 6,8 erős­ségű földmozgás követelt ezernél több halálos áldozatot. Nem hivatalos adatok szerint azonban a halottak száma meghaladta az ötezret. 1988. november 6. — Kína délnyugati tartományában, Jünnanban mintegy ezer em­ber maradt a romok alatt és félmillióra volt tehető a haj­léktalanok száma a pusztító földrengés nyomában. 1988. december 8. — Rend­kívüli erejű földrengés pusztí­tott Örményországban: a halá­los áldozatok száma 25 000, a hajléktalanoké pedig félmillió volt. 1990. június 21. — Az ezen a napon Iránban bekövetkezett földrengés-katasztrófa halálos áldozatainak száma elérte az ötvenezret. Ezen a napon egyidejűleg rázta meg földrengés Indiát, Pakisztánt, Afganisztánt és Tádzsikisztánt. A halálos ál­dozatok száma megközelítette a kétezret. 1992. március 13. — A Törökország keleti részében pusztító 6,3 erősségű földren­gés csaknem 700 halálos ál­dozatot követelt. 1992. október 12. — Kairó alatt rengett a föld. A halálos áldozatok száma meghaladta a félezret, az anyagi kár óriási volt. Magában Indonéziában 1976. június 26-án pusztított nagy erejű földrengés. Akkor a halálos áldozatok száma meghaladta a hatezret. Az or­szág legsúlyosabb földrengés katasztrófája 1883. augusztus 26-án volt Jáva-szigeten. Mintegy 80 000 ember lelte halálát részben a romok alatt, részben a 30 méteres hullá­mokat is meghaladó szökőár következtében, amelyet a Kra­katau tűzhányó kitörése idé­zett elő. A szökőár — japán nevén „cunami” — különösen ret­tegett kísérője a tengeralatti földmozgásoknak. A hullá­mok terjedési sebessége azo­nos a sugárhajtású repülőgé­pek sebességével, s ezért a ten­geren tartózkodó hajók csak nagy ritkán képesek észlelni. Egy Hawaiinál keletkező cu­nami például nem egészen 12 óra leforgása alatt eléri a dél­amerikai partokat. Cunami a legtöbb óceánon és beltengeren képződhet. A legnagyobb a szökőárveszély — éppen a földkéreg fokozott aktivitása miatt — körös-körül a csendes-óceáni partoknál. Az 1946 óta fennálló figyelő szolgálat megpróbálja kom­puterek és műholdak segít­ségével előre jelezni a kelet­kező szökőárakat. A figyelő­szolgálat létrehozására az adott okot, hogy egy alaszkai földrengés által előidézett szökőár a 3500 kilométerre fekvő Hawaii szigeteken több száz emberéletet követelt.

Next

/
Thumbnails
Contents