Kelet-Magyarország, 1992. december (52. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-02 / 284. szám

6

EGYRŐL TÖBBET

1992, december 2., szerda

MÉG SÍR A TELEFON

Minden negyedik lakásban cseng majd

A vonal másik végen:

Debrecen (KM - Cserve- nyák Katalin) — Két évvel ezelőtt elhangzott a bűvös év- szám: 1993. Ezt az évet (pontosabban szólva: a végét) jelölte meg a Magyar Távközlési Vállalat arra, hogy megyénk három — szakszóval élve — primer körzetében (Nyíregyháza, Mátészalka és Kisvárda) kiépül a gerinchálózat, amelyre már „csak” fel kell fűzni a településeket (előbb persze nem árt kiépíteni a hálózatot), s aztán lehet is bekötni a telefonokat.

Nagyon közeleg az 1993-as év (alig várjuk!), ezért kerestük fel Bárány Endrét, a MATÁV RT. Debreceni Igazgatóságának igazgatóját, nyugtasson meg, tájékoztasson, halad-e minden a tervek szerint.

ígéretet tett

— Februárban egy tanácskozáson Nyíregyházán ígéretet tettem arra, hogy 1993 végére, 1994 elejére a megyében körülbelül hetvenezer telefonközpont-kapacitás lesz. Szeretném ezt be is tartani — mondta az igazgató. — Azért mertem akkor ígérni, mert reméltem, teljesülni is fog. Idén májusban a MATÁV berkein belül született egy döntés a megye nagyobb léptékű fejlesztéséről. Nyíregyházát a vállalat saját és világbanki forrásból fejleszti, a megyei hálózat bővítésére pedig társasági formában teremtik meg a többletpénz bevonásának lehetőségét. A társaság finanszírozási tervén már dolgoznak, a téma novemberben kerül a MATÁV RT. igazgatótanácsa

Bárány Endre

elé. Valószínűleg decemberben jön létre a MATÁV RT., a KONTRAX és az önkormányzatok részvételével és alapításával a megyei telefontársaság.

A legrosszabbul ellátott körzet a megyében köztudottan a kisvárdai. Az ellátottsági mutató (ami „telefonos” nyelven azt jelenti, száz lakosra hány főállomás jut) 1990-ben itt 2,4 volt, éppen ezért ezt a körzetet fogják először fejleszteni, s szeretnék elérni, hogy 1994 végére 17 ezer telefon működjön, ezzel a mutató 13,7-re emelkedik. Nyíregyháza körzetében (s ebben maga a város nincsen benne) a ’90-es mutató 4 volt, '94-ben 35 ezer új előfizetővel számolva 16,5-re nő. A mátészalkai körzetben 2,9-ről 15,8-ra emelkedik az ellátottsági mutató, és 1994-re 19 500 új állomás fog működni a körzetben.

Faluprogram — másképp

Korábban már többször is írtunk a MATÁV faluprogramjáról. Ez részben 1992 végére, részben pedig 1993 második felében automatikus, nemzetközi távhívásra alkalmas rendszert biztosított volna minden falunak, de csak a meglévő előfizetők számának maximum háromszorosáig. Mivel a társasági formában ennél jóval nagyobb kínálati fejlesztést lehet megvalósítani (16-17 körüli ellátottsági mutatóval, s 70-72 ezer előfizetővel), a faluprogramot a megyei önkormányzat kérését méltányolva leállították. Igaz, emiatt — településtől függően — egy-két évet csúsznak a bekötések, viszont perspektivikuBárány Endre

A SZERZŐ FELVÉTELE sabb eszközöket fognak alkalmazni. De nem árt tudni, hogy még az idén (illetve a jövő év elején) lesznek bekapcsolások, több települést lehet majd crossbaron hívni.

— Nyíregyházán a mennyiségi növekedés 1994 elejére várható — folytatta az igazgató. — Az úgynevezett B központ (ami a Belső körút, Mák utca, Hunyadi utca sarkán lesz) belépésével tízezerrel bővül a kapacitás, négy kihelyezett fokozata (Krúdy Gyula utca, Erdő sor, Kert utca, Oros) pedig további 5300 kapacitást eredményez. Mivel külföldi hitelből épül a központ, a kivitelezésre nemzetközi tendert kellett kiírni, s várhatóan már decemberben kihirdetjük, melyik pályázó volt a nyertes, aki fővállalkozásban építheti a műszaki épületet. Ezzel párhuzamosan kezdődhet a hálózat bővítése is, 6,5-7 milliárd dolláros világbanki hitelből és vállalati pénzből. 1994 elejére összesen 28 400-as központi kapacitás lesz Nyíregyházán, ami azt jelenti, körülbelül minden negyedik lakosra jut egy telefon. Ha ez nem volna elég, akkor a B központ negyvenezresre bővíthető, ehhez persze előbb precízen fel kell mérni a piacot.

Érdemes még szólni a fejlesztés második üteméről, amely 1994-1995-ben valósul meg. Ekkor további négy kihelyezett fokozatot telepítenek, Nyírszőlősre, Sóstóhegyre, Borbányára és az Örökösföldre.

