Kelet-Magyarország, 1992. december (52. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-15 / 295. szám

5 1992. december Í5., kedd HAZAI HOL-MI Kelet-Magyarország Halált okoztak a verebek Tragédia a Tisza-parti víkendházban Nyíregyháza (KM - Cse- lényi György) — Mint arról annak idején beszámoltunk, a Tiszalöki Vízi erőmű köze­lében egy víkendházban négy ember lelte halálát. Kis túlzással állíthatjuk: a ször­nyű tragédiát nagyrészt ma­darak idézték elő. Mielőtt a szakértői vélemé­nyeket megismernénk, rövi­den elevenítsük fel a történ­teket. Egyre többen November 13-án R. Nándor a hemádkakbeli község presz- szójában találkozott L. László­val. Elindultak megnézni egy hétvégi házat, közben fel­vették D. Lajos gesztelyi la­kost is, majd Tiszadadán csat­lakozott hozzájuk B. József és O. Werner német állampolgár. Az 5 férfi igen jól érezte magát, s egyik szórakozóhely­ről a másikra ment, végül S. Attila is velük tartott. Később mindnyájan átha­józtak a csobaji oldalra, ugya­nis itt van L. László hétvégi háza. Az épületben négyen a nagy, ketten pedig a kis szo­bában telepedtek le. Mindkét helyiségben a propán-bután gázpalackról üzemelő konvek­tort gyújtották be. Másnap R. Nándor és D. La­jos furcsállotta, hogy a négy ember még nem kelt fel. Amint a helyiségbe benyitot­tak, szúrós szagot éreztek, s látták, társaik halottak. A gáz­csap elzárása után értesítették a rendőrséget. Az esetről megkérdeztük a nyíregyházi tűzoltóság szak­emberét is, aki elmondta: mi­vel az említett tragédiánál tűz, illetve robbanás nem történt, a tűzoltóságnak nem volt te­endője. Fontos azonban tudni, hogy a propán-bután gáz a le­vegőnél nehezebb, ezért a he­lyiséget a padlószinttől foko­zatosan tölti be. Ha a szobából a levegőt kiszorítja, akkor ful­ladás következhet be. A Hírex propán-bután gáz­készülék szervizének vezetője arról tájékoztatta lapunkat, hogy a fűtőberendezéseket gyárilag úgy konstruálják meg, hogy amennyiben a gyújtóégőjük elalszik, akkor a főcsapjuk lezár. Valószínűleg az égéstermék a helyiségből nem távozott el, s a szénmo- noxid az ott alvók vérében le­kötötte a hemoglobinokat, amelynek következtében meg­fulladtak. — Mit derített ki a vizs­gálat? — kérdeztük Pásztor Istvántól, a Tiszavasvári Rendőrkapitányság vezetőjé­től. Fészek a csőben — A Prímagáz Rt. szakem­berei megállapították, hogy PB-gázpalack a víkendház alatt, a földszinten kialakított tárolóban volt elhelyezve. A készülékekhez a gáz gumi­tömlőn át áramlott. A bal oldali szobánál nem volt gond. A jobb oldali szobában lévő készüléket — amely körül erős kormozódást láttak — működőképesnek találták. Azonban a begyújtása után a helyiségben azonnal szúrós szagot éreztek. Az égéster­méket elvezető 76 millimé­teres füstcső nem melegedett fel. Feltételezhető, hogy a földgázüzemről pébégázra nem állították át. — A kezelőcsap elzárása után a füstcsövet leszerelték s megállapították: annak végén és a könyökfüstcsőben madár- fészek volt. A készülék fűtő­dobjában is nagymértékű ko­romlerakódást tapasztaltak. A madárfészek miatt a füst csak a helyiségbe áramolhatott. A 15 köbméteres szobában a készülék 20-30 perces mű­ködés után — az oxigénhiány és a felgyülemlett széndioxid és szénmonoxid miatt — ki­aludt. A férfiak tehát először elvesztették