Kelet-Magyarország, 1992. december (52. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-15 / 295. szám
1992. december 15., kedd HATTER Kelet-Magyarország 3 Döcögős átalakulás A legtöbben továbbra is a szövetkezést választották Nyíregyháza (KM - BG) — A december a nyugalom hónapja. A határban befejeződött már a termények betakarítása, elvetették a gabonát, s a legtöbb helyen végeztek az őszi szántással is. Csend szállta meg a falut, a gazdák már a közelgő ünnepekre készültek. Legfeljebb a téesz-irodákban folyt lázas munka, készült az év végi mérleg, az ilyen vagy olyan zárszámadási beszámoló. E nyugalomnak — egyesek örömére, mások bosszúságára — most vége, a szövetkezeti átalakulások buktatóival birkóznak napjainkban az érintettek. Mert ha döcögve is, azért folyik a mezőgazdasági termelőszövetkezetek törvényszabályozta átalakulása. Ötvenen már túl vannak a nehezén A megye százharminchat mezőgazdasági termelőszövetkezete közül december elejéig mintegy félszáz alakult át különféle gazdasági társasággá, de mint Boné Lajos, a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mezőgazdasági Szövetség közgazdász-menedzsere elmondta, a törvény szabta határidőig, december 31-éig befejeződhet a folyamat, mely éppen napjainkban gyorsult fel igazán. Türelem, kompromisszumkészség Az eddigi tapaszatalatok szerint a legtöbb közösség továbbra is a szövetkezést választotta, itt a téeszekből termelő, értékesítő, szolgáltató szövetkezetek lettek, de lehetőség van kft.-vé, részvénytársasággá, betéti társasággá is válni. A korábban jól működő, s egy falu határában gazdálkodó szövetkezetek átformálása különösebb gondokkal nemigen jár, ám a több községet átfogó téeszeknek jó néhány nehézséget kell legyűrniük. Nagyfokú türelemre, kompromisszumkészségre van e helyeken szükség, mert csak így képesek megegyezni például a korábbi közös vagyon felosztásában. Összeveszni már azért is kár lenne, mert e szétváló gazdaságok a továbbiakban is együttműködni kényszerülnek, a közös beruházásokat továbbra is közösen célszerű hasznosítani, hiszen például egy szakosított állattenyésztő telepet, vagy egy nagy kapacitású szárítótelepet nem lenne okos dolog ajtónként, gépenként széthordani, s otthon újból felépíteni. Még nagyobb gondban vannak azok a termelőszövetkezetek, amelyeket a hitelezők szorongatnak. Sajnos van, nem is egy olyan szövetkezetünk, ahol a gazdaságnak any- nyi vagyona sincs, mint a tartozása. Előfordul, hogy száz forint vagyonrészre százhúsz- száznegyven forint adósság jut, itt a vagyonnevesítés bizony nem sok előnyhöz juttatja a tagot. E gazdaságokban az átalakulás során természetesen ki kell kérni a hitelezők — például az APEH, a társadalombiztosítási igazgatóság, a bankok — véleményét is, azok pedig nem éppen a lágy szívükről ismertek. Mindezek ellenére a vagyonnevesítések e gazdaságokban is megtörténtek, hogy ennek mi lesz a haszna, még nem tudni. Lábra állási lehetőségek Az viszont már biztos, hogy megyénkben további felszámolásokra lehet számítani, főleg az amúgy is hátrányos helyzetben lévő térségekben. Az előrejelzések szerint egyébként a százharminc termelőszövetkezetből mintegy kétszázban új gazdálkodó egység létrejötte várható Szabolcsban, Szatmárban s Be- regben. A megyei szövetség egyebek mellett törvényértelr mező