Ez a sok adat önmagában nem sokat ér, ha nem tudjuk, milyen arányú fejlesztések lesznek az ország többi részén. Azt ugyanis már a korábbi, hároméves tervnél is világosan láttuk, hogy megyénk a mostani 19. helyét a későbbiekben is stabilan tartotta volna (hozzátesszük, huszadik hely nem volt). Most megtudtuk, ha nem is az elsők közé, de mindenképpen egészen jó helyre jön fel Nyíregyháza, s az igények függvényében dinamikus fejlődésnek indulhat. A 220 ezer lakosú Debrecenben 61 ezres kapacitású lesz a központ, vagyis arányait tekintve nagyjából hasonló helyzet alakul ki a két megyeszékhelyen.

Happy end?

S most jön — ha teátrálisak akarunk kicsit lenni — a tetőpont, ami egyelőre kicsit hihetetlennek tűnik, de bízzunk benne, hogy így lesz:

1996-ra a MATÁV el szeretne jutni arra a szintre, hogy az igények 95 (nem elírás!) százalékát átlagosan három (ez sem) hónapon belül, de mindenképpen egy évnél rövidebb idő alatt teljesítse. S ebben olyan lakóterületek (például tanyák) is benne vannak, ahol az igénylőket eddig azért várakoztatták, mert halvány remény nem volt arra, hogy valaha is hálózat épül arrafelé.

Kórkép

Cservenyák Katalin

M

ár bejártuk a Holdat, képernyőinket elárasztották az égi csatornák, mikrohullámú sütőkben készülnek az étkeink, lézersugarakkal végeznek operációkat betegeken. Lassan nem győzzük kapkodni a fejünket a technika csodái láttán, de ha példának okáért Nyíregyházáról Orosra szeretnénk telefonálni, már megáll a tudomány.

Pedig az emberiség egyik legcsodálatosabb (ha nem a legcsodálatosabb!) találmánya a telefon, hiszen segítségével elérhető közelségbe kerül az, akivel beszélni szeretnénk. Nem kell kilométereket utazni, levelet, táviratot küldeni, s a válaszra napokat várni.

Vidéki postahivatalainkban azonban még mindig

muzeális értékű „dugdosos” telefonközpontok jelentik a világgal való kapcsolatteremtés lehetőségét, illetve lehetetlenségét, s az sem ritka, ha egy reggel jegyeztetett számot csak délutánra kapunk meg. A városokban túlterheltek a vonalak, sokszor perceket kell várni a tárcsahangra, ugyanakkor sorban állnak az új igénylők.

A telefonhálózat kiépítése nagyon sokba kerül. De lépni kell, ráadásul minél hamarabb, hiszen a vállalkozások korában nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy csak azért veszítsünk el üzleti lehetőségeket, mert nincs a kezünk ügyében a telefon.

Ezzel az összeállítással megyénk távközlési helyzetéről szeretnénk képet nyújtani, illetve vázolni a — remélhetőleg nem is oly távoli — jövőt.

Konténerközpont

Nyíregyháza (KM - Mező) — Bizonyára mindnyájan bosszankodtak már azon, hogy a telefonkagylót felemelve „süket fülekre” találtak. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen a város telefonközpontjának 12 000 számkapacitásából 11 800 be is van kapcsolva. A vonalak túlterheltek, sokszor baj van a minőséggel is. így egyelőre nincsen arra lehetőség, hogy a központba új számokat kapcsoljanak be, ugyanakkor az utóbbi időben rendkívüli módon megszaporodtak városunkban a különböző vállalkozások, amelyek működéséhez a telefon nélkülözhetetlen lenne. Ennek elősegítésére határozott úgy szeptemberben a MATÁV, hogy új konténerközpontot telepít városunkba a Szent István és a Kert utca sarkán.

Az új mobil központ ezres kapacitású, erre várhatóan 600 körüli számot kapcsolnak. A telefonhoz jutók kizárólag a vállalkozók közül kerülnek ki, illetve ott, ahol a közületi hálózatfejlesztés történik, kielégítik az áthelyezés iránti kérelmeket is.

Az igénylőkkel történt megállapodás szerint a központ üzembe helyezésére várhatóan december 15-én kerül sor. Jelenleg folyik a konténer szerelése a Budapesti Híradástechnikai Gyárban. A MATÁV az előzetes szerelési munkákat elvégzi, s ha a konténer december 1-jéig megérkezik, rajtuk nem múlik a határidő betartása.

Új telefonkönyv

Részvénytársaság a láthatáron

Nyíregyháza (KM - Mező) — A megyénkben jelenleg használatos telefonkönyv

1991. december 1-jén jelent meg.

A MATÁV a jövőben minden évben új könyv megjelentetését tervezi, a hónap elején már kezünkbe is vehettük a legújabbat. Ez az eddigiektől eltérően a Magyar Telefonkönyvkiadó Kft. gondozásában látott napvilágot.