az eszméletüket, azután pedig megfulladtak. Szabálytalan kéményépítés — Felmerül a kérdés, a madarak miként fészkelhettek a csőbe? — A víkendház falán sza­bálytalanul átvezetett füstcső nem volt madárhálóval le­fedve, s így a verebek a csőbe fészkelhettek — magyarázta Bicsár György, a Prímagáz nyíregyházi töltőüzemének vezetője. — A másik szobánál nem volt ilyen gond, s az ott alvó két embernek ezért nem esett baja. Megemlítendő az is, hogy a szóban forgó hétvégi háznál a füstöt teljesen sza­bálytalanul vezették el, ugyan­is a csövet a kéménybe kellett volna csatlakoztatni. Pénzek forrásánál Szerveződik a regionális fejlesztőtársaság Nyíregyháza (KM - Réti János) — Előterjesztés a Re­gionális Fejlesztési Társa­ságba való belépési szán­dékról — ez a mondat egyik városunk képviselő-testüle­tének meghívójából való, ahol elvi megbeszélést foly­tattak a lehetőségről, amit az állam kínál egyebek mellett Szabolcs- Szatmár-Bereg me­gye önkormányzatainak és rajtuk keresztül a vállal­kozóknak. A regionális fejlesztésekre központilag elkülönített pénz­alapból a kormányzati szervek ugyanis mintegy másfél millió forintot kelet-magyarországi kezdeményezések támogatá­sára szándékoznak fordítani. Ez az összeg a tőke egy részét jelentené, másik felét az ön- kormányzatoknak kellene összeadni. A forráslehetőség me­nedzselésére, célszerű működ­tetésére alakul a Regionális Fejlesztési Társaság, melyben az államot a Magyar Fejlesz­tési és Befektetési Részvény- társaság képviseli. A budapesti székhelyű in­tézménynél megtudtuk, hogy a helyi vállalkozások, fejlesz­tések központi támogatásának e sajátos formáját az ország három térségében, a Balaton környékén, a Dél-Alföldön és Északkelet-Magyarországon alkalmazzák először. A rész­vénytársaság nem bank, ha­nem kockázati tőketársaság, de a rendszer később kinőheti magát pénzintézeti tevékeny­séggé. A szakember vélemé­nye szerint a feladat, most alakuló formájában, misszió is, hiszen a vállalkozók több­ségéből még hiányzik az üzleti profizmus, amire meg kell ta­nítani, rá kell szoktatni a most formálódó réteget. A szerveződő Regionális Fejlesztési Társaságok kész­pénztőkéjét az rt. adja majd. Nagysága attól függ, mit, il­letve milyen értékben hoznak be a szervezetbe az önkor­mányzatok. Az alaptőke 50 százaléka képzelhető el készpénzben, másik felét az önkormányzatok és egyéb tár- sulók vagyona jelenti. Kérdésünkre, hogy mit hozhatnak vagyonként a tár­saságba az önkormányzatok, elmondták: mindent, ami üzleti szempontból valóban értékelhető. Számítanak rá, hogy lesznek viták is, mert egynémely testület esetleg túl­értékeli apportját, holott az esetleg a társaság szempont­jából nem minősíthető. Elfo­gadnak vagyonrészként hasz­nosításra alkalmas épületeket, ingatlanokat, részvényeket ho­zamérték alapon, továbbá kár­pótlási jegyeket is. A Magyar Befektetési és Fejlesztési Rt. várja az Állami Vagyonügynökség, illetve a térségben működő egyéb tár­saságok csatlakozását is a kezdeményezéshez, ami való­ban alkalmas lesz a vállal­kozások felkarolására, de szi­gorúan körülhatárolt para­méterek szerint. Budapesten szeretnék, ha minél előbb létrejönnének a tevékenység szervezeti keretei, kialakulna feltételrendszere, intézményi háttere és elindulnának az úgynevezett