munkával, alapszabálymintákkal, üzleti tervekkel, a banki kapcsolatok ápolásával, vagyis a lábra állás lehetőségeinek feltérképezésével igyekszik segíteni nekik. A szerencse fiai Beindul a penyigei tv-adó Molnár Károly felvétele Penyige-Mánd (KM - M. K.) — December 17-én (csütörtökön) 13 és 14 óra között megkezdi működését a fehér- gyarmati tv-adóállomás. A kétszer 20/2 kW-os adó (olyan erősségű, mint a tokaji) a 481. sz. út mentén, Penyigéről Mándra menet, jobb kézről magasodik közel 220 méter magasra, hogy a 24-es csatornán (TV1) illetve a 41-es csatornán (TV2), a Fehérgyarmati Városi Televízió összeállításával megkezdje a sugárzást. Az ezt megelőző rövid ünnepségen Bartha József az Antenna Hungária Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Részvénytársaság vezetője méltatja az építők munkáját, majd Rajkay Zsolt államtitkár indítja el az adást. A fehérgyarmatiak összeállításában felidézi a toronyépítők munkáját, szól a térségi telefonhelyzetről, s a fehér- gyarmati regionális televíziózás feltételeinek megteremtéséről. A nemzetközi Tisza- túra, az idei kérészvirágzás, s a városi strand egy-egy darab nyarat jelent. A változó fehér- gyarmati kórház; a Makovecz Imre és alkotótársai által formálódó Csenger; a hagyományőrzésre is időt szakító Vásárosnamény; a felsőfokú oktatási intézménnyel is rendelkező Mátészalka is szerepel az összeállításban. Romániai képzőművész, kárpátaljai táncosok; a szomszédos országok írói, költői; a hitélet, napjaink gondja, a gázprogram és sok más téma szerepel a mintegy 60 perces adásban. Nyíregyháza (KM - N. L.) — Az elmúlt napokban harmadszor mosolygott két nyíregyházi fiatalemberre Fortuna, a szerencse istenasszonya. Mindkét fiatalember nős és kiegyensúlyozott családi életet él. Ez év januárjának közepétől december közepéig mégis háromszor fogadta őket kegyeibe az istenasszony. Most legutóbb majdnem egymillió forintot vághatott zsebre, illetve aktatáskába a két szerencsés férfi. Kell-e ennél nagyobb karácsonyi ajándék? A nevüket és a címüket nem szívesen adnák közre. A szerencse kovácsa, a totókulcs összeállítója amatőr focista. „Segédje”, vagyis a bajuszos fiatalember szabad idejében horgászik. Legnagyobb fogása volt mostanában egy 3 kilós ponty. Persze, igazi fogásnak számít az a közel 450 ezer... Történt pedig, hogy január elején a pénzügyekhez, a matematikához is értő fiatalember összeállított egy totókulcsot, csak két fix kell hozzá. Az ára bő ötezer forint. Ketten összeadták a pénzt és kifizették a kollektív szelvények árát. Mindjárt az első héten, az első próbálkozásukkal nyertek 90 ezer forintot. Megvolt a tőke a további játékhoz. Igaz, hogy pénzzel lehet pénzt csinálni. Tavasszal ismét nyertek 50 ezret. A nyári szünet után ismét próbálkoztak, de csak kisebb szerencsével. Most aztán a karácsonyra készülve ráhajtottak a tippelésre, így érték el a 13 találatot. Szerencséjük egy olasz futball- bírónak is köszönhető. Ugyanis a 90 perc alatt döntetlenre állt a 13. meccs, a hosszabbítás után a 93. percben esett a gól... A totókulcs összeállítója egy nyíregyházi OTP-s lakásban lakik nejével és két pici gyermekével. Havonta 6 ezer a törlesztés és még 31 év lett volna hátra a lakás teljes kifizetéséig. Most kifizette a pénzintézetet és még maradt is karácsonyi bevásárlásra. A másik nyertesnek egy gyereke él az OTP-s lakásában. Pedig kettőnek kellene élnie, ugyanis a házaspár két gyereket vállalt annak idején a szociálpolitikai kedvezmény miatt. A határidő december 10- én lejárt, a szociálpolitikai kedvezményt vissza kellett fizetni. Ebben a nem túl népes családban is maradt még a visszafizetés után karácsonyi ajándékokra való...