Kelet-Magyarország, 1992. december (52. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-15 / 295. szám
10 Kelet-Magyarország CSALAD - OTTHON 1992, december 15., kedd A számítógép és a szemtorna Nyugodt éberség és laza dinamizmus Nyíregyháza (KM - Sz. J.) — Munkahelyi látásjavító tréning — ez az alcíme annak a cikknek, mely a Természet- gyógyászat decemberi számában jelent meg. A téma igen aktuális, hiszen egyre jobban terjednek a számítógépek, egyre többen dolgoznak alkalmanként vagy huzamosan számítógéppel. Közülük sokan hát- és nyakfájdalmakról, fejfájásról, a szem „égéséről” panaszkodnak. A helytelen ülésmód, a rossz tartás mellett döntően a szem hibás használata, állandó feszültségben tartása és ennek következtében a látószerv kimerülése bújik meg a panaszok hátterében. Aki a képernyőre figyel, annak nemcsak a nyaka és a válla merev, hanem a tekintete is. Ha ez utóbbihoz még rossz világítás, valamilyen csillogó felület is társul, hamarosan fáradt, fénykerülő, hunyorgó, viszkető, vörös lesz a szem és rohamosan romlik a látóképesség. S ezekkel gyakran együtt jár egyfajta lelki, szellemi kifáradás, leépülés is. A „tenyerezés” mint alapgyakorlat Létezik arra gyakorlat, program, hogy a számítógép előtt huzamosan ülők szeme, s ezen keresztül egész testük, szellemük a „nyugodt éberség” és a „laza dinamizmus” állapotában működjék. Pár perc, egy asztal, egy szék és a két — összedörzsöléssel felmelegített — tenyerünk segítségével pihentessük a szemünket! Laza ülő testhelyzetben előbb a jobb, majd a bal tenyerünket szemünkre helyezzük, az ujjak a homlokon egymás fölött fekszenek, a tenyér ne érintse a szemgolyót, így a szem előtt egy kis üreg keletkezik, amelyet betölt a tenyérből sugárzó erő és melegség — megteremtve a béke és nyugalom érzését. Esőjáték az ujjakkal Munkánk kezdetekor ajánlatos az arcon, s főként a szem környékén élénkíteni az energia áramlását. Ezt elérhetjük egy sajátos arcmasszázzsal: csukja be a szemét, laza ujjhegyekkel kopogtasson, köny- nyedén doboljon a szemöldökén oda-vissza 2-3 ujjal. Képzelje, hogy puha, meleg esőcseppek hullanak a szemöldökére. Kopogtasson tovább a halántékán is, majd kissé erőteljesebben ütögesse az állkapcsát, az alsó fogsorát engedje le, így szája kissé kinyílik. Különösen a számítógéppel dolgozókra jellemző, hogy a „belső beszéd” következtében a torok és az állkapocs izmai szüntelen feszültségben vannak. A kopogtatással ez elhárítható, különösen akkor, ha közben a „lazaság”, a „nyugalom” szavakra is gondolunk — írja a szerző, Daly Lenke. Nyugodt rohanás Vassné Figula Erika pszichológus Mai létformánk egyik legnagyobb negatívuma a túlhajszoltság. Legtöbbünk életritmusát az jellemzi, hogy sokkal több a tennivaló, a munka egy napunkban, mint amit nyugodtan, kényelmesen elvégezhetünk. Napközben idegesek, estére fáradtak vagyunk. Nyugtatókat, altatókat használunk, „ellensúlyképpen” pedig kávéval, vagy egyéb szerekkel doppingoljuk magunkat. Az esti kimerültség és nyugtalanság már előrevetíti hatását a következő napra. Ennek az életformának legnagyobb átka, hogy elveszi örömeinket, örömte- len kötelességgé válik mindaz, ami önmagában életünk örömforrása lehetne. A nap egészének kiegyensúlyozatlansága szempontjából a legnagyobb ártalmat a reggelek időzavara, izgatott kapkodása jelenti. Az otthonról elrohanó felnőtt és gyerek egész napjára rányomja bélyegét a nap kezdetének alaphangulata. A nap elindításához először is időt kell biztosítani, még a fél órával korábbi ■ felkelés árán is. Jó, ha minden reggel biztosítunk magunk számára tíz nyugodt, zavartalan percet (ha kell, akár a fürdőszobában is.) Üljünk le és sorrendben gondoljuk végig az előttünk álló nap teendőit. A gyakorlat végrehajtásának fontos eleme az a beállítottság, amely nem tartja a nap várható eseményeit megváltoztathatatlannak. így megtanulunk különbséget tenni lényeges és kevésbé fontos tennivalóink között — ragaszkodjunk ahhoz a