Az új kiadó megpróbál az európai normákhoz alkalmazkodni, s a korábbitól több információval szolgálni. Újdonságnak számít többek között az „aranyoldal”, amely szakmai névsort tartalmaz. Ez nagyban megkönnyíti az éppen szükséges szakember megtalálását.

Az új könyvet az előfizetők a postahivatalokban, Nyíregyházán és Mátészalkán az ügyfélszolgálati irodákban ingyen vehetik át. Aki nem előfizető, az 450 forintért vásárolhatja meg.

Legek

A Guiness könyv ugyan még nem jegyzi, de megyénkben a legrégibb telefonigénylő éppen húsz éve vár arra, hogy lakásában megcsörrenjen a készülék. Ő pedig Sóstóhegyen lakik, a Gulyás Pál utcában (ha azóta el nem költözött!).

Ötszázan állnak az első helyen a telefonigénylők közül, akiknek — ha lesz kapacitás — elsőként kötik majd be a telefont. Nyíregyházát ugyanis félezer körzetre osztották, s ezeken belül állapították meg a várakozók sorrendjét.

Nyíregyháza (KM - Kováts Dénes) — Köztudott, hogy égetően szükséges megyénkben a távközlés feltételeinek ugrásszerű javítása, mert enélkül az üzleti életben — de talán a politikában és a közéletben — sem érhetünk el jelentős eredményeket. Ezért sem mellékes: miként látják a fejlesztés lehetőségeit és irányait az önkormányzatok. Zilahi József, a megyei közgyűlés alelnöke nyilatkozott lapunknak a témáról.

— Az önkormányzatok a távközlés fejlesztését úgy fogják fel, hogy ez állami vállalat monopóliuma. S ha így van, akkor e feladatnak a MÁTÁV- nak eleget kell tennie. De sajnos nem tud, több ok miatt sem, s nem elsősorban anyagi okok miatt, hiszen megyénk már nem egyszer bebizonyította: erején felül is tenni próbál. Az 1986-ban indított egymilliárd 340 millió forintos fejlesztéshez 560 millióval járult hozzá, a többi 18 megye együttesen nem tett le ennyit. Automatizálták Nyíregyháza körzetének egy részét, Nyírbátor, Fehérgyarmat és Mátészalka körzetét, 228 településből 75 crossbarral hívható.

Persze ez a fejlesztés is kétes értékű annyiban, hogy csak a régi előfizetőkre vonatkozott, újak nem jutottak telefonhoz. Ráadásul — például Mátészalka esetében — a szerződésben szereplő ötezres központ helyett háromezrest helyeztek el. Tehát ésszerűtlenül kis kapacitásút. Mivel a telefonkérdés jelentős feszültségek forrása, nem véletlen, hogy a kihelyezett kormányülés „slágere” is e téma volt. Mégis illuzórikus elképzelés lett, hogy a MATÁV igazán rámozdul.

Az alelnök elmondta, más kapcsolatokat is kellett keresni, ezért került sor az év legelején egy, a megyét átfogó, távközléssel összefüggő egyeztetésre a posta vezérigazgatóságával, ahol a MATÁV is elismerte: forráshiány miatt képtelen e feladatnak megfelelni.

— Melyek lennének a fejlesztésfőbb elemei?

— A 27 ezer fővonalat digitális technikával működő központokra kell átállítani, hiszen egész mást jelent ez a modern technika, az üvegszálas optikai hálózat kialakítása. Növekedne

— több tízezerrel — a fővonalkapacitás, 2-3 éven belül automatizálni lehetne a megye telefonhálózatát.

— Mivel jelenleg 1,8 milliárd a vagyoni értéke, ez — hatmilliárdos program lévén

— háromszoros eszközfejlesztést jelentene. A feladatok megvalósítására közös részvénytársaság létrehozása a terv, a megye 200, a MATÁV és a KONTRAX TELEKOM 400-400 millióval alapítaná meg. (A megye 200 millió forintja kormányzati támogatásból áll rendelkezésre.) Az rt. január elsejével alakulna meg. Jövőre egymilliárdos törzstőkeemelésre kerülne sor, majd négymilliárd forint világbanki hitel felvételére vállalkozva 1994. végére kiviteleznék a programot.

— Vannak nehéz helyzetben lévő önkormányzatok a MATÁV többéves bizonytalansága miatt — tette hozzá az alelnök — hiszen a '86-ban indult fejlesztések sincsenek lezárva. Többen hitetlenkednek, nehéz beléjük lelket verni. Harmincegy település önkormányzata ez évben saját erejéből úgynevezett szűkített programot hajt végre. A megye információkkal látja el őket, de rajtuk múlik, bevárják-e a komplex fejlesztést, vagy önállóan lépnek. Mi nem gördítünk akadályt eléjük. De aki most crossbart telepít, az évekre konzerválja a helyzetet.

Zilahi József szerint a tervezés és a kivitelezés nagyságrendje olyan arányú, mely- lyel a MATÁV nem lesz képes lépést tartani. Ezért kell egy profi szervezet, a KONTRAX TELEKOM, mely már bizonyított.

Az egyik rossz, a másikra várni kell

jú\ • j > * Balázs Attila felvétele