--------------Tárca — M egszületésekor kicsi, vézna, de életrevaló, munkára szoktatható, egészséges kiscsikónak látszott. Természetes jelenség volt az őt körülvevő világban, elválaszthatatlan a meleg trágyaillattól, a gazda szokásos, lószaporulat utáni örömétől. Egy valami azonban mindenképpen meghökkentőnek tűnt rajta: szőre hófehér, folt- talan fényekben csillogott. Ló volt, de fehér, tiszta patyolat. Töprengeni kezdett a gazda: ugyan mire is használja majd ezt a csodabogarat. Más esetekben ez sohasem okozott nagyobb fejtörést neki. A szokásos lósors jutott mindegyik kiscsikónak, amelyik az ő portáján látta meg a napvilágot. Előbb könnyű kocsikat húztak, majd következtek a rakott szekerek, a nehéz ekevas, a borona von- szolása. Nem lett egyik sem versenyparipa, sem parádésló, megmaradtak robotoló haszonállatnak. Kállai János A fehér ló A hattyúszín lovacska felcseperedvén, az első munkanapján széttépte az istrángot. Vad, már-már tébolyult vágtába kezdett az udvaron, és sem a gazda, sem két jó markú legényfia nem tudta megfékezni. Pedig nem a terhektől félt, hiszen nem volt még része bennük. De amikor megérezte a rá feszülő szíjak szorítását, a zablavas hidegét, ösztöneiben felgerjedt szabadsága elveszíthetőségé- nek a rettenete. Öt napon át mindhiába próbálkoztak vele. Végül eldönttetett: eladják. Megtörtént ez is. Nagy, soklovas istállóba került. Kezdetben gyanútlanul és ismerkedő szándékkal tekingetett szét maga körül, ám egyszerre furcsa hangok ütötték meg a fülét: — Honnan került közénk ez a libaszínű? Ki ez a piperkőc senkiházi? Miféle szerzet lehet ez a csillogó szőrű, szemet vakító cső-, dalény? —Aztán tovább folyt az ócsárkodás: — No hiszen, ez nem fog megszakadni a munkától! Ismerjük mi már az ilyen különcöket! Még a farkával sem úgy csapja el a legyeket, mint más, rendes ló. Nem értette, hogy mivel válthatta ki a lótársadalom ellenszenvét. Egyszerűen nem talált rá magyarázatot, hogy a végtelen pusztaságok hófödte síkjaira emlékeztető színe miért támaszt ekkora riadalmat. Elhatározta, hogy másnap, a reggeli kihajtásnál nem fog makacskodni, megadja magát a reá váró feladatok szükséges kényszerének. Semmivel sem maradt el társai mögött, sőt, erejével, szívósságával gyakran túlszárnyalta még a tapasztaltabb istránghúzókat is. A z istállóhangulat mégsem változott. Már nem munkátlansága, tétlen ácsor- gása volt a támadások célpontja, hanem csak a színe: testének, lelkének háborítatlan hóvillanása, a tisztasága. Határtalanul irigyelték és gyűlölték ezért. Egyre többet dolgozott, és a napi munkától immár holtra fáradva, éjjelenként a párás levegőjű, horkanó neszezésű istállóban foltokról, gyémántszőrére legalább árnyékokat vető szennyeződésekről álmodozott. Nézőpont Toleranciát! Kováts Dénes S ajnos még mindig nem mondhatjuk el, hogy túljutottunk a szobordön- tögetések időszakán. Mert bár az „átkos múlt" emlékeinek eltüntetése, vagy áthelyezése régen megkezdődött, egyes helyeken mégsem csillapodtak