jogunkhoz, hogy elhagyhassuk az utóbbiakat, saját jó közérzetünk érdekében. Téved, aki ezt önzésnek gondolja, hisz minden családban jobb egy derűs apa vagy anya, még ha kicsit „poros” is a lakás vagy rendetlenség van, mint egy „ékszerdobozban” kedvetlenül, kimerültén sürgő-forgó „önmagát feláldozó ember”. Napközben legyen minimum egy fél óránk, amikor azt csináljuk, amit szeretünk, sétáljunk, nézegessünk kirakatokat, olvassuk el az újságot. Este pedig pillantsunk vissza a nap eseményeire, nézzük kívülről magunkat, hogyan cselekedtünk, mire hogyan reagáltunk, hogyan csináljuk egy más alkalommal. Életritmusunk gyakran magával hozza, hogy rohannunk kell. Csakhogy nagy különbség, hogy „nyugodtan rohanunk-e” vagy izgatottan. És ez elsősorban rajtunk múlik. Gyerekek télikabátban 1. Kislányoknak való kapucnis télikabát ragián ujjal, az eleje betétresz pamuthímzéssel díszítve, amit magunk is elkészít* hetünk, de készen is kapható méterben. A mellrész alatt dúsan húzva. Anyaga puha, vastag szövet. 2. Kapucnis műszőrme bunda. Alakításra is alkalmas forma, ha kinőtte a gyerek a régit. Eleje gombolópánt, a derékrész szövetből van beletoldva. 3. Kisfiúnak, kisleánynak alkalmas egysoros, kapucnis műszőrme bunda, két bevágott zsebbel. Készülhet szövetből is, de akkor a szélét műszőrmével szegjük. Villányi Zsuzsanna Több fényt, jobb fényt! Nyíregyháza (KM - Sz. J.) — A legszebb, legtágasabb lakás is sivár, élettelen, ha megvilágítása egyhangú, rideg. Még a leggondosabban kiválasztott bútor sem érvényesül a mennyezet közepén elhelyezett egyetlen lámpa mellett. Ez ugyanis a szoba közepének ad hangsúlyt és a sarkokat sötétben hagyja, ezáltal a szoba kisebbé válik. Bár furcsán hangzik, meglepően könnyen nyerhetünk több „teret” olvasáshoz, kézimunkához, játékhoz a fényviszonyok tudatos megválasztásával. Nem árt tehát, ha készítünk világítási tervet, melyben figyelembe kell venni a családtagok szokásait és igényeit. Például a családfő szeret háborítatlanul újságot olvasni, míg a gyerekek játszanak, tár- sasoznak az asztalnál. Az anya kedvenc szórakozása a kézi- munkázás, ezek mind másmás megvilágítást igénylő tevékenységek. A kereskedelemben bő választékban találhatók ma már olyan fényforrások, melyek minden esztétikai és praktikus igényt kielégítenek, s melyekkel egyazon térben úgynevezett fényzónákat lehet létrehozni. Ezek tagolják a helyiségeket és kellő fényt biztosítanak az eltérő fényigényű különböző elfoglaltságokhoz. Azt azért nem árt tudni, hogy a több lámpa nem jelent feltétlenül nagyobb áramfogyasztást, mert az egyes világítótestek, melyek a helyi világítást szolgálják, lehetnek kisebb fény- erejűek. Az tehát a javasolt, hogy legyen egy helyiségben egy fő világítás és több kiegészítő világítás. A varrógépnél, írógépnél vagy tanulásnál előnyös egy könynyen mobilizálható lámpa. De nem csak a nappali térben teremthetnek a különböző világítótestek több helyérzetet és kellemes közérzetet. A hálószobái asztali, vagy az éjjeli szekrényre helyezhető, fényüket lefelé sugárzó lámpák segítségével úgy hódolhatunk elalvás előtti kedvenc szórakozásunknak, az olvasásnak, hogy a mellettünk pihenni kívánó nyugalmát sem zavarjuk. Hasonlóképpen jó szolgálatot tesznek a sugárzók (spotok), és az állítható magasságú lámpák. Ha van fésülködőasztalunk, akkor ott is szükség van kiegészítő világításra a tükör mindkét oldalán. A gyerekszobában kevésbé alkalmasak a fényszigetek. Ott ugyanis fontos az egyenletes világítás, mely lehetővé teszi, hogy a gyerekek a tér bármely pontján jó megvilágítást kaphassanak. Az iskolások munkaasztalánál azonban külön fényforrás szükségeltetik, mert a kellő fényerő fokozza a koncentrálóképességet, nem fáraszt, nem álmosít. Beváltak a gyerekszobákban azok a kis méretű éjjeli lámpák, melyek nyugtatólag hatnak, ha felriadnának. Heti étrendajánlat HÉTFŐ Ebéd: erőleves, töltött paprika, gyümölcs. Vacsora: lapcsánka, citromos tea. KEDD Ebéd: zöldbableves (egy kevéske tejföllel), rizsfelfújt csokoládéöntettel. Vacsora: sajtos-hagymás meleg szendvics. SZERDA Ebéd: tejszínes almaleves, burgonyfőzelék sült kolbásszal. Vacsora: gazdag kefir (joghurtba vagy kefirbe reszelt fokhagymát és mindenféle apróra vágott zöldségfélét teszünk) pirítóssal. CSÜTÖRTÖK Ebéd: köménymagos tojásleves pörkölt szójakoc- kából, galuska, céklasaláta. Vacsora: túróval töltött zsömle (tojássárgájával, cukorral összekeverjük a túrót, kiszedjük a zsömle belsejét, helyére töltjük a masszát, és forró sütőben kissé megpirítjuk). PÉNTEK Ebéd: lencseleves virslivel, rakott burgonya. Vacsora: saját készítésű francia saláta. SZOMBAT Ebéd: hamis gulyásleves, ízes fánk. Vacsora: káposztás kocka. VASÁRNAP Ebéd: zöldborsóleves, gombás csirkemell, rizsköret, kompót. Vacsora: kakaós kifli (száraz kifliből is készülhet: a kifliket hosszában kettévágjuk, kevés olajban hirtelen felforrósítjuk, majd még melegen jól megforgatjuk porcukros kakaóporban). í W» í * Esélyek a rák ellen A budapesti Eötvös Loránd Rádium és Röntgen Intézet 1936 májusában nyitotta meg kapuit, s ez fontos lépés volt a magyar rákellenes küzdelemben. A II. világháború pusztítása nyomán szinte mindent elölről kellett kezdeni. Az intézet fokozatosan bővítette tevékenységét. 1951-ben minisztertanácsi rendelet tette kötelezővé a rosszindulatú vagy arra gyanús megbetegedések bejelentését, 1952-ben pedig az Egészségügyi Minisztérium megkezdte a rosszindulatú daganatok elleni szervezett tevékenység alapjainak lerakását, az Eötvös Loránd Rádium és Röntgen Intézetet Országos Onkológiai Intézetté bővítette és megbízta az onkológiai hálózat megszervezésével. Azóta 40 év telt el. Kiépült a szervezett onkológiai ellátás hálózata, mely — az Országos Onkológiai Intézet szakmai irányítása mellett — területi onkoradiológiai központokból, kórházi klinikai onkológiai és onkoradiológiai osztályokból, citológiai laboratóriumokból, onkológiai gondozókból, onkológiai szakrendelésekből és rákszűrő állomásokból áll. Természetesen daganatos betegek kórismézése, kezelése nemcsak ezen osztályokon történik, hanem ebben részt vesz az egész magyar gyógyító, megelőző egészségügy. A rák ma hazánkban is a második leggyakoribb halálokká lépett elő, 1990-ben 31 ezren haltak meg rákban. Megyénkben évente kb. 1700 új rákos megbetegedés fordul elő, s mintegy 8000 élő daganatos beteg van. Ismeretes, hogy a rákos megbetegedések bizonyos része megelőzhető. 7 olyan rákféleség van, melyeket meg lehet előzni, illetve elég korai szakban fel lehet fedezni. Ezek: tüdő, vastag- végbél, dűlmirigy, ajak, szájüregi, bőrrákok és női emlőrák. A rákos megbetegedések elleni küzdelemben fontos teendőink vannak a megelőzésben. Az elsődleges megelőzés célja, hogy kiküszöböljük, vagy csökkentsük a környezetben levő rákkeltő tényezőket. A másodlagos megelőzés célja a rákelőző állapotok, illetve a rákok korai szakban való felismerése. A harmadla- gos megelőzés célja a már daganatos betegek esetében a kiújulás és áttét megelőzése, illetve korai felismerése. Ebben mindenkinek jut szerep. Hazánk lakosainak is többet kell törődniük saját egészségükkel, törekedni kell az egészséges életmódra, kerülni kell az egészségre ártalmas szokásokat, s vegyék komolyan tartós panaszaikat. Az egészségügyben dolgozók tegyenek meg minden lehetségest a korai felfedezés, kezelés és gondozás érdekében. Nem kis feladatot jelent az előrehaladott állapotban levő betegek kezelése, ápolása, részükre az elfogadható életminőség biztosítása. Ma már a rákos betegek közel fele életben marad, illetve meggyógyul. A rák elleni küzdelem nemcsak az egészségügy, hanem az egész társadalom ügye. 40 év alatt nagy fejlődést értünk el a rák elleni küzdelemben. Az évforduló pillanatnyi megállást, visszapillantást, számvetést jelent, értékelni a megtett utat, s összehangolni jövő tevékenységünket, országosan és megyénkben is. Dr. Juhász Lajos onkológus főorvos