próbafuttatások. A kezdeményezés sikere első­sorban mégis attól függ majd, hogy az önkormányzatok mennyire ismerik fel az üzlet- politikai szempontból fontos feladatokat, és mennyire ké­pesek a fejlesztések fontossági sorrendjét megállapítani. Öröm helyett bosszúság Vandál kezek csomagja Nyíregyháza (KM - M. Magyar László) — Még pár nap, s itt a szeretet ünnepe. Ilyenkor a távoli barátok­nak, rokonoknak csomago­kat is küldünk sok-sok meg­lepetéssel. S a meglepetés olykor valóban nem marad el: a felbontott csomagban szétszakított díszcsomago­lás, felbontott kávé, édesség tárul a szemünk elé. Az öröm helyett így jutott osztályrészül bosszúság Nyír­egyházán a Vass családnak. — Németországból kaptunk egy csomagot — meséli Vass Lászlóné. — Kívülről semmi nem látszott rajta, ahogy azon­ban kibontottuk, az valami szörnyű volt. Minden egyes kis ajándék papírját kézzel feltépték, úgy nézett ki az egész, mintha háborúból ér­kezett volna. Olyan csoma­golópapír is volt, amelyhez nem találtunk ajándékot. A kávét is felbontották a vandál pusztítók. Telefonon beszél­tem a csomagot küldő isme­rősömmel, aki elmondta, tar­talomjegyzéket is tett a doboz­ba. Hiába kerestük azt is, nem találtuk. Felháborító ez az el­járás! A vámhivatalnál kul­turáltan nem tudják átvizsgál­ni a csomagokat? Budapesten a 14. sz. vámhi­vatal foglalkozik a csomagok vámkezelésével. — A csomag feladásától a címzettig való kikézbesítésig a Új adók a Újfehértó (KM - D. M.) — Viszonylag gyér volt az érdek­lődés Ujfehértón a napokban megtartott képviselőtestületi közmeghallgatáson. Az okok között elsősorban az szerepelt, hogy a testület tagjai a napok­ban tartják az egyéni válasz­tókerületekben a beszámolót, ahol viszont nagy a lakossági részvétel. A felvetett problémák kö­zött első helyen a közalkalma­zotti törvény végrehajtásából adódó jövő évi feladatok sze­repeltek. A tervek szerint, hogy 1994-ben ne kelljen az önkormányzatnak egyszerre mélyen a zsebébe nyúlni, a testület 80 százalékos bérbeál­lást tervez jövőre intézmé­nyenként és egyénenként. Problémaként vetődött fel, hogy az egészségügyi alapel­látás kiadásai nem szerepelnek a költségvetésben, mivel a tár­sadalombiztosítási igazgató­posta mint szállítóvállalat felel a csomagokért — tájékoztat Túri Zsigmond őrnagy, a hi­vatal parancsnoka. — A postai alkalmazottak bontják fel a csomagokat, a vámos csak be­lenéz, hogy az áru vám- mentes-e vagy sem. Ezután a postás dolgozók csomagolják vissza a küldeményt. Ha tehát sérült a csomag, valami hi­ányzik vagy összetört, azt nem a vámhivatal országos pa­rancsnokságának kell jelezni, hanem a Hírlap és Postaszál­lítási Igazgatóságnak. A Hírlap és Postaszállítási Igazgatóság nemzetközi kárté­rítési csoportjának a vezetője, Drahos Sándor: — Súlyhiány, sérülés esetén a csomagot a kikézbesítő hi­vatalnál kell bemutatni, lehe­tőleg a kikézbesítést követő 24 órán belül. Ott jegyzőkönyvet készítenek minderről, s azt fel- küldik a mi csoportunkhoz, amely kivizsgálja a történteket. Az eset kivizsgálása után pedig a nemzetközileg szabályozott kártérítési értéket kifizetjük a súlyhatárértéktől és a tartalom értékétől függően. (Mindez a procedúra persze nem pótolja az elvesztett örömet. A postának inkább arra kellene nagyobb figyel­met fordítania, hogy