le — sőt, inkább fellángoltak—az indulatok. így van ez bizonyos körökben Nyíregyházán is. Kétségtelen tény, több olyan szobor, emlékmű van, amely irritálja a lakosság egy rétegét, hiszen az elmúlt évtizedek sokszor szomorú történéseinek felidézői. Az, hogy akkoriban dicsőítettek bizonyos személyeket, az ideológia tükröződése is volt. S ma már ezeknek az embereknek más a történelmi megítélése. Nyilván senki sem akarja Kossuth vagy Széchenyi szobrát ledönteni, Münnich Ferencét vagy Leninét inkább. S természetesen nem kedvesek a már nem felszabadítóként emlegetett szovjet hadsereget idéző emlékek sem. Mint ahogy a kezdetekkor megoszlottak a vélemények ezek sorsáról, most sem mindenki egyformán gondolkodik. Megyénk székhelyén az elismert szobrász- művész, Pátzay Pál kozák lovasa áll a viták kereszttüzében, az eltávolítását követelők be is deszkázták. Másokat nem zavar e szobor. Talán figyelemre méltó azok véleménye is, akik nem látják értelmét a követelőzésnek, hangoskodásnak. Utalva arra: a Don-kanyarnál elesett honfitársainknak most állítjuk a kopjafákat, s mi sem örülnénk, ha ott ezeket akarnák ledönteni, eltávolítani. A fájó sebek lassan behegednek, nem kellene újra és újra feltépni. Ki kellene várni türelemmel az idő szavát, talán méltóbb körülmények között mégis sor kerül arra, hogy máshová kerüljenek ezek az emlékművek. Legyünk toleránsak másokkal, hogy önmagunkkal szemben is elvárhassuk ugyanezt! Programvezéreit présgéppel formálja a blézer elejét Tóth Márta a Nyíregyházi Divatruházati Vállalatnál Elek Emil felvétele Kommentár Közúti tragédiák Marik Sándor T izenhat súlyos közlekedési baleset történt a hét végén megyénkben, hárman halálukat lelték az utakon. Még a sok balesethez szokott közlekedési szakemberek is megdöbbenve állnak a tények előtt, hiszen semmi sem magyarázza, hogy az egyébként is magas számok miért emelkedtek tovább. — A helyzet egyszerűen tragikus — fogalmazott egyikük—, hiszen nem voltak ugyan mindenütt szárazok az utak, de az időjárás az évszaknak megfelelő. Mi lett volna, ha netán leesik a hó, netán lefagynak az esőáztatta utak? Valóban, mi lehet az oka a tragédiák rohamosan emelkedő számának? Talán az új, nagy teljesítményű nyugati autók szaporodása, vagy éppen az, hogy sok régi, rossz műszaki állapotú kocsi lepi el az utakat. Mindkettő lehet ok, de a döntő inkább az emberi magatartás. Morálisan kezd elfogadhatatlanná válni a közlekedés. Rengeteg az agresszív vezető, tehát nem egyszerűen maga a gyorshajtás a veszélyes, hanem a szabálytalan előzéssel, záróvonal-átlépéssel, veszélyes kanyarodással együtt járó száguldás. Ijesztően megnőtt a cser- benhagyásos balesetek száma és a segítségnyújtás elmulasztása. Az ilyen, szinte nulláról induló nyomozások rendkívül nagy rendőri erőt vonnak el az utakról — holott, ott is elkelne a segít ség. (Érdemes viszont azt is tudni: csak idő kérdése és szinte minden cserben hagyó gázoló kilétére fény derül.) Sokan nem akarják figyelembe venni, hogy szinte megteltek az utak, nemcsak a gyorsan növekvő hazai gépjárműállomány miatt van zsúfoltság. Ki gondolná, hogy például csupán megyénk határátkelőhelyein az idén eddig 2 258 000 gépjármű átlépését jegyezték fel, köztük rengeteg kamionét. Nem lehet eleget hangsúlyozni: a közlekedés veszélyes üzem, de mindenkit hazavárnak.