alkalma­zottai úgy dolgozzanak a cso­magokkal, hogy mindebből alig vegyünk észre otthon valamit!) tervekben sággal nem jött létre még megállapodás. Az önkormányzat nehéz helyzetbe került, mivel az országgyűlés döntése értelmé­ben az eddigi 50 százalékos személyi jövedelemadó-támo­gatásból 30 százalék lett, s nem vették figyelembe az inf­lációt, valamint olyan plusz­feladatokat (például a szoci­ális járadékok) kapott a önkor­mányzat, melynek nincs meg a fedezete. Jövőre, hogy ne kell­jen hitelt felvenni, kétfajta helyi adó bevezetését is ter­vezik. A magánszemélyek kommunális adóját — mely portánként háromezer forint, valamint az iparűzési adót, mely a nettó bevétel három ezreléke. Az év legnagyobb beruházása a több mint 62 kilométer gázvezeték lefek­tetése, melyhez a lakosság családonként 30 ezer forinttal járul. Számvetés Gyürén A lakosság is adakozott Gyüre (KM - D. M.) — Az év végi számvetéskor szép eredményekről számolhatnak be a gyüreiek. Önállóságuk második esztendejében több dédelgetett vágyuk is valóra vált. A legnagyobb „tett”, hogy hat hónap alatt elkészült a ravatalozó. Az adakozásból a lakosság is kivette részét, hisz családonként 4500, míg az egyedülállók 3000 forinttal járultak hozzá a megvaló­sításhoz. A 2,6 millióba kerülő beruházás (berendezések nél­kül) további költségeit az ön- kormányzat kerítette elő. So­kat segítettek az állampolgá­rok társadalmi munkában is, például a nagyon elhanyagolt, légi temetőt rendbe tették. Visszatért az élet A körzetesítések, összevonások Idején kihasználatlanul állt Szaboicsbákén a községháza. Az önkormányzat megalakulása óta ismét otthona a település ügyintézéseinek a 20>as években készült épület. v: '. f M. Magyar LÁsaó felvétele Szociálpolitikai szakmai műhely Nyíregyháza (KM - Sz. J.) — Pályázati úton pénzt nyert az egészségügyi főiskola bázi­sán működő nyíregyházi „Pro Humana” Alapítvány (Nyír­egyháza, Nyírfa u. 7.) (Ők tá­mogatták a december 11-i me­gyei szociális kerekasztal szervezését.) Amint azt dr. II- lésné Erdős Judit szociálpoli­tikustól, alapítványi titkártól megtudtuk, máris jelentkezhet bárki, akinek akárcsak ötlete van valamilyen aktív szociál­politikai programra. Széles körű szakmai tanácsadással szolgálják a célt. Jogász, szo­ciológus, szociálpolitikus, közgazdász segíti például az önkormányzatok pályázato­kon való eredményes szerep­lését, elkészítenek akár komp­lex pályamunkákat. Egyben információs szol­gálatot is ellátnak, hiszen nem mindig könnyű hozzáférni a helyi erőforrások bővítésének útjához-módjához. Javaslatot adnak akár a program köré szerveződő megfelelő vállal­kozási formára is. Megrende­lésre készítenek szociális tér­képet, javaslatot tesznek szo­ciális ellátásokra, előzetes ta­nulmányozás útján. Sajnos, szolgáltatásuk, mely ahogy kitűnik, nem szűkül le csak pályázatok készítésére, nem ingyenes, mivel a nyert összegből egy idő után ön­fenntartóvá kell válniuk. Meg­egyezés szerinti, a munka nagyságától, szakemberigé­nyétől függő térítést kémek. Cserébe viszont sok trükköt elárulnak azoknak, akik rá vannak szorulva a pályázati forrásokra, ám szakmai felké­szültségük kevés a nyerési esélyhez. A szó jó értelmében cinkosokká válnak — termé­szetesen a törvényesség kere­tein belük

Next

/
Thumbnails
Contents